Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

kelst-magyarorszaö

S’

■Ven. SasiwsSv. ^

TAVALY MEGYÉNK ÜZEMEIBEN, vázlatainál több, mint 80 ezer ember vett részt a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munka verseny ben — állapította meg janu' - 14-i ülésén a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozás értékelte az eddigi sikereket, megállapította, hogy a kezdeményezések döntő többsége a szocialista brigádoktól indult, s ez- serkentőleg hatott a többi dolgozóra is,

Á szocialista munkaversenyben a minőségi követelmények kerültek előtérbe, növekedett az aktivitás az eddigi tapasztalatok kedvezőek. a főbb gazdasági mutatókat számos területen túlteljesítették. Mezőgazdasági üzemeinkben az ismert, nehéz időjárási viszonyok miatt a vállalásokat nem tudták teljesíteni.

Jelentősen javult a foglalkozás a munka- ve^sennyel. Ez u. elősegítette a sikert Az SZMT programot dolgozott ki, s eszerint eddig hat vállalat és állami gazdaság adott tájékoztatást a verseny állásáról, eredményeiről, E tájékoztatóban részt vettek az illetékes vállalatok. üzemek párttitkárai és KISZ-titkárai is. Bár a <?vakorlati munkában is jelentős változás. teilődés következett be a szakszervezetek részről, nem lehet azt mondani, hogy a dolgozók tömegesen jelentkező aktivitását megfelelően hasznosították volna.

Jelentős a fejlődés abban is, hogy a vállalatok, üzemek túlnyomó többsége gondoskodik'a munkavenseny jeltételeiről. A kongresz- SzUsi vállalások óta több üzemben minden hónapban megtartották a brigádgyűléseket,- ámriyeken értékelték az eltelt időszak munkáját és megbeszélték a következő hónapok felad'■tait. Több helyen a műszakiak, mint patronálok segítik a brigádokat a vállalások teljesítésében, részt vesznek tanácskozásaikon, segítséget adnak különböző műszaki megoldásokhoz. gondoskodnak a feltételek biztosításáról. Ezt tapasztalták többek között a MEZŐGÉP Vállalatnál, a Nyíregyházi Konzervgyárban, a N-'-Sogdánvi Kőolajipari Vállalatnál, az ISG- eé! Mátészalkán..

Egyik fontos eredménye e kibontakozott anunkaversénynek, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva a vállalatok egy részénél számszerűen is növekedett a benyújtott és elfogadott

nak ma már a közvélemény alakításában, fellépnek a munkahelyi fegyelem lazítóiva! szemben, és ami figyelemre méltó, sokat fejlődött a brigádok szakmai, politikai és általános műveltsége is. Megállapította az elnökség, hogy a szocialista brigádok anyagi, erkölcsi elismerése a korábbiakhoz viszonyítva javult, s bár jobb a szocialista versenymozgalom propagandája, még mindig nem eléggé színvonalas. Figyelemre érdemes, hogy az üzemi lapok, a vállalatoknál készült íéüújsá- gok, híradók rendszeresebben foglalkoznak a kiválóak ismertetésével, az eredményeikkel, de ez még mindig nem rendszeres.

KRITIKUSAN VIZSGÁLTA az SZMT elnöksége a szakszervezeti szervek munkáját, elismeréssel szólt az eredményekről de szóvá tétté, a hibákat is, amelyek megszüntetésével javítani lehet a szocialista versenyt, annak eredményességét Ezek között említette például, hogy néhány vállalatnál úgy fogadták el a. túlteljesítésre tett vállalást hogy még az éves termelési feladatokhoz sem volt biztosítva az anyagellátás. Olyan vállalás is történt néhány helyen, amely munkaköri kötelesség. Különösen a hibákra hívta fel a figyelmet az . SZMT elnöksége, majd részletesen elemezte, milyen feladatokat szükséges elvégezni ez évben a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben, ha felajánlásainkat sikeresen kívánjuk-teljesíteni.

ÜZEMI DEMOKRÁCIA

Munkásszemmel

AZ ÜZEM- IGAZGATÓJA AZON TÖPRENGETT — s ez jó jel! —, kiket hívjon meg a munkások közül a vezetői megbeszélésre. Nem tévedés: vezetői megbeszélésre, ahogy ők mondják, az üzemi négyszög tanácskozására. Köpködtek a nevek, a szocialistabrigád- vezetőké, kiváló lakatosoké, esztergályosoké. £ mint kiderült egyiket ezért £ . másikat •azért kell, érdemes meghívni. Hallják ők is, milyen gondok, feladatok foglalkoztatják a gyárvezetést a párt-, társadalmi szervezeteket Szóljanak hozzá, mondjanak véleményt

Úgy tűnik, hogy a gazdasági vezetők forgatják a párt XI. kongresszusának irányelveit, s abban talán különösen a következők ragadták meg a figyelmüket: „A hatékonyan működő üzemi demokrácia egyszersmind nagy támasza az egyszemélyi vezetésnek, javítja a vezetői munka színvonalát:’ Másik vállalatunk igazgatójával arról váltottunk szót, illenék elkészíteni már az üzem szociometriái térképét tudni azt, mi foglalkoztatja a munkásokat, miért milyen kérdések iránt érdeklődnek, eg’óitalán kiépítésű megteremteni a kölcsönös Információs rendszert működésbe hozni az üzem demokratikus vezetését biztosító me- chanzimust, azokat a fórumokat, amelyekből

Ha valami hiba van, akkor ennek kárát láthatja a. népgazdaság, az üzem, az egész kollektíva. Hogyan, miképpen lehet e veszélyeket- csökkenteni, a hibaforrásokat a legminimálisabbra szorítani? Úgy, hogy konzultálunk az arra legSileiékesebbekkel: a munkásokkal, a dolgozókkal, akiktől függ, akiken múlik az ügy sikere, a végrehajtás eredményessége. Van már erre is jócskán szép példa. Említhetnénk a VOR-t ahol ö^k azután vezették be az új technológiát miután alaposan megbeszélték a munkásokkal. így cselekedtek a tervek ismertetésével a HAFE- ban, az ISG-ben. Kétségtelen, hogy elsőrendű feladat 'a jövőben is: elsősorban az üzemi demokrácia már létező fórumait töltsük meg tartalommal. Ez azonban nem jelenti, s nem is jelentheti azt hogy féljünk az újtól, olyan módszerektől, amelyeket a munkások vagy vezetők javasolnak. 1

EGY-EGY MOST KEZDEMÉNYEZETT FÓRUMNAK voltam szem- és fültanúja. Egyes üzemrészek kiváló munkásaiig hívták meg tanácskozásra, s velük beszélték meg, velük közösen alakították ki a munka ered~ nyes feltételeit. Jobban érzik így a felelősséget a munkások is. Látják, tapasztalják, nem is

csak nyerhet az igazgató, ha igényli, ha tá- olyan könnyű dönteni maszkodik rájuk.

Farkas Kálmán

f

!

A mezőőr

H

árom mezőgazdaság! üzem: egy állami gaz. easág és két termelőszövetkezet földterülete övezi Nyírmadát Az Uj Élet Tsz mezőőre Pólyák János. Az idei ősz a szokásosnál tőle is többet követelt. A zuhogó esőben nem törte ugyan az üszkös, vagy penészes kukoricát, a mélybe kapaszkodó cukorrépának sem gyürkő- zött neki, mint a mesebeli nagyapó. De neki|yürkőzött a sár dagasztásának, a határ pásztá zásának. Negyvennyolc éves és inkább alacsony mint középmagas. Térdig érő gumicsizmája az elmúlt hetekben gyakran a pereméig a sárba süllyedt. Pedig a tsz földjéhez nincs is túl közel a beregi határ, a sarak tengere. A gonosz ősz az oka annak is. hogy ezek a csizmák néha nappkig nem kerültek le a lábáról — talpon kellett lennie. Egyenruhája, illetve formaruhája olyan. Süss kora. ősszel a határ;

zöldessárga. Jobb vállán két. csövű vadászpuska lóg.

A mezőőrök védik a közösség vagyonát azoktól, akik a közös tulajdont még most is rosszul értelmezik... Nemcsak a bűnös emberektől védik a határt, hanem a szeszélyes természettől is. Jelentik a viharkárokat, a jég- verést, a ledőlt búzát, meg azt is, ha valamely, laposban megrekedt a víz. A nyulaktől, a varjaktól és még jó néhány vadállattól is óvniuk kel! a termést. Pólyák János társaival együtt a megyei tanácson vizsgázott egy bizottság előtt, hogy hivatalosan is szakmának. hivatásnak tekinthesse az őrködést. Még. most is friss emlékezetében él a vizsga, nyilván azért, mert ez volt a kezdet

— Mezőgazdasági ismeretből, íegyverismeretből kellett vizsgáznunk és ismernünk kellett a fontosabb, illetve veszélyesebb vadakat, s azok tulajdonságait A magamfajta embernek nem volt ez nehéz. Hiszen ismerem a mezőt, szinte ott nőttem fel. Tizennégy éves koromban, vagyis 1940-ben költöztem ide a szüleimmel, azóta itt élek. A fegyver forgatáshoz is ér- , tek, a fegyverismeret sem volt gond a vizsgán, mert alapítótagja vagyok á munkásőrségnek. Mellesleg a fiam katonatiszt

— Vadászpuskájának van-e gyakorlati haszna?

— Ke!!, hogy legyen. Visz- szatartó hatása van, másrészt önvédelemből jogosan használhatom. Volt rá példa. hogy a dézsmélók mellett riasztó lövést adtam la.

Taggyűlés Negyetse^eii

Dolgozni

egységes akarattal

izgalmas órák, sőt napok előzték meg a párttaggyűléseket Nagyecseden, a Rákóczi Termelőszövetkezetben. Ahogyan Szabó Endre tsz- elnök fogalmazott: befejezetlenül maradt az esztendő (1974), mert a határban érte meg az új évet 350 hektár kukorica és 15 vagon cukorrépa. Az elmúlt héten azonban éjszakánként mindig fagyott — elég erősen —, de

nappal olvadt, s emiatt meg- nyálkásodott a talajfelszín. Csúsztak, nem tudtak rajta menni a gépek, és be is szakadt alattuk a fagy. De csak nappal. Éjszaka nem. Az elnök kiadta az utasítást:

— Dolgozni kel! éjszaka is. Első a cukorrépa, azt január 15-ig be kell takarítani az utolsó darabig, mert minden mázsa répa 15 kiló cukrot jelent

Az emberek azonban ellenkeztek. Azt . mondták: nem

lehet éjszaka dolgozni. Nem látnak. Es hideg is van. Ekkor lett mérges az elnök. Hívatta a gazdasági, szakmai vezetőket és a két párttitkári (mert két pártszervezet van a tsz-ben), $ így szólt hozzájuk:

Vezetők a határban

— Ma este, ha erősödik a fagy, minden vezető a határba megy. Én is. Bebizonyítjuk, hogy lehet éjszaka répát rakodni, és szállítani, Sőt, a kezünk se fog lefagyni. Estére öltözzön minden vezető munkaruhába és gumicsizmába. Mi fogunk rakodni és mi vezetjük a gépeket is.

A nagyközségi pártház tanácskozótermében elkezdődött a tsz 1-es pártszervezetének taggyűlése’. A 30 párttag közül csak hárman hiányoztak — betegség miatt igazoltan — a többiek íülülCl időben a helyükön ültek.' A taggyűlést' Szabó Endre tsz- elnök nyitotta meg, s ő vezette végig, meri a tisztségre már korábban megválasztották. Két napirendet vitattak meg. Egyik:’ a Központi Bizottság XI. kongresszusi irányelvei és a Szervezeti Szabályzat módosítási javaslatai. Másik: titkár és vezető-, ség, valamint 12 küldött választása a nagyközségi párt- értekezletre.

A tsz 1-es pártszervezetének eddig Szabó' Gusztáv volt a titkára. ö azonban felmentését kérte, mert Nagy- ecsed országgyűlési képviselője, s ez a fontos megbízatás meglehetősen sok idejét és erejét igényli. Természetesen a vitaindítót Szabó; Gusztáv mondotta el Hangsúlyozta, hogy az irányelveket és a Szervezeti Szabályzat

módosításait a párícsoportok már korábban megvitatták.

A vitaindító után mégis harcos hozzászólások, kemény kérdések hangzottak el a nagyecsedi tsz 1-es pártszervezetének raggyűlésén. Különösen figyelmet érdemelt Egry Ágnes felszólalása és néhány kérdése, amelyet nem a vezetőséghez, hanem a pártszervezethez, párttagokhoz intézett

Ezerből hetven

— Ezernyolcszáz tagja van a nagyecsedi tsz-nek — mondta. — Ebből ezernél több még aktívan dolgozik. A kommunisták, a párttagok száma viszont csak hetven. Mi az oka ennek? — kérdezte Egry Ágnes, aki néhány hónappal ezelőtt került a nagyecsedi tsz-be belső ellenőrnek. — Hogyan törődtek itt az eívtársak a pártépítéssel, a párt irányító tevékenységének erősítésével? És mléri van az, hogy a nagyecsedi tsz évente „eszi meg” az elnökeit és a vezetőit? Nem gondolják az elvtársak, hogy emiatt kell a nagyecsedi tsz-t minden második évben szanálni? Vagy .az itteni tsz-tagok, köztük a kommunisták is, belenyugodtak abba, hogy az állam minden második évben 8—10 millió forintot ad a nagyecsedi ísz-nek? Meddig engedjük, hogy ez a meglehetősen furcsa képlet jellemezze a nagyecsedi tsz-í?

— Jó lenne megérni — mondotta egy másik hozzászóló, az idős Murgüly Gyula —, hogy taggyűléseinken ne mindig csak a tsz súlyos problémáiról beszéljünk, hanem derűsebb témákról is. Nagyon furcsa kép alakult itt ki Nagyecseden: itt van egy szegény, állandóan mérleghiányos, az állam pénzével támogatott tsz, és’az az igazság, hogy van egy jómódú tsz-tagság. Nem az a baj, hogy az emberek jól élnek,. dehogyis! Hanem az, hogy egyéni érdekeket hajszolnak, nem a közösét... A háztáji kukorica most is be van takarítva, a tsz-é meg ott maradt a lápon és az viszi, aki akarja. Ezt a helyzetet kell megszüntetnünk, ha valóban kommunisták vagyunk..,

Péntek Attila így kezdte hozzászólását:

— A kongresszusi irányelvekkel csak egyetérteni lehet, meri azokban olyan reális feladatok szerepelnek, amelyeket pártunk és népünk képes megvalósítani. Én azonban külön is megjegyeztem magamnak néhány gondolatot az irányelvekből. Egyik: mi, tsz-tagok törődjünk többet az egész nagyközséggel, különösen a gyermegíjedték és elszaladtak. Senki sem jár jól, ha megtámad. Most a friss vetés után nagy hasznát vehetnem a fegyveremnek, ha riaszthatnám vele a csókákat. A fekete madarak sokat esznek a vetőgép után. De nem lőhetek közéjük, még csak a levegőbe sem, mert a vadász- társaság nem engedi. Ez a megkötöttség, ez a bizalmatlanság az elnök elvtársnak, meg a tagságnak sem tetszik.

— Kötetlen a munkaidőm. Van úgy. hogy éjjel .érek haza, vagy éjjel Indulok útnak A feleségem és a gimnázista lányom már megszokták, hogy az ajtónyitogatássa! éjjel is zavarom őket. Ezen az őszön a ki vájt krumplira kint vigyáztam egy hétig, meri a rossz úton nem tudták szállítani. A sűrű köd a tolvajnak kedvez, a baltacsattogás nekem. Mostanában már nem fogok el favágókat, mert többnyire olajkályháva! rőtének a községben. Minden ősszel sok vendégmunkás jön

az állami gazdaságba, s furcsa módon többen közülük a tsz földjéről akarják haza bőröndözni az almát, meg a krumplit Egy ilyen tömeges dézsmálás megakadályozásához a körzeti rendőr segítségét kértem. A rendőrrel egyébként majd’ mindennap, találkozom. Az állami gazdaság és a szomszédos ükí tsz mezőőrével is gyakran összeíutunk, segítjük egymás munkáját

— Csak a rossz szándékú emberek között vagyok népszerűtlen. Az egyik egyéni gazdálkodót például feljelentettem 3 tanácson, mert ötven disznóját legeltette a közösben. A szabálysértési bizottság 700 forintra büntette. Fellebbezett Vesztére, mert a járási hivatal ezer forintra növelte a büntetést Egy másik egyéni gazda egy tucat tehenét rendszeresen a mi földünkön legeltette. A bíróság meg is büntette...

X£bem Lajos

mekintézznények fejlesztésével, korszerűsítésével. Másik: törődjünk többet, as ideológiai neveléssel, hogy maguk sl párttagok is bátrabbak,' harcosabbak legyenek. Törődjünk a szakmai ismeretek korszerűsítésével is, mert ez is előre lendíti & termelést

Mészáros Gábor a- takarékossági lehetőségekről és feladatokról beszélt Ezt mondta: — „Ne csak felülről várjuk a takarékosságot, hanem szorgalmazzuk mi msrmk, itt, a tsz-ben, a gyakorlatban. Az a véleményem, hogy a mi tsz-ünkben legalább tíz százalékot meg lehetne takarítani mindenből, amit felhasználunk, még & termelési költségekből is,”

Irányelvekből valóság lesz

— Irányelveinkből öt év múlva valóság lesz — mondotta Bíró Gusztáv. — Ebben biztos vagyok. Azonban nekünk, itt Nagyecseden is fontos feladataink, vannak, hogy az irányelvek valóban megvalósuljanak. Például a cukorrépa. Nem lesz mindig rossz esztendő és nálunk a cukorrépa jó növény. Ugyanúgy a burgonya is. Valaha rengeteg burgonyát termeltünk, ma viszont alig. Pedig mindenki tudja, hogy lehet és érdemes Nagyecsed határában burgonyát termelni...

A vitát Szabó Gusztáv foglalta össze. Ezután a nagyecsedi tsz 1-es pártszervezetének taggyűlése egyhangúan elfogadta ^ kongresszusi irányelveket és a Szervezeti Szabályzat. javasolt módosításait. Majd a választás következett

öttagú vezetőséget benne titkárt és 12 küldöttet választottak a nagyközségi pártértekezletre. Titkárnak a mindössze 22 éves Darabán, János tsz-tagot, villanyszerelő szakmunkást választották meg. Ifjú Darabán János Mátészalkán tanulta a villanyszerelő szakmát később KISZ-titkár lett. 1971 őszén a tsz-ben, mint kiváló dolgozót felvették a pártba. Nemsokára bevonult katonai szolgálatra — a határőrséghez. Két éven át ott is alapszervezeti KISZ-titkár volt és kétszer nyerte el az élenjáró határőr címet Leszerelése urán visszatért a tsz-be. Pártmegbizatásként dolgozott a KISZ-szervezetben.

Ifjú Darabán Jánosról a taggyűlésen elmondták, hogy kiváló munkás, szerény és mindenben szorgalmas. Elvégezte a marxista—leninista középiskolát, s a marxizmus —leninizmus esti egyetem hallgatója. Azt mondták róla, hogy magánéletéről is példát vehetne minden fiatal d® még az idősebbek is. kérdeztem tőle; mint új, kezdő- párttitkár, miben látja a pártszervezet’ legfontosabb feladatát?

— Abban, amit ez a taggyűlés félreérthetetlenül megfogalmazott — válaszolta. — Első: a pártépítés, a pártszervezet erősítése. Kevés a párttag a tsz-ben, ez igaz. Mégis úgy vélem: nekünk, kommunistáknak nem legyőzni kpü az ISöO isz-ta- got, hanem meggyőzni, hogy dolgozzunk végre egységes akarattal, fegyelmezetten a közös érdekért, hogy termelőszövetkezetünk valóban visszás helyzetét megszüntethessük.

A taggyűlés után a vezetők munkaruhába öltöztek. Csillagos volt az ég, erősen fagyom A határban dübörögtek, -tehát éjszaka is dolgoztak a gépek.

Sses&vsl uőűS/tS

MUNKAVERSENY

I Nyolcvanezren

újítások száma és hasznos, ki- Ei> itatható eredményük is. Ez a növekedés összefügg azzal hogy a szocialista brigádok vállalásaiban már szerepelt az újítás, mint versenypont is. Több hely ten újítási hónapot; ötletnapokat is szerveztek. Ezek sorában kell említeni a VOR-í, a Nyíregyházi Konzervgyárat és a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatot. Kiemelten foglalkozott az elnökség a szocialista brigádokkal, melyek a legtöbbet vállalták és vállalják a sikerért. Az a tapasztalat, hogy gazdasági munkájuk mellett mind többet vállal-