Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

t*T4. KELET MAGYARORSZÁG Számok és Szcliilinrok MS7R1-vetélkedő '75 emberek »KIVÁLÓ MUNKÁST” Olyat nálunk nem talál! ... nem tudok senkit mondani.’’ Az Elektroakusztikai Gyár kisvárdai gyáregységének fő­könyvelője mondta ezt né­hány nappal ezelőtt. Olyan munkásokkal szerettünk vol­na ugyanis beszélni, akik a munkapad mellett kitűnnek társaik közül —, jól, jobban, a legjobban dolgoznak. A fő­könyvelő szerint a közel fél ezer főt foglalkoztató üzem­ben ilyet hiába keresünk. Az üzem többi vezetője — gazdasági, párt- és szakszer­vezeti egyaránt — távol volt egy tárgyaláson. A KISZ-tit- kárt kértük meg ezután tájé­koztatásra. „Sok a fiatal, ren­geteg társadalmi munkát vé­geznek, sokan áldoznak a nem kötelező teendőkre is. Emellett kiválóan elvégzik munkájukat a napi nyolc óra alatt is.” Rögtön sorolt né­hány nevet — bátran meri ajánlani őket, kiválóan dol­goznak. Nagy hévvel beszélt a fia­talember társairól, a munká­járól, a gyárról. Munkás ma­ga is — asztalos. Elmondta, hogy naponta kérdezősködik társaitól, gondokról, pana­szokról. De nem is ez e leg­fontosabb. Ismeri őket. Ter­mészetesen nem mindenkit és nem egyformán. Akit is­mer, arról tud és mer véle­ményt mondani. A főkönyvelő mondta: HNekem a számok beszélnek.” És rámutatott az előtte fekvő iratcsomóra. Igen, a számok beszéde világos. De könnyen sn eltűnik mögötte az semi\e*. A SZAMOK emberek MUNKÁJÁNAK EREDMÉ­NYEIT MUTATJÁK. Nem elvont matematikai képletek — darabot, métert, kilogram­mot, forintot képviselő jelek. A gyár vezetéséhez kerülő számok többnyire össztelje­sítményt jeleznek: a kitűzött cél elérését, a terv teljesíté­sét vagy nem teljesítését — nem egy-egy dolgozó jó vagy rossz munkáját. De a főköny­velő vezető is. Munkások ve­zetője — nem pusztán a pénzügyeké. S egy vezetőnek nemcsak a gyár gazdasági ügyeit kell ismernie. A munkásokat is. Legalább a legjobbakat. Hisz nélkülük nincs gazda­ság, pénzügy... TarnavSlgyi György Vállalati titkárnő B. I., el­vált aszony. Túl a negyvenen. Önálló, független, munkáját elvégzi ugyan, de környeze­tét, munkatársainak életét gyakran megkeseríti ki nem mondott rögeszméjével, hogy őt fúrják. Az igazgatóhoz sűrűn jár­nak vendégek. A titkárnő kedvesen fogadja őket, feke­téje mesze földön híres, akár­csak az igazgató bora és kis­üstije is, amit a fekete előtt és után tölt a vendégek poha­rába. — Töltsön magának is, Ili­ke! — kínálta az igazgató. Az asszony eleinte szabadko­zott. aztán már kérés nélkül eggyel több poharat tett az alpakka tálcára. SZOCIÁLIS IVÓK ÉS ALKOHOLISTÁK Ilike később már nem tu­dott ellenállni az italnak. Egyre gyakrabban volt spic­ces. italos, sőt részeg. Üldöz- tetési mániája anyira elural­kodott rajta, hogy a vállalat­nál már semmit sem tudtrk kezdeni vele helyére más ke­rült. ó pedig elvonókúrára. Jellinek amerikai pszichiá­ter. az alkoholizmus egyik legjobb ismerője a társadal­mat két részre osztja: ivókra és nem ivókra. Az ivók első osztályába a szociális ivók előrejelzése Szabolcs színeiben — a Szovjetunióról Tizenegy csapat Jutott be a Nyírbogdlnyban lebonyolított MSZBT-tagesopoi’t-k mejyoi vetélkedőjére. A versenyt a Magyar— Szovjet Baráti Tdrsa-ág országos elnöksége mds szervekkel együtt haz'nk felszabadulásának 30. évfordulóba tiszteletére hirdette meg. A megyei első hely elnyeréséhez há­zi vetélkedőn, városi selejtezőn és döntőn át vezetett az út a megyei elsőségig. Ok —, a nyíre "'házi mezőgép MS^BT- tag csoport iának a versenyzői — képviselik a megyét a terü­leti döntőn, melyet 1975. január 18-án Békéscsabán rendez­nek meg. Hurrikán, ciklon, 1974 nyarán az Atlanti­óceán trópusi övezeteiben nagyszabású nemzetközi me­teorológiai kutatás folyt. Egyik programját ennek a munkának a trópusi ciklonok keletkezésének és előrejelzé­sének problémaköre jelentet­te. A statisztika szerint 1870- 1970 között eltelt időszakban évente mintegy 5000 ember halálát okozták a pusztító szélviharok, az anyagi kárról nem is beszélve. Meteoroló­gusok ciklonon az időjárási frontok bonyolult rendszerét értik. A köznyelv azonban a ciklon elnevezéssel a trópu­sokon pusztító hatalmas ere­jű forgószélviharokat jelöli. A Karib-tenger térségében hurrikánnak, a Csendes-óce­án északnyugati részén táj­funnak nevezik a gyilkos forgószeleket. Az időjárás szeszélyéből adódó természe­ti katasztrófák közül 80 szá­zalékban a halálos áldozato­kat a forgószélviharok sze­dik. 1970 novemberében Bangladesben 300 ezer halá­los áldozatot követelt a szö­kőárral, áradásokkal páro- • sült forgószélvihar. Mit tehet az ember a pusz­tító szélviharokkal szemben? A hurrikánok megfékezésé­vel, elterelésével az ameri­kaiak és más országok szak­emberei is kísérleteztek né­hány évtized óta. A tengerre kiöntött olajtakaró meggyúj­tásával próbálkoztak több íz­ben felfelé törekvő légáram­latokat kelteni, és ezeknek segítíségéval elterelni, illetve fékezni a hurrikánok erejét, pzek a kísérletek eddig nem jártak sikerrel. A szakértők többsége azt vallja, hogy megbízható előrejelzési mód­szereket kell kidolgozni, il­letve a riadóztatás és az idő­beni oOáküáció segítőéivel kell csökkenteni a károkat. A kialálküló hurrikánokat a mesterséges holdak időben észlelik. Radarberóndezé- sekkel felszerelt meteorológiai, repülőgépek, és a tíz centimé­teres hullámhosszon dolgo­zó meteorológiai radarok se­gítségével is be lehet mérni a közeledő hurrikánt. Nap­jainkban a közeledő hurriká­nok előrejelzési távolsága 300—400 kilométer között váltakozik. Tegyük most fel, hogy sikerül az előrejelzés a pontos földrajzi koordinátá­kat illetően, sőt a riadóztatás is időben történik. Hátra van azonban még a legnehezebb rész, az érintett terület la­Ok az ivásra ? tartoznak, akik csupán alkal­manként, étkezés után, név­nap, pohárköszöntő stb. ese­tén isznak, tehát a társadal­mi normák szerint, amikor a környezet elvárja az ember­től, hogy igyék, mert nem le­het kitérni előle. A következő csoportba az akut fázisban lévők tartoz­nak. akik már keresik az al­kalmat az ivásra, szívesen fo­gadnak társaságot, maguk is jó vendégek, vonakodás nél­kül emelik poharukat újra és újra. Környezetüknek megmagyarázzák: van okuk az ivásra — nehéz testi mun­kát végeznek, örömükben, bánatukban — isznak. Az akut fázisba lévő ivóknak ily módon egyre több csúszik le a torkán, gátlásai meg­szűnnek, eljut odáig, hogy az «’kohol okozta hatásért, a mámorért Iszik. V AGY MEG’'AVUL, VAGY LECSÚSZIK A Jéllinek-felosztás sze­rint kritikus stádiumban el­dől, hogy megjavul-e a bor­tájlun kosságának sikeres evakuá­ciója. Mitől függ ennek sikere? Ezen a téren több tényező játszik szerepet. Képes-e a hatóság megfelelő számú, szárazföldi és vízi járművet, esetleg helikoptert biztosítani a terepviszonyok függvényé­ben? Hajlandók-e a kiürítés­re váró emberek elhagyni otthonukat? Koruk, egészségi állapotuk lehetővé teszi-e az evakuációt? A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint lélektani tényezők is közre­játszanak az evakuáció sike­rében; például az érintett egyén átélt-e már hurrikánt, és hisz-e a reá váró veszély­ben? Az 1970-es bangladesi ta­pasztalatok részben az akko­ri pakisztáni hatóságok ha­nyagságáról tanúskodnak, másrészt pedig nem is lehet minden helyet kiüríteni. Bangladesben a szakértők szerint az alacsonyabban fek­vő szigeteket nem lehet ki­üríteni, és az izolált helyen élő lakosságot igen nehéz riadóztatni is. Ezért Bangla­des egyes vidékein a Nemzet­közi Vöröskereszt irányításá­val 7—10 méter magas mes­terséges dombokat építenek. Ezeket „killas”-oknak neve­zik. Ember és állat ide mene­kül a szélvihart követő ár­víz elől. Ezeknek a dombok­nak tetején meghúzódó em­berek helikopterekről után­pótlást kaphatnak, sőt heli­kopter segítségével a betegek evakuálása is lehetővé válik. 1970-ben a 300 ezer bangla­desi áldozat közül a-.«»! szá­zalékuk vízbe fulladt, . 1938-ban a Meteorológiai Világszervezet ösztönzésére megalakult a Tájfun Bizott­ság. Tagjai: Japán, a Koreai Köztársaság, Hong-Kong, a Fülöp-szigetek, Laosz, Thai­föld, Kambodzsa. Ezek az országok közös meteorológiai és hidrológiai kutató program keretében védekeznek a pusztító szélvi­harokkal szemben. Mérőállo­másokat létesítenek országa­ik területén, javítják és fino­mítják -a szélvihar-előrejelző módszereket, riasztó hálóza­tot építenek ki, valamint gon­dot fordítanak a veszélyezte­tett területeken élő lakosság felvilágosítására. A pánik el­kerülése ugyanis a sikeres evakuáció egyik fontos felté­tele. issza, vagy tovább züllik. Saj­nos, a gyakoribb az, hogy ön­maga már nem tudja abba­hagyni az ivászatot, alkohol­függőségbe kerül, esetleg dip- szomániássá válik, azaz erőt vesz rajta az ivási kényszer. Az alkohol utáni kínzó vágy utolsó fillérjének elköltésére készteti a dipszomániást, az italért nemegyszer gyilkos­ságra is vetemedik. A roham tetőpontját tömeges érzékcsa­lódások. téves eszmék, izga­tottság, robbanásszerű cselek­vések jellemzik, majd nagy álmosság, fáradtság után a beteg bárhol lefekszik, és mélyen, akár álló napot és éjszakát is végig alszik. Az al­vást az alkoholmárgezés utó- tűnetei. néha öngyilkosságba sodró szorongás, lehangoltság követi. Az ivásra kényszerítő rohamok sűrűsödnek, olvkor ritkulnak, de csak kevésszer gyógyíthatók. És amikor már véglegesült a kóros szenvedély, bekövet­kezik a krónikus stádium. Mind nyilvánvalóbbá válnak az alkoholos hallucináció, az ideggyulladás, a kisagy! sor­A győztes csapatot sikereik kovácsolójának a színhelyén, a pártirodán kerestük meg. Arra kerestünk feleletet, hogy miben van eddigi sike­reik titka, és hogyan készül­nek a még erősebb mezínyt felvonultató területi döntő­re. Mernek a dobogón — Sportnyelven szólva: nem volt könnyű „állva ma­radni” már az eddigi verse- nveken s.m — hallíuk Maczurka Istvántól, a csapat egyik tagjától. — A verseny­ben három fős csaoattal le­hetett benevezni, Mi még;s négyen készülünk. Azt hicz- szük, ez természetes. így va­lamelyikünk betegsége ese­tén sem érhet bennünket meglepetés. A csapatkani- tányi tisztet a teljes demok­ratizmus alapján közösen töltjük be. Abban, hogy ki a tartalék, termá^zetenen már megegyeztünk: ám neki a -legnehezebb, mert így mm- den területből egyformán kell készülnie. Maczurka István okleveles mérnök, a technológiai osz­tály vezetője. Huszonnvolc éves. Nős. Három éves kis­lányuk van, aki már druk­kolt a papának valamennyi elődöntő során. A vetélkedő nemes izgalmaival két évvel ezelőtt egv polgári védelmi versenyen ( ísfne-’cedett men ahol dobogós helyezést értei. Ezt az alkalmat sem s-e-et- né elhalasztani. Nem titkolt vágyuk; most is ott szeret­nének lenni az országos ver­seny helyez,ettiei között. A csapaton belül a politikának, az aktualitásoknak a gazdá­ja, de otthon van az iroda­lomban és a zekében is. — Majd elválik, hogv „Ki tud többet” a Szovjetunióról — mondja szinte önmagá­nak a csanat legfiatalabb tagja, Kazár Ilona. — A megyei döntőt három fázis­ban bonyolították le. Az el­ső után öt csapat már elbú­csúzott a versenytől. A má­sodik versenyszakaszból már csak a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiíkola vadás, agylágyulás, a delirium tremens, nem ritkán a halál. NYILATKOZIK AZ ORVOS — Van-e teljesen abszti- nens, tehát nem ivó egyén? — A Jellinek-féle felosz­tás szerint a tárasadalom 85—90 százaléka szociális ivó — kezdi a beszélgetést dr. F. I. főorvos. — Teljesen absz- tinens a gyerek kb. 10 éves koráig, bár gyakran előfor­dul, hogy elnyugodjék a cse­csemő, pálinkás kockacukrot, kenyeret dug szájába a szülő. Nem közhely, örök igazság: gyermeknek egy csepp alko­hol is méreg, szellemi és testi fejlődésében viszaveti. gyógy, pedagógiai alannyá teheti a szesz. Rajtuk kívül még nem ivók esetleg a teljesen elag- got, be*eg öregek. — Meddig „ártalmatlan” az alkohol? — Az alkohol a legkisebb mennyiségben is ártalmas! Bárkinek a szervezete is meg­sínyli. De majdnem minden­ki iszik: lakadalomban, név­napon. pohárköszöntő alkal­mával A kínálás elől nagyon nehéz kitérni, az elutasítás vége általában sértődés. — Mélyek az alkoholfo­I csapata és mi jutottunk to­vább. Kettőnk versenye na­gyon izgalmasan alakult. Az első időben fej-fej mellett haladtunk. A tanárképzősök nagyon erős vetélytársnak bizonyultak. Egyre értéke­sebb feleletek hangzottak el. Még énekeltünk is, de így sem tudtunk föléjük kere­kedni. Végül megtört a jég- A politikai kérdésekre adott válaszainkkal 15 pontos előnyre tettünk szert. To­vábbjutottunk. Most, hogy közeledik a területi döntő, egyre lázasabban készülünk. Az idegenvezető Kazár Ilona húsz éves. Közgazdasági szakközé .os­kolában érettségizett. A vál­lalatnál árnyilvántartó és árelemző. Van rutinja a ver­senyzésben. Az országos szó­beli orosznyelvi szakközépis­kolai versenyen két alkalom­mal ért el helyezést. Idegen- vezetőként többször járt a Szovjetunióban. Ebben az évben édesanyjával meglá­togatták a Szibériában élő nagypapát és a rokonság többi tagját. Jártas a képző­művészetekben zenében, irodalomban — oroszul és magyarul egyformán szénen szaval Vácit és Jevtusenko!. A Komszomollal kap-solatos kérdések megválaszolása is rá vár. — Sokszor ügy érzem, hogy az időt rehogv sem tud­■jilV Jrt'-frr "pr»-n — 70.^3-«t-tof^ C.lspár Jenő, a csapat har­madik tagja. — A Szovjetu­nió hatalmas ország. Törté­nelme, irodalma, művészete, zenéje általában k”lturája hihetet’enül gazdag. Te-mé- szeti k-’n—e is felmérhetet­len. Ráadásul a me-ivék győztes csapatai is képzőinek. Igv az’án úev gondolom, érthető, hogv ha van ben­nünk eev kis szorongás. Mi az a m4sf°l hónán, ami még a területi döntőig hátra van? A szakirodalomhoz is nehéz­kesen intünk hozzá. Gásoár Jenő a vállalat termel ósí d's7,os"''ere. A fel­sőfokú mezőgazdasági tech­nikum gápszerelőszakán vág­gyasztás leggyakoribb követ­kezményei? — Elsősorban az ittasság. A népeség alkoholfogyasztá­sa lemérhető a máj-, szív-, keringési, ideg- és elmebeteg­ségek terjedésén. Az alkohol a szívet túlmunkára készteti, a hasi erek kitágulása követ­keztében csökkenti az agy vérellátását, kezdeti izgalom után bágyadságot eredmé­nyez. Az alkohol aránvlag nagy kalóriatartalmú, zsírt és szénhidrátot pótól, fokozza a szervezet elzsirosodását, amely éppen korunk nagy be­tegsége. a szívinfarktus elő­idézésében is nagy szerepet játszik. Az alkohol támadja a központi idegrendszert, fel­borítja az érrendszer normá­lis működését, vérkeringási zavarokat, szívhalált okozhat. Az alkohol pusztítja az ideg- sejteket. ugyanis az idegeket védő zsíros réteget föloldja, az ideaszálak — akár a szi­getelésétől megfosztott kábel­kötegek szálai — összeérnek „rövidzárlat” keletkezik, őr­jítő idegfájást. ideggyulladá­sokat okoznak. A kisagyi ideg­sejtek károsodása okozza például a tántorgó, ún. ten­gerészjárást. Az .Iknboli-mus tehát hio- szociális problémakomple- xura. (Kulcsár) (Folytatjuk) zett és harminchat éves. Tár. sai azt mondják róla, hogy „lábonjáró” lexikon. Fő erős­sége a gazdasági földrajz, de irodalmi, zenei és kénzőmű- vé-zeti műveltsége is ma°as- fokú. Rendszeres készülésé­nek jegyzetei már egv köze­pes könyv vastagságával is felérnek. Heti három őrá — Többször úgy érezzük, hogy ismereteink a Szovjet­unióról nem elég mélv~k — töpreng hangosan Szabá Liszlóné, a csapat tartalék embere. — Egyéni tanulá­sunk — mióta beneveztünk a versenybe — meghaladta a napi egy órát. Én Például mindig éjjel készültem, ami­kor a család elaludt. Sikere­ink titkát a rendszeres mun­kában látom. Eddig kollek­tiven heti három órában ké­szültünk. Most ezt legalább a duplájára kellene emelni. Szabó Lászlónéhoz a zene és a zenei irodalom ismerete áll a legközelebb, de jártas az irodalomban, filmművé­szetben, színházi dolgokban egyaránt. Neki az a szerep jutott, hogy univerzálsan készüljön, hogy ha szükség lenne rá, akkor bármelyik tagot helyettesíteni tudja. Amikor tanul, két iskolás fia és férje végzik a házi mun­kát. A MEZŐGÉP MSZBT-tag- csoportjának 3400 tagja van. Most mégsem csak ennyien figyelik készülésüket. A me­gyét képviselik. , ’ 8; gér Imn Karácsonyi lemezválaszték Egyre több fiatal zenész és együttes „jegyzi el magát” a népdallal, a néptánccal. A népzene és néptánc rene­szánszát segíti elő a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a táncházsorozat elindításá­val. A kislemezek előadói a népzene korszerű tolmácsolá­sát tűzték ki célul. A Sebő- együttes széki lassú és friss csárdásai, verbunkja és le- gényese, a Kolinda-együttes palóc táncokja, leánykariká- zója és friss csárdása, a Dé­libáb együttes hajdúsági pásztortáncokja, végezetül a Muzsikáló együttes palatkai táncrendje, és széki lako­dalmas dallamokja szerepel többek között a sorozat első négy lemezén. Török Erzsi élethivatásának tekintette a népdal tolmácsolását. Most megjelent nagylemezén a népdalokon kívül Bartók és Kodály népi ihletésű alkotá­sai szerepelnek. A karácsonyi lemezválasz­tékot gazdagítja a Miskolci Szimfonikus Zenekar hang­lemeze. A Mura Péter ve­zényletével készült felvét^1 en két érdekes és ritkán hall­ható Mozart-mű csendül feL A 1Ő esztendős Mo-arfot 1772-ben a salzburgi é-sek koncertmesternek neveli ki. s az ebből az idős-nk^ól szé-mnzó szimfóniái kö-oj szólal meg az A-du- Rmd- leH a ritkán el'adotf nne-á- iából. az Idomeuon-ból a nvitónv és a VioieHzA->e fel­vétele teszi te'iess4 a lem“-t. T iszt Szent Erzsó'-pf n-ató­rílinnO ^JTiely ,'’dnó’'V,nn zetközi hangiemo-efiat nVevt TV)ne’* fiH-i *| f'qoTc hr> TáVvfós A—Ac;o fp-rm’** '""’O« fArínm*. *3m<a1v a ban é-tékes nemzetközi df. Jat nyert T. M. Életek mrgrontója: az alkohol (2.) JI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents