Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
WM. liecemt»« £ KW*T MAOYARORSZÄG — VASÁRNAPI MW.T,*»ri?£ T Háztartás A takarékosság kérdése újra előtérbe került Olvashatunk, hallhatunk Szabolcs-Szat- tnár üzemeiben is okos, jó ötleteket, kezdeményezéseket, amelyek az anyag, az energia célirányosabb felhasználását szorgalmazzák Mindezt hallván az ember örülhet, hiszen az érezhető ezekből: a munkások, a társadalom legkülönbözőbb helyén dolgozók megértették, hogy a népgazdaságnak mai és holnapi érdeke rejlik emögött A takarékosság nem egyszerűen egy ma ©agy holnap végrehajtandó okosabb gazdálkodást tételez fel, hanem elsősorban szemléletbeli változást. Mert hiába hirdetünk ma takarékossági mozgalmat, ha az üzemi munkástól a gazdasági vezetőig minden szinten »em alakul ki a belső kényszer az anyag, az energia célirányosabb felhasználására. A mai világgazdasági helyzet kényszerítő hatására került előtérbe a takarékosság. De vajon csak egv ilyen kényszerhelvzet kivédéséről van szó? Korántsem. Minden okosan gazdálkodó előtt világos, nem szűkíthető időhatár közé, s a takarékosság nem csupán annyi időre kell hogy érvényre jusson, amíg a nehézségek tartanak. Bárki előtt világos, hogy otthon a lakásokban az emberek nem azéri oltják el a villanyt a konyhában mert a szobában ülve így egy-két forinttal kisebb lesz a villanyszámla. A villanyoltás azért szükséges, mert a ki" nem használt ténvt éoet-ni é«”e'"*+ien. Akkor is, ha van rá pénz, akkor is, ha nincs. t»ok szó esik manapság a szabad idő Okos hasznosításáról. Kevesebb viszonylag a munkaidőről. Pedig itt kezdődik minden. A percek, sokszor órák, a teljesítmény és eredmény nélkül eltelő napok tálán sokkal na- gyoob pazarlást eredményeznek, mint néhány kilowatt áram, néhány liter olaj vagy néhány meter anyag, tíiáoa takarítja ezt meg valaki akkor, ha a nyolc óráoól elfecsérel egyet-kettőt. Mert a takarékosság korántsem cél. Eszköz, aSnely ahhoz segít hozzá, hogy nagyobb hatékonysággal termelhessünk, stabilizáljuk ézt az életszínvonalat, amelyet ebben az évben elértünk. Egyre világosabbá válhat ezek után, hogy csak olyan emberekkel lehet a takarékosság célját, módját megértetni, akik tágabb össze- függesoen, a népgazdaság egészének áttekintése után látják a gazdálkodás irányát, problematikáját. Érthető, hogy éppen a kommunisták, a szocialista brigádok kezdeményeztek, és járnak elől jó példával. Ennél azonban sókkal töbo szükséges. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny, amint az a párt Központi Bizottságának november 20-i ülése is megállapította, jól segíti a szocialista építés soron lévő, napi feladatainak megoldását. Ebbe természetesen beletartozik a takarékosság is, hangsúlyozottan eszközként a tervek teljesítése érdekében. De se verseny te takarékosság, se minőségjavítás nem kéo- zelhető el anélkül, hogy ezzel egyidőben ismeretessé ne váljanak a közgazdaság, a világgazdaság. a népgazdaság helyzetére vonatkozó realitások. Itt jelentkezik a pártszervezetek, a szakszervezetek különleges feladatai. az emberformáló, gondolkodást fejlesztő információk. Úgy hiszem, ha ki-ki végignézi saját otthoni kis háztartását, számos olyan mozzanatot talál, amely azt bizonyítja- az ember otthon a legracíonálisabban osztja be idejét pénzét, élelmét, a leggazdaságosabban használja a villanyt, melegvizet fűtést, tüzelőt Vajon a népgazdaság egésze nem egy nagv háztartás? Nős ha igen, akkor az otthoni gv~,k''rlaW kell k'-.ek-k’"nek kivetni munkahelyén is ahhoz, hogy legalább annyira gazdaságos legyen a ráfordítás, mint a családoknál. Az élet bizonyítja: nem várt. előre nem tervezhető, objektív akadályok minden időben jelentkezhetnek A piacgazdálkodás. e nemze+közl kereskedelem és egvmásrauta't ság minden jó és hatásos baráti kapcsolat el lenére is hozhat olvan változásokat amelve1 előnytelenül befolyásolják a népgazdaságot A biztonság egvik e'Zköze a takarékos gaz- dá’kodás a nver«anvag, az energia ésszerű és okszerű felhasználása, a nem kis munkÁ Igény'* e<»ven«ú]vtar+ás a külkereskedelem ben Mindez nem válik általánossá» vág’' megfoghotaflanná akkor, ha mindenki meg keresi saiát helvét a néngazdasá» egé—rSher ég lehetőségeinek cz.ámhavétele után meggondoltan és megfontoltan alakítja ki magába» a tudatos takarékosság gyakorlatát. VÁLTOZÓ VILÁGUNK Művelődési otthonaink Túl vagyunk már azon a felismerésen, uugy a művelődési otthonok nem egyedüli színterei és forrásai a közművelődésnek. Mégsem indokolatlan, hogy különválasztva is szemügyre vegyük, miféle szerepet töltenek be a kultúra házai (művelődési központok, művelődési otthonok és klubkönyvtárak) megyénk közművelődésében. A sok lehetséges érv közül tekintsünk meg csupán kettőt, egyet a mennyiség, mást a minőség oldaláról. Megyei intézményeink (könyvtárak, múzeumok, filmszínházak, színház, TIT-rendez- vények, művelődési otthonok) közül évi 2 milliót megközelítő látogatottságukkal a művelődési otthonok a második helyen állnak, bonyolítva e forgalom több mint 33 százalékát. Ennél csak a mozikat látogatják többen, 1972-ben pl. 2,8 millió néző (46%). A könyvtárlátogatás száma — 1 millió (17%) — azonban már csak fele a művelődési otthoniak a többi intézmény pedig összesen csak a művelődési otthonok évi forgalmának 25%-át fogadja. Kétmillió látogató Ugyancsak figyelemreméltó, hogy a kétmillió látogató egyetlen más közművelődési intézményben sem találja a művelődésnek, hasznos időtöltésnek annyiféle — egyben cselekvést, tevékeny részvételt biztosító — formáját és módját, mint a művelődési otthonokban (anélkül, hogy ezzel lebecsülnénk a többi közművelődési intézmény jelentőségét, munkáját és eredményeit!). Ha valakiben felvetődik a kétely a kétmillió látogató művelődésének, szórakozásának minőségét Illetően, vegye tekintetbe, hogy ’ a művelődési otthonok szakkörei, a művészeti „csoportok, az ismeretterjesztő akadémiák és a klubok taglétszáma 33 656 (1972. évi statisztikai adatokkal dolgozunk). A művelődési otthonokban tehát a rendszeres, folyamatosan művelődő és közösségi életet élők száma háromszor annyi, mint a megye középiskoláiban tanulóknak a száma. Az 1972. évi közművelődés-statisztika 216 művelődési otthont tart számon a megyében. Ebből 8 központ, 98 művelődési ház és 110 klubkönyvtár. A 10 ezer lakosra jutó 3,9 intézménnyel (ez magasabb mint az országos 2,7-es átlag) hatodik helyen állunk intézményellátottság tekintetében a 19 megye sorában. Az őshonos szabolcsiak jól tudják, mit jelent ee. Két évvel ezelőtt a művelődés! otthonokban 5640 ismeretterjesztő előadáson 257 ezren, 1944 műsoros esten 365 ezren, 1770 műsor nélküli táncos rendezvényen 192 ezren, 2896 játékfilmvetítésen 142 ezren vettek részt. A tanácsi művelődési otthonok (megyénkben csak 5 szakszervezeti és 4 egyéb szervhez tartozó művelődési otthon van) 843 önálló ismeretterjesztési filmvetítését 46 ezren látogatták és 38 ezer résztvevője volt a művelődési otthonok 797 szellemi vetélkedőjének. A művelődési otthonokban rendezett 198 kiállítás 82 ezer nézőt fogadott és közel 12 ezren voltak a 264 országjáró kiránduláson. Majdnem 7 ezer résztvevője volt a 149 ipari és mezőgazdasági üzemlátogatásnak, a 966 gyermekműsort pedig 103 ezer szabolcsi gyermek élvezte. 717 műkedvelő művészeti csoport 14 338; 311 ismeretterjesztő szakkör 6710; 69 ismeretterjesztő akadémia 3619 és 271 klub 8989 állandó tagot tartott számon és foglalkoztatott. A mennyiség természetesen nem Jelent feltétlenül minőséget is, de e tömegbázis nélkül nem született volna meg a Szabolcs-Volán, az ököritói Fergeteges táncegyüttes, a nagykállói Kállai Kettős népi együttes, az ajaki Röpülj Páva-kör, az immár 25 éves „Mesekert” Bábszínház; értelmüket vesztenék a Nyírbátori Zenei Napok, a Művészeti Hetek, a Kisvárdai Napok, a Nyírségi ősz, a Nyíregyházi Nyár, a Mátészalkai Dalos Tavasz és Irodalmi ősz. Nem értek volna el klubjaink második helyezést az országos módszervásáron, nem Nyíregyházán rendezték volna meg az Országos Honismereti Akadémiát Nélkülük .színtelen lenne a megye kulturális és közélete, veszítenének élményszerűségükből nagy ünnepeink és a politikai rendezvények, szegényebbek lennének emberi kapcsolataink. Az adatok mögé természetesen el !s lehet bújni, A felsorolt eredmények tények, de nem mindenki vett egyformán részt létrejöttükben. Számtalan szubjektív és objektív körülmény közepette az intézményhálózaton belül nagy különbségek vannak, nemcsak a tevékenységi formák tartalmában és színvonalában, de az irányítás minőségében is. Tapasztaljuk, pogy a legmostohább körülmények között is diadalmaskodik a lakosság és a helyi vezetés megértése, segítőkészsége és leleményessége, másutt pedig a legjobb anyagi és személyi feltételek mellett is sivárrá tesz mindent az értetlenség és a közöny. Személyi feltételek ítélkezésünkben — tűi a minden nevelő munkával szemben kötelező türelmen — külön is mértéktartást diktál, hogy a közművelődésnek ezen a — mondjuk ki! — legnehezebb területén még sok javítani valónk van a legfontosabb, a személyi feltételeken. Megyénk — elsőként az országban — már két éve nem alkalmaz képesítés nélküli nevelőket és gondosan megtartja az alkalmazásnál a szakmai előírásokat Pedagógusoknál és más értelmiségi foglalkozási ágakban egyéb ösztönzők is segítik a káderpolitikát. A 216 művelődési otthonban dolgozó 111 főfoglalkozású népművelő túlnyomó többsége minden elismerést megérdemel. A számok az ő munkájukat is dicsérik. Elgondolkoztató mégis, hogy közülük csak 20 százalék rendelkezik az előírt szakképzettséggel és a munkábaállást a hivatásszeretet mellett többszőr, a helyzet kényszerűsége diktálja. Megyén belül még mindig nincs mód a hiányzó szakmai képesítés megszerzésére. Ez is közrejátszik abban, hogy a főfoglalkozásúak alig több mint 20 százaléka folytat jelenleg a szakképzettség megszerzését biztosító tanulmányokat. Márpedig ez az a hivatás, ahol, ha nem is minden, de majdnem minden az emberen múlik. Pontosabban az embereken! A közművelődés lányege ugyanis éppen az, hogy a művelődési otthon hivatalos vezetőjét, irányítóit és az otthon látogatóit egyaránt a művelődés egyenrangú, alkotó részesévé avatja egy folyamatban, melyben nem a hatás-ellenhatás, hanem a kölcsönhatás törvényei az érvényesek és egyedül hatékonyak. A művelődést, a népművelőt, annak munkáját lebecsülő vezetők éppen ezért önmagukat minősítik le, mint ahogy a művelődés. értelmes időtöltés lehetőségeitől hu- zódozók önmagukkal szemben közömbösek, Szerencsére egyre több pozitív példa erősíti bennünk a meggyőződést, hogy — különösen a párt közművelődési határozatának világos Útmutatásai mellett — minden lehetőségünk adott a mág meglévő problémák közös megoldására. Egy bizonyos: közvetlenül érzékelhető művelődési otthonaink zöménél (közei sem egyedül az ott dolgozó hivatalos vezetők, de az őket segítő közösségek munkája nyomán is) az új keresése, a jóról a jobbra való törekvés, ami a tevékenység számtal fomája és módszere nyomán egyre szélesebb körben hat a közművelődés egészére. A segítő közösségek sorában külön ía meg kell emlékeznünk a pedagógusokról. Nem csak azokról, akik fél-, vagy negyedállásban, nagyon szerény tiszteletdíjakérS mégis egész emberként látják el egy-egy kisebb intézmény vezetését Azokról is, akik mint szakkörök vezetői, tanfolyamok előadói, műkedvelő csoportok vezetői, klubvezetők és ismeretterjesztő előadások megtartói, szervezői és a társadalmi vezetőség tagjai többször ellenszolgáltatás nélkül is évek hosszú során át gazdagítják, segítik a művelődési házak munkáját. Személyükben és munkájukban ölt legkézzelfoghatóbb formát a közoktatás és a közművelődés kapcsolata. Az általuk vezetett kis csoportok zömében valósul meg a folyamatosság és folytonosság, mely a permanens művelődés lépcsőiéként témában és módszerben kaput nyit az iskolán az iskola utáni életre és alapot ad ugyanerre a művelődési otthonokban. A néha külsőséges éa formális kapcsolatok helyett mindezzel ők a valódi egység megteremtői. Közművelődési kapcsolatok Bürget Lajos Máris kitűnik, hogy a művelődési otthonok közművelődési szerepének megítélésében nem ragadhatunk le ezeknél az intézményeknél Különösen nem megyénkben, ahcl — sajátos helyzetünknél fogva — a műveléi.- dési otthonok vállalják, látják el több más közművelődési intézmény funkcióit. A megye 8 múzeumának 91 kiállítása és azok 198 ezer látogatója mellett figyelemre méltó a tanács! művelődési otthonok 198 kiállítása és azok 82 ezer látogatója. Mint ahogy a két intézmény közötti ösvényt taposta szélesebbre a művelődési otthonok szervezte 100 múzeum- látogatás 5 ezer résztvevője. Az Országos Filharmónia — megyei hangversenyterem híján — ugyancsak zömmel a művelődési otthonokban fogadta a 112 hangverseny 36 ezet hallgatójának nagy részét. Zömmel ezek adtak otthont az Állami Népi Együttes, a Budapest Táncegyüttes, az Állami Bábszínház műsorainak és az ŐRI-rendezvényeknek. A TIT 1972. évi 4655 előadásának is részben a művelődési otthonok voltak nem csak szervezői, de színterei is, fogadva a 232 ezer látogató jelentős hányadát. A művelődési otthonok 162 színjátszó csoportjának, irodalmi színpadának 2782 tagja pedig a könyvtárakhoz egyengette az utat minden jólsikerült előadással. A közművelődési Intézmények szervesen illeszkedő, vagy szervessé illeszthető rendszere, melyben minden lehetőség adott — erősítve minden közművelődési intézményben a sajátos közművelődési funkciókat —, hogy a vonzásukba került, vagy vonható embereket, a megy« egész társadalmát bekapcsoljuk a közművelődésbe, megteremtve a szocializmus építéséhez, megyénk gazdasági és szellemi felvirágoztatásához nélkülözhetetlen közműveltséget Hol vannak még a statisztikából ki ne«# mutatható közművelődési kapcsolatok, melyek kiépítésében még csak a kezdeténél taiv tunk? Kapcsolataink — például — az üzemekkel és a munkásosztállyal, a termelőszövetkezetekkel és a dolgozó parasztokkal, a politikai-ideológiai nevelőmunkával, a munkástovábbképzéssel, a felnőttoktatással? 3 kapcsolatok tervszerű kiépítése, fejlesztése, a különféle tevékenységek és formák ésszerű egyeztetése nem csupán a művelődési otthonokban vezet majd újabb eredményekhez Termékenyítsen hathat az üzemi, munkahe>- lyí művelődés feltételeire is, hathat a köa- étet és a közművelődés egészéra. fő* UssKé Az újfehértéi művelődési húz. (Hammel Jőzsef felvétele^
