Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

9 ___________________________ iééLvrwmmtímxjs Munka közken, önképzéssel “ Az állat, és növényvé­delemnek mindig meghatáro­zó szerepe volt a magyar me­zőgazdaságban. A ma állat­orvosának a tudományos- technikai forradalom diktál­ta ütemben, a technológiai ritmusváltás korában még bo­nyolultabb körülmények kö­zött kell megoldani a minden, napok feladatát. Sajátos a betegségek megjelenési for­mája, bonyolultabb a felisme­rési mód, de a feladat a régi: megelőzni, illetve minél gyor­sabban felszámolni a külön­böző betegségeket, esetleges járványgócokat. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Állategészségügyi Állo­máson dr. Czövek László igazgatóhelyettes főállator- vóstóf halljuk a fenti gondo­latokat. Hivatáli szobájában kimutatások, szakfolyóiratok, könyvek sorakoznak úgy a könyvespolcokon, mont író­asztalán. Egyiket-másikat féltve őrzi, mert nehéz hoz­zájutni, közülük sok a színek kavalkádjával fogja meg a laikus szemlélődök Kézi könyvtárában külön hely, il­leti meg az új gyógyszerek is­mertető füzeteit. ' 1 Ám a permanens önképzés munkájának csak kis hánya­dát teszi ki. Hétköznapi fel­adatai is bokrosak. Az állo- ! más feladata a megye szak- igazgatási járványvédelmi, \ betegségmegelőző és gyógyító munkájának irányítása és koordinálása. Szervezik az 1 állomás területén jelentkező egyes állategészségügyi tö­megmunkákat. Gondoskodá- ‘ suk kiterjed úgy a méhekre, mint a számosállatokra. A | vadegészségügy éppen úgy * együtt jár munkájukkal, mint a járványok elleni tömeges ’ védőoltások. f A mezőgazdaság fejlődése, az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódítása egy egész sor bonyolult feladatot ró az állategészségügy hivatott szakembereire. A tömeges ál­lattartás megyénkben is kezd meghonosodni. Harminc sza- kosított szarvasmarha- és ti­zenöt szakosított sertéstelep állategészségügyi munkálatai- bak irányítása az egyik. fő feladatuk. Azért csak az egvik, mert a iószáeállnmány. hak is csak az egvik része ta­lálható a szakosított telepe­iken. A megvéb-ri 158 ezer szarvasmarhát. 240 ezer ju­hot. 450 ezer se-+4st. 15 ezer lovat. tizenkilenc dám­szarvast. 123 vaddisznót. — feogv csak a fontosabbakat soroljuk — tartanak számon. A szarvasmarhák tömeges tartásával egyre jobban elő­térbe került az állomány a gfimökor és brucella mente­sítése. Üj és eddig ismeret­len feladatokkal jelentkezik az új állattenyésztési szako­sodási és hasznosodási irány Más gondokat hoz felszínre a szarvasmarháknál a húshasz­nosítás és mást a tejhasznosf- tás. A húshasznosításnál ke­resni kell a szaporodás bio­lógiai kihatásait, a legmegfe­lelőbb tartási és hasznosítási irányt. A szakosított sertéstelepek is számos teendőt adnak az állatvédelemnek. És ez nem korlátozódik a brucella- és leptospéramentesítésre. Bár a sertéseknél a telepeken előbbre tartunk a technoló­giában mint a szarvasmarhá­nál, ezért még itt is számos gond megoldása a közeljövő feladata. A juhoknál is az új tartási rendszerből adódnak a megoldásra váró problé­mák. A nagy tömegű bárány­neveléshez kell átformálni az anyajuhok tartástechnológiá­ját. Hogy az eddig elmondottak hol érintkeznek a, polgári vé­delemmel ? Elsősorban ott, hogy ma ,már a szakosított telepek látják el húsfélék­kel az ország nagy részét, így aztán a polgári védelem, állat- és növényvédelmi szol­gálata békében és háborús körülmények között sajáto­san felel a lakosság zökkenő- mentes ellátásáért. De külö­nösen megnő a szerepük ele­mi csapások ideién. És ebből az utóbbi években az árvi­zek idején — sajnos — nem egyszer kijutott a megyének is. És ahhoz, hogy kritikus helyzetben az állat- és nö­vény védelmi. , szakszolgálat zökkenőmentesen "láthassa el a feladatát,-készülni kell. Ezt jól segíti a megyei állat- és növényvédelmi szakszolgálat, mérvnek operativ csoportjá­ban tevékenvkedik dr. Czövek László főállatorvos. Legutóbb a Kisvárdán megtartott ál­lat- és növényvédelmi alegy­ség módszertani bemutató gyakorlatának az előkészíté­sében és lebonyolításában vett részt tevékenyen. Gazdag prakszissal, sokré­tű élettapasztalattal rendelke­zik dr. Czövek László. A több mint két évtizedes mun­kássága alatt dolgozott köz­ségi állatorvosként, állt járás élén. öt évig pedig magasabb katona egvsőg vezető állat­orvosa volt. Tartalékos őr­nagy A hadseregben szerzett tapasztaltokat jól hasznosít­ja mind a munkahelyén. LAPSZEMLE Segítség a gyakorlathoz a f A Polgári védelem cfmű ké- jjSes folyóirat 21 számában jól hasznosítható mellékletet kö­bölnek. melynek címe: ..Mód­szertani segédlet a müszaki- Eoento szaKszolgalati alegysé­gek gyakorlati foglalkozásai nak előkészítéséhez”. Érdé cies tanulmányozni és meg őrizni, a vázlatok, mellékletek Jó szolgálatot tehetnek a ki­képzés. önképzés során is Ugyanebben a számban elemző cikkben foglalkoznak a politi­kai megbízottak munkájával feladataival A „Jogi fórum című rovatban a kénvszerkéz- besítés alkalmazásáról írnak a „Vita” című rovatban az Üzemi törzsparancsnokok munkájáról közölnek hozzá szólásokat. A nemzetközi ta­pasztalatok sorában a kitele­pítésről írnak svájci és NSZK bel' tapasztalatok alapján ame lyet a következő számban folv tatnak. A lap 22. számában a politi­kai felelősök feladatairól kö­zölnek cikket, kiemelve hogy munkájuk fontos pártmegbíza­tás. Módszertani tapasztalato­kat ismertetnek az írásvetítő­ről. amely az oktatásban tehet jó szolgálatot avatott kezek­ben. Az élelmiszer-gazdaság­ban dolgozók számára lehet különösen figyelemre méltó a oánai húsüzemről kÄ«”'‘ett ká- pe$ beszámoló. Folytatják az üzemi törzsnarancsnokok munkájáról kezdett vitasoroza­tot. Tanulságos lapszemlét kö- zölnek a hajdúszoboszlói pol­gár’ védelmi bemutatóról: a központi és a megvei lapok beszámolóiból idéznek. A 25 éves polgári védelem című so­rozatban két szabolcs-szat- már megvei portrét közölnek Berek Lajos alezredes 1958-tól a megye polgári védelmi törzs­parancsnokaként végzett el­ismerésbe méltó munkát — erről is ír a lap. Ficzay Ernő őrnagyról szói a másik írás amelyben az 1954 óta végzett polgári védelmi munkáról vall. mind pedig a polgári védelmi munkában, melyet már tizen­öt éve segít. Nincs olyan polgári védel­mi szakszolgálati feladat, amelynek a megoldását ne vállalná szívesen. Bizonyos mértékig ennek rendeli alá szakmai tovább- és önképzé­sét is. A természetes belső nyugtalanság igényével kö­vet minden változást, mely- szakmájában, a tudomány, ban úgy az állattartás, állat- gyógyászat mint a gyógyszer­termelésben végbemegy. Ki­magasló érdemeket szerzett az utóbbi években ránktört árvizek védelmi munkáiban. Fáradtságot nem ismerve végezte a járványok megelő­zésében és a tömeges fertőt­lenítésben rá háruló felada­tokat Portréjához hozzátartozik a polgári védelemben vállalt feladatokon túl az is, hogy számos más társadalmi meg­bízást is teljesít még. Munka­helyén pártalapszervezeti ve­zetőségi tag. A megyei agrár egyesületben szakosztálytit­kár, az MHSZ városi szerve­zeténél tanácsadó testületi tag. Az, hógy ezek után ke­vés a szabad ideje — szinte természetes. Még az is. hogy többet szeretne kertészkedni, búvárkodni a szaklapokban, többet publikálni a magvar állatorvosok lapjában, a BaT romfitenyésztésben: A két beszélt idegen nyelv — a cseh és a német — nagymér­tékben segíti gyógyszerisme­reteinek mélyítését, a szak- irodalomban való jártasságát. Hogy ezek mellett még hob­bijának, a bélveggyűjtésnek is tud időt szakítani, az külön öröm. Tíz éve gyűjti a sport-, a festmény- és a madársoro­zatokat. Ez utóbbira különö­sen büszke. A mezőgazdaság kiváló dolgozója, a Honvédelmi ér­demérem tulajdonosa. Slgér Imre Kistelükön koaxsziális kábel: — főleg nágyfrekvenciáju elektromos energia továbbítására hasz­nált kettős vezeték, amely egy belső hengeres és ezzel közös tengelyű, de tőle elszi­getelt külső, cső alakú veze­tékből áll. A két vezeték kö­zötti részben nagy dielektro- mos állandójú szigetelőanyag van elhelyezve. kód (code): — valamely jelrendszer alkalmazására vo­natkozó egyértelmű, pontosan kidolgozott szabályok össze- sége. A kód minden továb­bításra, feldolgozásra kerül, tényt, fogalmat meghatáro zott jelképpel fejez ki (pél dául a morseábócé). kódolás: — a híradástech nikában a valódi szöveg he lyettesítése egyes szavakból szakkifejezésekből, betűkből számokból és jelekből álló egyezményes jelekkel vagy ezek kombinációjával titkos adatok továbbítása céljából. A kódolás — a közlemény jel­legének megfelelően — vagy kézi, vagy gépi úton történ­het: az adatok géni feldolgo­zása. akkor alkalmazott el­járás. amikor a kérdőív kér­déseit. vá'aszait számokkal vagy betűkkel helyettesítik. kombinált csapatszállítás: — a csapatmozgások kereté­ben, a szállításnak egyidöben vagy egymásután, más-más jellegű szállítóeszközökkel (gépkocsival, vasúton, repü­lőn vagy hajón) való lebonyo. lítása. komendáns őrs: — a komen- dánsszolgálat szervei; az el­helyezési körletekben, menet­vonalakon, vezetési pontokon stb., állítják fel. és a forga­lomszabályozó feladatokon kívül katonai rendészeti fel­adatokat is ellát. Parancsno­ka tiszt vagy tiszthelyettes, állománya néhány fő. kommandó-csapatok: — az imperialista hadseregek kü­lönleges diverziós és felderítő csapatainak — főleg az angol hadseregben használatos el­nevezése. _ ' „Riasztás következik66 A lakosság légi és RBVálasztásának eszközei, jelzései és az elrendelés módjai A polgári védelem tevé­kenységének egyik célja a megelőzés. Egy váratlan és meglepetésszerűen bekövet­kezett légitámadás vagy tö­meges rakétatámadás al­kalmazásának várható kö­vetkezménye, a megelőző védekezésre fordított költsé­ges befektetések és gondos előkészületek eredményest teheti kockára. A riasztás közvetlen fel­adata, hogy az ország lakos­ságát a fenyegető veszély közeledtének tudatára éb­ressze és képes legyen a ri­asztandó személyekben fél­reérthetetlenül felkelteni a veszély érzetét. Erre a célra legalkalmasabbak az akusz­tikai jelzések, amelyek hangmagasságban és hang­erőben is változnak, A riasztási rendszeren belül a riasztó jelzést a fenti ak usztikai követelmények figyelembevételével a leg­jobban az elektromos és ma­nuális üzemű hangkeltő be­rendezéssel — köznyelven szirénával — lehet kiadni. Ilyen a nagy teljesítményű sziréna, kis teljesítményű sziréna és kézisziréna. Az elektromos sziréna egy megfelelő fordulatszámú és teljesítményű elektromotor, amelyet hangkeltő beren­dezéssel építenek össze. A motor fordulatszámának meghatározott program sze­rinti szabályozása történhet automatikusan, amikor ri­asztó központ vezérli a szi­rénamotort és történhet ma­nuálisan, amikor a kapcsoló- szekrényben elhelyezett nyo­mógomb működtetésével ve­zéreljük a szirénamotort. A szirénák körébe tartozik a mechanikus meghajtású kézisziréna, amely az ener­giahálózattól függetlenül üzemeltethető. Az olyan gazdasági egy-_ ségéknél azonban (telep, ma­jor stb.) ahol ezek ‘az eszkö­zök nem állnak rendelkezés­re, de a riasztásuk a bizton­ságba helyezett érték, vala­mint dolgozók, lakosok meg­óvása érdekében nagyon fontos, ott a riasztást meg kell szervezni. Az ilyen helyzetekben, valamint az elektromos energiaforrás ki­maradása esetén a riasztási feladatok végrehajtását szükségriasztó eszközökkel oldjuk meg. Szükségriasztó eszköz lehet minden olyan hangkeltő berendezés, amelynek hangjai képesek a lakosságot a nap bármely szakában — a riasztandó te­rület bármely pontján — a veszély tudatára ébreszte­ni. Szükségriasztó eszközként •—mhet alkalmazásra pél­dául autósziréna, sindara*' | kolomp, gőzduda, gőzsíp. gőzkürt, autóduda, harang, j nagy teljesítményű csengő és különböző hangosbe­mondó-rendszerek. A riasztási rendszer esz- ’ közeinek igen fontos kiegé­szítője a motoros, illetve ke­rékpáros hírvivő, aki a ki­helyezett objektumokhoz juttatja el a risztási pa­rancsot vagy illetve szükség esetén működteti a riasztó berendezést. Ide sorolhatók a kárhelyek, a kár hely felszá­molási munkáknál szükség esetén történő ismételt riasz­tás végrehajtását biztosító mozgó riasztó őrsök is ame­lyek riasztó eszköze a jármű­be szerelt autósziréna. A riasztó rendszernek nem közvetlen eszközei, de kiegészítői a légi-, és radio­lógiai riadó parancs elren­delésekor igénybevett mű­sorszóró nagyadó és vezérlő rendszerek valamint a ri- isztás vételére biztosított hálózati és telepes rádió­vevő-készülékek. A légiriadó Jelzése sziré­nán és hangosbeszélőn (mag­netofonszalagról lejátszott szirénahanggal) háromszor félperces — kétszer félperces szünettel megismételt — pe­riodikusan változó magassá­gú (ún. üvöltő) hang. Szük- |égriasztó eszközön — négy­szer félperces — három 15 másodperces szünettel meg­ismételt szapora ütőgetés. kongatás, szaggatott dudá­lás, kürtölés, sípolás, íélre- vert harang, csengetés stb. A légiriadó feloldásának jelzése szirénán kétszer fél­perces — egyszer félperces szünettel megismételt — egyenletes magasságú hang, melyet dudával, síppal és kürttel is hasonlóképpen kell leadni. Egyéb szükségriasztó eszközön kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — elnyújtott, lassú ütemű kongatás, csen­getés, A radiológiai riadó elren­delésének és feloldásának jelzései megegyeznek a légi­riadó jelzéseivel, de az el­rendelése után a pv-szervek helyileg tájékoztatják a la­kosságot. A biológiai és vegyiriadő jelzését szükségriasztó esz­közön adják a következőkép­pen: egyperces, félperces szü­net után ismét egy­perces szapora ütö­getés, kongatás, ül. csenge­tés. A feloldásuk jelzése ugyanaz, mint az elrendelé­sük, azzal a kivétellel, hogy a szapora ütőgetés és konga­tás helyett lassú ütögetést és kongatást kell leadni. A különböző riadók elren­delésének a módjai: a pol­gári védelem hírhálózatán, vagy a Kossuth-adón és te­levízión keresztül. A polgári védelem hírhálózatán keresz­tül mindenféle riasztást el­rendelhetnek. A Kossuth rádión és a tévén keresztül csak a légiriadót és a radio­lógiai riadót, amennyiben az nagyobb országrészt érint A műsorszóró berendezése­ken keresztül riasztható az egész ország, Dunántúl, illet­ve Duna-Tisza köze, Tiszán- túl, az egyes megvék. és ki­sebb területegységek körzet­VÍZSZINTES s 1. Megí. IS. Szakaszvezető <föS~ zaímasani. 2.4. A-vaJ a végén Íonotí hajcsomó. 2.5. Készpénz. 17. Rég! űrmérték. 18. Tyukanyó. I». Bi. 20. Szélhárfa. 22. Mutató­szó. 23. VY. 24. Épület elem. 2S. Mezőgazdasági munkagép. 27. Vissza: van ideje. 29. Kevert: kitol. SO. Oldószer -f oldott anyag. Sí. Sakk fele. 32. Föld­műlő eszköz. S3. Szikladarab. 35- RRA S0 Száz + vtzsz 19. 43. őrőL 43. Múltidőben kecsegtet, tö. Önző. 4?. Hasfala« alkotó Izom. 49. Hiányos tölgyfatermés Só. ZA. 52. Kilométer. S3. Néve- lős asszonyképző. 54 ED. 55. Csukott. 57. Névelős számnév. 59. Cink. 60. Takarmányt sava­nyít. Sí. őrlemény. FÜGGŐLEGES 8 2. Kötőszó. S Szavai fele. 4. Ütemesen kattog. 5. Ok... okozat S. Sír. 7. DCO. 8. Kevert: vitás. 9. Nehéz sporteszközök. 10. Tes­tek kölcsönös egymásra hatása II. Lyukas-luk. 12. Megí 16. Pl.: családiház. udvar és kerttel. 18. Mint a rizs? 33. 19. Fabódé, fel­vonulási épület. 21. Kis lakóház. Amennyiben s ÍS*í • levízióban olvassák ba az alább ismertetett riasztási szöveget, akkor az a képer­nyőn ezzel egyidöben felirsé formájában le megjelenik. A légi- és radiológiai riadó e!U rendelésének szövege: „Adá­sunkat megszakítjuk! Figye­lem! Figyelem! AdáíimksSS megszakítjuk! Figyelem! FSö ! gyelem! Duna-Tisza köze, Ti­szántúl, Duna-Tisza köze, Ti­szántúl! Sugárveszély! Sugár- veszély! (vagy légiriadó!) A légi- és radiológiai riadó feloldásának a szövege meg­egyezik az elrendelés szöve­gével az utolsó sor kivételé­vel, ahová a „Sugár-veszély,, :i illetve légiriadó elmúlt" szö­veg kerül. A biológiai és wgylriaddS a polgári védelem híradó- rendszerén keresztül rendelik el. Az elrendelést az országot ért biológiai támadás esetéül az országos parancsnokság, kisebb terület esetén a terü­leti polgári védelmi parancs­nokság hajtja végre az alá­rendelt polgári védelmi szer­vek felé. Az elrendelt riasz­tásról a lakosságot, illetve m üzemi dolgozókat a helyi ta­nács, ill. az üzemi önvédelmi egységek értesítik. Hangos­bemondó, vagy szükségrtas*- tó eszközök felhasználásával, A riasztás elrendelésével egy­idöben közük a szennyezet^ illetve fertőzött terület ha­tárait, a szennyező, illet*« fertőző anyagot, a foganat®-;] sftott rendszabályokat. A jelzéseknek illetve azok Je­lentésének ismerete rendkí­vül fontos minden lakos szá- :J mára (nemcsak a riasztó szakszolgálatba beosztott ál­lománynak) mert a sikere* riasztás döntően múlhat; azon. hogy a riasztottak meg­felelően értelmezték-e a S®- adott jelzést. 8«. FKDK. 26. Kel végek. SS. Tova. 33. Hosszabb cövekek. 36. Tapad. 37. Tovarepül. 38. Egy­szerű szertartási! mise. 39. Egy- lovas fogat. 40. Réz és ón ötvö­zete. 42. Vissza: szamárhang. 44. GI. 46. Kopaszra nyír. 48. Se­rény, tevékeny. SS. Német öfe 56. Tüzet páratlan betűi. 57. Kö­zepén a balra. 58. Z-k. 60. Sa­játkezűié». 62. Tan végeit, i Megfejtőink Ügyeimébe: A megfejtések beküldhetők nyílt levelezőlapon a Polgári Védelem Megyei Parancsnoksá­gára (4401 Nyíregyháza MegyeS Tanács). Beküldési határidő: a megjelenéstől számított to nap. Az 1974. november 22-én megje­lent rejtvény helyes megfejtései „KÖZVETLEN A SEBET ÁKAK TISZTA. AKAR JODOS GEZZEL LETÖRÖLNI TILOS". Nyerteseks Demeter Sva. Fehér Piroska* Oltványi Erzsébet. nyíre érv házi, Cégényl László rbrány nkovies Sándor Oros. Simon Jánosné Petneháza. S^entmíklósl Sára- dómé Rakamaz. Szántó Lászlé Rozsály. Szabó l£va Tunyogma*» tolcs. Szántó Nóra Terem. & jutalom könyveké« a parancs? nokság postán küldi meg. ify

Next

/
Thumbnails
Contents