Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-06 / 285. szám
KELET-MAGYARORSZAG IfW. fleeemSer Ä írók és kritikusok tanácskozása Nyíregyházán A „randevú“ pályán kering a Szojuz—16 (Folytatás az 1. oldalról) — „Váci Mihály Józseí Attila nyomdokain indult — folytatta a vitaindító —, Illyés Gyula hagyományait folytatta és újította meg, főként azzal, hogy a költészet számára is magatartás volt: aktív közéleti cselekvőkészség, bizodalom az ,értelmes ének’ társadalomformáló küldetésében.” Ezután részletesen szólt arról, hogyan jelentkeztek Váci költészetében a megújulási kísérletek, melyek nagymértékben gazdagítják a róla alkotható képet Kovács Sándor Iván az örökösök sorában elsőnek és kiemeltnek ítélte meg Ratkó Józsefet „korszerűen érvényes művészeti pontossága és sűrítő tömörsége” miatt. Majd folytatta a sort Szöllősy Zoltánnal, Sárándi Józseffel, akiket szintén a Nyírség küldött, akiknél Váci öröksége a magatartás, az erkölcs vállalásában jelentkezik. Vitaindítóját így fejezte be: „Váci Mihály ötven évvel ezelőtt született. Gazdag örökségét úgy idézhetjük és őrizhetjük a legméltóbban, ha nyomába és helyére lépő új fiatal költők útját egyengetjük”. Ezután dr. Margócsy József, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatója mondta el kor- referátumát. (Ezt vasárnapi, december 8-i számunkban közreadjuk.) majd Bata Imre irodalomtörténész kért szót. Bővítve a kört az elkötelezettség általános szükségességéről, a „közérdekű szó” jelentőségéről beszélt, majd Nyíregyháza és kisugárzási terrénuma megerősödésének jeleiről és további lehetőségeiről szólt. „— Nyíregyháza és a sza- bolcs-szatmári rész azzal keveredett ki a gazdasági és társadalmi istenhátamögötti állapotból, hogy a szocialista kapcsolatok, hazánk és a Szovjetunió gazdasági, társadalmi kapcsolatai folyton erősödnek... Ez az egyik erő, amivel számolni kell. Van 46. Mostani művébe sok évtized búvárkodását, elmélkedését, felismerését foglalta össze. Bemutatta Trefort Ágoston közoktatás- ügyi miniszternek, aki nagyon érdekesnek és eredetinek találta, de Toldy Ferenchez utasította, mint szaktudóshoz. Toldy kurtán elintézte, csak a címét nézte meg, máris elvetette: „Épp, hogy a legújabb nyelv a magyar” — jelentette ki. Táncsics ebbe nem nyugodott bele. Felolvasást rendezett a Pesti Vármegye- háza nagytermében, az ifjúság viharosan megünnepelte, ám az újságok útszéli hangon gúnyolták, doron- golták. Ezután következett Szarvas Gábor bírálata, amely Toldy Ferenc véleményét erősítette meg. Az ügyben, mint tudós illetékes volt Ipolyi Arnold besztercebányai püspök is. 0 nem cáfolta Táncsicsot, csupán ennyit mondott: „Nem tűnik ki, mintha mások is ugyanígy vélekednének.” Már nem is tűnhet ki. Annyi más írással együtt ez a Táncsics-mű szintén elveszett. Mellette, vagy ellene kiállni oktalanság lenne. Nem tudjuk, mi veszett el. Nincs kizárva, hogy igen értékes munka, s az sem lehetetlen, hogy tévedés volt •z egész. Mindenesetre sok másik is. A hazai szocializmus építése kifejlett gazdaság megteremtése mindenekelőtt. A jól eloszló ipar és üzemszerű mezőgazdaság az ország minden területét érinti. Érintette Nyíregyháza és vidékét is kezdettől... Valami erősen megrándult itt a hatvanas években, s a hetvenes évtized már a következő fázist ígéri. A szocialista építés előbb-utóbb istápolja, segíti a regionális gazdaság, társadalom törekvéseit, ami viszont inspirálója a közérdekű szónak, amelyre a szocializmus építése során szüksége van egész társadalmunknak. Az már szinte törvénynek nyilvánítható — folvtatta Bata Tnrre —. hogy a közérdekű szó igényének, a tettességet közelítve néhány közül az errnk költő, éren innen. e régióból származik. Váci Mihály ígv kifejezett líráin nem gondolható el a szülőföldi háttér nélkül.” Állást foglalt amellett, hogy a vidék szellemi életének meg kell teremteni a folvtnnnssá- gát. hiszen reális ideje Vnn a maevar vidék szellemi fejlődésének. Az előadásokat követő vitában felszólaló írók, költők és kritikusok hangsúlyozták, hogv Váci Mihály nagy népszerűsége elsősorban abban rejlik; érthetően szólt azokról a gondokról, amelyek az embereket foglalkoztatták, melyek lényegében életüket jelentik, s melyekre választ várnak. Az estig tartó eszmecsere során ismételten megfogalmazódott az frók elkötelezettsége, a társadalommal való szoros kapcsolat és kölcsönhatás fontossága. Este a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban a Magyar Rádió irodalmi osztályának rendezésében irodalmi műsort mutattak be, amelyet a rádió egy későbbi időpontban sugároz. A tanácskozás részvevői ma ismerkednek megyénkkel. Elsősorban azokat a helyeket keresik fel, ahol irodalmi és történelmi emlékeink találhatók. eredeti megfigyelés, értékes részlet lehetett benne. Gazdagabbak lennénk, ha megmaradt volna. Táncsics viszont napról napra szegényebh lett, míg le nem süllyedt ismét a teljes nyomor szintjére. Anyagi romlását siettette, hogy megalapozatlanul hozzákezdett összes művei kiadásához. Megint rászedte a saját jóhiszeműsége. Készpénznek vette a soha be nem váltott ígéreteket. Egyedül Almássy Pál, az 1848—49-es országgyűlés elnöke állta a szavát, de még így sem futotta a nyolcszázforintos nyomdai adósságra. Hiába van szép háza a Tömő utcában, a 75. évében járó öregember nyomorog. Lakói nem fizetnek, mert tudják, hogy a ga- lambszívű háztulajdonos inkább éhenhal, minthogy követelőzzék. S valóban, a betevő falatra sincs pénze. Minden reménye odaveszett. Nőttön nőtt a teher a Tömő utcai házon. Már nemcsak az elmaradt részletek szaporodtak, de az elmaradt kamatok is. Márpedig a bank irgalmatlan. Tudta ezt Táncsics, gyorsan szabadulni akart hát az anyagi végveszedelemtől, az árveréstől. Felbecsültette ingatlanát, eszerint 93 ezer forintot ért háza, telke együttvéve. Jött a tókés moNegyedik napja kering a Föld körül a Szojuz—16 szovjet űrhajó fedélzetén Fi- lipcsenko és Rukavisnyikov űrhajósokkal. A legutóbbi közlések szerint az űrhajósok különböző műszaki, tudományos és biológiai kísérleteket végeznek. Filipcsenko és Rukavisnyikov szerdán módosította a Szojuz—16 pályáját és rátért arra a korszerű pályára, amelyen majd jövő nyáron összekapcsolnak egy Szojuz típusú szovjet és egy Apollo típusú amerikai űrhajót. Várható tehát, hogy a szovjet űrhajósok hamarosan elvégzik a művelet főpróbáját, a mostani űrkísérlet legfontosabb feladatát. Ezt a rendkívüli munkát a földi központból irányítják, amelyet a moszkvai tv többízben is bemutatott. Ennek a szíve egy hatalmas nagy terem, amely a legkorszerűbb elektronikus és hírközlő berendezésekkel van felszerelve. A koordinációs számítóközpontot összekapcsolták az összes földi megfigyelő állomással, a központi televízióval, illetve a tartalék számítóközponttal. A Távol-Keleten és a tengeri hajókon működő állomásokkal műholdrendszeren keHelmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja szerdán középeurópai idő szerint pontosan éjfélkor a Washington közelében lévő Indrews légitámaszpontra érkezett. Washingtonba érkezett Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter is, aki előzőleg New Yorkban az ENSZ-ben folytatott megbeszéléseket. Csütörtökön reggel Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban hivatalosan üdvözölte Helmut Schmidtet. aki nyugatnémet kormányfőként első alkalommal tesz látogatást az Egyesült Államokban. Az üdvözlési ceremónia után nyomban megkezdődtek Ford és Schmidt tárgvnlásai. A két államférfi — hírügynarchla első komoly gazdasági megrázkódtatása, az úgynevezett bécsi krach: zuhantak az árak, eltűnt a pénz. Újra kellett értékeltetni a vevőre váró házat. A becsüs 47 ezer forintot állapított meg. Aki viszont komolyan érdeklődött, a becsült összeg felét sem volt hajlandó megfizetni. Ugyanakkor az Első Hazai Takarékpénztár egyre türelmetlenebbül sürgeti az árverést. Táncsics inkább a szégyentől retteg, mint a katasztrofális anyagi veszteségtől. Fáradhatatlanul szaladgál, hogy mentőövre leljen. Szeretné, ha bár olcsón Is, de megvenné telkét, házát a főváros. Nem vette meg. Egy arcizmuk sem rándult a városatyáknak, úgy nézték végig, miként rakják utcára az öreg házaspárt. 1876 tavaszán került sor az árverésre. Tizennyolcezer forintért akadt vevő. 'A vételár az utolsó fillérig a takarékpénztáré lett, sőt maradt az adósságból. Tehetetlenül néztek a jövőjük elé. Lányuk, Eszter közben férjhez ment Csorba Géza jóravaló ügyvédgyakornokhoz, így szerencsére rá nem volt gondjuk. Viszont a fiatalok, szegényen kezdő házaspár lévén, nem tudtak az öregeken segíteni. Hova, merre? — emésztette a gond a nincstelen hetvenhétéves Táncsicsot. Egyetlen támasza az írói se- gélyegy lettől kapott havi resztül tartják a rádiókapcsolatot. A földi irányító központban alkalmazott kétBESZM —6 típusú számítógép másodpercenként külön-külön egymillió műveiét elvégzésére képes. Ezek villámgyorsan elvégzik a szükséges számításokat a ballisztikai és távmérő csoport számára. A számítógépeknél nem kevésbé bonyolult különleges kapcsolórendszer teszi lehetővé, hogy a beérkező adatokat közvetlenül automatikus módon betáplálják az elektronikus számítógépekbe, illetve hogy az adatfeldolgozás eredményeit továbbítsák a központ megfigyelőállomásaihoz-és a földi irányítóközpont valamennyi szolgálatának monitorára. A Földön állandóan figye- lemmtel kísérik hogyan működik az űrhajó biztonsági, hőszabályozó, áramfejlesztő, tájoló és repülésszabályozó rendszere. A központban az „elektronikus agy” segítségével szüntelenül ellenőrzik a fedélzeti rendszerek működését és az űrhajósok egészségi állapotát tükröző több száz adatot. így jutnak a szakemberek az űrhajósoknak továbbítandó parancsok kidolgozásához szükséges adatokhoz. nökségi jelentések szerint — két megbeszélést fog tartani. A kancellár Ford elnökkel tartandó első megbeszélése ; után Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel, továbbá amerikai szakszervezeti és gazdasági vezetőkkel, s az amerikai szenátus külügyi bizottságának, tagjaival fog konzultálni. A nyugatnémet hírügynökség szerint a bonni kancellár kétnapos hivatalos washingtoni látogatásának homlokterében „egyértelműen a nemzetközi „fgergjnpolitika fog .állni”. Ezüdkívül szó -lesz _a_ kelet—nyugati kapcsolatokról, az európai biztonsági konferenciáról, a közáp-euró-"' pai hnderőcsökkentésrSl, a nemzetközi pénzügyi rendszer problémáiról és a közel- keleti politikáról. hűsz forint maradt. Ebből kellett megélnie Terézzel. Amikor Bába Molnár Sámuel gazdag ceglédi birtokos parasztnak tudomására jutott, hogy városukban akar megtelepedni az 1810—19-es idők egyik híres férfija, tanyát ajánlott fel a két öregnek minden ellenszolgáltatás nélkül. S azt is megígérte, elintézi, hogy Cegléd város községe gondoskodjék a Táncsics házaspár eltartásáról. Fogadkozását néhány nap múlva tett követte: három kocsit küldött a költözködéshez és a két öreg 1376 május 1-én leköltözött Bába Molnár Sámuel üresen álló, a várostól két kilométernyire lévő tanyájára. Érdeklődéssel fogadták őket, különösen a tanító. Némelyek élelmiszert is hoztak. De ahogy múltak a napok, úgy csappant az érdeklődés. Jelenlétüket megszokták, nem nagyon törődtek velük. Táncsics viszont annál jobban szomjúhozta a cselekvést. Gondozta a tanya környékét, Irtotta a gazt, ápolta a maga ültette növényeket, porciózta a gazda megbízásából az aprójószágnak való eleséget. Dolgoztak ott cselédek is, ezek panaszkodtak a gazdára, hogy bizony fösvény hozzájuk, szűkén méri a kosztot. Kínos volt ez Táncsicsnak, hiszen Bába Molnár jóvoltából élt a tanyán, másrészt egy hosszú életen át mindig a szegényemberek ügyét pártolta. (Folytatjuk) GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszért'ól a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregény© Schmidt Washingtonban Kövek és városok Lengyelországi emlékek (I.) A Pnfota tér, az Óváros bejárata a krakkói Külváros utca felől, a Zslgmond emlékművel. A Lengyelországban járt ‘ sok ezer magyar tu- rista már meggyőződhetett a méreteiben, költségeiben és társadalmi-nemzeti jelentő- ségében egyaránt páratlan, hatalmas munkáról, amely a felszabadulás óta folyik Lf". velországban. s amely- nek célja a lengyel történelem évszázadainak emlékeit kövekben — épületekben, épületegyüttesekben, város- részekben — megőrizni, a világháborús pusztítások után konzerválni, esetenként rekonstruálni. Igen, rekonstruálni. újjáépíteni. A lengyel művészet- történészek, építészek, restaurátorok világosan megkülönböztetik egymástól a restaurálás és a rekonstruálás fogalmát. Az előbbi a megmaradt és többé-kevésbé sértetlen építmények eredeti, vagy legjellemzőbb alakjának visszaállítását, konzerválását, az utóbbi a 90 százalékos pusztulásból meg- újhodó, vagy a semmiből újraálmodott múlt elénk varázsolásának művészetét jelenti. Méghozzá sajátosan lengyel művészetét, tudományát! A magyar történelem is viharos volt, nálunk is az anyagi .műveltség pótolha- taltan értékei vesztek el visszahozhatatlanul. Még sem próbáljuk felépíteni újra a visegrádi palotát, a cseszne- ki várat, vagy a margitszigeti kolostorok egyikét. Elvi különbözésről van szó? — Egváltalán nem — mondta Zachwatowicz professzor. a lengvel műemlék- védelem „nagy örege”, a varsói óváros újra tere “ütője. — Ahhoz azonban, hogy megértse az egész probléma bonyolultságát, el kell magyaráznom önnek néhány dolgot. Varsónál maradva, a város 1945-ben ugyanolyan helyzetben volt, mint az önök Budája 1686-ban, a török kiűzésekor. Gyakorlatilag megsemmisült. Nem egvsze- rűen a „normális” hadicselekmények következményeként. A fasisztáknak már 1939-ben, Leneyelország el foglalásakor ké'z „Deutsche Stadt Warschau” tervük volt. A felszabaduláskor megtalált irat értelmében a régi, történelmi lengyel Warszawa módszeres lerombolása után sokkal kisebb és monumentálisán ízléstelen nád német várost kívántak építeni. Fényképeket tesz elém. — Nézze ezeket a képeket! A királyi palotát, a La- zienki-kastélyt ábrázolják 1944-ből. Figyelje meg a falba fúrt apró lyukakat. Di- namitpatronok elhelyezésére szolgáltak. A vandál pusztítás előjelei. A professzor ezt követően a felszabadulás utáni helyreállítás terveiről beszélt. A kihalt romváros, az egykori Varsó jövendőbeli sorsáról. Egyesek örök emlékeztetőül akarták meghagyni a romokat. Körvasutat építettek volna köré a látogatóknak cs Varsót másutt szándékozták felépíteni. Mások a romol: helyén teljesen új, modem nagyvárost képzeltek el Végül is az az elképzelés gvőzótt, amely a varsói Öváros egészének rekonstrukcióját és az egyebütt fellelhető egyes emlékek konzerválását tervezte. — Nemzeti okai voltak ennek — mondta Zachwatowicz. — Be akartuk bizonyítani, ( hogy nem lehet egy nemzetet és kultúráját, évezredes történelmét semmissé tenni, s még az emlékét is kiirtani. Amit csináltunk — az „új” műemlékek építésére gondolok — talán nem mindenben felel meg a tudományosság szigorú mércéjének. Figyelembe kellett vennünk azonban a lengyel nemzeti érzést, azt, hogy Varsó a lengyel történe'em, a lengyel államiság jelképe. Igyekeztünk lehetőleg mindent eredeti formájában felál'ítani, Illetve helyrehozni. Sok-sok minden megkönnyítette ezt. A megszállás alatt egyszerű varsóiak mentették az értékeket, bútorokat, berendezési tárgyakat, kéneket, bizonyítván, hogy számítanak Lengye’or- szág visszaállítására, a fel- szabadulásra. A piactér, az Óváros szűk és hangulatos utcácskái, eldugott terei a konzerváló munka sikeretwq tanúskodnak. Az újiáénftőlc nem kerülték meg a ma ’aé. nveit sem. A korhű külsők mögött a keskeny házak emeleteinek, belső terelnek 'összevonásával modem lakások, irodák, éttermek kaptak helyet. A kitiltott autók, az utcákon sétáló, vagy siető embertömeg, a sűrű, hangulatos üzlethálóz" ^ a házakból kiszűrődő hangok és zene tanúsítják: az Óváros újra éL Dérer Miklós (Folytatjuk) *
