Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

\ * «JÍLET-MAGYAR0PS7AG 1974. december ti. Fo!;ozédik az amer’kai katonai beavatkozás Vietnamban am? Kövek és városok Lengyelországi emlekek (Hl.) „Vaszé'yas kaland" — írja a VDK néphadseregének lapja A vietnami néphadsereg lapja, a Quan Dói Nhanh Dán keddi száma emlékeztet arra, hogy a közelmúltban Saigon­éban járt. Arthur I.. Mendolia amerikai hadügyminiszter- helyettes. R. Weschler alten .gernagy, a vezérkari főnökök . egyesített bizottságának egyik "igazgatója, mindketten után­pótlási kérdésekkel foglalko- . zó katonai szakértő. Utal a Ián arra is, hogy az ameri­kai szenátus 955 millió láro-5 katonai segélyt szava zott meg a saigoni Thieu- és ■ a Phnom Penh-i Lón Nol- 'rendszernek és októberben mindkét fővárost felkereste William Clements amerikai hadüsvminiszter-helyettes. továbbá Saigonban járt Wil­Makariosz ciprusi elnök kedden sajtóértekezleten je­lentette be, hogy a közössé­gek közötti tárgyalásokat a 6ziget görög lakossága nevé­ben változatlanul Glavkosz Kleridesz fogja folytatni. Ez- 'zel az elnök visszautasította Rauf Denktasnak, a török közösség vezetőjének azt a követelését, hogy Makarios? képviselje a görög lakossá­got. Rauf Denktas — még hét­i A Görög--? Kommunista Párt Központi Bizottságának politikai Bizottságé a görög nép győzelmeként értékelte hz államformáról megtartott vasárnapi népszavazás ered méríyét. Ez a győzelem — ál lapítja még a Politikai Bi­zottság nyilatkozata — a nép harcának fontos szakaszát jelzi. A nép mért megsem­misítő csapást a gyűlöletes liam Middendorf haditenge­részeti miniszter is. A lap megállapítja, hogy a Ford-kormányzat a nagy­arányú katonai segéllyel és kulcsfontosságú embereinek saigoni látogatásaival nyil­vánvalóan új, veszélyes ka­tonai kalandokat készít elő a dél-vietnamj nép ellen. A fokozódó amerikai katonai beavatkozás — írja a Quan Dói Nhanh Dán — súlyosan sérti a párizsi megállapodást és éppen abban a pillanatban intéz kihívást a közvélemény ellen, amikor a dél-vietnami város- lakosság harcot indí­tott Thieu és csoportja meg­buktatására. a washingtoni katonai és politikai beavat­kozás megszüntetése céljából. főn este, a török részek köz- igazgatási vezetőivel folyta­tott tanácskozása után kije­lentette, hogy a „török kö­zösség változatlanul ragasz­kodik a föderáció elvén ala­puló megoldáshoz”. A cipru­si török közigazgatás — fűz­te hozzá — nem ismeri el Makarioszt köztársasági el­nöknek, „mivel a július 15-1 puecs és az azt követő ese­mények folvtán elvesztette elnöki előjogait”. monarchiára, mentette meg áZ országot a helyi oligarchia és az imperializmus legreak- ciósabb erőitől, amelyek köz­pontjául szolgáltak a népel­lenes összeesküvéseknek, tá­maszul a fasizmusnak és a zsarnokságnak. A PB felszólítja a népet a vasárnap tanúsított egység megőrzésére. BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság hivatalos lapja keddi számában közli az NDK pénz igvimnesztor-Inak arról szóló rendeletét, hogy az NDK határát átlépő olyan személyek, akik nem szocia­lista országok • állampolgárai, mentesülnek a kötelező mi­nimális pénzátváltás alól, ha nem töltötték be tizenhato­dik életévüket, illetve ha el­érték a nyugdíjkorhatárt. Azonos elbírálásban része­sülnek a százszázalékos rok­kantsági és baleseti nyugdí­jasok. A pénzügyminiszter leg­újabb rendelete december 20-i hatállyal lép életbe, te­hát a karácsonyi határforgal­mat már érinti. PÄRIZS: A közös piaci csúcsérte­kezlet résztvevőinek sikerült megállapodást kötniük a re­gionális fejlesztési alap lét­rehozásáról — jelentik tájé­kozott körökre hivatkozva nyugati hírügynökségek. A hároméves időszakra létesí­tett alap 1,38 milliárd dollár összegű, s abból a Közös Pi­ac tagállamainak iparilag el­maradott vidékeit, elsősorban olasz és ír területeket támo­gatnak 1975. január elsejé­től. A UPI amerikai hírügy­nökség értesülése szerint a kilencek abban is megálla­podtak, hogy felszólítják az Egyesült Alamokat, „foga­natosítson intézkedéseket gazdasági válsága megoldá­sára, nehogy az egész nyuga­ti világot magával rántsa gey mély recesszióba”. (AP, AFP. Reuter, DPA, UPI) ROMA: Az Olasz Kommunista Párt, Központi Bizottsága kedden összeült. Az ülés napirendjén a politikai helyzet megtár­gyalása és a párt soron kö­vetkező. 14. országos kong­resszusának összeh fvása sze­repel. A beszámolót Enrico Beclinguer főtitkár tartotta. A beszámoló előtt a KB tagial kegyelettel megemlé­keztek az elhunvt A cos ti no Novelláról a Politikai Bizott­ság tagiáról, aki korábban hosszú évekig a CGTL főtit­káraként tevékenykedett. At ellentétek ^egyében Ciprus: Makarlosz— Danktas-vita 1! görög nép győzelme volt A GKP PB nyilatkozata a vasárnapi n§ ^szavazásról Varga Domokos: MrÖlyÖkkóstolqató Az író nevét az olvasó- közönség leginkább Kutya- fülüek című könyve rév£n ismeri. Ezúttal ismét gye­rekekről ír: most kezdődő cikksorozatában a születés utáni időktől elindulva ad­ja közre számos megfigye­lését, nevelői tapasztalatát a fiatal szülők és mind­azok akik vala­milyen formában kicsi gye­rekekkel foglalkoznak. Békából baba (I.) A férfiak nem szenvednek a szüléstől, nemigen van hát miért szeretniük frissen vi­lágra jött magzatukat. Mit szeressenek rajta? Volt egy tanárom, aki ké­sőn nősült, s a szokottnál is nehezebben tört bele a házas­életbe Fülem hallatára fa­kadt ki egyszer: felesége ké­pes a nemrég született gyer­mekük pelenkáját mutogat­ni neki. hogy mi van benne, szénét vagy csúnyát csinált-e a kicsi. Fel volt háborodva. Ügy érezte: emberi méltósá­gán esett csorba. De magamra Is emlékszem, hogy nyolc-, vagy tízéves ko­romban megkérdeztem anyám húgát, Lenci nénémet: miért hagyja a kisfiát pelenkába ésinálni? Magyarázta, hogy nem tud még ülni se hogyan Ültesse bilire. De én makacs- kodtam akkor is ki kéne ta­lálni valamit. Az apáknak persze már több aszük van Sokszor még­is gusztustalannak érzik ezeket a csecsemőgondokat. Azt vi­szont nem érzik, hogy ehhez az egész gyerekhez túl sok közük volna. Jó, annak ide­jén megcsinálták, összekala­pálták. De ez nem volt olyan sok ügyességet kívánó, fá­rasztó munka, hogy túl büsz­kék lehetnének rá. Biztatják magukat: — A te fiad (vagy: a te lányod), sze­resd! — De szívükben még alig gerjedezik egy kis me­leg önnön magzatuk lránt. Az agyuk mondja csak: — Szé­gyen volna nem szeretned. Szeresd, szeresd, szeresd I Amelyik fiatal férj szerel­mes a feleségébe, az ő ked­véért persze már eleitől fog­va igen iisztss’égtudó apának bizonyul. Addig-addig, hogy még maga is elhiszi: örömét leli a gyerekben. Holott az ő számára akkor kezdődnek az igazi örömök, mikor a kicsi valami módon már válaszolni tud: mosoly- lyal. mozdulattal, hanggal re­agálni az apai mosolyokra, mozdulatokra, hangokra. A férfitermészet ilyen, ön­zőbb, mint az anyáké? Talán csak másféle. Még jó, hogy nő, növek­szik a kicsi. Bepótolja az első napok kőtelező fogyását, s aztán hétről hétre lobban tö­lik meg az area, gömbölvödtk a teste, szedi fel a masa ti­zenöt—húsz—huszonöt deká­it: eredeti súlya náhánv hó­nán alatt megkétszereződik. Különben is kezd klvakarod. ni szülés utáni csúnyaságából: nem olyan nyúzott béka már, hanem takaros kis baba, mind hasonlóbb azokhoz a műanyagokból ké3Zü't szab­ványszépségekhez, amilyene­ket a játékboltokban árul nak. Hasonló, de mégse olyan mert a haja gyérebb még másrészt ő nemcsak aludn' és nyekeregni tud, mint a? alvó- és síróbabák, hanem sót minden máshoz is ért. Először is markolni tud vagy öklét csak úgy magában összeszorítani, és szélesre tá- tott szájjal majsZolgatni... De hát ez nem újság, ahogy a kapálódzás se. Ezekkel, mond­hatni, veleszületik. Élete második hónapjában viszont már valami újat is tud: nézni, figyelni, két sze­mével követni a mutatóuj­junk lassú ide-oda mozgatá­sát, majd fölébe hajló ar­cunkra is rácsodálkozik, s különbséget Is tesz köztünk: anyja és a többi ember kö­zött. Tudja már, ki a szopta- tója, s anyja láttán a bőgést is nemegyszer abbahagyja. De lát már mást Is. Fele­ségem figyelt meg egy hathe­tes gyereket — ismerős fia­talasszonyét —, akinek a mó­zeskosara aprómintás anyag­gal volt kibélelve. A pici ol­dalt fordította a fejét, úgy nézte a mintát, majd egy új­jal piszkálni kezdte. Attól fogva a mi gyerekeink is mindig knotak valami nézni­valót a fejük fölé. Nemcsak csörgő lógott az ágyuk két rácsa közé kifeszített madza­gon hogv megotögethessék. hanem Jue'ka p-Móául — a leck^^bn^V — esv niro« kék bohócokkal és egyebekkel. {Folytatjuk) \ Európa legnagyobb kS.répltori hajőduruja az egyik csatorna pariján, Gdanskban. Részlet Gdansk főutcájából, a Dfugáből. K opernikusz szülőváro­sában az ékszerdoboz Torunban járván, vagy a ra­gyogó Krakkó köveit koptat­ván, műemlékesekkel beszél­getvén, tapasztalhattuk azt az idegenkedés., amelyet az itteniek varsói kollégáik módszeréről hangoztatnak. A varsóiak viszont imigyen só­hajtottak: „Könnyű nekik! Az a két város a megszállást és a harcokat szinte sértet­lenül vészelte át, így a kon- zervátoroknak igazi műem- lékvédelmi-restaurátori mun­kára van lehetőségük. A meglevőt védik, a százados jellegtelenságektől-ráépí- téscktől megfosztva kibont­ják az épületek, kövek ere­deti formáját, jelzik a korok váltakozását. Azonban pró­báljanak minket is megérte­ni! Nem egyszerűen művé­szeti-tudományos, hanem ideológiai is a mi feladatunk. Nevelünk és öntudatra éb­resztünk”. Hasonló a véleménye Ro­muald Chomicznák, Gdansk város restaurátorának is. — Krakkó után . Gdansk­ban a legtöbb a műemlék Lengyelországban. A város azonban inkább Varsóval jár „egy cipőben”. A háború alatt négyötöde elpusztult. Mint a fővárosban, itt is há­romféle megoldás kínálko­zott: hagyjuk meg a romvá­rost, építsük fel a modern, új Gdanskot, vagy rekonst­ruáljuk az eredeti Hansa-vá­rost. Az utóbbi változat mel­lett döntöttünk. Határoza­tunkban a patriotizmus mel­lett közrejátszott az a meg­fontolás is, hogy ezzel Észak- Európa egyik legszebb váro­sát keltjük új életre. Munkán­kat segítette, hogy nagyon sok épület váza megmaradt. Nem makettvárost építünk tehát! A négy részre tagolódó városmagból csak a Fővárost (Glowny-Miasto) rekonst­ruáljuk teljes egészében. Itt nem is építünk új épületet. Az Óváros, az Újváros és a Régi Külváros területén csak egye§, v épületeket restaurá­lunk/ v" •mtitsftii ••••* • E úf a munka lassan már a befejezéséhez közele­dik, ha egyáltalán befeje­zésről lehet beszélni. A mű­emlékesek, restaurátorok élő várost varázsoltak a varsói Óvárosnál sokkal nagyobb te­lepülésmagból. A holland manierizmus és az északi ba­rokk stílusában épült külsők mögött modern lakások, s üzletek kaptak helyet. Sőt, a belváros funkciójának átala­kítására új tervet dolgoztak ki. A lakások egy részének megszüntetése árán és az üzletek, vállalatok egy há­nyadának kitelepítése után még több éttermet, kávéhá­zat, turistaközpontot . létesí­tenek. Arra persze vigyáz­nak, nehogy a lakosság több­ségét kitelepítve csak nappal működő városrészt hozzanak létre. Régi környezet — mo­dern funkció. Ez a jelszavuk. Ahogy Chomicz főrestaurá­tor e’mondotta, a munkálato­kat 80 százalékban már el­végezték és azt tervezik, hogy 1980-ig befelezik a rekonst­rukciót. (Természetesen a templomok felúiítása nehéz, sok munkával járó feladat). G dansk sok egyedülálló látnivalót nvújt a lá­togatóknak. A Dlugán (a fő­utcán) patrieiusházak, a Ma- riacka holland stílusú lép­csős emelt teraszú, szörnyfe- jű, díszköpős esőcsatornáié utca. Európa legnagyobb kö­zépkori malma és legnagyobb akkori ki­kötődaruja, egyik legna­gyobb gótikus temploma (Maria templom) ebben a vá­rosban található. A „leg”- eken túl és mellett azonban itt is megkapja és elbűvöli a látogatót az egységes össz­kép. a harmónia, a nzavmúl- tú város. a régi lengve] Gdansk és a k-s'^hj Danzig egységes történelmé­nek folyamatossága az új Gdanskban, amit a ltjai Len­gyelország nem rejt el. Gdansk szebbé tételéhez mi, magyarok is hozzájáru­lunk. A város Kaietan Mvk mérnök tervezte díszkivilágí­tásához a lámnatesteket Ma­gyarország gyártja. 1978-ra Gdansk észak egyik turista- központja, régi és mégis mo­dern nagyvárosa pompázatos fényben ragyog rpajd. (Vége) Dérer Miklós hever, s egy használaton kf-, vül álló telken, közvetlenül a föld színe alatt vastömbökre bukkant. Azonnal értesítette a varsói Régészeti Múzeum „archeológiái mentőszolgála­tát”. Időszámításunk kezdetén a vasolvasztás több mozzanat­ban történt. A barna- és oát- vasércet előbb megfelelően előkészítették, majd a dúsított nyersanyagot a kemencékben kiolvasztották. Az olvasztás hőfoka nem lépte túl a 700— 800 fokot, s így igen rossz minőségű, faszénnel szennye­zett vastömböket nyertek» Ezekből törtek íe kisebb da­rabokat, s hosszas formálás után alakítatták ki belőlük a nyílvesszők és dárdák hegyét, amelyek abban a távoli idő­ben az életfenntartás legfon­tosabb használati eszközei voltak. I lengyel föld möll'ábil A közép-lengyelországi Mazóvia hajdani la­kosai már 2000 évvel ezelőtt vasat olvasztottak: ezt igazol­ják a vasolvasztásra szolgáló, primitív kemencék, amelye­ket nemrégen fedeztek fel Pruszków környékén. Kanie település területén. Eddig 24 kemencét tártak fel, a régé­szek még száz kemence he­lyét állapították meg. A fel­fedezés megdönti a mai Len­gyelország egykor erdőkkel borított központi és északi síkságain élő ősszlávok kul­túrájáról eddig vallott néze­teket Kiderült, hogy ezeknek a területeknek lakói nemcsak erdei gyümölcsök gyűjtésével és vadászattal foglalkozták, hanem a délebbre élő földmű. velő népekhez hasonlóan a bonyolult vasolvasztással is. A kaniei kemencék az idő­számításunk előtti I—II. szá­zadból származnak, abból az időből, amikor lengyel földön a Szent Kareszthegység és Krakkó környékén is olvasz­tottak vasat. Az Itteni kemen­cékben azonban a vasat a dús hematit-ércből nyerték, míg az újonnan felfedezet­tekben az alacsony vastartal­mú barna-, illetve pátvasérc bői; az ebből történő olvasz­tások sokkal bonyolultabb. A rendkívüli felfedezés egy kaniei diáklány, a 18 éve- Hanna Struszewuka, a prusz. kowi általános líceum ta­nulójának érdeme. Felkeltet­te érdeklődését, hogy a kör­nyékbeli földeken sok salak

Next

/
Thumbnails
Contents