Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám
' RELrr-T'VGYAftOnSZÄÖ WrS. Jaunsit Iflfc Újdonságok 4fr Tudományos kutatások & Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban v Mezőgazdasági kutatásunk eredményei és feladatai Hazánkban csaknem 80 intézet foglalkozik mezőgazdasággal kapcsolatos kutatómunkával, többségük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium keretében. A MÉM-nek három év óta önálló tudományos kutatási főosztálya van, amelynek — többek között — feladatai közé tartozik, hogy elősegítse az élért eredmények minél előbbi átültetését a gyakorlatba. Ezenkívül több szervezet is működik hasonló célkitűzésekkel. így például a MÉM Tudományos Tanácsa kutatókból, a legkiválóbb mezőgazdasági szakemberekből, téeszelnökökből, állami gazdasági vezetőkből áll, s a miniszter legfelsőbb tanácsadó testületét képezi. A Műszaki Kutatásokat Koordináló Tanács pedig javaslatokat dolgoz ki például a kutatás célját szolgáló anyagi erőforrások elosztására, s ennek alapján dönt a minisztérium illetékes főosztálya. A mezőgazdasági kutatások mi. nisztériumi gazdájától. Ván- ésa Jenő miniszterhelyettestől kérdeztük: milyen eredmények születtek' az elmúlt esztendőben, s milyen feladatok várnak a kutatókra, az Idei évben? — A növénytermesztés területén jelentős eredménynek számít, hogy az 1974-es évben elismerésre került mintegy 30 hazai nemesítésű, újfajta szántóföldi és kertészeti növény. így például a három kukoricakutató központból — Szegedről, Szarvasról és Martonvásárról — néhány új kukoricahibrid került ki, ami elősegíti a nagyüzemi termelést. A betegségekkel szemben a hagyományos fajtáknál ellenállóbbak, nagyobb a szárszilárdságuk, ami a gépi művelés, betakarítás szempontjából fontos. Ugyanakkor rend. kívül mostoha időjáráskor — mint amilyen az idei nyáron és ősz elején is volt — biztonságosan beérnek. A kukorica fajtahelyzetére három évvel ezelőtt még jellemző megtorpanás már a múlté, a magyar fajták ma már ismét uralják a vetés- területeket, mivel az ország kukoricavetés-területének 60—70 százalékát hazai ne- mesítésűvel lehet ellátni. Meg kell mondani azonban, hogy a külföldről behozott fajták és azok meghonosítása halottak ösztönzőleg a hazai kutatásra. Ugyancsak a tavalyi újdonságok közé tartozik az intenzív martonvásárl búzafaj. ta, amelyet a híres szovjet bezosztája továbbnemesítésé- vel értek el. A hazai földeken továbbra is tartják vezető helyüket a szovjet fajták, a továbbnemesített búza azonban versenyképesen illeszkedik a külföldi fajták közé. A mezőgazdasági intézetek rendkívül intenzíven végzik a szovjet és más külföldi fajták adaptálását — hazai alkalmazását — és a fajtafenntartást. Említésre méltó, hogy a burgonyatermelés korszerűsítését leginkább a termesztési és tárolási technológiák fejlesztése, az újabb hazai fajták közül pedig a külföldiekkel versenyképes Somogy gyöngye segíti elő. Az állattenyésztésről szólva a miniszterhelyettes elmondta: tavaly született egy bábolnai baromfifajta, amely kitűnően alkalmazkodik az iparszerű termelés feltételeihez. Világszínvonalú hibrid, évente 260—270 tojást ad, s jól bírja a ketreces tartást. Elterjesztésével az ágazatokban az ötödik ötéves terv időszakában újabb jelentős gazdasági tartalékok feltárására nyílik lehetőség. A szarvasmarha-tenyésztés elsődleges feladata a szakosodás beindítása volt, a kormányprogramnak megfelelő, en. Nem új fajták kinemesítéséről van szó, hanem a jól tejelő és a húsrttarhák kialakításáról, keresztezéssel. Az évente több, mint 6 ezer liter tejet adó amerikai holstein friz fajta adaptálása jól haladt az Enyingi Állami Gazdaságban, s megkezdődött a keresztezése is 180 ezer magyartarka tehénnel, amelynek eredménye csak évek múlva jelentkezik. Ugyancsak hosszú folyamat a magyar húsmarha kialakítása, máris 26 ezer kizárólag borjúnevelő tehén van az országban. — A mezőgazdasági kutatás terén a múlt esztendőben semmi sem fejeződött be, s az idén semmi vadonatúj nem kezdődik: az új fajtáknál a fajtafenntartás következik, s folytatódik a megkezdett nemesítés! munka is a kutatóintézetekben — mondta a miniszterhelyettes. — Hogy versenyképesek maradjanak a fajták, további fejlesztésre van szükség. így például nem lehet megállni a kutatással az előbb nem említett, de ugyancsak a tavalyi év eredményének számító, öröklődőén keseredésmentes uborka fajtánál, a gépi szedésre alkalmas paradicsomnál, a betegségeknek ellenálló és szárazságtűrő dísznövényeknél. Tovább kell lépni, s ez adja a kutatók munkáját. A kutatások irányát azonban egy rendkívül fontossá előlépett szempont figyelembevételével kell megszabni már ebben az évben. Feladatuk, hogy energiagazdálkodás szempontjából az eddiginél sokkal hatékonyabb fajtákat, illetve eljárásokat kísérletez, zenek ki. így például a növénytermesztés területén a talajmunkák során végzendő műveletek csökkentésével lehet és kell energiát megtakarítani. Elsősorban a mű- yelési mélységek, módok optimumát kell megállapítani: ne szántsunk például 35 centiméter mélyre, ha 25 is elég. Vagy, ha egy talaj-előkészítő munkát egyetlen gépsorral is lehet végezni, máris felére csökken az energia-felhasználás. A növénynemesítőktől olyan — hozamcsökkenés nélküli — újabb fajtákat várnak, amelyek terményeiket az eddigieknél jobban beszárítják — természetes úton. Azért, hogy kevesebb energiát kelljen fordítani a búza, a kukorica és a többiek mesterséges szárítására. Továbbá a betegségeknek jobban ellenálló fajtákat, hogy kevesebb vegyszerre legyen szükség. (Tavaly például 5,1 milliárd forintot költöttünk erre!) De ide tartozik olyan növényfajták kinemesítése is, amelyek a jelenleginél sokkal több napenergiát kötnek meg. Kiszámították például, bogy a kukorica a rázúdult napenergiának csak az 1,2 százalékát használja fel be- érése során. Ha több természetes napenergia befogadására lenne képes, kevesebb ipari energiát kellen_e_ belefektetni. A kutatóktól várják az ilyen fajtákat. Az állattenyésztéssel foglalkozó kutatók számára is vannak hasonló feladatok. A nemesítés során figyelembe kell azt is venni, hogy az állat transzmissziós szerepe minél hatékonyabb legyen. Magyarul: az elfogyasztott takarmányból minél több húst, zsírt „termeljen” szervezete. Az állati takarmányok terén is akad kutatni való. Például az a cél, hogy a takarmányokat minél kevesebbszer kelljen átdolgozni, egyszerűsödjön a szárítás és ' a tárolás művelete is. Czippán György A sarlcadkeresrtűri Fgye*4rtés Vadásr’ársas^g megkezdte ai exportra síént mere! nyúl befogását. A nyúlexport negyedmillió forint hasznot jelent a zadásztórsaságnak. A befogott nyulakat tárolóládákba helyezik, (MTI foto — liovszki Béla felvétele) Kertbarátok tanácsadója! Gazdag program 1975-ben Szakkönyvtárunk Agrobotanika Az ember mezőgazdasági tevékenységének ősidők óta legfőbb célja a növények szervesanyag-termelésének fokozása. Ez a kezdetben véletlenszerű tevékenység az emberek részéről mind tudatosabb lett, s a fejlődés mai szintjén az eddig elért eredmények is csak akkor realizálhatók, ha a termesztő megfelelő ismeretekkel ren- rendelkezik.1 A szükséges és nagyon szerteágazó ismeretek alapját a növénytan képezi. Ez a tudomány rendszerezi a növényekről eddig összegyűjtött adatokat: ez foglalkozik az alapvető építőkövekkel, a sejtekkel, a hasonló sejtekből létrejövő szövetekkel, a több szövet által meghatározott feladatok elvégzésére alkalmas szervekkel és a növények alaktanával. Foglalkozik a növényfajok közötti hasonlóságokkal, különbségekkel és az ezen alapuló rendszertani besorolásokkal, továbbá a növények termőhelyi igényeivel, melyek ismét egy új ágazathoz a növényföldrajzhoz vezetnek. Természetesen a nö- vénytermosztő, a gyakorlati gazda számára nem minden adat részletezése egyformán fontos, ezért a könyv a felsorolt ágazatok anyagából a megértéshez szükséges általános alapismeretek mellett elsősorban azokat tárgyalja, melyekre a gyakorlatban dolgozó agrár szakembereknek munkájuk végzéséhez szükségük van. Az új esztendő kezdetén szeretettel köszöntöm a kertbarátok rovatának olvasóit, azokat a kiskert-, házikert- tulajdonosokat, akik az elmúlt évben is a természet iránti szerétéiből, sok-sok szorgalommal, családjuk egészségesebb és gazdagabb választékú táplálkozása érdekében dolgoztak, kertjüket szeretettel ápolták „kertbarátok” voltak. Kívánom, hogy eddigi eredményeik megsokszorozódjanak és munkájukban még több örömet találjanak. Sokan nem tudják, hogy Nyíregyházán és a megye igen sok községében ✓ működik „Kertbarátok klubja”. A klubok feladata, hogy hozzásegítse a kiskert-tulajdonosokat azokhoz a szakmai ismeretekhez, amelyek szükségesek a több és minőségében jobb kertészeti termények (gyümölcs-sző^ő-zöldség-virág) előállításához, megtermeléséhez. A kertészeti tudomány fs, mint a legtöbb tudományág igen nagy lépésekkel fejlődik, mindig újabb és lilább meglepetéseket hoz. Szinte alig lehet követni fejlődését, új ismereteit. A klub feladata ebben segítséget adni. A nyíregyházi Kertbarátok klubja a Szabadság tér 9. számú házban, a városi művelődési központ klubhelyiségében tartja összejöveteleit, havonként kétszer, a hó második és negyedik csütörtökjén. 6—8 óráig szakmai előadások hangzanak el. Ezt megelőzően 5—6 óra között klubszerű kötetlen beszélgetésben mindenki felvetheti 4Ú, kertjével kapcsolatosan íeH merült problémáit. A szakmai előadások té* mái az 1975. évben is nívósak, közérdekűek lesznek; Két vetített képes útibeszámolót tartunk a fejlett gyümölcstermesztő államok módszereiről. (Franciaország^ Anglia). Négy előadást a házikert növényvédelméről.’ Két-két előadás szőlő, ilL zöldség témájú lesz. Újabb két előadás ad tanácsot az új gyümölcsös, ill. házikert telepítéséhez. Ezen kívül még igen sok érdekes, vegyes téma fog szerepelni az előadás- sorozatban. A kertbarátok klubjai szeretettel várják tagjaik sorába mindazokat, akik a jobb eredmény érdekében tudásukat tovább akarj ák fejleszteni és ebben segítségre van szükségük, valamint azokat, akik át akarják adni tapasztalataikat és tudá-f sukat. Ez alkalommal hívom fel figyelmüket a legközelebbi előadásra: Kulin Imre a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetség titkára ja- , nuár 23-án (csütörtökön) du.’ í 6 órai kezdettel előadást tar! \ klubhelyiségünkben. (VMKí ( Szabadság tér 9.) Az előadá» j a kertbarátmozÉÍalom szere- j péről és a szövetség munká- ! járói fog szólni. A vidéki \ kertbarátklubok vezetőit éa [ tagjait is szívesen látjuk.,! klubesténken. Inántsy Ferenc S nyíregyházi Kert J klub szakmai vezetői® , * A zöldpaprika iparszerű termesztésének lehetőségei Bulgáriai tapasztalatok hasznosítása megyénkben Az utóbbi 10 évben, a Nyíregyházi Konzervgyár felépítése óta, lényegesen megnövekedett a paprika é6 paradicsom termőterülete megyénkben. Jelenleg mintegy 600—700 hektáron termelnek zöldpaprikát, ami a többi megyéhez viszonyítva, tekintélyes helyet biztosít az ország paprikatermesztésén belül (1972Ezek a hihetetlenül alacsony termésátlagok miatt, amelyek országosan jelentkeznek, a jelenlegi beszerzési árszínvonal mellett a paprikatermesztés csak a felvásárlási árak lényeges növelése mellett lehetne rentábilis ágazata a zöldségtermesztésnek. Mivel a felvásárlási árak közvetlenül visszahatnak a fogyasztói árakra is, ez az út nem egyeztethető össze kormányzatunk élet- ■ szín von al-poli tiká j á val. Éppen ezért 1973 őszén kezdtük el a bulgáriai tar pasztalatok alapján a világszerte ég nálunk is terjedőben levő ágyas művelési rendszer adaptálását a zöld- paorika termesztésében. Koncepciónk megvalósításánál szem előtt tartottuk, hogy a későbbiek folyamán megépítendő gépsort (ezekről a folytatásban még írni fogunk) a jelenleg hazánkban forgalomban lévő MTZ—80- as típusú erőgépre alapozzuk. Ezzel az a célunk, hogy kiküszöböljük a nyugati relációból származó drága erőgépeket, ami erősen megben az összes terület 13 336 ha). Sajnos^ a termésátlagok elmaradnak az országos átlagtól, ami egyrészt az éghajlati adottságoktól (a déli megyékkel szemben kéthetes késéssel kell számolnunk), de nem kis mértékben szakmai hiányoságoktól függ. Ha az utolsó öt év termésátlagait összehasonlítjuk, az alábbi képet kapjuk: drágítja a már működő termelési rendszerek termelését. (Különösen vonatkozik ez a CPS-, vagy a Csány-kömyé- kd paradicsomrendszerekre.) Másik igen lényeges tényező, amit az új termelési rendszer kidolgozásánál szem előtt tartunk, ez az ágyások minél jobb kihasználása. Országszerte a zöldségtermesztésben elterjedtek a 160 cm széles ágyások (ez egyébként Bulgáriában, az Egyesült Államokban, Kanadában is így van). Ez azt jelenti, hogy a hasznos felület 120 cm a 40 cm-t a vezetőbarázda foglalja el. Mi, kihasználva a MTZ- típusú traktorok azon tulajdonságát, hogy a kerekek nyomtávolsága 180 cm-re állítható, a hasznos felületet 140 cm-re növeltük. Ennek megfelelően addig, amíg Bulgáriában egy ágyáson bejül maximálisan 4 sor paprika ültethető, addig mi 5 sor! ültethetünk el. A 4 sor ágyás esetén a maximális tőszám 111 ezer egy hektárra, míg az 5 soros ágyás esetében 138 ezer 900 tő paprika ültethető el egy hektárra. ** Sokan felvetik, hogy a»t ilyen sűrűn ültetett paprika nem fejlődik megfelelően éa a termései apróbbak maradnak. Ezt a tételt cáfolták a bul-' < gárkertészek, akik a terület maximális kihasználása érdé- r kében a paprikát 20x20 cm,' > vagy maximálisan 30x30 cm- i re ültették. Ez azt jelentette^ j hogy egy hektárra 110—259 ezer tövet ültethettek el. Ha figyelembe vesszük, hogy » paprika gyökérzete zömmel s ! talaj 20—30 cm vastag rétegében helyezkedik el, éa az oldalirányban történő terjeszkedése js kb. ilyen mértéi kű, vagy ha a hajtatott paprika térállását vesszük figyelembe (30x30 cm 2 szálasán sajnos) akkor az általunk kitűzött 130—140 ezer hektáronkénti tőszám szerénynek tűnik, természetesen ez fajtáktól függően változik. Az itt felsorolt tőszámok, amit a bulgárkertészek, vagy hajtatásban alkalmaznak, kizárólag kézi munkára épü1 éa az egyre fogyó kézi munkaerő mellett nagyüzemekben nem valósítható meg. Koncepciónkban olyaa maximális követelménvt állítottunk fel az új géprendszerrel szemben, hogv annak megvalósítása gyökeresen megváltoztatia az eddigi, csak kife mértékben séneshett (ülteti sorközművelés) zöldpaprika-termesztést. Az itt ismertetett követelmények részben megvalósultak a Gávávencsellőn kialakított áaváshúzó segítségével, amit 1974-ben a Tiszaberceli Szakmunkásképző Iskola tanműhelyének területén kipróbáltunk és viszonylag jó eredményeket értünk el vele. Ézekről a7 eredményekről a következő cikkben fogunk részletesen beszámolni. Dr. Varga Imre, mezőgazdasági főiskola _ , Szabolcs-Szatmár ßvefe Országos «date* megyei adatok ________________(q/ha) (q/ha) 1969 128,30 85,50 1970 101,20 82,01 1971 114,30 115,90 1972 106,60 98,60 1973 — • 99,70 Átlag: 112,60 93,94 4
