Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

-* N» V ^ / >

~ffR; ftsáass'ií^ _ acKsrasfesssssx» ‘ .£»

jjT.r" ni-T'T !■■—, --T—- -JMW^É«WWHÍ8ÍBpaiÍBÍgftÍÍÍÉ«ÍÉÍMMMMM»W»»»» i i , .-'.t ”—r~ ü^-~----- f -.- ,- yLr-.-^.-,.S. 1777 ' _ bs>

Hozzászólások ESÖBEN' KÖDBEN-SÄRBAN

A MEGYE EGYIK SARKÁBÓL érkezett, hogy a taggyűlés után a másik sarkába, Szatmárba induljon dolgozni. Arcán, ízemén látszott a fáradtság, álmatlanság. Egyebek között ezeket mondta: „Tűrhetetlen állapotok uralkodnak a munkásszálláson. És hiába szólunk az illetékes osztályon, oda sem figyelnek.” Valaki igyekezett a hibát tompítani, a mundért védeni, mondván, hibásak a munkások is, mert nem vigyáznak a rend. re, tisztaságra. Csaknem kitört a „vihar”.

Erre újabb tromf. íme az egyik munkás felszólalása: „Persze, akkor rend van, amikor az igazgató elvtárs érkezik, mert előre telefonálnak mikor jön, s mindenki lót-fut.” Engem most az izgat, akad-e valaki, aki így egy az egyben elmondja majd ezt az igazgatónak, a pártbizottság titkárának, hogy az ellátási osztály körmére tudjanak nézni. Foglalkoztatnak a taggyűléseken elhangzott, s elhangzó okos, érvelő, a hibákat ostorozó felszólalások, javaslatok, légkört alakító észrevételek. Olyanok is, amelyekben nincs több csak jó szó, dicséret, elismerés, köszönet a fáradtságos egész esztendei munkáért.

Vágynak az emberek a sikerre. Elvárják, hogy észrevegyék őket, a munkájukat. Különösen akkor, ha valami pluszt- is adtak a közért és saját maguk épülésére is. Látni kellett volna azoknak a nőknek az arcát, akik előtt megemlítették 5 nőtársukat, akik munka mellett érettségi bizonyítványt szereztek, örültek Egyik taggyűlésen a vasútnál, tanultam egy kifejezést is Valaki a felszólalásában ezt a fogalmat említette: „Nem jó a külszíni munka.” Kérdeztem, mit jelent? Megmagyarázták, hogy a személypénztárokra, az itt dolgozók, közötti kapcsolatra vonatkozik. Van némi torzsalkodás, s ennek az utasok látják — vagy nem látják?, de érzik —- kárát. Persze ezt a külszíni munkát, úgy is magyarázták, hogy baj van a kontaktussal a vasút dolgozói és az utasok között is.

SOK OKOS JAVASLAT hangzik el a beszámoló taggyűléseken. Fontos, hogy odafigyeljenek a pártvezetőségek, a hasznosítsák ezeket. Ha meg olyasmi van, azt továbbítsák az illetékes gazdasági, állami vezetőnek. Lakkozástól, szépítéstől mentesen — ahogy elhangzott!. Ezekben a felszólalások- ■ ban testet ölt a demokratizmus szelleme. Nem tapasztaltam, hogy visszaverték volna a kritikai megjegyzéseket a párttaggyűlésen a vezetők. Azt ellenben igen, hogy még mindig lekezelik egyes gazdasági, állami, úgymond hivatali vezetők a párttaggyülést. Ha meg is jelennek, úgy tűnik, „hivatalból” jöttek, s nem belső szükségszerűségből. Ezért tartok attól, ha nem mennek el, nem is kapnak megfelelő nyílt információt arról, ami ott történt vagy történik.

Óriási erő rejlik a taggyűlések felszólalásaiban. Ezekre lehet és kell. is épiteni, feladatokat meghatározni, programot adni. Már vannak olyan pártvezetőségek, ahol a taggyűlések megtörténte után megkezdték a felszólalások elemzését, s erre építik a feladatterveket is. Tömegpolitikai munkánk egyik Sarkalatos kérdése: azzal foglalkozni, amivel az emberek foglalkoznak. így és ekkor lehet őket bevonni a határozatok kidolgozásába, a döntések előkészítésébe, s érzik magukénak az ügyet,

AZ EGYIK TAGGYŰLÉSÉN behatóan foglalkoztak a felszólalók a szocialista munkaversennyel. Kitudódott, nem értik a munkások világosan egyes munkahelyeken még rhá sem: kik, hány tagú brigád nevezhet be a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe? Mi lesz azzal a dolgozóval, aki egyszer egyik fokozatot már elnyerte, s közben áthelyezik egy másik brigádba? Ezek fontos, de tisztázatlan kérdések. Érdemesek arra, hogy alaposan foglalkozzanak vele."Annál is inkább, mert pártforumon hangzott el, s, varjak-igénylik a kommunista műnfcások, hogy tiszta, világos választ kapjanak rá. És sok más kérdésükre.

Izgat, foglalkoztat a felszólalások sorsa. Ha odafigyelnek rá most és érdemi válasz, intézkedés követi, akkor tovább éled, terebélyesedik a pártdemokrácia, a politizáló légkör tovább mélyül. De ha nem, akkor úrrá lehet itt-ott a közömbösség. Márpedig ez a pártmunka, a pártirányítás egyik olyan betegsége lehet, amely akuttá válhat. Ügyeljenek most arra. |s a pártvezetőségek, pártbizalmiak — akik jól vizsgáztak e nagy munkák előkészítésében! — hogy'egyetlen hozzászólás, egyetlen javaslat, kezdeményezés, kritika, megjegyzés se sikkadjon el. Gazdagítsa a pártmunkát, a pártéletet, hiszen a pártszervezet élete-munkája ezek nélkül nem létezhet.

FIGYELJÜNK ODA a hozzászólókra, a hozzászólásokra. Cselekedjünk érvényesítésük érdekében érdemben, a demokratikus centralizmus és a pártelet lenini normáinak szelleméFarkas Kálmán

AZ UTOLSÓ hónap

A szatmár-beregi termelőszövetkezetek küzdelme

®ppen akkor indultunk el Mátészalkáról egy szatmár-bereto körutazásra, amikor a rádió közvetíteni kezdte a reggeli krónika harmadik kiadását. Pontosan 7 óra volt. A gépkocsi rádiójából hallgattuk az adást. A meteorológus összefoglalóját. Megtudtuk belőle, hogy december 3-ra virradó éjszaka a nyugati országrészben melegebb volt, mint nappal, „Nyíregyháza Körzetében viszont erős a köd és emiatt viszonylag alacsony a hőmérséklet”.

Fehérgyarmat felé igyekeztünk. Kőrútunk célja volt, hogy megtudjuk, Szatmárban és Beregben a termelőszövetkezetek az utóbbi napokban hogyan haladtak a betakarítással, szántással, vetéssel. A határból semmit se láttunk, azt. se, hogy dolgoznak-e a földeken — mindent eltakart a köd. De Tunyog- matolcs után, a Szamos híd- ján átgurulva, mintha más égövbe érkeztünk volna. A Számosán túl szakadt az esői Esett már az előző napokon is, így nem is csodálkoztunk, hogy jamét víz borítja a földeket.

Száron a kukorica

Fehérgyarmaton megtudtuk: vetni nem lehet, szántani is csak néhol. A járás termelőszövetkezetei december 1-ig az ószi vetéseknek csak 52 százalékát végezték el, ugyanilyen arányú a búzavetés mennyisége is. ösz- szesen 10 430 hektáron terveztek ószi vetéseket, ebből 7743 hektáron búzát. December 1-ig bevetettek 5197 hektárt., amiből 4005 hektár a búza, a többi őszi árpa, repce és takarmánykeverék, összesen 14 485 hektár területen kellene őszi mélyszántást végezni tavaszi vetések alá, de ennek a munkának is csak 32 százalékát tudták élvégezni november végéig. F.z egyben azt is jelzi, hogy lassan halad a betakarítás. A cukorrépát felszedték mindenütt, napraforgó is csak elvétve található a határban, de a közös kukorica nagyobb fele még a szárán van.

— A vetést befejezni már képtelenség — mondták mindenütt —, de még a kukorica betakarítása is eltart egy hónapig, különösen akkor, ha tovább esik az eső.

És az eső esett. Még akkor Is, amikor Kisamál átmentünk a Tiszán. Beregben ugyanúgy ömlött, mint Szat- már keleti részén. Ég a vásá- rosnaményi járásban se jobb a helyzet, mint a fehérgyarmatiban. Az összes őszi vetésnek 61%-a volt kész december 1-én (5517 hektár), dé búza még annyi se, mindössze 51 százalék, ami 3242 hektár. A tervezett 11033 hektár őszi mélyszántásból is csak 3445 hektár készült el. De nem is ez a fő gond, mert azt mondják a szakemberek, hogy szántani, ha enged az időjárás, lehet télen is. Egyszer fagyjon meg a szántás — a? már jó a tavasziak alá. Hanem a kukorica betakarítása. A termés nagyobb fele még kint ván. És nagyon nehéz a szállítás is. A Beregien nincs vasút, mindent országúti járműveken kell szállítani legalább Vásárosna- ményig. Elsősorban a cukorrépát. De nincs elegendő jármű s a meglevőket se lehet mind használni, mert csak az erős gépek bírják a sarat._

Szállítási gondok

További irány: Nagydobos, Szamosszeg, Öpályi, Mátészalka. Az őszi vetés a nagydobosi Petőfi Tsz-ben is kész, sőt, 10 százalékkal több a tervezettnél. Van homok. Szamosszeg határában viszont csak sár és víz.

Az ópályi Kossuth Tsz-ben is örömhír fogadott. A vetés kész. A kukorica betakarításával és a cukorrépa szállításával kínlódnak még, de ebben a tsz-ben nem panaszkodtak. Azt mondták, ha nehezen is, de megoldják sa- ' ját erővel a betakarítást.

Aztán beleröhánt. gépkocsink a ködbe. Mert a mátészalkai járás területét december 3-án egész nap köd takarta, hol sűrűbb, hol ritkább. Nem esett az eső, csak a köd szitált és n.vál- kásított. Egyébként — néhány termelőszövetkezet kivételével — átlagosan a mátészalkai járásban haladtak a tsz-ek legjobban az ószi munkákkal. Az összes őszi vetés 74 százaléka kész 7616 hektáron. Búzát december 1-ig 5083 hektáron vetettek, de ez a tervezettnek csak a 64 százaléka. Még mindig kínlódnak. Vetnek, ahol lehet.

Így kezdődött december, az

esztendő utolsó hónapja megyénk három keleti járásában, Szatrnár-Beregben, ahol legnehezebb volt s maradt a termelőszövetkezetek helyzete. Eddig a három járás termelőszövetkezetei összesen 18 860 hektárt vetettek be ősziekkel s ebből 12 570 ha a búza. összesítve a három járást: az őszí vetési tervet 62. a búzavetés tervét 57 százalékra teljesítették december 1-ig. Az már bizonyos, hogy Szatmár-Beregben a vetési tervet nem lehet maradéktalanul teljesíteni.

Krős járműveit kellenek

■ Sőt, az is -bizonyos, hogy a közös kukorica egy része a határban éri meg az új esztendőt. Eddig az összes területnek csak 45 százalékáról takarították be a kukoricát, ami 3895 hektárt jelent, A2

összes közös kukorica 860# hektár. A háztáji kukoricái viszont — 12 662 hektárról — már betakarították. A nap* raforgó betakarítása — nagy veszteségekkel — lényegében mindhárom járáshan kész. Viszont még rengeteg mikor- ' répa vár szállításra. Kint van a földeken, kupacokban. Ha- a sza tanár-beregi tsz-ek nem- kapnak segítségül erős járműveket a cukorrépa egy része is a földjén éri meg a következő évet.

Szafcmár-Bereg termel ősz A*. vetkezetei sok segítséged kaptak a tanulóifjúságtól, » katonáktól és üzemektől, vállalatoktól is. De a munka oroszlánrészét a sok segítség ellenére ig a termelőszövetkezetek tagjai végezték és» végzik. A küzdelemtől se riadnak vissza. S bár az anyagi értékek vesznek, pusztul—; nak — az emberi értéketo éppen a küzdelemben gyarapodnak

Steendreí JózseH

MUNKÁBAN A MŰSZERÉSZEK. A közelmúltban kezdte me§ Mátészalkán az. ipartelepen épült korszerű tanműhelyekben a szakmunkások képzését a Budapesti Finomkötöttórw Gyár. A varrógépek és speciális célgépek zavartalan üze-r melése érdekében műszerész részleget is létrehoztak. Felvételünk: Kátai László és Magyar Károly egy ketiizőgép javítását végzi. (Elek Emil felvétele)

A MÜI/TBOl, VISSZATÉRTÜNK az otthonos mába. Most a régi idők dicső emlékeinek és terheinek ismeretével próbáljuk meg felderíteni és megérteni a jelent. Fáradságunk jutalmaként örömünk telhetik majd abban, hogy belülről is megismerjük mindazt, amit Nagyhalászba érkezésünk pillanatában csupán szembetűnően megváltozott- nak és újnak láttunk. Olyan emberek lesznek segítségünkre, akik 1944. november 2.-a óta korunk szerint

— tehát a felszabadulástól kezdve, illetve egy idő óta — formálói az új életnek. A hely az ifjúsági és pártbizottsági ház emeleti irodája. Az épület új, 100 ezer forint értékű társadalmi munkát adott építéséhez a lakosság. A szobát — amit láthatóan eleganciának szolidan engedő, modernségnek mértékkel eleget tevő ízléssel rendeztek be — valóságosan és jelképesen is kilátónak tekinhetjük: a nagy ablakok jó kitekintést engednek a nyüzsgő életre, s mert a ház az élenjáró szellemiség bázisa is, hozzásegít az ablakon át láthatók és nem láthatók megértéséhez.

Nagyhalász pártbízottsá- gi titkára — Gulyás Ferenc

— ifjú ember. Évei száma szerint a harmadik koroszNagyhalászi jelentés (3.)

A harmadik korosztály

tályhoz tartozik, tehát a fel- szabadulás után született. De nemcsak örököse és élvezője az idősebb korosztályok hagyatékának, hanem serkentője, szervezője is minden olyan akaratnak, ami formálni kész, és mint titkár felelősséget visel azért, hogy a halásziak tettereje mindig a jövő irányába hasson.

Itt van a tanácselnök, Nagy Antal is. Ö túl jár az ötvenen. Vékony arcú, őszülő ember. Cselekvő életet élt és él, s a különféle beosztásokban eltöltött esztendők tapasztalataiból már kiformálta a bölcs emberek egyik legfontosabb eszközét: - saját bölcsessége szkeptikus szemléletét.

Gulyás Ferenc kiegyensúlyozott ember. Nyugodtan megfontolt, derűsen figyelmes. Már nős, van két gyermeke. Amint mondja; szamara a házas élet, a család nemcsak pihenés és feloldódás helye, hanem az emberszere tetei; érlelő bázisa is. Közigazgatási iskolát .végzett, s most azon tűnődik, beiratkozzék-e jogi fakultásra. Egyetlen átmeneti akadálya van — még kicsik a gyerekek, esténként sok velük a baj és zavarnák a tanulásban. No, de ez múló gond.

Beszélgetés közben elmondja, hogy itt Nagyhalászon az élet melege veszi körül az embert születése pillanatától. A községben három orvos őrködik a dolgozók egészségén. Közülük van üzemi és gyermekintézményi orvos. Van 3 védőnő és 10 egészségügyi dolgozó. Működik 2 óvoda — a nagyobbik

1973-ban épült, a másikat most korszerűsítették —, a kettő együtt csaknem 200 gyermek befogadására alkalmas. A légiijabbakat bölcsőde várja ■— kettő. Várja — így mondhatjuk, mert kihasználtságuk 70 százalékos: áz anyák élnek az állam által biztosított 3 év tartamú otthoni gondozás lehetőségével. Működik 2 iskolai napközi is. Az egyik ISO, a

másik 40 gyermeket képes befogadni. A kisebbet cigány- gyermekek részére tartják fenn. A gyermekek tanítását 17 belterületi általános iskola, két szükségiskola látja el az 1960-ban épült kultúrotthon 2 politechnikai műhelye.

— Nagy gondupk, hogy az iskolák egy része régi, ám — mondja Gulyás Ferenc és felfénylő derűvel kivár — már tervezzük egy tizenkét tantermes korszerű iskola építését.

■— Nagyon kell már az — ad még nagyobb jelentést a titkár szavainak Nagy Antal —, mert nagyon jó a községben a születési arány. Ebben az esztendőben szeptemberig százötvennégy gyermek született. A születési arány tovább fog növekedni. A zsákgyárból csaknem állandóan hetven—nyolcvan kismama van szülési szabadságon.

A falu társadalma nagy változáson ment át — különösen az utóbbi négy évben

alakult sokat a foglalkozás szerinti megoszlás. Harminc évvel ezelőtt a lakosság döntő többsége mezőgazdaságból élt: cseléd, mezőgazdasági

munkás, törpe- és kisbirtokos, időleges ipari munkás volt. Három százalékot tett az „értelmiségiek” aránya. Ma iparban 1100, mezőgazdaságban 800, kereskedelemben 400 ember dolgozik és 400 máshol vállal munkát, 400 pedig hivatalba, iskolába jár el. A községben 3000 munkaképes ember él, a lakosság össze 6600 a közigazgatásilag különvált Tiszatelek nélkül. E nagy változásban jelentős része volt — és vah — a zsák- gyárnak. A gyár építésének gondolata 1970-ben támadt. Két évvel később már megindult a termelés az új csarnokban, 73-ban pedig átadták az új üzem egészét. Százötvenmillióba került a létesítése. Az üzem tiszta, kulturált munkakörülményeket biztosít a dolgozóinak és jól ellátták szociális részleggel. Az idén a gyárban huszonnégyen lettek kiváló dolgozók, és 190 ember kapott magas teljesítményéért — összesen 78 ezer forint — jutalmat. A gyárban 23 ezer, a termelőszövetkezetben 21 ezer, a Ktsz- ben és az ÁFÉSZ-nél 27 ezera a község dolgozói ösaszességének 24 ezer torin* az évi kereseti átlaga. Az? anyagi körülmények állapo- | tát mutatja többek között a» is, hogy a helyi takarék - pénztárban és a postán 20* millió forint a takarékbetétek összege, 90 embernek van gépkocsija, 100 lakás-» ban van fürdőszoba, min*1 den lakásban benn a vil-1) lány, minden családban át-:; lagosan 2 háztartási gép —■ mosógép, hűtőgép, centit-5 f fuga, stb. —•, a községbeo t 1063 televízió- és 1000 rádió-* j készülék működik. A tudat- .változást érzékeltető szá- 1 mok sem hanyagolhatok elí Nagyhalász dolgozói 110 féle lapot — újságot olvasnak^ 2162 példány különféle lapra fizetnek elő és 3100 utcai áruspéldányt vásárol-? nak meg különféle lapokból.

Tudjuk, hogy 1930-ban as megyében a hatvanéven felüli analfabéták száma 65. ezer volt, tehát Szabolcs „első helyen állott” az országban az analfabétizmusban. Ami azt jelentette, hogy a 6 évnél idősebb lakosság 20 százaléka még a nevét sem tudta leírni. Ugyanis a névleírás volt a mérce. Sokam azonban a nevüket lefirkál«; ták, de mást már nem.

’Folytatjuk^ '

*

Szabó Gy*rg£-:

i