Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

#9T4. 8eeeríí*>«r «; «BLBT-MAGYARORSZA« Szakköiök az úitörőhnzban Kiköveteli a gyerek, HÍRÜNK AZ 0RSZÄGBAN Siakmsikisak küzépisko!ája Két éve 106 ezren, az elmúlt tanévben 127 ezren iratkoztak be a felnőttek középiskoláiba. A munka mellett továbbtanulók szá­ma egyre növekszik, bár magas, 50—60 százalékos, az évközben! lemorzsoló­dás Is. S még mindig ke­vés felnőtt szerzi meg az általános műveltséget nyúj­tó középiskolai végzettsé­get. Szakmunkásaink közül mindössze 7,2 százalék érettségizett. Évről évre sokasodnak a felnőttokta­tás formái. Alkalmazkodva a dolgozik munka és egyéb elfogultságához, tanulhat­nak a felnőttek esti és le­velező tagozaton, összevont osztályokban, a szakmai kénzést segítő általános is­kolai osztályokban. S a most induló tanév újdon­sága a szakmunkások ki­egészítő középiskolája, ahol a munkájuk mellett to­vábbtanulni szándékozó szakmunkások középisko­lai végzettséget szerezhet­nek esti, levelező oktatási formában, de egyéni felké­szülés alapján is vizsgáz­hatnak. A szakközépiskola harmadik évfolyamának si­keres elvégzése után a hallgatók érettségi vizsgát tehetnek, s így az iskola egyetemi továbbtanulásra is jogosít. Mint a miniszteri utasí­tás hangsúlyozza, e to­vábbtanulási forma cél­ja, „hogy a már szakmun­kás képesítéssel rendelkező dolgozóknak korszerű álta­lános középfokú műveltsé­get nyújtson, s így tegye lehetővé számukra a szak­középiskolai végzettség megszerzését, egyúttal erő­sítse világnézeti, politikai, erkölcsi fejlődésüket, to­vábbá tegye őket alkal­massá az önművelésre, szakmai ismereteik önálló bővítésére, a politikai és közéleti tevékenységben való részvételre, szabad ídeüik értékes felhaszná­lására.” Ebben az iskolatípusban hat tantárggyal — magyar nyelv és irodalom, törté­nelem, matematika, fizika, kémia, közgazdasági és ál­lampolgári ismeretek — foglalkoznak a tanulók. Fa­kultatív tantárgyként szak­májukhoz közelálló isme­reteket is szerezhetnek. A kevesebb tantárgy nem je­lent engedményt — a vizs­gák szigorúak, megkövete­lik az elmélyült ismerete­ket, az általános műveltség — csak a vizsgákhoz való eljutást teszik rövidebbé. Az esti tagozaton heten­ként három napon taníta­nak. A foglalkozásokat munkaidő után. a lehető­ségekhez mérten a dolgo­zók üzemi munkarendjéhez igazodva tartják. Az esti tagozaton a tanítási órák látogatása kötelező. Szer­veznek heti egy-, illetve kétnapos elfoglaltsággal já­ró levelező oktatást. A heti kétnapos foglalkozásnál a második nap az ismeretek begyakorlását szolgálja. Az önállóan tanulók, mint vendéghallgatók részt ve­hetnek a szervezett órá­kon, s kívánságra egy vizsgaidőben két évfolyam tananyagából vizsgázhat­nak. A hároméves szak- középiskolába azok irat­kozhatnak be. akik az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát elvégezték és szak­munkás-képesítéssel ren­delkeznek. A tavasszal meghirde­tett iskolatípusba első­nek Veszprém. Szolnok, Békés. Győr. Haidú megyé­ben és Budapesten jelent­keztek szakmunkások. A már eddig is működő dol­gozók szakközépiskoláiban, naopali tagozatos iskolák­ban. s néhánv helven gvá- ra’rban. vállalatoknál ki­helyezett osztályokat is szerveztek Örömmel fogadjuk ezt az ű’ sok kedvezményt nyúj­ts lehetőséget, amelyet tö­meges oktatási formának szánnák. , 9L M. ha tiltják Délután három óra, most kezdtek a bábosok. Még ke­vesen vannak a teremben, de a munkát már megkezd­ték. Nem várják meg azokat, akik a tornaóráról még nem értek ide. A hosszú asztalok mellett vidám, kék és piros nyakkendős gyerekek készí­tik elő a piros kartonlapot, a ragasztót, az ezüst sztaniol- papírt, az ollókat. Elhatá­rozták, hogy az egyik óvodá­ban műsoros mikulásdélutánt rendeznek a piciknek és megajándékozzák őket egy- egy piros puttonyos papírmi­kulással. A mostani szakköri órán az ajándékokat rajzol­ják, vágják, munka közben énekelnek, verset tanulnak. Először megállapodtak ab­ban, hogy a kis- és nagycso­portosoknak, az óvó nénik­nek különböző méretű miku­lásokat készítenek, majd a szakkörvezető, Sima Jánosné megrajzolta az első darabo­kat, hogy ennek mintájára a többit már a gyermekek csi­nálják. A teremben uralkodó hangulatot, szinte lehetetlen leírni — fesztelenül, vidá­man beszélgetve megy a munka. Ha a szülő tiltja Néha-néha nyitódik az aj­tó, mindig jön egy-egy gye­rek. — Ágnest hangos kiál­tással üdvözlik. — Elengedtek? Be jó, hogy eljöttél! Hogy sikerült ki­harcolnod? Szőke kislány telepedik társai közé. Nagy szemében még most is csillognak a könnyek, ahogy válaszol. — Kikönyörögtem. Addig sírtam, amíg el nem enged­tek. — Jól tetted, mi is így csi­náljuk, ha megtiltják a szakkört. Ágnes története tehát nem egyedülálló. Földrajzból rosszabb jegyet vitt haza, amiért a szakköri munka megtiltásával büntették szü­lei. Azzal, amit talán a leg­jobban szeret. Év eleje óta egyetlen foglalkozáson sem volt. Rettenetesen hiányzott neki a közös bábozás, végül is fellázadt. Most csendben és boldogan rajzolja, vágja a mikulásokat. — Én még egyetlen fog­lalkozásról sem hiányoztam a három év alatt — mondja Orosz Anikó. — Ha valami miatt nem akarnak elenged­ni, mindig megígérem, hogy jó leszek. A bábosok csoportja már három éve dolgozik együtt az úttörőházban. Jól ismerik egymást, több közös sikert tudnak maguk mögött a gye­rekek. Az idén másodikok lettek a megyei bemutatón és elsők a kulturális szem­lén. A legtöbb pajtás szülei örülnek a gyermek elfoglalt­ságának. eredményeinek, mégis gyakran hátráltatják őket. Előfordult, hogy ver­senyre hét gyermek helvett csak ötöt engedtek el, kettőt inkább hétvégi kirándulás­ra vittek. Miért szereted? Majdnem mindegyik szak­körös a 6. számú iskolába lár. ott ismerkedtek meg a báhozáscal. Az első bemuta­tón a 1át*V más-más mozza­nata ra«aate meg a gyerme­kek faetíaiáját. Anikónak a kis tücsök tet­szett meg, — Harmadikban az osz­tályfőnökünk mutatott be először bábjátékot. Nagyon érdekes volt, azonnal meg­szerettem. Ezért kezdtem szakkörbe járni. Sok játékot, mesét tanulunk, és fejlődik a kézügyességünk is. Amed­dig csak lehet csinálni fo­gom. A szekrényből bábfigurák nézegetnek. Mindegyiket a gyerekek csinálták. Á kezdő ötlet a szakkörvezetőé, de a pajtások jobbnál jobb elkép­zelésekkel gazdagítják. Min- denféle hulladék felhaszná­lásával, nagy türelemmel ké­szítik bábjaikat. Az „Osz­tozkodó medve’* című mese- játék figuráinak ruháit ők varrták, szemet, fület, orrot rajzoltak, ragasztottak. — Mindig azt a mesét sze­retjük, amelyikkel sikereket érünk el. Csak fiúknak? Az úttörőházban a bábosok mellett még tizenhat szakkör és klub működik. Az egyik legéletképesebb a rádióépí­tőké, akik nyáron is közösen dolgoznak. Most a csütörtöki órájukon négy fiú hallgatja a tranzisztorokról, az ellenál­lásokról szóló magyarázatot. A többiek az iskolával szín­házba mentek. Mosolygó Tibit a mechani­kus dolgok érdeklik, ezért az iskolai hirdetés után azonnal jelentkezett a ház szakköré­be. — Rádiószerelő szeretnék lenni, de a szakkör sokat se- gít a fizikatanulásban is. Emellett még sportolok és két iskolai szakkörbe járok. — Nem sok ez egy kicsit? — Iskola után otthon ké­szülök másnapra, aztán jön­nek a szakkörök. Egyáltalán nem megerőltető. A pajtások a szakkörben tanultakból év végén s$ak- próbát tesznek. A szovjet építőszekrényből tíz féle be­rendezést készíthetnek, s ezenkívül 3—1 tranzisztoros készüléket is összeállítanak. A műszerek, az építőszekré­nyek az úttörőházé, önállóan otthoni szereléseket nem vé­geznek a gyerekek. Nincs min és mivel. Szakköri mun­kájukban csak a vezető se­gít, csak egyetlen pajtás édesapja megy el egyszer­egyszer a foglalkozásokra. A rádióépítő szakkörbe csak fiúk járnak, bár tíz év alatt két lány is megtanulta a rádióépítés mesterségét. Jól dolgoztak, nem maradtak le a fiúk mögött. Szakkör — pártolóiatok A két szakkörben tett lá­togatás után Kovács Anna­máriával, a nyíregyházi út­törőház igazgatójával beszél­gettünk a ház szakköreinek életéről, problémáikróL — Nem véletlen, hogy a szakköri tevékenység az ér­deklődés középpontjába ke­rült, hiszen a gyermekek szabad idejének hasznos el­töltését szolgálja, jó lehető­ség arra, hogy képességeiket megismerjék, fejlesszék, azt csinálják, amihez kedvük, tehetségük van. Nálunk ki­zárólag olyan szakkörök, klubok indultak, amelyeket a gyerekek kértek. A tantár­gyiakkal nem foglalkozunk, azok elsősorban az iskolák feladata, s van belőlük jó né. hány. Nem ritka az olyan kis iskola, ahol 10—16 szakkör működik. SateCk Iflto Népszabadság Mezőgazda­ságunk Szabolcs-Szatmár megye az erőteljes iparfejlődés mel­lett Is megtartotta mezőgaz­dasági jellegét. A foglalkoz­tatottak mintegy 40 százalé­ka a mezőgazdaságban dol­gozik. A megye összes ter­melőterülete 571 ezer hek­tár az ország termőterületé­nek 6,8 százaléka. A megye mezőgazdasága adja az or­szág burgonyatermésének 20 —25 százalékát, az idén mintegy 250 ezer tonnát, a gyümölcstermés 24 százalé­kát, ezen belül a télialma- exportnak több mint a felét. A megye parasztságának szorgalmas, hozzáértő mun­kája, a szocializmusba vetett szilárd hite alapján meggyő­ződéssel mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés to­vábbra is dinamikusan fejlő­dik, erősödik Szabolcs-Szat- márban a szövetkezeti de­mokrácia (Október 30.) Népszava Kevesebb beteg Az egészségügyi helyzet alapvetően megváltozott a felszabadulás óta Szabolcs- Szatmár megyében. Vissza­szorultak a járványos beteg­ségek, lényegesen csökkent a gyermekhalálozás aránya. Űj kórházak, rendelőintézetek, szülőotthonok, szűrőállomá­sok, gyermek- és szociális intézmények épülték és a meglevőket bővítették. A kö­vetkező másfél évtizedben 67-tel 285-re növelik a kör­zeti orvosi munkahelyek szá­mát. A gyermekorvosi kör­zetek számát 73-mal, a fog­orvosi körzetekét pedig 172- vel szaporítják. (November 1.) Esti h’r'ap Űj erdők Az ezredfordulóig hátrale­vő 26 évben nagy területeket erdősítenek Szabolcs-Szat­már megyében. A tervek szerint legalább 27 ezer hek­tárt ültetnek be. 40 százalé­kát akáccal. A szatmár-bere- gl tájakon továbbra is a ko­csányos tölgy marad az uralkodó fajta, a megye más területein az eddiginél na­gyobb helyet kap az erdei fenyő. A múlt időszakban évente 700—800 hektár erdőt telepítették, és 500 hektárt felújítottak Szabolcs-Szat- márban. Ezentúl a telepítés eléri az évi 1400, a felújítás pedig a 700 hektárt. Az új erdők megvédik az ültetvé­nyeket a szél káros hatásá­tól, növelik a páratartalmat, befolyásolják a talaj vízház­tartását és nyersanyagot ad­nak a fa- és papíriparnak. (Október 7.) Fűes Több kereseti lehetőség Magyarország ipari térké­pén a szatmár-beregi térsé­get a legutóbbi időkig csak fehér folttal lehetett jelölni. Aztán a 60-as években elkez­dődött az üzemek idetelepí­tése. A vidék központja, Má­tészalka 5 éve várossá ala­kult. A környező községek­ben még mindig több ezer, javarészt szakképzetlen női munkaerő vár egy-egy gépre, rendszeres havi fizetésre. Annak ellenére, hogy a vá­rost a IV. ötéves tervben ki­emelten 'fejlesztik, s hogy már itt a MOM, a Budapesti Finomkötöttárugyár, az ÉR­ÉRT az ÉVM asztalosipari állalata, és az Ipari Szerel­vénygyár fióküzeme. (Októ­ber 17.) É*et és Tudomány Záhonyról Az átrakás ugyan lassítja az áruforgalmat, óm a hatal­mas rendező- és átrakópálya­udvarok kiépítése, továbbá a korszerű árumozgató beren­dezések az átfutási Időt év­ről évre csökkentik. A sze­mélyszállításban ezt a lassí­tó hatást ma már alig érez­zük: a hálókocsikból összeál­lított szerelvények alvázát Csan állomáson alig két óra alatt úgy szerelik át, hogy a munkálatok Ideje alatt az utasok nyugodtan pihenhet­nek. A tervek szerint 1980- ra a záhonyi átrakókörzet forgalma már 18 millió ton­na lesz. Ezt az óriási árufor­galmat a ma meglevő —■ egyébként korszerű — átra­kókörzet már nem tudná ki- elégíteni, hiszen akkor majd­nem 60 ezer tonna árut kell naponta fogadni, átrakni, to­vábbítani. A következő öt­éves tervben újabb mjlliár- dokat fordítanak: majd a ra­kodóberendezések és a hír­közlési eszközök fejlesztésé­re, hogy az átrakókörzet ma­radéktalanul megfeleljen a folyton növekvő áruforga­lom követelményeinek. (No­vemberi.) Népszabadság Új óvoda \ A nagyszekeres! tanács körzetesített óvodát létesített az igazgatásilag hozzátartozó négy község — Nagyszeke­res, Kisszekeres, Zsarolyán, Nemesborzova — gyermekei részére. A legnagyobb gon­dot, a közlekedést is kitűnően megoldotta. Külön erre a cél­ra rendszeresített iskolabusz szállítja a kicsinyeket. Min­den ülést biztonsági övvel láttak el. A busz menetrend- szerű pontosággal hozza-vi- szi az óvodásokat a dajkák kíséretében. Nemrég tartot­ták az első szülői értekezle­tet. A szülők felajánlották segítségüket, hogy társadalmi munkában még szebbé, ott­honosabbá kívánják tenni az óvodát. (November 14.) Ma«yar Nemzet Alma terem Az alma több egyszerű gyümölcsnél. A szabolcsi al­ma sokszorosan több annál. Ize, zamata, elállóképesságe a gyümölcsök királynőjévé teszik. Egy-egy hűtőkamrá­ban 85 vagon szabolcsi star- king ég jonatán készülődik az utazásra. Lenyűgöző látvány, fentről a dróthálóból font hídról letekintve tömény al­maillat ég szédítő mélység. A hűtővagonok sorát járjuk Mátészalkán. Motoros tar­goncák hordják az almával teli ládákat: most éppen a Brazíliába címzett vagonsor végén dolgoznak. (November 13.) 1 brányban történt. A dü­* lő út mellett egy idő­sebb férfi jókora cukorrépát tartogatott a kezében. Ami­kor mellé ért a vontató, fel­dobta a pótkocsira. — Talán az a dolga, hogy a lehűlt répát összeszedje? — Nem. Csak erre vitt az utam, láttam ezt a szép ré­pát, van vagy három kiló. Nem volt szívem otthagyni a sárban — mondta az idős ember, aki Tóth Sándor né­ven mutatkozott be. — Olvastam az újságból, hogy minden kiló répából 12- 15 deka cukor lesz. Csak nem hagyom, hogy a vontató 40 deka cukrot a sárba tapos­son. ★ Bent a község legnagyobb üzletében egy fiatalasszony 3 kiló cukrot rakott a vásárló- kosárba. Családjában öten teáznak reggelente. Minden héten két kiló fogy el. Egy mázsa egy év alatt. Nagyon sok hasonló háromkilós ré­pát kell a Szerencsi Cukor­gyárba elszállítani, mint amilyet Tóth Sándor emelt ki a sárból, hogy egyetlen család ellátása is biztosítva legyen. Hát még az egész községnek mennyi kell. De m nraljtik tovább a azánvc­Cukor kát. Az fbrányiak nemcsak vásárolnak, adnak is ... ★ A termelőszövetkezet párt­irodáján Szőllősi István csúcstitkár a 3-as alapszer­vezet taggyűlésére készült. A beszámolót forgatta, meg­jegyzéseket írt a margóra. Amikor elkészült a munká­jával, leakasztotta a fogasról a bukósisakját. — A taggyűlés előtt van még egy kis dolgom — mondta Gerák József tsz-el- nöknek. Kiszaladok motorral az asszonyért a répaföldre, — Hiszen a felesége a ta­nácson dolgozik? — Ott, de most fontosabb a répa szedése. Amikor befe­jezte a rendelést Katona doktor, az asszisztensekkel ő is a határba ment. ★ Amikor mind ez történt, még vagy száz vagon répa a földben volt. A termelőszö­vetkezet az idén 350 holdon termelt cukorrépát. Jó ter­mésük volt, annak ellenére, hogy a tavaszi aszály néni kedvezett a kelésnek. Két­száz mázsát szedtek fel min­den holdról. A szedést két gépsorra tervezték. Szeptem­berben épphogy elkezdték a betakarítást — mindössze 40 holddal végeztek — megeredt a hathetes eső. így 330 hold­ról kézzel voltak kénytelenek kiszedni a répát. Segítettek az iskolák, a gumigyár mun­kásai, az ipari termelőszövet­kezet és a tanács dolgozói. — Nagyon jólesett minden segítség, de legjobban annak örülünk, hogy az előre nem tervezett több ezer kézi mun­kanap 85 százalékát a tagság teljesítette, — jelentette ki nem kis büszkeséggel Gerák József elnök. Helytállt Itt mindenki. Amikor nem lehe­tett rakodni az eső miatt, a vontatók a tiszaberceli gyár­ból hordták a téglatörmelé­ket a dülőutak javítására, hogy a teherautók ne üljenek el a sárban. ★ Az fbrányi Rákóczi Terme­lőszövetkezet 700 vagon cu­korrépát ad ebben az évben a Szerencsi Cukorgyárnak. Tóth Sándor háromkilós ré­pája ehhez a mennyiséghez csepp a tengerben, de a je­lentősége sokkal nagyobb. Cs. R. 9

Next

/
Thumbnails
Contents