Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

WS. jaswsír n. fcmJ5T-MAGYAROR8SA<S 9 T aggy ülésekről {Q U(ra?a!é ÜJ VEZETŐSÉGET VÁ­LASZTOTT Záhonyban a MÁV gépi rakodási főnök* ségén a tmk-pártalapszerve- áet. Az alapszervezet veze­tőségének jól összeállított, alapos beszámolóját Mikulics István párttitkár tolmácsol­ta. Ezt tükrözték az elhang­zott hozzászólások is. Ján- vári Zoltán asztalos. Fekete Antal technikus, Vincz© Jó­zsef motorszerelő. Szabó Fe­renc szállítómunkás, Hadas Sándor, Kovács József mű­vezetők, Mester Zoltánná, a KTSZ-szervezet csúcstit­kára, Vojtakovics Ferenc fő­nök és a többiek mondtak el megszívlelendő javaslato­kat. Záhony még i most je gvors ütemben fejlődik. Az átrakókörzet jelentősége egy­re nő, a feladatok még en­nél is jobban. A gépi átra­kás fokozódik, a korszerű gének tmk-ja egyre nagyobb követelményeket ró a fő- nök'égre. A műszaki színvo­nal állandó növelés© elen­gedhetetlen feltétel. Eoer- jeske újabb szakembereket igényel. A javításhoz nemcsak szakember és akarat, ha­nem alkatrész és anyag is kell. A gének jó része tőkés import. Az alkatrészeket, sőt az üzemeltetéshez szük­séges anyagok nagy részét — például a drága hidrau­likaolajat is — külföldről kell beszerezni. Itt kettőzött figyelmet követel a takaré­kosság: az import alkatré­szek és anyagok . előállítása, helvettesítése haxaivaL A műhelyben keletkező acélmaradékokat aok eset­ből más célra még fel lehet­ne használni, de elszállít* ■jják, hulladékként értékesí­tik. Nézzék meg alaposab­ban, mire alkalmas még és tegyék félre — hangzott az egyik javaslat Aztán a lyu­kas edényekből sok fűtőolaj elcsurog, sürgősen újakat kell beszerezni. S van mit panni másutt is. Takarékos­kodni, okosan gazdálkodni az idővel, egyéb apró anya­gokkal és a villamos ener­giával is... Jó útravalói kapott a megválasztott héttagú veze­tőség és a tizenkilenc kül­dött Olyan feladatokat amelynek végrehajtói első­sorban ezentúl is a kommu­nisták. ¥. JL •k e Betekintés nyíregyházán, a bo* H V.NYFERMENTÄLÖ VÁL­LALAT 2-es alapszervezeté­ben a vezetőségválasztő tag- gvűlésen tizenkilenc kom­munista vitatta azokat a fel­adatokat, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsá­ga az irányelvekben határo­zott meg. Az alapszervezet közvetlen vonzásába —- tmk-sok, gépkocsivezetők, műszakiak, anyag- és rak­tárgazdálkodás! dolgozók — mintegy százan tartoznak. Munkájuk közvetve kihat a 2300 dolgozót számláló vál­lalatra. A dohányfermentáló vál­lalat 2-es alapszervezetének , kommunistái az elkövetke­zendő öt évben a dolgozók véleményére támaszk-éh a növelni akarják az alap­szervezet szerepét a vállala­ta tervek kialakításé', an, a gazdasági munka pártellenőr­zésében, a jogok és a köte­lezettségek összehangolásá­nak megteremtésében. A eaafcszerveziet támogatásá­val egyre több fizikai dolgo­zót ajánlanak a különböző üzemi testületekbe. így töb­ben. nyernek áttekintést az üzemi termelés kérdéseiről, a teljesítmények szerinti részesedés mértékéről. A következő időben az a legfontosabb, hogy teljes mértékben használják ki a vállalatnál az üzemi de­mokrácia meglévő formáit és ahol lehetőség van rá, bő­vítsék azokat. így a fer­mentáló munkáskollektívái megfelelően élhetnek jo­gaikkal, befolyásuk a szak- szervezeti műhelybizottsá­gokban, az üzemi egységek­ben, de vállalati méretek­ben is növekszik. Az üzemi demokrácia hatékonyabb ér­vényesülésével egyre töb­ben tudnak odafigyelni a ta­karékosságra, az üzem- és munkaszervezésre, általá­ban a termelésre. Ez pedig — ahogy ők mondják — mindnyájuk közős ügye. A XI. pártkongresszus irányel­veinek a megvalósítását munkahelyükön így tudják a legeredményesebben szol­gálni # Figyelmesség j AKIK VÉGIGHALLGAT­TÁK a nyíregyháza Jósa Andás megyei kórház 2-es pártalapszervezeténék a na­pokban megtartott taggyűlé­sét, azok meggyőződhettek a í megyei rendelőintézetben, & | bölcsődékben, az egészség- ügyi szakiskolában dolgozó kommunisták felel&ségtuda- táróL Huszonkettő? — zömében »Ők — tartoznak a 2-es alap­szervezethez, A taggyűlésre tizennyolcán jöttek eL Az irányelveket és a szervezeti szabályzat tervezetét .párt- csoportonként vitatták meg. A vitaindító előadást tartó Jászai Sándomé szervező titkár a bizalmiaktól koráb­ban megkapta a vitatott kér­déseket, és azokat a vezető­ség „beépítette” előadásába. Kiemelten foglalkozott a taggyűlés a közművelődés­ben elért eredményekkel. Nap mint nap olyan embe­rekkel találkoznak ők, akik állapotuknál fogva az ese­tek zömében több figyelmes­séget, törődést igényelnek, jobban igénybe veszik az ott dolgozókat, mint az átlag­ember. ismereteik bővítésére azért fordítanak különösen nagy gondot, hogy ezzel is szolgálhassák a hozzájuk for­duló emberek egészségének védelmét, A pártcsoportok tevékeny­ségében meghatározó helyet foglalt el a szervezeti sza­bályzat tervezetének a meg­vitatása. Az alapos tanul­mányozás ellenére maradt vitatni való a taggyűlésre, az alapszarv legmagasabb fórumára is. A taggyűlés több mint húsz módosító ja­vaslat felett szavazott Az alapszervezeti taggyű­lés második felében a tag­ság megválasztotta a három­tagú megfiatalított vezetősé­get. A -titkár Jászai Sándor- né, a két kisgyerekes család­anya. az egészségügyi szak­iskola gyermekápoló és gon­dozónője lett. Megható volt. ahogy a tagság köszönetéi mondott Tenczler Istvánné- nak. Eta nővérnek, miridanv- nyiuk tanítóiénak, a lekö­szönő oárttitkárnak két és fél évtizedes önzetlen mun­kájáért 1975-ben mintegy 500 tonna burgonyacukor készül Demecserben. Műszakonként 20 mő- zsányit csomagolnak 5 dekás, kistáblás csomagokba. Képünkön: Kozma Dánielné, Mak­iári Sándomé, Molnár Andrásné, Németh Lá sxlóné és Gégény Miklósné dolgozik a cso­magolásnál (Hammel József felvétele) Zárszámadás elolt Berekben Más táj, más éghajlat, Egy* kicsit másafcb emberei. Mindig ez a krónikás tapasztalata, ha Beregben jár. S ahol ha jói gazdálkodnak ezzel a páratlan emberi energiával — ott csodákat tudnak elérni. Nem véletlen, hogy a beregda- róc—beregsurányi (sőt 1970 óta még Marokpapi) Barátság Termelőszövetkezet tagjaitól kérdezgetve — hogy milyen zár­számadást várnak — mindenki furcsán nézett ránk: — Milyen lenne? Ami!yennek lennie kell, amiért meg­dolgoztunk. így beszélt a tsz udvarán Szabó László pásztor, vagy ahogyan most illik nevezni: szabadtartású állatgondozó is. Pedig ,a negyvennégy éves férfi .bptegáHomónyban van, az ízületeit fájlalja. Mégis bízik benne, hogy egy fillér sem hiányzik zárszámadáskor a tavalyi jő keresetéhez, * A masuk erejéből A kapuban Szarka Sándor elnök nevetve fogadott. Fel­világosított, hogy rosszul kezdtük a kérdezősködést Mert itt, ebben a három falu­ban az 1970-es utolsó egyesü­lés óta senki, soha nem kér­dezte, milyen lesz a zárszám­adás. Általános vélemény, hogy ez a könyvelők, meg a fillérek dolga. Úgyis meg­lesz, jóL És meg is volt ed­dig. Hanem az ideit nem is volt olyan egyszerű kigazdál­kodni. Az igazság — isme­rik el a vezetők —, hogy sze­rettek volna idén í© 4—5 mil­lióval több értéket termelni. E7 nem sikerült. De ami legutóbb volt, az idén vs meglesz. — A legérdekesebb —1 fűz­te hozzá Mester Endre párt- titkár —, mindezt mi magunk csináltuk meg. Ebben a há­rom faluban sem diák, sem katona, sem semmiféle tár­sadalmi munkás nem dolgo­zott az elmúlt fél év kampá­nyai során. Mindent megol­dottunk saját erővéL A munkaszervezés ilyen •csúcsteljesítményére az el­múlt ősszel valóban kevés faluban találtunk példát A részleteket Szendrei Kálmán íőagronómustól tudakoltuk, Ki9 mennyit alapon i Az történt, hogy augusztus­tól végigjárták a három fa­lu minden családját — ás nemcsak a tsz-tagokai —, kö­zölték, hogy emberemléke­zet óta ilyen jó almatermés nem volt a gyümölcsösben. Megkérdeztek: jó bérért, ki, hány napi munkát vállal az almaszüreten? A családok, szépen aláírták felnőtt tag­jaik munkavállalását. így derült ki, hogy a ki­számított szükséges munka­napok száma kijön a három falu lakosainak munkaerejé­ből. Persze, meg is kellett azt szervezni. Nem rontja a szer­ződés szépségét, hogy a ház­tájinak járó kötelezettségek, termény, takarmány és a többi, közösből kapható előny aránya is hasonlított ahhoz, amit a család vállalt a kö­zösért. Olyais egyszerű, hogy taní­tani lehetne. Tanítják is, csak nem mindenütt alkalmazzák olyan jól a tanultakat, mint a Barátságban. JSem titok i A határt járva találkoztunk Hibáj József fiatal gépveze­tővel, aki egyetlen kohintés nélkül, a szó szoros értelmé­ben aratás óta ül a nyereg­ben és csinálja, amit kelL Meg is nyerte az SZK—5-ös kategóriában a területi szö­vetség első díját. Nem messze tőle Simon Béla vezeti gépét, ó ugyan­csak a mindig dobogósnak számító nyolcadik helyezést érte el SZK—4-esével a szö­vetség területén, de az ott kapott 1200 forintot itthon is kipótolták. Nem utolsósorban nekik köszönhető, hogy mi­re e sorok megjelennek, a Barátságban minden talpa­latnyi föld fel lesz szántva. Megnéztük a Grátsy And­rás és Baráth Béla vezetésé­vel nagyon fegyelmezetten dolgozó gépműhelyt. Mini egy kis gyár. Ilyet is ritkán lát a termelőszövetkezetekbe látogató. Megtudtuk, hogy bár a KISZ-korúak és tagok szá­ma csak valami 130, de a fiatalnak számító. 35 éven aluli 170 is mind ott volt az ifjúsági fórumon. Javaslato­kat i© tettek, meg is kapták, amit kértek. Például egy klubot, 300 ezer forintért. Talán csattanónak Is jó, de valóban utoljára -értesül­jünk arról, hogy a Barátság Termelőszövetkezetben az történt hogy a pártbizottság javaslatára a közgyűlés a rossz időjárás miatt visszavo­násig teljhatalommal ruházta fel a vezetőséget, minden anyagi, munkaszervezési és egyéb ügyben. Eleget is tettek a bizalom­Gesztelyí Nagy Zoltán Életpálya \ Nagy gondban van ilyen­kor január-február tájait több ezer szülő, gyermek. Az (általános és a középisko­lát az idén elvégző fiatalok­nak el kell dönteniük, merre vezessen az út tovább... Ho­vá, milyen iskolába jelent­kezzenek, amely a legrövi­debb utat jelentheti a pá­lyaválasztáshoz? Nem könnyű dönteni, Nem minden fiatalban érle­lődött meg az elhatározás, vannak tanácstalanok, ön­magukat kevésbé ismerők, akik nem mindig tudnak „rendet” teremteni a saját maguk alkotta kép és a kör­nyezet, a szülői ház, az isko­la — és a ténylegesen kíná1- kozó továbbtanulási lehető- ségek - között Sok minden segíti a fiata­lokat a szülőket a helyes tájékozódásban. Javult at iskolák pályaválasztást elő­segítő tevékenysége. A sző­lők többsége mindjobban* mérlegeli gyermekének tény« leges adottságait képessé­geit és a továbbtanulás reár lie esélyeit Az idén is cél, hogy a je­lenleginél több fizikai dol­gozó gyermeke váljék al­kalmassá a főiskolai, egye- ’ térni továbbtanulásra, kap­janak hathatós segítséget a Ifelvételi vizsgák előtt De le­gyen bármennyire is mind­jobban közügy, társadalmi ügy a pályaválasztás, a dön­tés legfontosabb tényezője <s fiatal. Ha valamikor helye van, most nélkülözhetetlen a szülők, a nevelők, a sző­kébb környezet okos, tapin­tatos, helyesen befolyásosé igyekezeté. De hiba volna A fiptajok:. életísmerete; érettsége, tájékozottságé Jól lemérhető a különböző ^1- ákfóramok és egyéb rendes­vények felszólalásaiból is. Többségük, segítséggel, út* beigazítással képes) önálló­an dönteni a továbbtanulá­sáról. Megvan bennük az a képesség is, hogy sikertelen­ség esetén változtassanak az élethivatásuk „irányzé­kán", s megtalálják helyűé feet oz életben. önálló pályaválasztás! Intői zet is segíti néhány éve me­gyénkben a Fiatalokat a he-; lyes döntésben, a tájékozta­tásban. De a legszínvonala­sabb tanácsadás sem pótol­ja a szülői ház és az iskola, az élet által szerzett, a jó­zan értelemmel, érzelemmel gondosan megszűrt tapasz­talatokat. Kellenek a pálya­ismertetők, még több, mint amennyi jelenleg eljut a szülőkhöz, gyermekekhez. Jók az üzemlátogatások,' gyakorlatok, a sok-sok éU ményszerlés. De a legfonto­sabb: tanítsuk meg a fiata« lókat az önálló döntésre. Pál! Géz® TÖRJÉNEl EK „NÁSZÚT". Egy éve lesz márciusban, hogy felavatták Záhonyban a Tisza munkás- szállót, amely dicséretére vál­na bármely nagyvárosi szál­lodaipari vállalatnak. Ké­nyelmes hálószobák, társal­gó-nappali, az elmaradhatat­lan televízióval, külön gumi. csízmamosó helyiség a sáros szolgálatból érkezőknek, für­dők. emeletenként egy étke­ző. élelmiszerszekrényekkel, hűtőszekrénnyel, asztalokkal, evőeszközökkel. Százkét em­ber barátságos otthona. Van egy érdekessége. Két házaspár is lakott benne. Mi­ért ne? Férj is, feleség is vasúti dolgozók, külön-külön is járna nekik a szállás. Ea nak egy szobában? Aztán mindkét házaspár megkapta a lakását. Kiköltöz­tek. A nagy család szeretettel búcsúztatta őket. Azt mond­ták, soha nem fogják elfe­lejteni az itt töltött hónapo­kat Nem csoda, hiszen ez volt a „nászútjuk”. VERSENYLÓ. Száraz Jós­ka barátom, a kölesei Kossuth Termelőszövetkezet tagja majdnem disszidált De csak majdnem. Ezt így mondja él: — Viszem a lovakat He­V gyeshalomba. Irány Párizs. Jó árat fizet értük a francia. Lehet hogy versenylovak lesznek, meg is érdemlik, mert ezek olyan íickándozók lettek a szatmári kifutókon, hogy csikó legyen a talpán, amelyik utóléri őket a Der- byn. Lehet, hogy dicsekszem, de az árukból ítélve biztos, hogy nem virslinek vették. — Hát ahogy várunk *S átszállásra, az egyik kis ra­koncátlan átugrik mindest korláton és neki a jó osztrák legelőknek. Mondom neki. hogy hé, várjál egy kicsit P« ő csak megy. Persze, . nem hagyom. Addig, addig terel­getem, míg én is ugróm ét egyszercsak a jó burgenlandi réteken kergetőzünk. De nem lőtt ránk senki. Mosolygott az egész őrség. A csikó mej hogy kifutotta magát mint. ha csak arra lett volna szük­sége, szép szelíden beszállt a párizsi „gyorsba”. így utazik agy igazi m»> gyár IÓL (SL L GK1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents