Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-13 / 291. szám
fTÄSf-WÄCiVARÖRSÄA« $ Újdonságok + Tudományos kutatások + Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A vencsellői Swibadsőg Tsz ben csőiörőgép segít! a kukorica betalmrftAsőt. Ahogy a falai engedi, a nehezebb, de nagyobb teljesítményű gépeket is munkába állítják. (Hammel József felvétele) t Ui követelmények a növényvédő szerek tárolásánál A növényvédöszer-gyártás fejlődése, új növenyvedelmi technológiák kimunkálása és alkalmazása új „kifejezetten mérgező” készítmények egész sora előtt nyitotta meg a méregraktárak kapuit. Ez a folyamat szükségessé tette az 1969-ben kiadott Mezőgazdasági Balesetelhárító és Egészségvédő Övórendsza- bályok „Vegyszeres növényvé- delem”-re illetve a növényvédőszerek raktározására vonatkozó követelményeinek korszerűsítését. modernizálását. 1974-től különös gonddal kell ügyelnünk a növényvédőszerek raktározására. A méregraktár feltétlen szabadból nyíljék és átjárás nélkül megközelíthető legyen. A bejárati helyeken tömör, szükség szerint fémráccsal megerősített, biztonsági zárás ajtóval legyen ellátva, amelynek kulcsát csak a növényvédőszer-raktáros kezelheti. Ne legyen közös fala emberi tartózkodásra használt helyiséggel, istállóval, élelmiszer-, takarmányraktárral, közvetlen emberi használatra szolgáló anyagok és tárgyak raktárával. Az ablakok legyenek ellátva vasráccsal, illetve rágcsálóhálóval és a vasútvonalak, kémények közelségében a szikrák behullása ellen védő sűrű szövésű fémhálóval. Az ablak kiépítése olyan legyen, hogy csapadékvíz a helyiségekbe ne folyhasson, közvetlen napfény a növényvé- döszereket ne érhesse. A helyiségek legyenek a túlzott felmelegedéstől, a túlzott lehűléstől, a nagyfokú kiszáradástól és bepárásodástól védve. A helyiségek kéményei. csatornái, vezetékei, szellőző nyílásai ne legyenek közvetlen kapcsolatban a szomszédos helyiségek hasonló nyílásaival és vezetékeivel. A helyiségek legyenek természetesen vagy szükség szerint mesterségesen szellőztethetők. Legyen a helyiségekben természetes és mesterséges világítás A helyiségek padlózata olyan hézagmentes burkolatú legyen. amely bő vizes. mosó. vagv méregtelenítő szeres tisztítást lehetővé tesz. A falak aitók. ablakok és berendezési tárgyak bevonata olvan legven. amely alapos lemosást lehetővé tesz A méregraktára khan keletkező szennyvizek összegvűitését elkülönítetten kell biztosítani és azokat a szennyvizekre vonatkozóan előírt módon kell kezelni. A tűzveszélyes, illetve a tfiz- és robbanásveszélyes nővén wéd's7erek raktára legven ellátva előírásos villámhárítóval, tűzol tóeszközökkel, valamint tűz- és robbanásbiztos elektromos szerelvényekkel. A raktári dolgozók részére a növényvédőszer-raktár külön légterében vagy a raktár közelében biztosítani kell a baleseti és a mérgezési elsősegélynyújtó felszerelés elhelyezését, valamint a ruhaváltás és tisztálkodás lehetőségét, fehér-fekete öltözőt, hideg-meleg vizes mosdóval, zuhanyozóval. A növényvédőszer-raktárt el kell látni a növényvédősze - rek szállításához, rakodásához, méréséhez és a takarításhoz szükséges, feltűnően megjelölt munkaeszközökkel, amelveket más célra használni tilos! A növényvédőszer-raktárban kizárólag a sértetlen csomagolású növényvédő szereket, a kiürült, de a továbbiakban még növényvédő szer átcsomagolására felhasználható. kívül és belül szabályszerűen megtisztított és lezárt növénwédőszer-csoma- goló burkolatokat, a hatástalanításra váró hulladékokat és kiselejtezett növényvédő- szer-készleteket. valamint az előírt munkaeszközöket szabad tárolni. A „kifejezetten mérgező” növényvédő szereket a raktáron belül is különálló és zárható helyiségben, illetve az egy helyiséges raktárban fémráccsal, fémhálóval elkerített, külön is zárható raktárrészben kell tárolni! A növényvédőszer-raktár- ban a növényvédő szereket fajtánként és lejárati idejük szerint elkülönítve úgy kell elhelyezni, hogy azok egyértelműen azonosíthatók legyenek. A növényvédő szerek nagycsomagolású zsákjait, hordóit, illetve azok gyűjtőcsomagolású ládáit, dobozait kötésben halomra rakva, külön talapzaton kell elhelyezni. A növényvédőszer-raktár ban elhelyezett vagy felhasználásra kiadott növényvédő szerek napra kész nyilvántartásáról a raktáros számozott oldalú és hitelesített raktárkönyvet köteles vezetni. Ha gondosan ügyelünk a raktározásra került növényvédő szerekre, úgy nagy méreghatásuk (mérgezési veszély!) ellenére is baleset- mentesen dolgozhatunk! Széles Csaba adjunktus mezőgazdasági főiskola Szakosítani kell a tápgyártást Ellentmondásos helyzet Egyetlen nap öt mezőgazdádéi uzeuweii — két szakosított set teSítíiiyészto telepen es fldfom termeioszovet- kezetoen — panaszkoutak a vezetők, hog> a tapcanamá- nyokooi rossz, kap.uxiu, szervezetien es mniosogueg is Ki*.ug.íSd.n az enatas. tapta- karmányokat a gaoonatetva- sano es leloo-aozo valialat üzemei gyártják. Az üzemeit korzetesttve vannak, egy já- rásoan néhol kettő is uoigo- zik. itz így renuoen is lenne. Le mit er a körzetesítés, iia nem lehet mindig a szükséglét szerint tapogat kapni? Annak, hogy az egyes körzeteken belül nem folyamatos a tápellátás, általaoan három oka van. Egyik: nincs mindig eiegendő, vagy megfelelő alapanyag. (Leginkább fehérjedús anyagok). Másik: elromlik valami az tizemben és megáll a gyártás. Harmadik — és ez is gyakori —, volna minden, az üzem is termel, de elvitték a tápokat más körzethez tartozó tsz-ek, szakosított telepek, mert ott elfogyot a táp az említett három közül valamelyik ok miatt. A baromfitáp Legtöbb és legerősebb a panasz a baromfitápokra. A baromfi viszont — korszerű tény ész lési-nevelési-h ízla- lási körülmények közt — a legkényesebb állat és az üzem- szervezésben se mindegy, hogyan alakul a növekvés, súlygyarapodás. Elsősorban is: a baromfi, különösen a csibe, amikor úgynevezett inr-. dítótápra van szüksége, érzékenyen reagál minden takarmányozási zavarra, változásra. A fajta is olyan — úgy van kitenyésztve —, hogy nem mindegy, milyen recept (összeállítás) szerinti tápot kap. Ha, például, nem a fajtának megfelelő a táp — a baromfi megbetegszik, sőt, el i« pusztul. (Nagyüzemben általában százával, ezrével). Akkor is megbetegszik a baromfi, ha az előírtnál több a fehérje a tápban. (A sertés is megbetegszik). Ha viszont a táp nem tartalmazza az előírt fehérjemennyiséget és a többi anyagot — a fejlődés, a hízás lelassul és nem lehet teljesíteni a rotációs ütemet. Később készül el az áru (a hízott baromfi, de vonatkozik ez a sertésekre is) líeríbaráiok tanácsadója A sudaras korona alakítása A különböző típusú korsnák közül * sudaras korona a legtermészetesebb állású és vázág-elhelyezkedésű koronaforma. Ennek megismerése alapját képezheti a többi úgymond korszerűbb koronaformák megértésének. A legtermészetesebb koronaforma a sudaras korona. amely alkalmazható valamennyi gyümölcsfaj koronájának kialakításához. Az alany- és törzsmagasság sem változtatja meg az alkalmazhatóságát. Kialakítása több évig tart. ELSŐ ÉVI METSZÉS. Az ültetés utáni első tavaszon kerül sor az ősszel vagy tavasszal ültetett fák első, alakító metszésére. A korona kialakításához 4—5 vesszőre van szükség. A fa tengelyében elhelyezkedő vesszőt nevezzük sudár vagy fővezér vesszőnek. Azokból a vesz- szőkből, melyek a sudárral bizonyos szöget zárnak be, lesznek a kialakítandó korona oldalvezér vesszői, melyekből későbben az oldalágak formálódnak ki Amenjrayfben az elültetett oltványnak 4-nél több oldalvesszője lenne, úgy azokat a vissza- metszés előtt 3, ill. 4-re kell csökkenteni. Három oldal- vessző is elegendő, ha azok a koronában egymástól egyenletes távolságban helyezkednek el. Ha keresztben átellenesek, úgy négyet kell meghagyni. Többre nincs szükség, mert akkor a korona már sűrű elágazással Indul. Visszametszeni először a fővezérvesszőt kell. Hosszúságát annak fejlődési erőssége és az adott gyümölcsfaj tulajdonsága szabja meg. Viszont legalább egyharma- dát el kell távolítani ahhoz, hogy elágazódása és erőteljes fejlődése biztosítva legyen. Az oldalvesszők metszés után ne legyenek a vezérvessző felénél hosszabbak. Ezek szerint már az első metszéssel kialakul a gulaalak. A visz- szametszett vesszők végső rügyeinek helyzete fogja a hajtások kifejlődésekor a korona további alakját meghatározni. Emiatt ügyelnünk kell arra, hogy az oldalvezérek végső rügyei mindig kifelé állóak legyenek. A fővezér vágállórügy« viszont mindenkor biztosítsa a sudár függőleges növekedését. Amennyiben az elültetett oltvány az első évben kellő nedvességet és tápanyagot talál a talajban, rövid időn belül gyökeret ereszt és nem sokára hajtást is fejleszt. Kedvező körülmények esetében az első évben nemcsak megered a fa, hanem végső rügyeiből 40—«0 cm hajtásokat is hoz. A végállórügv alatti rügyek is kihajtanak fokozatosan csökkenő hosz- szúságban. A nyári növekedési időszakban tanácsos legalább egyízben a koronák fejlődését felülvizsgálni. Beleszólni fejlődésükbe annyiban lehet, hogy amennyiben a végálló- rügyek egyike-másika nem hajtott volna ki. s ebből következően az oldalág nem kifelé, hanem ellenkezőleg a korona közepe felé irányulna; a befelé irányuló vesz- szőket el kell távolítani és az alatta lévő helyes irányban növekvőt meghagyni Az ebből eredő hosszú'áa különbőzetet a kis fa l—2 év alatt ki fogja nőni. Raántsy Ferenc és nem is az a fő baj, hogy megnyúlik a rotáció, hanem az, hogy az ütemterv szerint megrendelt naposcsibe megérkezik es/nem tudjak hová tenni, mert az előző rotáció még nem kész, vagy éppen tegnap vitték el s még nincsenek kitakarítva, fertőtlenítve a tenyésztöhelyek. Márpedig felnőtt, vagy meghíz- lalt baromfi után — a korszerű nagyüzemi követelmények szerint — naposcsibét fertőtlenítés, takarítás, előkészítés, nélkül betelepíteni kész katasztrófa. Biztos a pusztulás. A malacok is érzékenyek, de nem ennyire, és a malacot lehet is néhány nappal tovább hagyni az anyja alatt. A rotáció elcsúszása, felborulása a nagyüzemi baromfitenyésztésben veszteségeket — kieséseket — okoz, mert a baromfit napra ütemezve nevelik az üzemek. S az idő mindig veszteség. Ráadásul az eltolódás, a naposcsibe rossz elheljezése miatt az elhullás is nagy, sőt, a baromfi hetekig sínyli, ha apró korában nem megfelelőek a körülményei. A taz-vpzetők javasolták De tudják ezt a gabonafeldoigozo vállalat és a ta- karmanykészítő üzemek vezetői is. Ha nem tudtak volna — a termelőszövetkezetek elnökei és vezető állattenyésztési szakeinoerei többszörösen is tudomásukra ppztak,. Nemrég, például, értekezleten beszeltek meg, mit lehetne és kellene tenni. A termelőszövetkezetek képviselői azt javasolták, hogy a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat szakosítsa a tápok gyártását. Például: egy üzem csak baromfitápokat készítsen a körzetébe tartozó üzemek tenyésztési és hízlalási ütemtervével pontos összhangban. Nagyon fontos a pontos összhang, mert ha ez nincs meg, vagy felborul — vége mindennek. Másik üzem, szintén a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek szakosított telepek részére készítsen csak sertéstápokat, szintén pontos összhangban a tenyésztési és hízlalási ütemtervekkel. Ugyanilyen fontos a tápok minősége, hogy azok az előírt receptek és technológiák szerint készüljenek. Nem változhat, nem hullámozhat a tápok tartalma, összetétele mert ezzel is fel lehet borítani az állattenyésztés ütemtervét, amelyek ma már a nagyüzemi baromfitenyésztő és a szakosított sertéstenyésztő telepeken annyira precízek, hogy napra, sőt a naposcsibe esetében órára pontosak. (A baromfikeltető üzemek nem tudnak változtatni a keltetés módszerén, a csirke kibújik a tojásból abban a pillanatban. amikor elérkezik az ideje és azt gvorsan át kell adni a nevelő telepeknek). Harmadik fontos követelmény: az üzemek munkájának olyan szervezése, hogy tápokból hiány sohase keletkezhessen. Legyen mindenkor tartalék olyan esetekre, amikor az üzem megiiibáso • dik, ezért, vagy karbantartód miatt leáll. Nem lehet és nem szabad kiszolgáltatni a tenyésztőket — se az állatokat —, hogy akár egy napra is tápok nélkül maradjanak. Mindez vonatkozik a szakosított sertéstenyésztő telepekre is, amelyek ugyan maguk keverik a takarmányokat, de a legfontosabb alapanyagokat a gabonavállalattól vásárolják. Sok a panasa az alapanyagok — tápsűríí-. mények — ellen a sertéstenyésztő telepeken is. Zavaros, szervezetlen az ellátás é* nem mindig jó « tápok minősége. Jobb lenn• a minőséff Ezek a problémák — * tenyésztő szakemberek egybehangzó véleménye szerűit megoldhatók a tápgyárta* szakosításával. Ehhez különösebb beruházás sem szükséges, csak pontos, jó üzem- és munkaszervezés a takar— mánygyártó üzemekben. A szakosítás törvényszerűen vonná maga után, hogy egy- egy üzem dolgozói mesterien megtanulnák az általuk készített tápok gyártását, biztosítanák a minőséget. Egy bizonyos idő — néhány hét, vagy hónap — múltán tudnának annyi tartalékot i* betárolni, hogy a tenyésztő- hizlaló telepek akkor se maradjanak tápok nélkül, ha a takarmánygyártó üzem elromlik, vagy karbantartják. A tsz-elnökök, szakosított telepvezetők és állattenyésztési szakemberek mindezt elmondták már a megyei go- bonafelvásárló és feldolgozó vállalat vezetőinek, akik meglehetősen fanyalogtak a szakosítástól. Nem tudtak megegyezni, egyetérteni. Nekik ugyanis az átszervezés az új körzetesítés többlet- munkát és a szállítások miat? többletköltséget is okozna. De csak az első időszakban. Csak addig, amíg a szakosítás kialakul, amíg a szakosodott üzemek átállnak az ú) módszerre, később viszont könnyebb lenne a vállalat dolga is. Könnyebb az Irányítás, az ellenőrzés, a szállítás — hiszen minden egy helyen lesz — és a szakosító* törvényszerűen csökkenteni a költségeket is. Nem utolsósorban azonban szükséges a takarmány- gyártás szakosítását elvégezni azért is, hogy össs- hangban legven az állattenyésztés szakosodásával é* korszerű követelményeivel mert a jelenlegi helyzet ellentmondásos. Az állattenyésztés szakosított, korszerű — a takarmánygyártás nem. így valóban nem lehet egymást megérteni. Szendre! József SZAK KÖNYVTARUNK = II íermís':ecs!és módszerei A tervszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele a várható termés nagyságának ismerete. Szüksége van erre az üzemeknek, hogy a betakarítás munka- és gépierő- szükségletét meg tudják tervezni, gondoskodhassanak megfelelő méretű tárolóhely- íől; a feldolgozóiparnak a zökkenőmentes termékfeldolgozás érdekében és a kereskedelmi szerveknek, hogy a tervezettnél nagyobb termés értékesítését megszervezhessék. A szerzők ennek a munkának a tökéletesebb végrehajtásához és a legújabb módszerek megismei tetőséhez nyújtanak segítséget. A könyv első részében a termésbecslés történetét, ah aszú nálatos külföldi és hazai kutatási eredménveken alapuló módszereket ismerteti^ míg a második részben leírják a termésbecslés hazat rendszerét, a becslésbe von* növények előzetes és számszerű becsléséhes rendelkezésre álló módszereket és • becslés gyakorlatát. 4 wttm~'ín Mil (ff ■■ n KWlTt. QCCctTOHT unt
