Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-06 / 285. szám
fM# fmiriiv« •emotjtTn, Vúi i Mihály emlékére írók is Húsok tanácskozása nyíregyházán 12 MSZMP SZABOLCS SZATMARMEGYEI BIZOTTSÁG4 ES i MEGYEJ'TtilÁCS4 APJA XXXI ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 4R A: 80 FILLER 1974. DECEMBER «, PfiNTEK Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975. évi népgazdaság! terv és állami Központi Bizottsága december 5-cn ki költségvetés Irányelveiről készült elő- bővített ülést tartott. terjesztését, valamint az ötödik ötéves A Központi Bizottság megvitatta és terv irányelveiről szóló tájékoztatóját, elfogadta a Politikai Bizottságnak az Az ülésről közlemény jelenik meg Megkezdődtek Brezsnyev és Giscard tárgyalásai Simon István köszönti az írókat és kritikusokat. (Elek Emil felvétele) Napirenden: a kelet-nyugati kapcsolatok és a gazdasági együttműködés Csütörtökön a Párizs melletti Rambouillet-kas- télyban megkezdődtek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára és Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök között. Leonyid Brezsnyev és Valér? Giscard d’Estaing első négyszemközti megbeszélése két óra hosszat tartott. Közben Gnmiko és Sauvag- nargues külügyminiszterek, valamint Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter es ' ' Fouvcsde fíancia gazdáságiéi pénzügyminiszter külön- külön tanácskozott egymással. A délelőtti megbeszéléseket követő munkaebéden az SZKP KB főtitkárán kívül részt vett a négy miniszter, továbbá Brossolette, a francia elnöki hivatal főtitkára, valamint Cservonvenko és Vimont nagykövetek, a Szovjetunió párizsi illetve Franciaország moszkvai nagykövete is. Késő délután a két küldöttség szóvivői — Leonyid Zamjatvin és Xavier Beauchamps — közölték, hogy Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing a délelőtti megbeszélésen két problémakört tekintett át: a francia— szoviet együttműködés politikai és gazdasági vonatkozásait, ve'amint az euróoai biz tonsági és egvüttműködés’ értekezlet jelenlegi állását. Ami a kétoldalú együttmű ködést illeti, mind Leonyid Sr-zsnvev, mind Giscard i’Estaing hangsúlyozta, hogy mindkét ország nagy fontosságot tulajdonít a szovjet- francia együttműködést szabályozó alapvető okmányok szigorú betartásának. (Az 1970-ben Moszkvában aláírt együttműködési elvekről van szó, amelyeket a két ország közötti politikai konzultáci-r és együttműködés alapokmányát alkotják). A két államférfi rendkívül részletesen megvizsgálta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkáját. Mindketten megállapították, hogy‘a jelertlogi genfi tárgyalásokon máris nagy munkát végeztek a záróokmányok előkészítésébe». Mindketten hangsúlyozták, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak e konferenciának. Zamjatyin ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy e konferencia az enyhülési folyamat legjelentősebb eseménye, s a mostani megbeszélésen a szovjet fél rámutatott: éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a konferencia zárószakaszát a legmagasabb szinten tartsák meg. Zamjatyin rámutatott továbbá a Szovjetunió és Franciaország közötti politikai egvüttműködés jelentőségére, s hangsúlyozta: a két ország közös erőfeszítéssel sokat tehet az enyhülésért, mert ha nézeteik azonosak, ez nagy befolyást gyakorol a nemzetközi helyzetre. Beauchams franciá szóvivő közölte, hogv pénteken délután Lconvid Brezsnyev és Giscard d’Ks+^ing sz-mélve- sen fogja aláírni az új ötéves gazdasági együttműködési szerződést. A két külügyminiszter kü- .ön folytatott megbeszélése során a francia külügyminiszter tájékoztatta szovjet kollégáját a jövő heti közös piaci csúcsértekezlet kilátásairól, a szovjet külügyminiszter pedig kifejtette kormányának álláspontját a közel-keleti' kérdésről. Zamjatyin ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy szovjet vélemény szerint a helyzet továbbra is veszélyes, s nem '«.zárt egy újább konfrontáció lehetősége. Gromíko külügyminiszter emlékeztetett a Szovjetuniónak arra az álláspontjára, hogy végre kell hajtani a Biztonsági Tanács határozatait, s ki kell vonni az összes Izraeli csapatokat a megszállt arab területekről. Gromíko hangsúlyozta a palesztin nép önrendelkezési jogát, valamint azt, hogy létre kell hozni egy palesztin államot. Rámutatott arra is, hogy e térségben minden országnak joga van a független létezésre. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a francia—szovjet együttmű ködés és egyetértés kedvezően befolyásolhatja a közel-kelet’ helyzetet is. Leonvid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Valérv Giscard d’Estaing franci" köztársasági elnök csütörtökön kozén-euróoai idő szeri u1 18,30 órakor másodszor is tárgvalóaszta’hoz ült a Ram- bouillet-kasté’vban. Este Gis-ard d’PsMng vacsorát adott vendége tisztele téré. Leonyid brezsnyev é* Giscard d’-sVűng megkezdte tárgyalásait a Párizs mellet' iamhouillet kastélyban. (Telefoto) Nyíregyháza adott otthont innak a találkozónak, amelyet a Magyar írók Szövetsége, a megyei tanács és a Móricz Zsigmond megyei könyvtár rendezett Váci Mi hály születésének közéig évfordulója alkalmából. A: eseményen részt vett Ekle: György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szat már megyei Bizottságának titkára, Szabó B. István, a Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának munkatársa is. Több mint ' nyolcvan író, költő, kritikus, könyvtáros, a köz- művelődésben részt vevő jelent meg. hogy megbeszélje az Irodalom a társadalmi cselekvésben című ' témát, melynek különös hátteret ad Nyíregyháza szülötte. Váci Mihály élete és költészete. A vendégeket Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette-, se köszöntötte,- s utalt arra: napjaink egyik izgató kérdése az irodalom és társadalom kölcsönhatásának elemzése, vizsgálata. Az írószövetség nevében Simon István Kocsuth-díjas költő, a szövetség főtitkárhelyettese mondott beköszöntőt Elöljáróban emlékezett Vácira, majd így folytatta: .,Életműve a halál óta hatásában teljesedhetett ki; nem széles. igében, hanem szug- jesztivitásában nőtt, mint minien mű, mely méltó arra, hogy az alkotótól már elválva, önmagáért álljon helyt. Ez utóbbit — folytatta —, mint mindannyian tapasztalhattuk, nagyszerűen teljesítette. Holott ez az életmű, hogy egyáltalán létre jöhessen, nem kapott a. sorstól jószerével több időt, csak másfél évtizedet.” A továbbiakban röviden vizsgálta Váci költői útját, gyökereit, vívódásait, azt a tulajdonságát, hogy mindig a való» népi érdekekre hivatkozva mutatott rá aktuális, új ‘problémákra. „Egynek érezte magát azokkal, akiknek a nevében szólt, jóllehet tudta a tömegről, hogy nem tévedhetetlen, különösen a vágyaiban vagy a követeléseiben. A társadalmi cselekvés és az írói önmegvalósítás szándéka nála harmonikusan egybevágott”. A tanácskozás vitaindítóját ezután , Kovács Sándor Iván, a Kortárs főszerkesztője tartotta. — „Váci Mihály munkássága — mondotta * többi között — mindössze 15 év alatt épült be a magyar irodalomba, sorsát, küldetését azonban a bölcsőtől a koporsóig kifejezte. Szülőföldjéről — mondotta a.3 előadó —, a nyírségi tájak és a szociális nyomorúság élményét, a szegények iránti hűséget, és az örökös szolgálat elkötelezettségét hozta magával, költészetének, költői prózájának mindvégig éltető közege volt ez a több rétegű inspiráció. Elemezte Kovács Sándor Iván Váci útját, és kiemelte, hogy: rámárt és választott utat járva elsősorban az élmánylíra, a realista versmunk.ólás és „&s agitatív indulata közéleti-politikai költészet híve maradt”. Hangsúlyozta, hogy a különböző korszakok változó jellege pályája végső szakaszán kitágult, „a szülőföld izolált tájainak helyébe már a haza és nagyvilág geográfiai és történelmi egésze lénett. jelezvén Váci költői szándékainak nemzeti érvényességre való törekvését* (Folytatás a 2. oldalon) Jelentés a fö'dekről legfontosabb feladat az Ifszi mélyszántás gyorsítása Idei utolsó ülését tartotta meg e héten a Szabolcs- Szatmár megyei Élelmi- szer'gazdasági Operatív Bizottság. A megyei szakirányítás a novemberi munkák mérlegéről tájékoztatta az egybegyűlteket. Igen sok nehézséggel, munkaerőhiánynyal, vagy a rossz időjárással és a járhatatlan földekkel küzdő mezőgazdaság még a vártnál is jobban dolgozott november még mindig igen változó időjárású napjain. Ennek köszönhető, hogy a megye üzemei az őszi vetések alá szántásnak 98, az őszi mélyszántásnak pedig 48 százalékát elvégezték. A kenyérgabona 88,2 százaléka a földben van, a rozsvetést pedig máris túlteljesítették 107 százalékra. A többi őszi vetések a következőképpen alakultak. az árpa vetés 86, a takarmány 93 és a lucernavetés 79 százalékánál tart a tervezettnek. Hazánkban már csak három megye küzd az őszi munkák befejezéséért: Baranya, Borsod és Szabolcs-Szatmár. A fagweszélyes növényeket sikerül e napokban megmenteni. Még jő pár ezer hektár kukorica vár betakarításra, amihez sajnos még két és fél hét szükséges, de remélik az üzemek, hogy befejezik. Az utolsó húsz hektár zöldség betakarítása e napokban folyik. Külön gond a cukorrépa, amelynek a kiszedésével már végeztek, de még mindig jóval több, mint négyezer vagon kiszedett tér • mény vár elszállításra, közöttük olyan nagy tételek, mint Gávavencsellőn 300. Kálmánházán 700, Nagyhalászban 800 és Tarpán 400 vagon. A napraforgó betakarításának mérlege: tizenhatezer hektáron mindössze .11 ezer tonna termett, tehát az átlagtermés alatta maradt a vártnak. A burgonyából a MÉK már kétezer-hat- százötven vagont vásárolt fel és ez kielégítő ütemnek tűnik. Most már a vetést is megelőzi az őszi mélyszántás fontossága a sorrendben, mert amit a fagy beálltáig nem tudnak elvégezni az üzemek, az majd tavasszal okos munkatorlódást. Több szakember hangoztatta^ hogy a tavaszi földeket „komplettírozva” kell előkészíteni, vagyis nemcsak felszántani, hanem gondoskodni a trágyázásról is. Műtrágya több lesz és az ára nem emelkedik, de a3 ellátás az idejében való megrendelésen is múlik. Néhány termelőszövetkezet vállalt ugyan máshol szállítást, de általában az erőgépek szállításra váró igénybevétele a másik munkát, a szántást késleltette. Nemcsak az emberek fáradtak el, hanem a gépek is, mert a szombaton és vasárnap dolgozó gépnél alig marad idő a karbantartásra. A cukoripar képviselői hangoztatták, hogy nem szabad engedni az idei nehézségek nyomán a cukorrépa-terület csökkentését, mert addig is, amíg az ország cukrát nem tudjuk megtermelni, a kilónkénti tíz forintos cukrot közel a tízszereséért, kilónként 100 forintért kell megvennünk külföldről. Ez több milliárddal terheli a népgazdaságot. GB&
