Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-31 / 304. szám
I ’' . A szakszövetkezetek jövője MEGYÉNKBEN JELENTŐS TERÜLETEN kereken 40 ezer hektáron gazdálkodnak szakszövetkezetek, A közel másfél évtizedes működésük, a gazdaságok fejlődése igen bonyolult és ellentmondásos nőit. A fejlesztésük érdekéden tett megyei szintű politikai és állami intézkedések , több területen eredményesen segítették a problémák mérséklését, azonban ezek a továbbfejlődés valamennyi gátló tényezőjének elhárítására nem voltak elegendők. AtMinisztertanács 1973 védeti hozott határozata új lehetőségeket nyújtott és feladatokat szabott meg a szakszövetkezetek továbbfejlesztésére. A határozat rendelkezései szerint minden szakszövetkezetét bizottságnak kellett felülvizsgálni. Ez a ■vizsgálat megyénkben megtörtént. A bizottságok jelentéseit, az elemzéseket megtárgyalták a helyi és a járá- 'si párt- és állami vezetőkkel rs. Ilyen alapos előkészítés titán került a továbbfejlesztési javaslat a megyei tanács végrehajtó bizottsága •'elé. "'.A nemrég tárgyalt előterÍ észtés többek között megál- ápítja, hogy a huszonkilenc Szakszövetkezet közül huszonegy kedvezőtlen adottságú. Területük alig több mint negyedén, tizenkét ezer hektáron folytatnak közös gazdálkodást A szakszövetkezetek többsége csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Gazdálkodásuk színvonala, .eredménye messze elmarad a hasonló adottságok- ,kal rendelkező nagyüzemekétől. Nemcsak a kisparcellá- san, hanem a közösen művelt területen végzett gazdálkodás is szervezetlen, korszerűtlen. • Példaként említhető, hogy az elmúlt évben a szántóterületnek mindössze harminc százaléka kapott műtrágyát, szerves trágyázásban a terület hat százaléka részesült v Egy traktoregységre 120 hek- • tat szantóteftílet jírtj mezőgazdasági termelőszövetkezetekben negyvennyolc. Súlyosbítja a gondokat, hogy az erő. és munkagépek műszaki állapota nem megfelelő, nagy része régi, elhasználódott. A közös állatállomány jelentéktelen. Például harmincöt szarvasmarhát és mindössze négyszázötvenhat sertést tartanak, a huszonkilenc szakszövetkezetben együtt kevesebbet, mint egy közepes nagyságú termelő- szövetkezetben. AZ ALACSONY TERMELÉSI SZÍNVONAL gyökeresen meghatározza a tagság és családjaik életkörülményét. Többségük a megélhetést csak úgy tudja biztosítani, hogy családtagjaik a népgazdaság más ágazataiban vállalnak munkát. A közel tízezer család és a birtokukban lévő negyvenezer hektárnyi terület problémájának megoldása nem kis gond. Egyik napról a másikra valamennyi szakszövetkezet helyzéte gyökeresen nem változtatható meg, elsősorban anyagi teherbíró képességeink miatt. A minisztertanácsi határozat a szak- szövetkezetek további működési lehetőségére többféle megoldást biztosít. Első helyen a szakszövetkezeti forma fenntartását, a közös tevékenység fejlesztését tartja indokoltnak azokban a szövetkezetekben, amelyekben gazdaságilag és szervezetileg biztosítottnak látszik a jogszabály szerinti működés. Termelőszövetkezetté való átalakulást vagy más termelőszövetkezettel való egyesülést — a tagok egyetértésével — csak azoknál a szakszövetkezeteknél tartja célszerűnek segíteni, amelyeknél a közös nagyüzemi tevékenység keretei már megszilárdultak és ez a tevékenység a helyi adottságok és erőforrások figyelembevételével eredményesen továbbfejleszthető, ennek gazdasági, politikai feltételei . biztosítottak. A felül- Vj^Sjo;i&f4ottsag< a húszon— Befej eződött áz V. országos diák parlament Héttőn befejezte munkását az V. országos diákpar- 1» lament, amelynek mintegy i ’300 küldötte — gimnazisták, szakközépiskolások és ^szakmunkásképző intézeti -' tanulók -— három napon át '/ tanácskozott a fővárosi mű- v Velődósi házban. A parlament résztvevői, az ■ ország középiskolás diákfia- tá] ságinak képviselői felhív• ják diáktársaikat, hogy — pártunk XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készülve — ; legyenek igényesebbek a tanulásban, törekedjenek ké• pességeik teljesebb kibonta- ' koztatására. az anyanyelvi kultúra fejlesztésére, készüljenek a folyamatos önművelésre, szakmai továbbképzésre, s az eddiginél több gondot fordítsanak politikai - ismereteik bővítésére. A diákparlament arra szólítja a tanulókat, hogy a _ társadalmi munkák bevételéből továbbra is segítsék az ezer személyes vietnami szakmunkásképző intézet ' felépítését, s a szakmunkás- tanuló fiatalok társadalmi munkavégzéssel is segítsék intézetük és a környékükön levő általános iskolák fejlesztését. Szerepel az ajánlások között, hogy minden iskolában létesítsenek mozgalmi kiskönyvtárat. ■ Az Oktatási Minisztériumnak javasolják, hogy az átlagosztályzat eltörlése után dolgozza ki a magatartás és a mozgalom osztályzat korszerű formáit oly módon, hogy az ösztönzőleg hasson valamennyi tantárgy jobb, alaposabb tanulására. Szintén az Oktatási Minisztérium a címzettje annak a javaslatnak. amely a közös érettségi-felvételi vizsgának más tantárgyakra történő ki terjesztését: tartja szükségesebb. Kérik. hogy a szakmun- “ kásképző intézetekben vehessék be a világnézeti nevelést szolgáló társadalomismereti tantárgy oktatását is. A Munkaügyi Minisztériumnak azt javasolja a diákparlament, hogy a szakmunkásképző intézeti tanulók nyári szakmai jellegű építőtáborokban való részvételét számítsák be a szakmai gyakorlatba, s hogy az ösztöndíjrendszer illetve a szaközépiskolásofc óra- és teljesítménybérezését tegyék reálisabbá. kilenc szakszóvetkezet közül huszonnyolcat termelőszövetkezetté való fokozatos átalakulásra javasolt. Hét szak- szövetkezet önállóan működne, huszonegy pedig termelőszövetkezetekkel egyesülne és egy szakcsoporttá alakulna. A termelószövétkezetté való fejlődésnek . az ütemét alapvetően az anyagi lehetőségek szabják meg. Az egyéb feltételek már több szakszövetkezetben megvannak, illetve rövid idő alatt fokozatosan kialakulnak. A JELENLEG RENDELKEZÉSRE álló támogatási pénzösszeg és az eddigi helyi kezdeményezések lehetővé teszik, hogy nyolc szakszövetkezet már 1975-ben magasabb fokra lépjen, mező- gazdasági termelőszövetkezetté alakuljon. Részükre, kétféle támogatást nyújt az állam. A támogatás egy részét a föld közös művelésbe vonására fordíthatják, mint például parlagterületek, a tagok földjeinek átvétele, nagyüzemi termelésbe állítása. Erre a célra tízmillió forintot kapnak az érintett szakszövetkezetek. Fejlesztési támogatásként 14 milliót juttat az állam, amelyből a saját eszközök felhasználásával, az erő- és munkagépállományt, kell , növelniük, valamint, a forgóeszközöket szükséges bőviteniük. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a javaslatot elfogadta. Többek között határozatba foglalta: a helyi tapasztalatok, a felülvizsgáló bizottságok javaslatai alapján törekedni kell arra, hogy a szakszövetkezetek szervezésj, működési, gazdálkodási színvonala tovább erősödjék.. Elő kell segíteni, hogy a fejlesztési támogatásban részesült szakszövetkezetek 1975- | ben mezőgazdasági termelő- szövetkezetté alakuljanak át A szakszövetkezeti keretben maradó gazdaságoknál a közös és a kispaicellás gazdaság hatékony kapcsolatának erősítésével,,a személyi, feltételek javításával kelka folyamatos fejlesztésre felkészülni. A TÖBB ÉVI EGY HELYBEN TOPOGÄS, illetve igen lassú fejlődés után az 1975. esztendőben egy új korszak kezdődik a szakszövetkezetek életében. A legerősebbek, a legfejlettebbek már ebben az évben termelőszövetkezetté alakulnak. A többiek pedig a közös vonásokat tovább erősítve az alapszabályszerű gazdálkodás útján — a tagság egyetértésével — a következő években lépnek előre. amikor erre az anyagi lehetőségek meglesznek. Csikós BMass „A MI ZSEBÜNKRE MEGY. J' falasok a takarékosságról Az acél — talán az egyetlen anyag — amelyet kellő osztályozás után, szinte minden maradék nélkül (elhasználhat az ipar, Felhasználhat. Sok mindentől függ ez. Elsősorban, természetesen az adott lehetőségtől, megrendeléstől, munko- és gyártásszervezéstől. a jó előkészítéstől, és az anyaggal dolgozók akaratától. A SZAÉV Vasgyár utcai lakatosüzemében évente mintegy 14 millió forint értékű anyagot, természetesen elsősorban vasat használnak fel. Bakta Ferenc üzemvezető szerint is, mintegy ötezer termék előállításával foglalkoznak. Mód és lehetőség tehát mindig akad a maradék anyagok (elhasználására. Jobb lehetőségek A vállalat által már korábban kiadott takarékossági intézkedési .terv alapján már egész sör változást vezettek be a lakatosüzemben. Például egy helyre telepítették a darabológépeket, átszervezték a brigádokat. A darabológépeken állandó jelleggel, ugyanazok az emberek dolgoznák. így nem csak a gépkihasználás jobb, kedvezőbbek a lehetőségek az anyag takarékosságra is. A daraboló brigád ugyanis mindig tudja: miből, mit lehet kihozni, mire lehet még felhasználni a maradék idomacélt, vagy lemezosíkot. A takarékosság azonban ■nem csjik szervezés kérdése. Ott. a munkahelyen is sokat tehetnek azért, hogy az elgondolások, az a bizonyos két százalék anyaghányadcsökkentés meg is valósuljon, A három termelő szocialista brigádban ötvenhat ember dolgozik. Ha mindenki csak egy kicsit tesz többet érte, máris nagy eredményeket érhetnek eL Ahogyan ők látják. Buda- házi István, a daraboló brigád vezetője. Támba András és 'Udvari András, a két épületlakatos brigád vezetői: — Az anyaggal való takarékoskodás senkiben nem lehet közömbös, mert a pazarlás a mi zsebünkre is megy ... — Szerintem jó ez az átszervezés, nem megy annyi anyag veszendőbe... — A maradékot is osztályozni kell, hogy legyen nova nyúlni, ha valamihez kisebb darab is elegendő . Két százaiét: félmillió Közben számol: az toaantvezető a kétszázalékos anyaghányad-csökkentés — ami ebben az évben előreláthatóan teljesítve is lesz — több, mint félmillió forint, tiszta hasznot hoz a vállalatnak. — Amíg ki-kí magának szabta le az anyagot, addig gyakran megesett, hogy az ötven centiméteres, vagy még rövidebb anyagot is a hét méteres szál vasból vágták le... — Most meg az osztályozott hulladékból választjuk ki. — Sokszor még az öt centiméteres darabokat is fel tudjuk használni.., — A késztermék ugyanolyan értékű, mintha nagy darabból vágják le, vagy kicsiből készül el. A hulladékért meg bizony nem sokat ad a MÉH ... Egy kis statisztika a hulladék alakulásáról: az elmúlt evben — kisebb anyagfelhasználás mellett — ezeröt - százhetvenkét mázsa vashulladékot, adtak át a MÉH- nek. Az idén :— a nagyobb anyagfelhasználás mellett — csak ezerháromszázhet- venkét mázsa vashulladékot kapott a MÉH. S jövőre — ha lehet — még kevesebbel:. — Anyag az oxigén és s dissousgáz ír. Az ember akkor gyújtsa meg a vágópisztolyt, amikor már kijegyezte a lemezt... — A villamos ívhegesztés is akkor gazdaságos, ha nem járnak sokáig üresen a gépeli. elő van készítve a folyamatos munka... — És nem dobáljuk el félbe az elektródákat... Az anyagbeszerzés gondjait is enyhíti a takarékosság. Különösen az oxigén, a dis- sousgáz vagy a zártszelvényű anyagok esetében. — Hacsak lehet, a gépi darabolást alkalmazzuk. — A fb szabász már élőre számol, s úgy állítja be a sorrendet* hogy minél kevesebb legyen a maradék.. — S azt is tudja, mire alkalmas még a leeső hulladék. Például a maradék lemez- csíkokból készül a rolósin . . S ha már azt sem adja ki, akkor sem dobják eL Hulladékból készül a megszámlálhatatlan mennyiségű befalazó köröm, tákarótárcsa, alátét, üvegleszoritó lapka Tonnákat lehet ezzel is megtakarítani. Késztermékként, az építkezések költségét csökkentve, megtakarítani. A zseb azonban néhol meg lyukas. Az elkészült termék — megfelelő raktárak híján — gyakran károsodnak az építkezéseken. Rozsdásodnak, megsérülnek, újakkal kel* pótolni. Nemcsak a* üzemben Mindez még nem mindéi*; Most, hogy az anyaggal való takarékosság még szigorúbb mértéket követel, további jn-> tézkedéseket is tettek. Például úgy szervezik a munkát, hogy vUlaroosenergia- csúcsfogyasztás idején nem hegesztenek, hanem kéz} szerelést végeznek. Olyan szer-- számokat készítenek a gépekhez, hogy kisebb hulladék keletkezzen a vágásoknál, illetve a keskenyebb maradékokat is fel tudják dolgozni. A munkavédelmi kézvédő kesztyűket korábban kiselejteztek, ha a varrásnál elszakadt. Most ki mosatják és megvarratják. Nem. ‘kis pénz.. Egy kesztyű ötver.- , hatván fórint és negyed-- évenként két-háromszáz darab volt a selejt. Ök mondják, a vasasok- ..Gazdájává kell lenni az anyagnak.” S nem csak benn az üzemben, hanem az építkezéseken iß, ahol bizony— néha „lyuk% még a zseb” és elcsordul az általuk megspórolt forint. Megfelelő raktározás híján, az építkezéseknél gyakran károsodnak a-z elkészült termékek. Megsérülnek, rozsdásodnak, sokszor kell még ezeket újakkal pótolni. Ha egy ItócsR ott fs jobban vigyáznak, több pénz maradna, a zsebben . -í Tóth Árpást M“2T messzire vau ide Kakamaz? Ügy tűnik, hogy nagyon köny- nyű felelni. Ez azonban csak látszat, mert nem térbeli, hanem időbeli távolságról van szó. Ugyanis a raka- mazi RAFAFÉM dolgozói november 30-án már teljesítették az 1974-es tervet. Ök tehát már jócskán 1975-ben járnak. S vajon milyen a jövő? Milyennek mutatkoznak 1975 első napjai? Sokat tudnak-látnak 75- ből, a munka-megbeszéléseken, a baráti összejöveteleken csaknem mindig szó esik az új esztendőről és ez a „témája” napközben a kezeknek is — fgy válik a jövő a ma gyakorlatává. Hogy helyzetüket köny- nyebben megértsük a szokásos „kezdet”-től kell elindulnunk. 1951-ben alakultak, őszintén. szólva nem lelkesedő bizalommal, inkább ,.meglátjuk” é6. „próbáljuk meg”- re mentek az összefogásban. Ki meddig látott, akkor, mennyit sejtett meg a mai lehetőségekből? Erre csaknem lehetetlen már felelni. Annyi azonban bizonyos, hogy mindnyájan, jól látták — pontosabban érezték — a kisipar határait, tapasztalatból tudták, hogy nem világot zár körül, hanem csu-: Kortársnak lenni pán egy nagyon kis darabkát a roppant nagy világból. Ez a „darabka” nagyon könnyen felmérhető, számokkal kifejezhető és különböző, de abban azonos, hogy kicsi. A RAFAFÉM ma viszont ismert a megyében, jó nevet szerzett az országban és több külföldi országban is, így például a Szovjetunióban, Szíriában, Nyugat-Németor- szágban és másutt. A jövő évben tovább kell szélesíteni és javítani a szolgáltatásokat, meg kell tartani a hazai és a külföldi partnereket. Ezek véghezviteléhez szükség van — amint Rudi László műszáki vezető mondja — jó minőségi munkára, a határidők pontos betartására, a belső szervezettség növelésére és a kapcsolatok korszerű intézésére-tartására. Tehát csupa olyan képességek kerülnek előtérbe, amelyek megszerzésére az a régi keret — a kisipar — a legkevésbé adott lehetőséget, Az 1951-ben szövetkező asztalosok, kovácsok, lakatosok és villanyszerelők sok mindennel nem számoltak, nem is számolhattak. Most helytállnak. Azt mondják, hogy a rakamaziak szorgalma mindig rokonszenvesen ismert és jó példa volt a megyében, szorgalomban, igyekezetben most is példát mutatnak majd. A műszaki vezető helyeslőén bólint rá: igen, erre is, szükség van és lesz, de a lehetőségek kihasználásához a szorgalom egymaga kevés. A jövő évben egyszer annyi megrendelésük lehelne, mint az idén volt, de ilyen mértékű „felfutáshoz” nincsen elegendő szakemberült és munkaterük. A szakembergond évek óta érződik. Enyhítésére maguk nevelik az „utánpótlást” — lakatosokat, asztalosokat, autó-motorszerelőket. És nincs elég munkatér: a szövetkezet kinőtt minden műhelyt, minden csarnokot, mindén irodát. Szoronganak a szó igazi értelmében. S hová terjeszkedjenek? Most kaptak a tanácstól egy pár holdnyi területet, ennek nagyon jó hasznát veszik majd, de amíg azon a „földön” megkezdődhet a termelés — elég sok idő fog eltelni:-a területet fel kell tölteni, épületeket kell rá emelni, gépeket kell beszerelni ... Nos, innen látják felfény- leni az 1975-ös év termelési számait, céljait. Az idén 29 millió volt a terv. November 30-ra teljesítették. Decemberben 3 milliót még terven felül hozzá tettek. A jövő évben minimális lészám- emeléssel, főleg a termelékenység növelésével legalább 15—20 százalékkal többet akarnak termelni. Bizony nem lesz könnyű. Ebbe a tervbe természetesen már beleszól egy új részleg: épül egy autószerviz, s úgy szeretnék működtetni, hogy egy-két gépkocsitípus garanciáját elvállalhassák, pontosabban rájuk bízzák. A szövetkezetben 32 kommunista dolgozik — nagyrészük fizikai dolgozó. Most rajtuk a szövetkezet szeme, az ő jó helytállásukon a bizalom. A szövetkezet 14 brigádjában az ő dolguk lesz 1975-ben is összefogni és mindig a jövő irányába vinni a jelesnek ismert szorgalmat, ami nem egyszerűen igyekezetét jelent, hanemta- nulást, képességek kibontását, lehetőségek felismerését és kihasználását is. Bizony ezekben is sok még a teendő, hiszen a szövetkezei például az idén Jut el oda, minden dolgozó jénait meglesz a 7—8 osztálya Szükségük van és lesz technikusi és mérnöki végzettségű emberekre S lesz? Ez még kérdés! t gondok ellenére bizakodók, az idei eredmény jogán; 1974-ben 20 százalékkal termelték többet mint .tavaly négy százalékos létszám- 1 emelkedéssel. Ez a teljesítmény anyagiakban is gyümölcsözött: az idén 29 500 forint volt as egy főre jutó évi béralap. Két évvel ezelőtt 24.694 forint. Az átlagos kereset 1974- bén tizenkét százalékkal emelkedett. Az évi nyereség sem lesz rosszabb az elmúlt évekénél. Ilyen eredményekkel és gondokkal lép át az új évbe 200 rakamazi ember. Beszélgetés közben azzal a meleg bizakodó derűvel szóltak magukról munkájukról, tennivalóikról, ami csak a ..jő helytállásból fénylőét féL Ott járva közöttük elgondoltam: mi kell ahhoz, hogy az emberek kortársai lehessenek saját koruknak és egymásnak? Bizony nem elegendő egyszerre élni, azonos vagy közel eső korosztályba tartozni. Több kelt Alkotóan jelen lenni világunkban! ■§l Gyj*
