Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

Urn. fft*Tifcr fl. ttUt^CT-WAGTARÖRSíJÖ» A P ESZ-ek Százmillió forintos kedvezmény a tagságnak Visszatérítésre 20 millió A megye fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezeti mozgal­ma — amint a legutóbbi me­gyei küldöttközgyűlésen meg­állapították — dinamikusan fejlődik. A 220 ezer tagot számláló szövetkezeti tagság mind tevékenyebben járul hozzá anyagilag is a szövet­kezeti alapok fejlesztéséhe^ Az ÁFÉSZ-eknél négy év alatt 5,6 millió forinttal* a ta­karékszövetkezeteknél 7,4 millió forinttal növekedett a részjegyalap. Az utóbbi évek­ben vált népszerűvé a tagsági hozzájárulásnak olyan intéz­ménye, mint a célrészjegy és a tagsági kölcsön. A megyé­ben a célrészjegy tartós állo­mány ma már 22 millió fo­rint, a tagsági kölcsön össze­ge pedig 4,2 millió forint. A tagság által befizetett cél­részjegyek és a szövetkeze­teknek adott kölcsönök lehe­tővé teszik, hogy a legszüksé­gesebb hálózatbővítést, fej­lesztést megoldják, melyekre elegendő pénz központi ala­pokból nem áll rendelkezés­re. A szövetkezeti tagság szí­vesen segíti anyagilag is a közérdekű beruházások, kor­szerűsítések megvalósítását, mert jelentős összegű vásár­lási és értékesítési visszaté­rítést, többféle díjmentes szolgáltatást kapnak. A ter­mészetben nyújtott szolgálta­tásokon kívül négy év alatt részjegy, vásárlási és»értéke­sítési visszatérítés címén az ÁFÉSZ-ek 20 millió forintot, a takarékszövetkezetek 2,8 millió forintot fizettek vissza a tagságnak. Az ÁFÉSZ-ek által nyújtott díjmentes ked­vezmény — a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások ér­téke — megközelíti a 107 millió forintot. Több község­ben megoldották a szövetke­zeti tagok számára az áru­cikkek díjmentes hazaszállí­tását, s más kedvezmények­kel segítették a szövetkezeti tagokat A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek anyagi erősö­dése nemcsak a szövetkezeti tagság, hanem minden vásár­ló számára javította a ke­reskedelmi és egyéb ellátást. Az ÁFÉSZ-ek elmúlt négy­évi beruházása 220 millió fo­rint volt. melynek eredmé­nyeként minőségileg korsze­rűsödött a szövetkezetek üz­lethálózata. 73 kiskereske­delmi, 63 vendéglátóipari egy­séggel, csaknem 28 722 négy­zetméterrel bővült az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi há­lózata. A tagság és a lakos­ság megelégedésére tovább folytatódott a sütőüzemek fejlesztése. Az elmúlt idő­szakban a tiszaszalkai, a nagyecsedi, a kemecsei és a vajai ÁFÉSZ-ek létesítettek sütőüzemet. Az ÁFÉSZ-ek közös válla­latának nettó árbevétele megközelítette az 5 milliárd forintot; a bevétel 1,5 milli­árd forinttal növekedett. Eredményesen fejlődtek a ta­karékszövetkezetek is; négy év alatt egy új takarékszö­vetkezet, 17 kirendeltség és 6 betétgyűjtő pénztár alakult a megyében. Takarékszövet­kezet a megye 232 települé­séből egy városban — Máté­szalka — és 181 községben van. Négy év alatt az ossz betétállomány félmilliárd fo­rintra növekedett. Több, mint 73 ezer betétkönyvet kezel­nek a takarékszövetkezetek, négy év alatt 100 ezer eset­ben, összesen 743 millió fo­rint értékben folyósítottak különböző célú kölcsönöket tagjaiknak. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom legfiatalabb ága­zata a lakásépítő és fenn­tartó szövetkezetek is ered­ményesen fejlődnek. 74 la­kóépületben 1817 lakás fenn­tartásáról gondoskodnak, A lakások értéke 270 millió fo­rint. A karbantartás legin­kább a Váci Mihály Szövet­kezetnél megoldott. Az egye­sülés után a szövetkezet kő­műves-, asztalos-, üveges-, vegyesszerelő, parkettacsi­szoló, villanyszerelő, lakatos- munkákat, festést-mázolást végző javító-karbantartó részleget üzemeltet, melynek múlt évi termelési értéke meghaladta az 1,6 millió fo­rintot A Ki\EB programja Dr. Dabrónaki Gyula sajtótájékoztatója Sok közérdekű témában végez ellenőrzést ez év első fejében a népi ellenőrzés — közölte dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke a bizottság székházában szer­dán tartott sajtóértekezletén. Egyebek között vizsgálatot tartanak az anyaggazdálko­dás egyes kérdéseivel kap­csolatban. A vizsgálat egy­részt a vállalatok belső anyaggazdálkodására. más­részt néhány anvagnál az el­látás. az anyagbiztosítás; a forgalmazás kérdéseire ter­jed ki. Egy másik vizsgálat kere­tében megnézik, hogv a né­pesedéspolitikai feladatok­ról szóló tavalvi kormány- határozat nyomán csökken­tek-e a gyermekek nevelé­sét vállaló családok anvagi terhei. s miiven konkrét in­tézkedések születtek élet- és munkakörülményeik javítá­sára. Úgynevezett utóvizsgála­tot tartanak egyes fogyasz­tási cikkek importjával kap­csolatban. Ezzel kapcsolat­ban három éve végeztek fel­mérést, most egyebek kqzt azt kívánják megá'laoítani. hogv a beszerzési árak nö­vekedésének ellensúlyozá­sára történtek-e kísérletek kedvezőbb beszerzési forrá­sok felkutatására. Megvizsgálják a néni el­lenőrök a vetőmagtermelés, -forgalmazás és -ellátás hely­zetét is. A vetőmagvak fajta- adottságai lényegében meg­határozzák az adott időszak terméshozamait, s a szüksé­ges agrotechnikai eljáráso­kat. A vetőmagtermelés és -forgalmazás kérdéseit szabá­lyozó 1968. évi törvényerejű rendelet megjelenése óta a Gabonafélék vetőmagellátá­sában nagyobb zöldien ők nem voltak, ugyanakkor egyes gazdasági és kertésze­ti vetőmagvak fajtaválasz­téka a jelentős import mel­let sem kielégítő. Figyelemmel kísérik az egyetemek, főiskolák szerző­déses munkáinak lebonyolí­tását és elszámolását, a la káskarbantartó ipar szolgál tató tevékenységét, az ár­megállapítást és a számlá zást. A további tervezet vizsgálatok a korszerű fu­varszervezési módszerek a! kalmazásával és a gazdaság tálán, illetve indokolatla’ fuvarozások csökkentésévé’ a minőségszabályozás rend­szerének fejlesztésére hozet' kormányhatározat végrehaj­tásával foglalkoznak. F gy aktatáskás ember ér­kezett hozzám, külsőre szimpatikus volt. — A tudományos intézet munkatársa vagyok — mu­tatkozott be. Nem válaszolna néhány kérdésemre? Egy kü­lönleges fontosságú kérdőívet vezetünk. — Parancsoljon! — vála­szoltam — Szeretem a ha­sonló felméréseket. A tudományos munkatárs elmosolyodott. — Akkor nagyszerű — fe­lelte. — Előre is köszönöm és elnézést az alkalmatlankodá­sért. — No, de miféle zavarás­ról lenne itt szó — tiltakoz­tam. Számomra ez élvezet. Néhány szóban egyeztettük a feltételeket: a kérdőívre őszintén kell válaszolni — ez minden öntudatos állampol­gár kötelessége. A kérdőívre adott pontos válaszok a fo gékony embereknek őszinte megelégedést jelentenek. — Lássuk a kérdéseket, — szólt az intézet képviselője. Első kérdés. Elmenne-e sé­tálni egy hollanddal? Anatol Potemkovszkij: Kérdőív — Milyen hollanddal? — csodálkoztam. — Akármilyennel. A legál­talánosabb hollandról van szó Elmenne-e vele sétálni, vagy nem? — Hová? — érdeklődtem, — Valahová. Például az Elbruszra. — Nem — feleltem. A munkatárs felírta a vá­laszomat. — És egy spanyollal? — kérdezte. — Mi van egy spanyollal? _ Egy spanyollal elmen­ne-e sétálni az Elbruszra? — lyem — válaszoltam. — Göröggel? — Az Elbruszra? — Elmenne? — Nem. A munkatárs egy piüanatio A nyíregyházi üzemek levegőszennyezettségi dr. Csokonai Józsefné és Czomba János. vizsgálatához szükséges anyagokat készíti Egészségünk őrzői A Szabolcs megyei KÖJÁL nyíregyházi laboratóriumá­ban a múlt évben 80 ezer kü­lönböző vizsgálatot végeztek. A* egyik legjelentősebb fel­adatuk a megye ivóvízellátá­sának — vízművek, közkutak ellenőrzése kémiai és bakte­riológiai szempontok alap­ián. Érő-'1 ”o<?5érí^ér,t r‘!'ri]ít1r,,9t“ jük meg, hogy most folynak a sóstói fürdő és tó vizének el­lenőrzései. Az élelmiszer-laboratóri­umban dolgozók feladata többek között bizonyos nö­vényvédő szerek meghatáro­zása, például az almában vagy a burgonyában. A KÖ­JÁL munkatársai munka­egészségügyi ellenőrzéseket is végeznek; zajártalom, le­vegőszennyezettség- valamint sugárveszély-meghatározást. Pontos terv szerint végzik városaink, nagyobb települé­seink általános KÖJÁL-vizs­gálatát. Ez év első öt hónap­jában Nyíregyházán tarta­nak komplex ellenőrzéseket. Fontos feladat hárul az itt dolgozókra az influenzave­szélyes időben, bár az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat Deb­recenben végzik. A minta­levételeket azonban a nyír­egyházi KÖJÁL adja. Képe­ink a megyei laboratóriumot mutatják be. Elek Emil átnézte a jegyzeteit, majd is­mét kérdezett. — Elmenne-e sétálni az Elbruszra egy hollafid nővel? — Nem mennék. — Egy spanyol nővel, szin­tén nem menne el? — A? Elbruszra nem­— Es egy görög nővel7 — Görög nővel szintén nem mennék. A munkatárs felírta a vá­laszaimat. — Köszönöm, — felelte — ön rávilágított az uralkodó problémára. Az iratait berakta a táská­jába, és felvette a kabátját. — Egyébként, egyedül sem mentem volna sétálni az Elbruszra, — mondtam. — Semmi dolgom sincs ott! De erre az információra már ügyet sem vetett a tu­dományos intézet munkatár sa. ügy látszik, a kérdőívében ilyen kérdés már nem nftlt Oroszból fordította: ÍÓU» KanaáUa A Sóstó vizét „vallatja” Nagy Zoltánná és dr. Bálint Ist* vánné. Rétonyl IAstIó tv«|Agus bakteriológiai vizsgálatot vé- g*z A száraz tészta esetleges higanymaradványainak ellenőrié« sét Bodnár Bazüia végzi

Next

/
Thumbnails
Contents