Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-29 / 303. szám
^ * t#i. teéefesfr mt f**----------------------------------Az új arcú Szatmár A mátészalkai járásban nincsenek különlegességek. Se régiek, se maiak. Talán csak a láp, az egykori híres mocsárvilág Nagyecsed körzetében. De hát az is csak volt. Lecsapolták, csak romantikus émlékei élnek. És az emlékezetes nagy árvizek, köztük az 1970. évi, amikor a járás területén 1400-nál több ház dőlt össze és mintegy száz annyira megrongálódott, hogy újjá kellett építeni. Az elmúlt négy év egyik nagy eredménye éppen ez: nyoma sincs az árvízkároknak. Minden ház és rombadőlt gazdasági épület felépült, s a járás községei ma szebbek, rendezettebbek, mint azelőtt bármikor. Ebben azonban az ország, a társadalom is nagyon sokat segített. A mátészalkai járást elsősorban a mezőgazdasági termelés jellemzi. Egyetlen állami tulajdonban levő „gyár”, a tyukodi konzervüzem, amely rekonstrukció előtt áll, de 1970 — a legutóbbi pártértekezlet — óta gazdálkodása, eredményessége tovább fejlődött. 1970- ben 8440 tonna konzervárut termelt — 1974- ben (a kedvezőtlen időjárás, a rossz zöldség- termés ellenére), több mint 11 ezer tonnát. A termelési érték a négy évvel ezelőtti 55 millió forintról 85 millió forintra emelkedett. Az egy dolgozóra jutó átlagos kereset 1974-ben 24 ezer forint, ötezer forinttal több, mint négy évvel ezelőtt. Ipari tevékenységet —elsősorban szolgáltatást — végez a Csenger és Vidéke Kisipari Termelőszövetkezet. Ennek 1970-ben tíz, jelenleg 15 szolgáltató egysége működik. Lényegében kés? a Csengerben felépült gumilabda- gyártó üzeme is, amely 8,6 millió forintba került, 65 dolgozónak — elsősorban nőknek —• biztosít munkát és keresetet. A ktsz termelési é "éke 1970-ben 16 millió, 1974-ben 22,4 millió forint. A mátészalkai járás lakóinak száma (g város nélkül) 1970-ben 77 569 volt. 'Most sé sokkal több, mert innen még mindig erős az elvándorlás, az elköltözés. Gyár, Ipari üzem a járás területén nem létesült, most mégis kétezerrel több a? ipari munkások száma, mint négy évvel ezelőtt, s összesen 9500. Ebből 6000 eljár dolgozni részben Nyíregyházára, de leginkább a megye határain túlra. Eredmény azonban már az is, hogy a járás területén élő ipari munkások közül 1800 Mátészalka város üzemeiben dolgozik. A mátészalkai járás mezőgazdaságának termelését a szántóföldi növények — kenyér- gabona, kukorica, cukorrépa, napraforgó — és a gyümölcsök (elsősorban téli alma) termelése jellemzi. A termelés szerkezetében 1970 óta lényeges változás nem történt, de fejlődés, korszerűsítés annál inkább. A most következő pártértekezlet igazán értékes eredményekről adhat számot. A járásban hat szakosított tehenészeti,'keit szakosított sertéstenyésztő és hizlaló, egy szakosított juhtenyésztő és hizlaló telep készült el és kezdett termelni az elmúlt négy év során. Csak a szakosított telepeken mintegy 2000 új korszerű tehénférőhely létesült. Tovább javult a tejtermelés is, különösen a szamosszegi és az ököritőfülpösi termelőszövetkezetekben, de a szakosított teleppel nem rendelkező nagy- ecsedi tsz tehenészetében is. A növénytermesztésben hat termelőszövetkezet alakított ki fejlett kukoricatermesztési rendszereket és vásárolta meg az ezekhez szükséges nagyteljesítményű gépsorokat. További fontos feladat a cukorrépa és a napraforgó termesztésének zárt rendszerű szakosítása. 1970-ben mindössze 56 egyetemet és főiskolát végzett szakember dolgozott a járás term ^szövetkezeteiben — most 234, de még ez is kevés. A középiskolai végzettségű szakemberek száma négy év alatt 143-ról 359-re, a különböző mezőgazdasági szakmunkások száma 670-ről 1500-ra emelkedett. A fejlesztés, a korszerűsítés enélkül sokkal kevesebbet érne, hiszen ahhoz biztosítani kell a személyi feltételeket is. A járás termelőszövetkezeteinek halmozatlan termelési értéke az 1969. évi 564 millió forintról 1973-ban 897 millióra emelkedett. Körülbelül ennyi lesz a sók kár, kiesés ellenére az 1974. évi eredmény is. Az elmúlt négy év során 30 százalékkal emelkedett az áruértékesítés. Az egy 1Ó órás munkanapra jutó átlagos kereset négy év során 73 forintról 93 forintra növekedett. A tsz-ek évente átlagosan 150 millió forint értékű beruházást valósítottak meg, a közös vagyon négy év során 50 százalékkal gyarapodott. A fejlődés egyik forrása volt és maradt a szocialista münkaverseny. A járás termelőszövetkezetéiben 197Q-ben 58 szocialista címért versenyző brigád dolgozott 957 taggal. Jelenleg a brigádok száma 175, ebből 11 ifjúsági szocialista brigád. A brigádokban 2064 tag'versenyzik, valamennyien értékes felajánlásokat tettek a XI. pártkongresszus és a fel- szabadulás 30. évfordulójának tiszteletére. Négy év során a járás pártszervezetei 425 Új tagot vettek fel, közülük 307 új párttag 30 éven aluli. Többségüknek egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt. 1970-ben a járásban mindössze hót ifjúsági klub működödtt — most 26 az ifjúsági klubok száma. Munkájuk színes, tartalmas, politikus. Sokat fejlődtek, gazdagodtak a községek. 1971 óta felépült 229 új családi ház, 18 társasház (többszintesek) és 44 középület, köztük az új csengeri gipmázium, a nagydobosi egészségház, két új gyógyszertár, egy orvosi rendelő- Ennek ellenére egy köc?eti orvosra most 72-vel több ember jut, mint négy éVvél ezelőtt. Három körzetben nincs orvos. Ópályiban új általános iskola és napköziotthon épült. Jármiban szintén új iskolai napköziotthon konyhával, ebédlővel. Vaján 35 férőhellyel bővült a diákotthon.; Szamosbecsen és Ököri- tófülpösön napköziotthonos óvoda létesült. Nagyecsed terven felül 75 férőhelyes óvodát kapott. Hodászon korszerűsítették a művelődési házat és a könyvtárat. Ugyanott cigány- gyerekeknek 30 férőhelyes óvoda létesült’. Általában mindén községben megoldódott a cigánygyermekek beiskolázása és nőtt a 8. osztályt befejezők száma is. Űj utak épülték Ura, Márk, Vaja, Porcsalma és Hodász községekben. Nyolc községben épült vízmű és vízvezeték-hálózat A községek lakóinak színvonalasabb művelődését jelenleg 15 művelődési ház, 14 művelődési ottjjop es 14 klubkönyvtár szolgálja. A 43 művelődési létesítmény közül 19 új, vagy korszerűsített. A járásban jelenleg van 20 75Q lakás, minden négy lakás kö?üj háromban ta-_ lálható tv-készülék- 1970-bep még fordított volt az arány. Az alapszintű — általános — oktatást 540 pedagógus és 115 ó.vpnő biztosítja. A képesítés nélkül} oktátók száma 51-töl 22-re csökkent négy év alatt. Középiskolában 61 ta- náp tanít. A? iskoláskorú gyermekek száma tízezernél több, ismét emelkedik, mert 1970 után csökkent Az általános iskolát véglett gyermekek közül 34 százalék középiskolában, 53 százalék szakmunkásképzőben tanúi tovább. A lakosság életszínvonalának emelkedését jelzi az is, hogy négy év alatt 33 százalékkal emelkedett a pénzbevételek összege és 53 százalékkal gyarapodott a takarékbetétek ösz- szege. Csak a járás ÁFÉSZ-einek egy lakosra jutó áruforgalma az 1971. évi 5500 forintról 1974-ben 7010 forintra emelkedett. Az ÁFÉSZ ek négy év alatt 39 új kereskedőim! és 27 új vendéglátóipari boltot építettek. És még sok adatot lehetne sorolni annak bizonyságául, hogy e? a kimondottan mezőgazdasági jellegű járás mennyire sokat fejlődött négy év alatt, s hogy lakóinak életszínvonala az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkedett $zendrei József és Elek Emil riportja Az altéit négy év alatt új kereskedelmi egységek, boltok sora épült a férés községeiben. Képünk a győrteleki ÁFÉSZ kocsoidi áj ABC-üzletébew készült. Bölcsődékkel, óvodákkal, általános és középiskolákkal gazdagodott megyénk e távoli vidéke. Felvételünk a csengeri új középiskoláról készült Megyénk első cigányővodáját Hodási községben hozták létre, ahol kulturált körül* mények között harminc cigánygyermek neveléséről gondoskodnak. v Egészségházakkal, orvos? rende*őkkel ?s gazdagodott a mátészalkai járás. Nagydoboson e körzeti orvosi rendelő mellett fogászati szakrendelés működik.
