Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

W?4. december !S. KW.OT-MAGYAR0RS2A0 A Minisztertanács tárgyalta Utak — megerősített o alapokon Értelmezhetjük sző SZERINT és képletesen is a szilárdabb alapokat. Amint azt a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének a kormány elé terjesztett je­lentése tanúsítja, mindkét esetben szükség van rá. A népi ellenőrök vizsgálata ugyanis — ami 143 hivatali, intézményi szervre, s válla­latra terjedt ki — nemcsak arra keresett választ, mi­ként használják fel az útépí­tésre. korszerűsítésre rendel­kezésre álló pénzt a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium, valamint a tanácsok útügyi szervei, hanem a munka hatékonyabbá téte­lének lehetőségeit is kutatta. Mert mint kiderült, szép számmal vannak ilyen lehe­tőségek. Közhelynek számít, hogy az ország közúthálózata mind a belső személy- és áruszállításban, mind az át­menő, s a hazánkba irányuló idegenforgalomban növekvő követelményeknek kell, hogy megfeleljen. A 110 ezer kilo­méter hosszú úthálózatból 30 ezer kilométer felett a KPM illetékesei őrködnek, a többi a tanácsok kezelésében áll. Sokat mond a meglévő hely­zetről, hogy a tanácsi utak 87 százalékán nincs szilárd burkolat s mintegy 14 ezer kilométernyi KPM-úton négy méternél keskenyebb a fe­dőréteg. Sokat mond ugyan­akkor az a tény is, hogy a negyedik ötéves tervben 21,5 milliárd forint, a tanácsok­nál pedig 8 milliárd forint szolgálta — egyéb források­ból származó pénzzel kiegé­szülve — az utak „megerősí­tését”. azaz fejlesztését, kor­szerűsítését, karbantartását. Ennyit még egyetlen tervidő­szakban sem áldoztak ilyen célra. Pontosan azért, mert több a pénz, mint korábban, a né­pi ellenőrök az országos vizsgálat során azt kutatták, vajon a felhasználás egybe­vág-e a megnövekedett le­hetőségekkel? Kiderült, a legutóbbi esztendőkben az útépítés és fenntartás egész hálózata sokat fejlődött, de a szervezésben rejlő tartalé­kok még mindig hatalmasak. Mint a KNEB elnökének a kormány által elfogadott je­lentése megállapítja, évről évre, s különösen a tanácsok­nál, jelentős a pénzmarad­vány, holott átgondoltabb munkával e „megtakarított” forintoknak nagyon is sok befektetési helye lenne. He­lyeselhető, hogy arányeltoló­dás következett be az út-, hídkorszerűsítés, a bekötőút­építés rovására, s a felújítás, karbantartás javára, mert a gyorsan megnőtt forgalmi igények csak így elégíthetők ki. Az első. és másodrendű főközlekedési utakon végre­hajtott aszfaltszőnyegezés például csak felújítás ugyan, de lényegesen javította a közlekedési feltételeket. HASONLÖ, HELYESEL­HETŐ IRÁNYZAT, módszer jónéhány lelhető, azonban kidolgozott forgalmi és köve­telményrendszer az útépítés­re, korszerűsítésre, karban­tartásra, s ezért tetemesek a területi eltérések. Gondokat okoz az is, hogy a pénzügyi lehetőségek — az ország kü­lönböző tájegységeit tekintve — nem igazodnak eléggé a forgalom diktálta igények­hez. Egyszerűbben szólva nem mindig akkor, s ott van a pénz, amikor és ahol kel­lene. A tanácsok fejlesztési, fenntartási forintjai sűrűn el­aprózódnak, éveken át gyűj­tögetni kell ahhoz, hogy egy- egy nagyobb feladatot meg­oldhassanak. Növeli a közle­kedési nehézségeket, hogy a • településeken belüli, ■ az azokon átvezető útszakaszok korszerűsítésében, fenntar­tásában — a lakott területen kívüli utakhoz mérten — nagy az elmaradás, s ez a járművek összegyűlésével, „dugókkal” jár, azaz lökés­szerűvé teszi a forgalom áramlását. Jellemzője az útépítés és fenntartás mai helyzetének az is, hogy bár országosan rendelkezésre áll a szükséges kapacitás, de a területi -fé­rések miatt gyakoriak a ki­vitelezési nehézségek. Az új utak építésénél, a jelentős korszerűsítéseknél — mint a népi ellenőrök leszögezték — gyakran nem megfelelő az előkészítés, ismétlődik a terv- módosítás, sőt, megtörténik az is, hogy jóváhagyott terv­dokumentáció nélkül kezdik el a munkát. A KNED ELNÖKÉNEK a kormány elé terjesztett je­lentése alapján a Miniszter- tanács a leglényegesebb kér­désekben meghatározta azo­kat a teendőket, melyek meg­erősített alpokra helyezhetik a hazai útépítést és -fenntar­tást. így egyebek között az egységes fogalmi és követel­ményrendszer kidolgozása, a beruházások előkészítésének javítása, a fokozódó gépesí­tés, az utómunkák — árok-, padkarendezés stb. tervszerű elvégzése tartozik a teendők közé. A kormány megjelölte tennivalók ismeretében fo­galmazhatunk úgy is, hogy a szervezettség minden részte­rületre kiterjedő növelése ke­rült a feladatok élére vala­mennyi útügyi hivatalnál, szervezetnél, vállalatnál. E magasabb fokú szervezettsé­gi feltételeit az eddig elárt eredményekben, s a nehézsé­gek elemzéséből leszűrhető tapasztalatokban kell keres­ni. (M) Egy éve volt a parlament Az ígéret úgy jó... Fiatalok a 1II ASZ-nál A TITASZ Vállalat nyír­egyházi üzemigazgatóságá­nak 480 dolgozója közül 210 harmincéven aluli a fiatal. A vállalatnak 1973-ig egy KISZ- alapszervczete volt, 73 őszén alakult, újhodott meg jelen­legi formájában a KISZ egy csúcsszervazettel és három üzemegységében három alap­szervezettel. A tavaly decem­berben lezajlott ifjúsági par­lamenten már ezzel az új, megváltozott formájában és tartalmában mutatkozott be a KISZ. Előnyben Horváth Páter mérnök: — Éppen az ifjúsági par­lament egyik főbb témája volt a KISZ 1973. előtti hely­zete és jövője. Azt tudtuk, hogy a régi szervezet elavult, és hogy tovább kell lépni, de a jövőt illetően még nem vol­tak tapasztalatok. Ebben a „szorult” helyzetben jött se­gítségünkre a pártszervezet, és az általuk már jól bevált új szervezeti formát ajánlot­ták. — Milyen főbb témák hangzottak el az ifjúsági par­lamenten ? Pápai' László szervezőtit-• kár: — Foglalkoztunk az ifjú­ság érdekvédelmivel. Kultu­rális és sportéletével, szociá­lis helyzetével, termelést se­gítő tevékenységével és poli­tikai nevüö munkájával. Ho­gyan állunk a szak­mai elismeréssel? — tette fel valaki a kérdést Megbecsüljük-e eléggé a ré­gi, nagy szakmai képzettségű dolgozónkat, nem részesítik-e nagyobb előnyben a tanul­tabb embereket csak azért, mert van iskolája? Ismerjék el ötéves munka után a törzs- gárdatagságot! — javasolta a másik felszólaló. Nincs meg­felelő számú sportrendez­vény, a lehetőségek nincse­nek kihasználva. Mitől szoci­alista a brigád? Jelent-e va­lamilyen előnyt a brigádnak, ha aranykoszorús minősítést kapott? Vetélkedő — Múlt év decembere óta egy év telt el. Ez az év már választ adott a felvetett kér­désekre. % — Az ifjúsági parlament óta sok mindenben történt előrehaladás. Sóstón megala­kult egy ifjúsági klubunk, Bioszociális komplexum — mondotta nyilatkozata vé­gén F. I. kórházi osztályve­zető főorvos. Az alkoholfo­gyasztás, az alhololizmus élettani és társadalmi jelen­ség egyaránt. Érdemes felfi­gyelni a következő elgondol­koztató statisztikára. amely azt mutatja, hogv mekkora az egy személyre (a csecse­mőket is beleszámítva) jutó szeszes5 tál-fogyasztás: 1960: 1197,31 Ft, 1965: 1350,59 Ft, 1970:1888,25 Ft, 1972: 2003,62 Ft. 1965-től 1972-ig 48,4 száza­lékkal nőtt Magyarországon az egy személy által alkohol­ra kiadott összeg. (Adataink közlésekor fegyelembe vet­tük az időközben végbement árváltozásokat)! Rendszeresen kocsmába jár a lakosság 19 százaléka (ezek 6° százaléka hetenként leg­alább egvszer). A vizsgálat szerint a férfiak 37 százalé­ka a nők 4 százaléka volt rendszeres kocsmalátogató. S7F1M*I vrwfvT EGY HEKTÓ BOR Magyarországon a lakosság bor- illetve SÖrfogvaazfása (1 oge alánul váve 1973­57p»n 41 von Vont 10 2*5 n 1 IforvD1 A la1' 01 . ír*rintf>* «{Ypcizes í+aiva Asztali fehér borban számolva ha­Élcíck megróni ója: az alkohol (3.) Káros szenvedély zánk népe személyenként egy év alatt több mint egy hek­tolitert ivott meg. A kiske­reskedelmi forgalomban a szeszes italok értékesítése így alakult: I960: 7131 mill. Ft, 1965: 9056 mill. Ft, 1970: 15 665 mill. Ft, 1973: 20168 mill. Ft. Magyarországon az alko­holizmus népbetegség, egyre terjedő társadalmi probléma Másfél évtizeddel ezelőtt a népességnek csupán egy szá­zaléka volt alkoholista, ma a felfedett esetek több mint két százalékot mutatnak, és 1980-ra ez a szám elérheti az össznépesség hat százalé­kát! Valamikor a tbc volt ennyire elterjedt betegség. AZ ALKOK*"*1 IZMUS BETEGSÉG Az Egészségügyi Világ- szervezet is betegségnek te­kinti. Alkoholistának mond­juk mindazon személveket akik önként vagv körigazga­tási kötelezés. bírói végzés alaoián intézménveinkhez foru'nak see*tségá»*t. Az al­koholizmus kutatása Ma­gyarországon egészságögvi, igaszságügvi kereskedelmi, büntetőjogi, nevelési és egyéb módszerekkel történik. akaratától (jelentkezik-e el­vonókúrára, akarja-e átkos szenvedélye leküzdését), kö­rülményeitől (anyagi és tár­sadalmi helyzete, ivásra va­ló kényszeredettsége stb.), valamint a társadalmi szem­lélettől. Lundquist svéd orvos szerint az alkoholizmus le- gitimizált kóros szenvedély. Igaz ez? Persze, hogy az, hiszen száz emberből kilenc­venöt bizonyára joviális el­nézéssel, sajnálkozással, cin­kossággal tekint a spicces, képzelt süllyedő hajóján (vagv élete süllyedő bárká­ján?) tengerészléptekkel bo­torkáló férfira, nőre, netán fiatalkorúra. Tréfálkoznak velük, nemegyszer újabb ital­ra invitálják őket, nem is sejtvén, hogy azzal a pohár borral, kupica pálinkával, rummal vagy üveg sörrel akár a halálukat is okozhat­ják! •> Az alkoholizmus betegség, mint a bárányhimlő a tífusz, vagy az influezna, amely fer­tőző betegségek alanyai zárt kezelésre kötelezhetők, ha veszélyeztetik környezetün­ket. — Az alkoholista nem ve­szély eztéti környezetét? (Folytatjuk) amely sok kulturális és szó­rakozási igényt kielégít. Mió­ta ez a klub működik, sokkal összeforrottabb a fiatalság. Előadói esteket rendezünk, irodalmi műsorokat állítunk össze, résztveszünk vetélke­dőkön. Legutóbb az „Én sző­ke városom” vetélkedőjén KISZ-fiataljaink a harmadik helyezést érték el. Szerepe­lünk a „Szabolcsi Ifjúság” vetélkedőn is. — Az ifjúsági parlament óta jelentős a javulás a fiata­loknak a termelést segítő te­vékenységének ösztönzésé­ben — folytatja Pápai Lász­ló. Eredményeket értünk el az FMKT-mozgalomban, amelynek fiatal mérnökök és közgazdászok, technikusok a tagjai. A közelmúltban dol­goztunk ki egy 12 témából álló tervezetet, amely köz­vetlenül a vállalati termelést érinti. Minden évben meg­rendezzük „A szakma ifjú mestere” versenyt ami szin­tén jó hatással van ifjú szak­munkásaink fejlődésére. Véd­nökséget vállaltunk a „Ba­rátság” kőolajvezeték áram­szolgáltatásában. Az oktatási bizottság szer­vezi a fiatalok szakmai és politikai nevelését, az ifjúsá­gi bizottság pedig az érdekeit vádi. Az alapszervezetek na­gyobb önállóságot kaptak. Gondjainkat az alapszerve­zeti titkárok képviselik a csúcsvezetőségben. Lakás Az idén 11 fiatal kapott la­kásépítéshez kamatmentes kölcsönt a vállalattól. Uj ér­tékelési pontrendszert készí­tettek. A szocialista brigádok munkáját ezzel a segítséggel bírálják el. Szervezett sport­élet alakult ki a vállaltnál. Még további fejlesztése " de- kében szocialista szerződést kötöttek a mezőgazdasági fő­iskolával. E szerződés értel­mében használhatják a főis­kola sportlétesítményeit és eszközeit. A fiatalok érdeklő­dési körüknek és képzettsé­güknek megfelelő politikai képzésben részesülnek. Mar­xista esti iskolába huszon­ötén jelentkeztek. Buzgó Ferene Szembesítés (Kulcsár) A három kis cigánygye­rek az árokparton ült. Mind a hármat Lakatosnak hívták, kettőnek közülük, — egy hatévesnek és egy nyolcévesnek még a keresztneve is megegyezett. Egy nagy teherautót láttak közeledni, aztán hárman há­romfelé ugrottak. Egy elsza­ladt, egy sérülten jött elő a kerekek alól, a harmadik pe­dig, a hatéves Lakatos Tibor a kórházba szállítás után meghalt. ★ A teherautó, illetve a tejes­autó vezetője, a 23 éves Tom­pa Gábor sem tud sokkal többet mondani az esetről. Ismerte az utat, hiszen több­ször járt már arra és tudta, hogy ez a kanyar Tuzséron szinte derékszögű. A kanyar­tól több száz méterre már körülbelül 40 kilométeresre csökkentette a sebességet, majd mikor közelebb ért, is­mét fékezni próbált. Csak próbált... Mert a fék nem fo­gott. Hiába fékezett rá há­romszor is egymás után. A kézifékkel próbálkozott. Az sem sikerült Az előzményekről már több a mondanivalója. Még 1968- ban szerzett jogosítványt motorra és traktorra, 71-ben pedig teherautóvezetésből is levizsgázott. A gyakorlatot a honvédségnél szerezte meg. Ott két évig vezetett teher­autót. Mikor leszerelt, a tej­ipari Vállalatnál helyezkedett el. Az FJ 01—19 rendszámú tejeskocsit nem ismerte. Má­sik kocsival járt, erre csak szeptember 29-én hajnalban ültették rá. Még sötét volt, csak a lámpákat próbálta ki, de ahogy el’ndult, nemsokára észrevette, hogy nem fog a fékje. vF>kor a kocsi kísérő­ié is szólt: valóban rossz a fék. figye1m°7+etto őt Erinké András a kocsi vezetője, hogv vigyázni kell. Útközben Tomoa ráiőtt, hogvan kell vezetni meggyőződött róla, hogy többszöri ráfékezés után a kocsi megáll. A kísérti: Tompával még nem dolgoztam együtt, vi­szont előtte már utaztam ezen a kocsin és láttam, hogy Dan- kó András gépkocsivezetőnek sem volt jó a fék. Azt is tud­tam. hogy a féket javították de ezek szerint nem kellő eredménnyel. Láttam, hogy Dankó is kétszer fékez és ezért szólt este, hogy figyel­meztessem Tompái Egy dolgozó: Tudok olyan­ról, amikor egy vezető nem akart elindulni hibás jármű­vel és azt mondták neki, ha nem tetszik itt a munkaköny­vé. Egy másik dolgozó. Dankó egvszer törött alvázú kocsi­val jelentkezett, bár jelentet­te ezt főnökének. A válasz az volt, addig, amíg az új ko­csik meg nem jönnek, ezek­kel kell menni. Dankó András: Régi hiba volt ez, máskor sem tudtam fékezni. Ha beadtam javítás­ra, úgy kaptam vissza, hogy nem javították meg. Mikor mondtam a főnöknek, azt vá­laszolta, hamarosan újak ér­keznek. A vállalat jegyztikönyvébőlt Amikor Dankó jelezte a hi­bát, a csoportvezető utasítást adott a fék beállítására. „A javításnál magam is jelen voltam — mondta a csoport- vezető —, a fékberendezést kipróbáltuk és jól működöt^, A kézifék is jól működött Kijelentem, hogy a gépkocsi biztonsági berendezései olyan állapotba^ voltak, hogy köz­úti forgalomban részt vehe­tett.” A szakértő: Két és fél, há­roméves üzemeltetésű, maxi­mális kilométer-telitettségű, nagyjavításra szorult, igen használódott állapotban van. Biztonsági berendezéseit fi­gyelembe véve nem vehetett volna részt a közúti forga­lomban. Bal első kerekének köpenye teljesen elkopott, a hátsók hatvan százalékosak. A kocsi alváza korábban el volt törve, rósz minőségű he­gesztéssel megkísérelték a ja­vítását, eredménytelenül. A gázpedál kézzel csomózott kötéssel volt rögzítve. A sze­relőfal műszerei közül egyik sem működött, mert a kilo- máterspirál alul bekötés nél­kül lógott. A légfákkontrolira szolgáló műszer csővezetéke elkalapáltan be volt gyűrve az alváz oldalához. A vezető fülke a maximális elhanya­goltságot tükrözi. A fékberen­dezés a karbantartás elhanya­golása miatt üzemképtelen volt. A kézifék sem működött kielégítően, mert a működte­tő mechanizmus szinte szét­esőben volt. Egy hatéves gyerek meg­halt, egy nvolcáves megszült Tompa Gábort két év sza­badságvesztésre ítélték és há­rom évre eltiltották a jármű- vezetéstől. / Állítólag a tejipari val1’lat­nál is lesz felelősségre vo­nás. Balogh József v 9 Az Egészségügyi Minisz­térium folyamatos kutatásra ajánlja a témát. Az alkoholizmus okai kö­zött a társadalmi tényező alávető fontosságát valljuk. Azok a feltételek és körül­mények, amelyek az alkohol- izmust keltik és éltetik, a társadalom politikai, gazda­sági és kulturális berendez­kedésétől, színvonalától és azon belül a kisebb-nagyobb közösségek és társaságok szo­kásaitól függően változhat­nak! Társadalmunkban az emelkedő anyagi életszínvo­nallal, a növekvő szabad idő­vel a nőknek a termelésben történő nagyobb arányú el­helyezkedésével és önállósu­lásával, s általában a társa­dalom gazdasági és politikai szerkezetének átalakulásával az alkoholizmussal össze­függő ténvezők is másként jelentkeznek — hangsúlyoz­ta előadásában dr. Tariska István professzor, az alko­holizmus megeiő-ásérc és ^vág^’k-zplásáre B^dnoestre összehívott nemzetközi kon­ferencián. / GVÓdVfi’H \ T*á-E AZ ISZAKOSSAG? Nem minden esetben. A gyógyíthatóság függ u egyén

Next

/
Thumbnails
Contents