Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

fii. december & w ÜCELET-MAGYARORSZAÖ 7» V * lan az UmVERSlL bnl Nyolcán örülnek neki Lz üzemi koszt dicsérete rfétfő: kolbászos bableves, csőröge Kedd: csontleves, rántott szelet, burgonya Szerda: tarhonyaleves, naturszelet, párolt rizs, kompét Csütörtök: zöldségleves, burgonyafőzelék, fasirt Péntek: mójgaluskaleves, káposztás kocka, alma. .’évedés ne essék, nem ' elsőosztályú étterem he- étlapja került az olvasó , hanem egy üzemi kony- é. Akik részesülnek eme di jóból: a nyíregyházi ÍIVERSIL vállalat dolgo- i: akik főzik: Merkovszki Ián, Tarcali Pálné, Iglai ndorné, Reskól Béláné, >th Sándorné, Móricz iszlóné, Sztankó Jánosné és ci az egészet irányítja: almos Józsefné konyha­inak. Jaját konyha Arról már végeztek fel­iérést, hogy ha vasárnap gy vállalat futballcsapata ;yőz, hétfőn a vállalat dolgo- ói is nagyobb kedvvel dol- loznak .Hogy mit jelent egy 'általat életében a konyha? - arról rtikábban készül élmérés, pedig egyáltalán íem mindegy, milyen han­gulatban áll fel az ember az isztaltól. Az üzemi konyha sokszor szerepel a viccek középpontjában, persze sok­szor nem alaptalanul. A nyíregyházi UNIVERSIL- nél mégis ritkán beszélnek róla négyszemközt, de a fó­rumokon is elvétve kerül rá a szó. Mert jó. Ennyi a ma­gyarázat. Még most is emlegetik a vállalatnál, hogy az átszer­vezéskor az elsők között sze­repelt a konyha gondjának megoldása. Mert hogy nem volt. A dohánygyárból hord­ták nap náp után, de el is hűlt az az étel, mire asztal­ra került, meg aztán meg­tűrt vendégnek is érezték egy kicsit magukat. 1969- ben saját konyhát szervez­tek, azóta sem bánták meg. Pedig a város legtöbb üze­mében a vendéglátóipar a konyha ura, mégis amikor itt végeztek egy' közvéle­ménykutatást, hogy mi len­ne ha átadnák a .vendéglő-, tói párnak?... Sokan kereken kijelentették: akkor nem eszünk! Persze ez nem any- nyira a vendéglátó kritiká­ja, mint inkább a sajáthoz való ragaszkodás. Mert csak egyszer kell rászokni a jó­ra! Saját gazdaság Különös módon ezen a konyhán 1969 óta nem vál­tozott semmi. A személyzet, az ebédkészítés módja, de még a nyersanyagnorma sem. Hat forint maradt egy adag. Mert az elvárás csak csak annyi, hogy jó, változa­tos, megfelelő mennyiségű étel kerüljön a porcelán tálkákba .. Képtelenségnek tűnik ennyi pénzből kihoz­ni. A konyhafőnök, Malmos Lászlóné, mégsem fogja fel ilyen pesszimistán a dolgot: — Akkor én is nagyon szomorú lennék, ha min­dent boltból kellene besze­rezni. Mert hogy van ne­künk itt saját gazdaságunk is! Sertést nevelünk évente hetvenet, van egy kis zöld­ségeskertünk, amiben meg­terem a zöldség, a kelká­poszta, a karalábé, minden évben üvegbe is rakunk befőttet, savanyúságot, le­csót. A hús ebből a legfon­tosabb. Mert nekünk így három-négy hónapra meg­van sajátból. A zöldség nem nagy dolog, de ha ezeket az apróságokat úgy komolyan összeszámolja az ember, bi­zony nagy összeg az! Ka­punk segítséget a művelés­hez, de a konyhai aszonyoké a nagyobb része a munká­nak. Nem feladatunk, hogy lenne feladatunk — csinál­juk. Ültetünk, kapálunk, betakarítunk, és a napü fel- használáson kívül, még az “ üvegekbe is jut belőle. Nem könnyű, de itt "mindenki nagy lelkesedéssel csinálja. Hogy mindezt mennyiért? Kettőezerkettő a főszakács bére ezerháromszáz a leg­alacsonyabb. Nem sok. Eh­hez csak néha jön egy kis juttatás. Talán jobb he­lyekre , is hívják őket, na­gyobb pénzért. Nem men­nek. Nagy előny, hogy mi csak fél nyolckor kezdünk, aztán délután négyig — nincs megállás. ök azok, akik itt soha nem ettek még késsel, villával, vagy a két fogást egymás után. Nincs idő. Van néhány gépünk, de csak keveset pótol. Férfikéz is kébe .Mert sokszor cipe­lik a harminc—negyven ki­lós, zsákokat. Meg aki se­gítene a sertés kidolgozásá­ban, mert azt is ők csinál­ják. Egyik csontoz, másik a szalonnát vágja, így, közö­sen. Nagy könnyebbség len­ne ebben a segítség. Nem vagyunk mi követelőzők, mert nagyon jól tudjuk mi­be kerül ez a konyha, de né­ha nagyon elfáradnak az asz- szonyok. Az a szerencse, hogy olyan jó kis társaság, itt soha nincs egy hangosabb szó, nagy a megértés, tény­leg minden lelkesedést, sza­kácstudományt beleadnak egy-egy ebédbe. De kérdez­ze meg, döntsék el azok, akik megeszik! Jó ebéd Az ebédlőben sietősen me­rítik a kanalat. Keli a hely a többieknek. Négyszáznegy­ven ember van 'minden nap a nyolcvan helyre. Van be­osztás, csak az a baj, hogy sokszor nem tartják be. Min­den asztalnál egy a véle­mény: dicsérik az asszonyo­kat. Azokra dühösek, akik finnyáskodnak olykor, nem tudják elképzelni, hogy ott­hon mit esznek .. A fizikaiak sem kevesellik, mindegyi­kük leszokott a szalonnázás- ról. Mert csak nem olyan az, ami egész .délelőtt a, pgr pírban..állj .A mébaiac' is '.jÓí. kedvűén távozik. Nevetnek a mondásán:' „itt ‘ ninéS rossz étel -— csak rossz evő!” — esetleg. Sok embert tartott ez a konyha a válla­latnál. Vigyázzák is. Vicce­sen mondják, hogy tavasszal, amikor „érik a termés” a zöldségesben, a portás job­ban vigyáz rá, mint a gyárra... Kolláth Adrienne A tárgyalóteremből i\vole év rablásért •< Társtettesi minőségben, visszaesőként elkövetett rab­lásban és ötrendbeli társtet­tesi minőségben, visszaeső­ként elkövetett lopás vét­ségében mondta ki bűnösnek a nyíregyházi járásbíróság Fazekas Péterné dr. tanácsa Dobos József 23 éves nagy- cserkeszi, és B. János 15 éves nagyeserkeszi lakost. Dobos József és B. János körülbelül egy évvel ezelőtt ismerkedtek meg, miután Nsgycserkeszen szomszédok lettek. Dobos elmesélte „kis barátjának” börtönélményeit, azt, hogy hogy került fiatal­korúként először bíróság elé, majd a többi, összesen öt bűncselekményét, amelyért' közel öt évet töltött már bör­tönben. B. Jánosra — akinek szellemi képességei a hason­ló korú társai színvonala alatt van — hatott ez a be­széd. de családja életében sem látott mást: anyjától csavargó életmódja miatt kellett elvenni és állami gon­dozásba adni. Első közös „portyáikra” ez év május 21-én indultak el, és mindjárt az első legsúlyo­sabb bűncselekménnyel, rab­lással kezdték Nyíregyházán, a Vasvári Pál utcán egy 64 éves idős asszony lakására mentek, és lakásvásárlás ürü­gyén be is jutottak a szobá­ba. Mikor beértek. Dobos becsukta az ajtót, zsebrevág- U a kulcsot, és rákiabált a házigazdára: adja oda a pén­zét- az értéktárgyait, mert különben megöli Az asszony mondta, hogy nincs pénze és nem tud mit odaadni, de Dobos ekkor elővette kését, az asszony oldalának szegezte és újból megfenyegette. Miután ez a fenyegetése , is hatástalan maradt, B. Jánost a fujtató- val az ajtóba állította és azt mondta, ha az asszony szólni próbál, üsse a fejét, ő pedig addig kutatni kezdett a la­kásban. Karórát, gázgyújtót, néhány apróbb dolgot vittek el, a gyújtót elajándékozták, az órát eladták. A Vasvári Pál utcáról Má­tészalkára indultak. Miután azonban csak egy kerékpár­juk volt. a Vöröshadsereg út­ján. az SZTK elől loptak egy női kerékpárt és így mentek ki Mátészalkára. Ott. Dobos biciklije már elromlott, ezért a Ságvári úti fűszerbolt elöl loptak helyette egy másikat. Másnap délelőtt Ópályiban loptak egyet. Rohodon pedig eladták. Dobós még igazolást is adott arról, hogv ez az ő kerékpárja. Rohodi tartózko­dásuk alatt meeismerkedtek egv 15 éves kislánnval. aki­nek Dobos házassági ajánla­tot. tett. A lánv nvilván hitt neki. mert elment vele szülei tudta és beleegyezése nélkül. Innen Kántoriánosiba, a Vi- téz-tae egvik lakásába men­tek. kifeszítették az ajtót, ott aludtak, majd reggel egy plédet, kishal tát és egy kar­dot a hónuk alá csapva el­mentek. Másnap, május 23-án hármasban a vajai tópart egyik víkendházát látogatták meg. Olt aludtak, majd reg­gel ruhafélékkel, és horgász- felszereléssel felszerelve tá­voztak. A járásbíróság Dobos Jó­zsefet 8 évi fegyházban letöl­tendő szabadságvesztésre ítél­te, és hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. B. Jánost, egy év hat hónap sza­badságvesztésre büntették amelyet a fiatalkorúak bör­tönében kell letölteni. A bí­róság enyhítő körülményként értékelte mindkettőjük ese­tében beismerő vallomásukat, a rendezetlen családi- és anyagi körülményeket, vala­mint azt, hofíy a kár megté­rítését vállalták. B. János esetében további enyhítő kö­rülményként értékelték, hogy felnőtt társa kezdeményezé­sére, annak hatása alatt kö­vette el a bűncselekményt. Súlyosbító körülményként értékelték mindkettőjük ese­tében a kettőnél több hal- mazatot, az erőszakos csele­kedetek gyakoriságát, az el­követés durva módját. Dobos József esetében további sú­lyosbító körülményként kez­deményező szerepét, és több­szörösen büntetett előéletét. t Az ítéletet mindkét vádlott tudomásul vette. Az ügyész Dobos József büntetését sú­lyosbításért, a védelem mind­két vádlott büntetését eny­hítésért fellebbezte meg. Má­sodfokon a megyei bíróság dönt (talogh) Hol x boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában. (Petőfi) Egy nyolctagú család Demecserben jól fűtött, meleg szobára vágyik. Há­zuk, szebben fogalmazva ott­honuk egyetlen szobából áll, de az nem jól fűtött, nem meleg. Nem is lehet az, hi­szen a padláson táncol a szél, az égre nyíló ajtón te­nyérnyi a rés. A családfenn­tartót, a házigazdát Dakatos Gézánénak hívják. Három évvel ezelőtt az abc utolsó betűiből hármat a neve elé ragasztottak. Azóta özv. La­katos Gézáné a neve. Sokat mond ez a három betű, főleg ott, ahol reggelente heten kérnek kenyeret^ A hét gye­rek közül egy sem keres, a legnagyobb nyomorék. Nagy most az öröm a családban, mert karácsonyra lakáskul­csot kapnak ajándékba. A ház építését az elmúlt pénteken kezdték el. Ettől a naptól nem telik el három hét. és ki lesz festve az új lakás. Az építészek talán beleköt­hetnek ebbe a gyorsaságba, mondván: ha nem ülepszik le rendesen a fal, nem áll meg rajta a vakolat és a fes­ték. De megáll. Mert a leg­újabb típusú, úgynevezett alfa és béta elemekből húz­zák a falat. A Borsod megyei Mályi községben lévő tégla­gyár ajándékozta a falazóele­meket. Az előzményről Szu- hár Pál, a demecseri pártbi­zottság titkára beszél: — A gyár képviselői meg- . keresték a nyíregyházi járási pártbizottságot és azt'mond­ták : kedvezményes áron, szinte ingyen szállítunk egy házépítéshez való falazóele­met egv kedvezőtlen körül­mények között élő családnak. Af gyár ..szocialista brigádjai “Ingven szállítják: le a hely­színre az építőanyagot. Csak mondják meg a címet. A legmegfelelőbb cím után ku­tatva jutott el hozzánk a já­rási pártbizottság, örültünk a hírnek, mindjárt beszéltünk a tanácselnök elvtárssal... Nagy János tanácselnök is velünk jön az épülő házhoz. Az újfajta téglákat .dicséri, bemutatja a terepet, majd gondolatban 6 is visszaka­nyarodik a kezdethez; — Kijött hozzánk a gyár képviselője is. Mindent rész­letesen megbeszéltünk. Abban I állapodtunk meg, hogy Sz—8- as típusú ház épüljön, ami­nek az alapterülete több, mint hatvan négyzetméter. • Ilyen nagy családnak kell is ekkora ház. A tanács megál­lapodott abban, hogy ingyén telket adunk Lakatosnénak. Ablakokat, ajtókat, bizonyos alkatrészeket meg kell azért vásárolni, így belvizes köl­csönt is intéztünk az özvegy­nek. A jelenlegi háza való- ' ban lapos, vizes területen fekszik. A tanács még kétezer forint rendkívüli szociális se­gélyt is kiutalt a családnak. Kell ez majd a költözködés­hez és a berendezkedéshez. A felsorolás ezzel még nem teljes. Az iskolába járó La­katos gyerekek az iskola napkcjzi otthonában kedvez­ményes ebédet és uzsonnát kapnak. A község vezetői ál­lást is kerítettek áz özvegy­nek a Kisvárdai Szeszinari Vállalat helyi gyáregységé­ben. Lakatosné ebben az üzemben takarít, fizetést és családi pótlékot kap. A köz­ségnek.nemcsak a vezetői, de a lakói és a dolgozói is ösz- szefogtak, hogy emberhez méltó legyen a család éléte. De nézzük meg a messziről Vöröslő, egyre magasodó há­zát Erős és magas alánokon - áll. N?m árt ma jd neki sem víz, . sem.- szél. gét szoba, konyhá** fíjrdő.sipba.. ~ és elő-., szoba fórmái rajzolódnak kí előttünk. Gerendára és szaru­fára nincs szükség, mert a tető lapos lesz. A tetőszerke­zet elemeit is a gyár adta. A tervezést ingyen, szebb sza­vakkal mondva társadalmi, munkában készítették a nagyközségi tanács szakem­berei. Ennek a tervnek meg­felelően dolgozik, az építkezé­sen a szeszipari vállalat itte­ni gyáregységének Makaren­ko szocialista brigádja A brigádot H. Nagy József ve­zeti. Ez a brigád különböző szakmájú emberekből áll. De fél napot dolgozott itt a gyárból egy másik brigád is: Halász Béla keményítőt gyár­tó brigádja. Szakmai és egyéb segítséget ad a Demecseri Építőipari Szövetkezet, Magas fiatalember a Maka­renko brigád egyik tagja. Szabó Béla festő. Borostás az arca, azt mondja alig van ideje mostanában a borot­válkozásra. Nem idevaló, Hermánszegen nőtt fel, csak ide nősült. Mégis ólyán ‘ szí­vesen segíti az építkezést, mint a demecseriek. — Én is a brigád tagja va­gyok, nincs kivétel. Segítek, hagy boldoguljon ez a csa­lád. Pedig a mi brigádunk­nak is sok a munkája mos­tanában. Majd’ mindenkinek kint van még a tengeri töret­lenül. Az építkezés végéig a kőműveseknek és az asztalo­soknak segítek, aztán a festés vár rám. Ha helyén lesz a tető, az ipari szövetkezet kályhákat állít be, hogy ha­marabb száradjon a malter. Karácsonyra az én festékem is megszárad. Aztán lehet költözni. A gyerekek már alig várják ezt a napot. Lakatosné azt mond­ja, amit vártunk tőié: — Ez lesz az igazi boldog­ság. Nem is gondoltam, hogy ennyi iQ ,ember él a .fajúban... (nábrádO Mcniii viijjy maradni ? Köztudomású, hogy öreg­ségi nyugdíj a férfiakat hat­van, a nőket ötvenöt éves kor betöltése után illeti meg. Ennél alacsonyabb nyugdíj- korhatár egyetlen iparilag fejlett államban sincs. A statisztikusok kiszámí­tották, hogy a hatvanadik életévükben nyugdíjazott férfiak átlagosan még 16 évig, az ötvenöt éves koruk­ban nyugdíjazott nők még 23 évig veszik igénybe a nyugellátást. Viszonylag kevesen tudják — s ez nem vet valami jó fényt a vállalatok, a munka­helyek nyugdíjelőkészítő bi­zottságainak munkájára — hogy aki akar, s akinek a munkájára szükség van, az a nyugdíjkorhatár után is dolgozhat. Az erről szóló rendelet kifejezetten ösztön­zi a nyugdíjba készülőket, hoav néhány évig még vál­lalják a rendszeres munkát. Havi fizetésük mellé nyug­díjpótlékot kapnak. A rendelet két éve lénett érvénybe, s bár az érdekel­tek teljes köre — a hiányos propaganda miatt — nem ismeri, viszonylag sokan él­tek a lehetőséggel. Tavaly az öregségi nyugdíjak ecy- harmadát már a pótlék fi­gyelembevételével állapítot­ták meg, jelenleg 66 ezren dolgoznak a nyugdíjpótlék igénybevételével. De dolgoz­hatnának többen is. A továbbdoigozáisra ösz­tönző nyugdíjpótlék a mun­kaerőgondok enyhítésének lehetőségét nyújtja a válla­latok számára, a magasabb nyugdíj lehetőségét az egyén számára s nem utolsósorban az értelmes, alkotómunka lehetőségét mindenki szár­mára. akinek nyugdíjazása mellett —’ a törvényes lehe­tőségen kívül — valóban ke­vés ésszerű indok szól. (VJ Balassagyarmaton, az Ipoly Bútorgyár Koma rov brigádjának kezdeményezésére munka- felajánlást tettek a gyár szocialista brigád jai az MSZMP XI. kongresszusa, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére: az eredetileg tervezett 105 mil­lió forintos termelési értéket 2 százalékai túlteljesítik, a nyersanyagok felhasználását 3 százalékkal csökkentik és hogy nővelTE a termelékenységet. Képünkön: műgyantával vonják be a ragasztandó fafelületet (MTI Foto — Király Krisztina) s Karácsonyi ajándék: a lakáskulcs

Next

/
Thumbnails
Contents