Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-06 / 285. szám
4 « r’BLBT-MAÖVAROnSZÄÖ 1971. (feeem^er K Újdonságok Tudományos kutatások *$* Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban ___________________________ ■ _______________________________________________________ ■■— i'^ Fontos növényünk továbbra is a burgonya A tiszadobi CPS-forS^ád sikere Azonos területen A megyei élelmiszer-gazdasági operatív bizottság minapi ülésén a MEK igazgatója részletesen beszámolt a burgonyáiéi vásárlás helyzetéről. Az összkép kedvező. Idén is megtermett az, amit 92 országnak szántunk és maradt elég tartalék tavaszig a megye fogyasztóinak is. De a kérdés fontosságára jellemző, hogy az itt elhangzottak eljutnak egészen a Minisztertanácsig. Tudniillik a burgonya egvik fontos élelmezési cikkünk, és megtermeléséből jelentős bányád jut a szabolcsi mezőgazdasági üzemekre. Hogyan tovább ? Ez évre tehát rendben van a szabolcsi burgonya ügye. De mi lesz ezután? Távlatokban mi a szabolcsi burgonya jövője? Mivel a megyei tanács illetékes vezetői. a területi szövetségek szakemberei, az állami gazdaságok felelősei és az Ag rotechnikai Kutató Intézet szakértői a több távlati terv között elsőnek éppen megyénk burgonyatermesztésének távlati koneeociólát készítették el. amely már a népgazdasági egyeztetés szintién van. az ügv előadójához. dr. P. Szabó Gvula megyei tanácselnök-he'vet- te«bez fordultunk a kérdésbei: mit tartalmaz a burgo- nvatermesztés fejlesztési terve? A válasz azzal kezdődik, hogv továbbra is megmaradjon a 21—22 ezer hektáros rn.egvei terület. Ebből az állami gazdaságoknál ezer hektár van. á többi a ter- metőszöyetkezetekt'en és a hérióii gazdaságokban. o'atán még a teriUeti adatná* is fontosabb a fai+óV-vjl vatő elgondolás. Eszerint helve* kell adni a külföldi falták térhódításának, amelv már megkezdődött, de ezzel több termést egyidőben természetesen biztosi.ani kell a hazai rózsafaj lak termésének fokozását is. A tervezett arány néhány évig rózsafajtákból kétezer hektár — a vetögumó- ellátástól függően, a háztáji gazdaságokban pedig a termelők belátása szerint. Az ipnrszerü termelés Hogy a megyei termésátlagok a kívánt mértékben növekedjenek, az 1975-re tervezett hektáronkénti 120 mázsáról 1990-re 180' mázsára kell növelni a hozamot. Ugyanez idő alatt ki kell terjeszteni az iparszerű burgonyatermelést 8400 hektárra, melyen belül 2000 hektáron hazai fajtákat, a többin bőtermő külföldieket javasol a tervkoncepció. Ennek a végrehajtása máris elkezdődött, mert már ez évben 28 termelőszövetkezet és 3 állami gazdaság 5400 hektáron vállalkozott az intenzív ter- mési módszerek bevezetésére, és ebből már 3400 hektáron iparszerű termelést folytatott. Most a tervjavaslat előírásai szerint az a főfeladat, hogy jövőre már ezen az egész 5400 hektáron iparszerű termelési feltételeket hozzanak létre termelőüzemeink a műszaki állapotok. továbbá a speciális szakismeretek továbbfejlesztésének útján. Ezek a célkitűzések természetesen bizonyos szakosodási igényt Is támasztanak az üzem termesztési szerkezete, beruházásai. és szakember-továbbképzése iránt. Mennyi burgonya megtermelését irányozza elő a koncepció? Jövőre már 264 ezer tonnát. a távlati terv be*eiezé- sekor pedig már 378 ezret, ami bőven megfelel a hazai szükséglet negyedrészének. Az utóbbi számadatnak lóval több mint a fele, 210 ezer tonna az adott időszakban 8400 hektárnyi területen iparszerű, intenzív termelési feltételek mellett teremne meg. A koncepció egyik lényeges része, hogy — mivel ilyen szigorú technológiai fegyelem csak szoros szervezeti formában valósítható meg — az egész iparszerű termelés a szabolcsi állami gazdaságok irányítása és szervezése mellett valósulna meg. Ugyancsak hozzátartozik a koncepcióhoz a megfelelő anyagi, személyi, természeti. genetikai feltételek biztosítása, az üzemi, szövetkezetpolitikai tennivalók ellátása és a burgonya-feldolgozás megszervezése — beleértve az ipari minőségű áru értékének megmentését is. Reális lehetőség A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való egyeztetés után megkezdődik a megvalósítás, és ezzel az alapkérdésre is válaszoltunk: Szabolcs burgo- nyatermelő megye marad. Erre hagyományai is kötelezik. De megvan a reális lehetőség a korszerű termelés magas szintű megszervezésére is. Természetesen kezdetben a mezőgazdasági szövetkezetek egy része némi támogatásra szorul. Ezeket a támogatásokat ebben az esztendőben is megkapták a legszükségesebb mértékben. A jelenlegi burgonyatermesztési eredmények igazolják, hogy érdemes volt szervezetten összefogni, illetve az üzemek egy részének a saját erejét meghaladó beruházásokhoz segítséget adni. Bízunk abban, hogy termelőszövetkezeteink becsülettel teljesítik burgonyaértékesítési kötelezettségeiket is. mint amilyen fóislsg^o séggel és eredményesen, helytálltak a termesztési és betakarítási munkákban. u£> Kertbarátok tanácsadója KÖPÜLYÖZÉS (törzserő- $ítő bemetszés). A fiatal fák vékony törzsének megvasta- godása érdekében használjuk. A törzs ilyen mesterséges vastagi tására rendszerint akkor van szükség, ha a fiatal telepítésű gyümölcsfák. különösen száraz években nem gyökeresednek be kellőképpen és a fokozott napsütésnek kitett törzs nem, kap elég utánpótlást az elpárologtatott víz helyett, és emiatt a héj megvastagszik. A megvastagodott héj- rész később még bőséges csapadék és tápanyagellátás es,étén is akadályozza a fatörzset a vastagodásban. De meghízlalhatjuk köpülyö- zéssel a 6—8 éves fák törzsét Is. ha azok törzsvastagodá- ga elmaradt a korona tere- bélyesedésétől. Az eljárás abból áll. hogy a törzs kérgét április—május hónapban Bosszant irányban behasít- }uk A bemetszést végezhetjük a koronaelágazástól a föld színéig, egy összefüggő vonallal három-négy különböző helyen. Helyesebb azonban, ha több egymás melletti rövid bemetszést végzünk. A bemetszésnél a fásrészt megsérteni, illetve a növekvő szövetet átvágni nem szabad. Köpölvözni csak az almástermésüeket lehet. GYÜRÜZÉS. A termőkort elért *iatal túlerős feilődésű fáknál alkalmazzuk melvek az erős haitásfeilődés m!att nem kénesek terinőrószeket npueln' (Vegetatív túlsúlv). Eles késsel közvetlenül a koron» alatt a törzsön vagv komn a 4 «ak«n t cm szélps- séobpn ogvmás felett ké+ féitfvéz'hpn kivágtuk n fa kérgét A műveletet tavasziul nedvkeringés előtt kell elvégezni. Az ejtett seb őszig beforrad, de addig megakadályozza a keményítő (sz-énhidrátok) gyökérbe való lejutását, viszont felhalmozódik a korona minden részében. A termőrészek kifejlődnek, a hajtórügyek termővé alakulnak. Ez az első kierőszakolt termés legyengíti a túlerős növekedést és beáll a termőegyensúly. A METSZÉS HATÄSA. A téli fás metszés következményeképpen a fa új hajtásokkal Igyekszik a mennyiségi veszteséget pótolni. A metszés mértékétől függ, hogy a fa miiven erősségű es mennyi hajtást fejleszt. GYENGE VAGY HOSSZÜ METSZÉSKOR a vesszőknek kb. 1/5-ét vágjuk le. E gyenge metszés következményeképpen a vessző hajtásai is gvengék, vékonyak és rövidek lesznek. Rendszerint csak a felső rügyek hajtanak ki. A f'llC.C.ÖTEOrsrv Ah- LO VESSZŐK METSZÉSEKOR mind'g erősebb hajtásra számíthatunk, mint a vízszinteshez közelebb állő vesszők metszése után. amikor is a haitások erőssége fokozatos»-! c-ökken Az erős vesszőn általában hattórü- gvek kénződ-iek. míg a gveose ves«-ökön több a termőrügy Ezt fontos tudni a ev-dán k. me t aki á fáját t eken át Äv’drs metszi, az erős hajtásokból szén és nagv koronát nver. de kévé« lesz a termés illetve a fa későbben fordul termőre KflvEvosj ümTSzés ESETÉN a vesszőknek kb a felét vágtuk le. Ern kifogva a hajtások közepes hosszúságúak és közepes erősségűik lesznek. A felső rügyekből erős hajtásokat kapunk, míg az alatta lévő rügyekből fokozatosan mind gyengébb fejlődésüek lesznek. ZÖLDMETSZÉS alatt a hajtások visszavágását vág} visszacsípését értjük. Jé szolgálatot tesz ez a fia ti? egy-két éves koronák nyár' haj t á snövekedé sének irá nyitásában. Különös«! az őszibarack esetében nagyon hasznos. A nyugalmi állapotban végzett metszés előtt a koronát szemrevételezzük ér megállapítjuk, hogy az előzi évi metszésre milyen hajtásnövekedéssel válaszolt a fánk. A látottak alapján pontosan meg tudjuk határozni, hogy az adott tápanyag- és talajviszonyok mellett milyen erősen kell metszeni, illetve ritkítani az adott fát. A METSZÉS IDŐPONTJA. Megkülönböztetünk téli vagy nyugalmi állapotban lévő és nyári, azaz zöldmetszést, am: a még be nem érett hajtások metszése. A téli metszést a vessző beérése után végezzük. Ez a metszés a csonthéjas k esetében már n> ár végen megkezdhető ás az ősz folyamán el is vége-iüetó. Az almatermésűeknél általában a lombhullástól a nmófaka- dáíig végzik a termőiák metszését. illetve ritkítását. A korona alakítását célszerű tavaszra hagyni. Ilyenkor már világosan látszik, hogy a vezér- és a tartóágak kialakításához szükséges vesz- szők. gallyak milyen állapotban teleltek át. In4ntej Ferenc Naponta — ha az idő enged; — 25 vagon k ukoricát szállítanak a szárítóba a két kombájntól. (Hammel József felvétele) A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet újonc a CPS-rendszerben. De már a tavaszi vetés idején hallatott magáról ez a szövetkezet, közelebbről a kukorica- termeszté'sel foglalkozó brigád. Az országos versenyben ötödikek lettek. — És mi történt tavasz óta — kérdeztük Bán György főagronómustól. — Szeptember végéig azonkívül, hogy györnyörködni jártunk a szép, gyomtalan táblákra, semmi. De várjunk csak — fűzte hozzá a főagronómus — valami mégis történt. Székely András, a brigádunk tagja CPS-kombájnnal 1610 tonna- búaát><4akarított be. Ezzel a- "fisén menti" “Termclőszövete^ keze*ek Területi Szövetsége ^aratási .versenyében a nagy teljesítményű kombájnok kategóriáidban első lett. — Nem is olyan csekélység ... — Szóval szeptember végéig a vegyszerezett, megfelelő főszámra vetett kukoricával semmi dolgunk nem volt. Ekkor indultunk a betakarítással. Épnen hogy megkezdtük. 13 hektárral végeztünk, amikor ránk jött a hathetes eső. A Tisza úgy megáradt közben, hogy amikor október végén újra kezdhettük a munkát, a kombájnokat a pontonhídon nem akkor Is, amikor az utolsó fordulót vágja a kombájn. Volt egy húszhektáros táblánk, ami 100 mázsás átlagot adott. Ezt a magas termést a francia Paionir 35—70-es .ajtával értük el. Ennél sokkal nagyobb területen, 140 hektáron a szarvasi SZA— 363-as hektáronként 84 mázsát adott. Más gazdaságokban erre a fajtára panaszkodnak. mi dicsérjük. — Hogyan tovább? — A kukoricát 1400—1500 hektárra növeljük jövőre. Beléptünk a CPS-es rendszerbe a búzával és a cukorrépával is. — A terület növelésén túl terveznek-e a kukoricánál egyéb változtatást? ,...r=-..Az idei tapasztalatunk alapján kevesebb, itt jól díszlő fajtából vetünk. Például a francia Paionir hiába hozott 100 mázsát, nem vetjük, mert túl késői. Felénk gyakori a szeptemberi fagy. Viszont a szarvasi fajtát nagy területen termeljük, mert a talajaink a Tisza holtágai kötelében igen jó víztartóak és ez a fajta szereti az ilyen talajt. Növeljük a martonvásári fajták területét is. — Hogyan teljesíti vállalását a brigád? — Arról már szóltam, hogy a gépekkel nagyszerűen bánnak, kímélik, mégis kihasználják, illetve így tudJuS igazán kihasználni. Részt vettünk a község szépítésében, óvodaépítésben Is. De a legfontosabb, anríire a brigád alakult, és a fő vállalásunkat tettük, a kukorica- termesztés fellendítése. Erről a mázsák, a tonnák beszélnek a legszebben. Tervünk! 43 mázsa volt hektáronként, erre vállaltunk tíz százalék pluszt. Ahogy a tények mutatják, ezt magasan túlteljesítjük. — Hogyan vélekedik a kukoricáról, a brigádról a tagság? — Itt van Réti József párt: titkár, mondjon ő vélemény! — szerénykedik a főagronő- mus. — A kukorteatermesztéeJ nek ez a módszere minden^ kinek tetszik — veszi át at szót a párttitkár. — Elsősorban az eredménvek miatt! de azért is, mert a több mint 600 vagon termés alig húsz ember gondja. A brigádról esett szó a nanok- ban megtartott beszámold taggyűlésen is. Majdnem mindnyájan párttagok. Még nem tudni, hogv a tiszadobiak az országos versenyben milyen eredmény! érnek el, egy biztos, a községben már megnyerték a versenyt. Csikós Balázs tudtuk átvinni, mintegy 10° kilométeres korülővel Tokajnál jutottunk át a túlsó partra. Ahogy a kü^rfelmes betakarítást ecsetelte a főagro- nómus, megérkezett Tó*h János ágazatveze*ő is. aki Zöldségfélék tárolása a liiszikeriekben arról tájékoztatta Bán Gvör- gvöt. hogv este 6-kor úí^a indulhatnak a kombájnok. Eebzikkadt a csövekről a két nanoal korábban esett csapadék. — Megcsináltuk az utat a zátonyon is — mondta büszkén az. ágnzatvp»ető. A Tiszadobi Községi Tanács nagv mennyiségű zúzott követ rendelt a község belső útjainak javítására Látva, hogy milyen veszély fenyegeti a betakarítást, a község vezetői kölcsön adták a követ a termelőszövetkezetnek. így tettek járhatóvá több dűlőutat a Tisza holtágai között. — Küszködünk — folytatja az agronómus — de mégsem szorgalmazzuk vakon a mindenáron való betakarítást. Kíméljük, egy-két órás kínlódással nem tesszük tönkre a drága gépeket. így. amikor megjavul az idő. folyamatosan dolgozhatunk — És az eredmények? — Eddig (november 30 - í m a 940 hektárnyi terület 60 százalékáról takarítottuk be a termést. Most 74 mázsa az A szélsőséges időjárás ellenére megyénkben viszonylag jó terméseredményeket értek el nemcsak a nagyüzemekben, hanem a házikertekben is. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a gyökérzöldségfélékre és a káposzta- félékre. A megtermelt áru egy részét a termelők már é, tőkésítenék, egy részét viszont részben a család szükségletének kic légítése, rész jen tavaszi értékesítés céljából úgy kell tárolni, hogy a tárolási veszteség a legkisebb, és az áru minősége pedig kielégítő legyen. Ahol megfelelő pince áll re: cleikezcsre, a tárolás nem okoz gondot, hiszen a homok közé történő besorolás közismert. (A prizmák szélessége 50—60 cm. magassága 80—100 cm, míg a hosz- szúsága tetszőleges, illetve a pince nagysága szabja meg.) Jól ismert a prizmában és seremben történő tárolás is. bár szeretném megjegyezni, hogy az ömle^ztés helyett itt is a homok közé történő be állítunk (háromszög alakú fordított vályú alak ritkán belécelve), mert ez lehetővé teszi az 1—2 Celsius-fokos tárolási hőmérséklet tartását. Úgy nagyüzemben, mint házikertekben javaslom az eddig kevés helyen alkalmazott műanyag fólia alatti tárolást. Erre a célra nagyon megfelelőek az egyébként jól ismert műanvag hajtatóágyak, vagy fólia-át- rak. Elkészítjük a már leírt prizmákat, rááilítjuk a mű- inya§ sátrat, vagy hajtatóágyai ügy, hogv a bordákat külön támasztókkal megerősítjük. (A borda lehet fából is.) A hideg beálltával úgy vastagítjuk, vagy véknyítjuk a külső takarót (erre a célra legjobb a kukoricaszár, gyékény, vagy nád kévéstől), hogy a belső hőmérséklet ne emelkedjen 1—2 Celsius-fok fölé. Ilyen módon minden zöldségféle tárolható és óriási előnye, hogv bármely í jó- szakban az áru felhasználható, vagy értékesíthető. átlagunk, remélem ez nem fog csökkenni. Hetven mázsán biztosan felül leszünk sorolást javaslom. Naevon jól bevált, ha a prizjna alá hosszant szellőztetőt is beDr. Varga Imre főiskolai docena
