Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

4 «ÄÄ«B»AJwiissíiSs ' Wi. ■W­---------^vffiTOTr-^r.------^ -^m-r-myrererr ,-7-^m _ -----^-, ■-.-- - .. . -.-.■___._,. _. ._., ...._ ------------------------------------------.................................................... ....... .................... Szülők fóruma GYERMEKEKNEK ® cvermekekhek 9 GYERMEKEKNEK A családi légkör Minden családi otthonban előbb-utóbb kialakul egy sajátos légkör, amelyet a benne élő személyek együttesen hoztak létre. A család tagjainak egyénisége, életmódjuk, egy­mással szembeni viselkedésük, nyugodt, derűs vagy ideges és feszült lelkiállapotuk váltja ki ezt a szinté megfoghatatlan — hatásában mégis jelenlevő valóságos tényezőt. A családi légkört tekintve, a normális, átlag családi kőföh belül is nagy különbségek adódhatnák. A rende­zett családi élet hangulatát is leronthatja, ha egyik-má- Sik családtag túlzottan kritikus, csipkelődő, elégedet­len, ha gorombán, lekicsinylőén beszél a többiekkel. Különösén fokozza ezt, ha a fáradt felnőttek mindig, vagy túlnyomórészt idegesek és kedvetlenek, ha a gyermekeket agyonfegyelmezik és folytonos rendreuta­sítások, zsörtölődések hangzanak el és így tovább! A csalában mindenki hozzájárul a légkör kialakí­tásához, de ebben is döntő szerepe Van aZ anyának. Az otthon külső tisztaságától, barátságos berendezésétől kézdve a hangnemig, amely egy családban uralkodik — igen sok múlik az ő jó érzékén, tapintatán. A családi otthon nevelőhatása elsősorban nem egyes szándékolt nevelői eljáráson múlik, hanem azon, milyen közvetlen benyomásokat szereznek a gyermekek otthon kiskoruktól kezdve. Sok múlik azon is, mennyiben Valósul meg a csa­ládban az egymással szembeni tapintat. A tapintat, készség arra, hogy az ember messzeme­nően tekintetbe vegye a másik ember jogait, egyénisé­gét, szempontjait, esetleges gyöngéit. Ezért nem elég, ha a szülők egymással vagy más felnőttekkel tapintatosak, legyenek azok már a kiskorú gyermekekkel is. Tapintatlanság minden Olyasmit kifogásolni és szó­vá tenni valaki előtt, amiről az illető nem tehet és nincs is módja rajta változtatni. Ilyenek pl.: a testi hibák, fogyatékosságok. Ha egy gyermek kancsal, abnormisan kistermetű vagy hor­monális okokból túl kövér, éppen abban kell segítségé­re lenni, hogy túltegye magát ezen, másfajta előnyeivel ellensúlyozni tudja a fogyatékosságok hatását mások­ban és önmagában. Tapintat kérdése az is, hogy akár á rossz tartásért vagy bármely rossz szokásért ne szóljunk rá a gyer­mekre mások előtt, he szégyenítsük meg. Nyugodtan, a megfelelő alkalmat kivárva beszéljük meg, hogyan vál­toztathatna hibáján. A tapintatos viselkedés nem azt jelenti, hogy á hi­bák felett szemet hunyunk, nem beszélünk a problé­mákról, még kevésbé, hogy nem leszünk őszinték egy­máshoz. Nem agyonhallgatást kíván meg, csak annak megértését, hogy nem mindegy kinek, mikor és hogyan mondjuk el véleményünket, hogyan kérünk számon, Vagy tisztázunk valamit. A tapintat arra kötelez a családban, hogy a többi­ekre tekintettel legyünk. Kellemes, jó légkört teremt tehát, ha a családtagok barátságosan, természetes udvariassággal és őszinte ér­deklődéssel, bizalommal beszélgetnek egymással. Ha magától értetődően megosztják örömeiket és gondjai­kat, ä házi munkát és az egyéb tennivalókat. Ha jól érzik magukat együtt, s Ugyanakkor minden egyes csa­ládtagnak biztosítva van a függetlensége és zavartalan nyugalma, a pihenése is. Ha tehát mindenki valóban otthon érezheti magát, á többiekkel együtt és külön-külön is a családban. Madáesi Mária HáZáfias Népfront Pedagógiái Bizottsága Szeretnék szántani Szeretnék szántani, Hat ökröt hajtani, minden fordulónál egyet kurjantani. Hogyha nem hat volna, Ha nem ökör Volna, két jámbor tehénke, az is elég volna. Utánuk ballagnék, halk nótát dúdolnék, fáfi h fordulóknál nem is kurjantanék. Ha elpillednének, megpihenhetnének, füves árokparton ellegelgetnének. Há fnegsZóffijáZháilák, mindjárt ihatnának: Horgos-tó vizéből nagyot kortyolnának. Volna friss szénájuk, meghúznám a vályút, este arany szalmát terítnék áiájuk. Odúd István Téli zenekar Jegenyefa á hegedű, vonója meg szélvész, nyaggatják a parti füzek, hajladozva hétrét. A nyírérdő a klarinét, zongora a tölgyes, futaniait előcsalják a száguldó őzek. Nagybőgőnek, trombitának beállott az Orkán, villámsújtott fa fuvolát főnt a nagy hegy ormán,,. A nagydobot brummogtatja a barlangok odvá, patakvölgyek pisztonja Szól sóhajt visszhangozva, jeges mezők szopránhangja nekifut a szélnek, » novembertől márciusig zeng a téli ének. ISiró András Folyón úszik... FótyÓB úszik a tutáj, rajta mindenfélé gáll^i játék-majom« gereblye« egy jó fazék déréiyé mrries féjás. teavaj, finom csukamájolaj, üveggolyó, bélyeg, selyem ttiég ttvattfl ^«tfézáelféte, vattacukor, mint a oeheiy, három súlyos áraiiykehely, karaj kényér, lyukas sájt, mindét Békéd adó rá &*jd. U$ud István TÖRD A FEIED! Vízszintes: 1. A fog betegsége. 6. Mu­tató névmás. 7. Szeszben oldva sérülések fertőtleníté­sére használják. 8. Tetejére. 0. Tüzelőanyag (első négyzet­ben kétjegyű msh.). 11. Uttö- rőszervezeti egység. 12. Visz- szavésárolt! 14. Résziben versben! 18. Nagyobb köz- igazgatási egységünk. 18. Til­tás. 20. Nyit. 21. Istálló. £2. Római 551. 24. Római 45, 500. 25. ÖssZé-vissza tört! 27. Telő (idő). 28. Vissza: vésett, kar­colt. 29. A csomó. Függőleges: 1. Szerte. 2. Megfejtendő (a függ. 15. folytatása). 3. Húz. 4. Ajándékoz. 5. Érzékszerv + S. 8. Megfejtendő (máso­dik négyzetben kétjegyű más­salhangzó). 10. Tagadás. 11. Skandináv aprópénz. 13. Ma­got földbe tesz. 14. EYR. 15. Megfejtendő. 17. Töltés. 19. Telt betűi keverve. 21. Vágó­eszköz (ékezetcsere). 23. Köl­tőféle. 24. VUB. 26. Némán tűrő! 27. Időhatároző. I Megfejtendő: függőleges 15, 2, 6. Bzámú sorok. I Múlt heti megfejtés: — HURRÁ ITT VAN A VAKÁ­CIÓ — Könyvjutalom: Békési Éva Nyíregyháza, Sárady Lilla Nyíregyháza, Szántai Ágnes Máriapócs, Nagy Magda Sós­tóhegy és ifj. Kopasz Jenő Kölese. / AZ ÁLOMTUNDER Tél volt, nagy, havas tél, a kertekben mindent hó bo­rított. A szobában jó mele­get zümmögött a hatalmas cserépkályha. A lámpa inár nem égett. Az ablakon be- hullámzott a holdsugár. Azonkívül Nagyszemű, a ba­goly kukucskált be egy havas ághegyről a függöny résein át. De nem sokat látott. Csak annyit, hogy f ehérd unnás ágyban bamafürtű kislány aludt édcsdeden név, szerint Kiti-Káti. Álmában mosoly­gott is.-— Uhu, huhu, huhuhu, — kiáltotta Nagyszemű, mert a hideg szél és a telehold ezüst sugara igen fagyosan moto­zott tollai között. S Nagyszemű a körmei kö­zé fújt. — Uhu, huhu, huhuhu, hiába, hideg az éjszaka, brrr, — Kiáltott ujrá. Abban a pillanatban a le­vegő zengeni, muzsikálni, hullámozni kezdett s a ba­goly előtt fényfes felhő su­hant él, A fényes felhő be- HlniéZott a csukott ablakon át á házba. Akkor ismerte fél a bagoly i Ni, fti, a klskésit néki, ez meg az álomtündér veit. uhu, huhuhuHti. Ahogy a holdsugár befolyt á szobába S áz álomtündér körüljárt ott, haja úgy csillo­gott, (hint áz arány patak. Mindén á helyén Volt, a baba a babaágybán feküdt és épp úgy lehunyta á szemét, mint Kiti-Káti. A lábdák á háló­ban pihenték s néha össze­súgták: — Sőkáfá lesz még távasz. Dé azért máid éti Őrt. A tél nágyón unalmas. Sohase ját­szik Vélünk Kiti-Kati. Az álomtündér azután a leckéket nézte még. A füze­tekben számtalan helven tün­dökölt ötös. S á tündérke megsímogáttá Kiti-Káti ha­ját. — .fő* van. kis Kifi-l<áti Rendes, derék teánvka vem’. áZ flvén rendes téánWíkat viszem ét áinmórszág külön­böző országaiba. — Kiti-Káti kacagásában csilingelt a hallatlan öröm. — Engem is elviszel, álom- tündérke? — Természetesen. Azért jöttem. — Akkor felveszem a kicsi bundámat, meg a hócsizmá­mat. — Semmit! Amíg vélem vagy, nem fázol. S már repültek is. Alattuk ezüst erdők, ezüst rétek csil­logtak. A szél megállóit és Sóhajtásnyi nesz sem hallat­szott. Csak Nagyszemű, az öreg bagoly, amely mindig utánuk repült, huhogott fel néha. Olyankor az álomtündér rá­szólt szigor dán:-1— Hagyd abba. Nem szé- gyelléd magadat? Erre a bagoly összehúzta magát és némán röpült mö­göttük. Gyönyörű tisztásra értek. A nyuszik országába. A nyuszikirály fogadta őkét mo­solyogva és hajlongva. Éppen bál volt. A csillogó réten a nyuszik járták a hoppárét, meg a Csűrdöngőlőst. Kiti- Katit kicsi törpe hívta fel táncra. Kiti-Kati szívesen ment. S ropta a táncot cefe­tül. S a törpe olykor-ólykór elkűrjantotta magát jóked-■ vűéti: — Hajahaj, hajahaj, sohse halunk meg. Egyszerre csak azon Veszi fnagát észre Kiti-Kati, hogy ni té ni, most már nem a nyulák között rúgja a port, hanem áz őzikék között. Az ezüstsubájú őzikékkel játszot­ta a bújj bújj zöldágát, az Utolsó pár étőré füsst és á háilik a meggyfát. De aztán áz álomkép Vál­tozott, mirtt ahogy szokott és már á töndérek bálién járta a mártogatóst Kiti-Kati égy tündérfiúvál. Valami csodála­tos muzsikaszó zengett, ki tudja, honnan. Az d'orhtiin- dér Kiti-Kátihoz suhant és á fülébe súgta: — dél érzed magád. Kiti- Kati? Nó, Kiti-Kati jól érezte magát. Különösén ákkór, mi­kor A tündéffiű óriás meg­rakott asztalhoz vezette. S Bevezetésül mindén úttö­rőnek és kisdobosnak sike­rekben gazdag, boldog úttö­rőével kívánunk. Mostani postánkban beszámolunk a vásárosnáményi 440. számú II. Rákóczi Ferenc Úttörő- csapat Petőfi rajának mun­kájáról, ismertetjük a nyír- tassi csapat krónikásának le­velét és néhány fontos hatá­rozatot áz V. országos űttö- rőpárlamenten elhangzottak- t-akról. A vásárosnáményi Petőfi Sándor raj a következőket írta: „Rajunk áz expedíciós feladatának „Miénk az or­szág, magunknak építjük” akciót választotta, s hogy or-, szágunkat közelebbről meg­ismerjük, leveleket írtunk hazánk különböző részein le­vő üzemekbe, gyárakba. Hu­szonöt nagyvárosba írtunk, köztük Kazincbarcikára. Le- ninvárosba, Sopronba, Nyír­egyházára, Debrecenbe. Le­veleinkre már válaszokat és csomagokat is kaptuhk. Ezekben a csomagokban a gyárak múltjával, jelenével és egy kicsit a jövőjükkel kapcsolatos szép kivitelű könyveket, tájékoztatókat és értékes anyagokat küldtek. Belőlük kiállításokat szeret­nénk rendezni. AZt is kér­tük, hogy a gyár, vagy az üzem valamelyik szocialista brigádja patronálja rajunkat. Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinát egyik bronz­koszorús szocialista brigádja Vállalata el patronálásunkat, Kiti-Káti neifi Várt semmi­féle kínálást, ette a finomsá­gokat, mint teszem azt a ha­bos tortát, a diós tortát, a dobos tortát, a csokoládétor­tát, meg a krémes lepényt. — Jó étvágyát, Kiti-Kati, — súgta fülébe az álomtün­dér, S amikor már rengeteg süteményt és csokoládéhe­gyet elpusztított Kiti-Käti, az álomtündér csókkal hajolt fö­lé. — Elbúcsúzunk, Kiti-Ka­ti. Ha máskor is ilyen rendes gyerek leszel, máskor is el­jössz velem. De most már fel kell ébredned, reggel van. Kiti-Kati kinyitotta a sze­mét. Az ablakon a reggel ró­zsás sugara ömlött be. Nagy­mama hajolt csókkal Kiti- Kati fölé. Kiti-Kati nagyot, ropogósát nyújtózott. Jaj, nagymama, milyen gyönyörűt álmodtam. Kinn Nagyszemű, a bölcs bagoly megrázta a tollát — Uhu, huhu, huhuhu. most már nincs Is olyan hi­deg, Közeleg a tavasz, ér­zem. ÉS elröppent a langyos szélben suhogó erdő felé. Ölbey Irén Úttörő ­posta s meghívtak bennünket gyér­látogatásra. Községünkben a Vörös Október Ruhagyár1 Vá­ci Mihály szocialista brigádja is elvállalta patronálásunkat. A rongygyűjtésnél ők is se­gítettek nekünk — hatvan kilogramm ronggyal járultak hozzá az akciö sikeréhez. Se­gítségükkel az első helyen állunk a gyűjtésben, amely­re a „Vietnami akció” kere­tében került sor december elején.” Kerekes Irén, a nt/irtftssi 3411. számú 11. Rákóczi Fe­renc Úttörőcsapat krónikása a következőkről tájékozta­tott: „Csapatom két hónapi — szeptember, október —■ munkájáról szeretnék rövi­den beszámolni. Szeptember 11-én chilei szolidaritási nagygyűlés volt az iskolánk­ban és tiltakozó szövegű tá­viratot küldtünk Chilébe. A fegyveres erők napján egy­napos túrát szervezett a csa­pat, akadályversennyel. 30- án volt a csapatparlament, ahol az új iskolában megva­lósítandó ügyeletesl rendről, a nyári úttörőéletről vitat­koztak a pajtások. Október- bén ezér forint értékű társa­dalmi munkát végzett a he­tedik és a nyolcadik osztályt Ezt az összeget a Vietnam­ban felépülő szakmunkás- kollégium létesítésére áján- lottuk fel. Meghirdettük az „Én hazám” rajzpályázatot községünk felszabadulásának! 30. évfordulója tiszteletére. Sok szép fajiot kaptúhk, amelyekből kiállítást rendez­tünk. 28-án szabadult fel községünk. Ennek tiszteleté­re kis műsort adtunk elő és a hetedikem phjtások felolvas­ták a felszabadulási króni­kát. Részt vettünk a „Sza­badság-posta” akcióban és megszerveztük a felszabadu­lási üdvözlőkártyák küldését a felszabadult községekbe.'’ Czérna Katalin, a nagyhal- lói 2384. számú Hunyadi Já­nos Üttörőcsapat tagja leve­léből: „Az országos úttörőparla­ment néhány határozatát sze­retném ismertetni. Elsősor­ban a sportosokat érdekli: módosítsák az úttörő-olimpi­ák szabályait. A mozgalmi munkát segítené, ha a hang­lemezgyártó vállalat úttörő- daiokat adna ki. Több ván­dortúrára lenne szükség és arra, hogy nyblcadikban már meg kellene ismerkedni a Kilián-próba anyagával. Az úttörőtanácsok tartsanak fo­gadóórát, s a kulturális szemléken reálisabban, a tel­jesítményeknek megfelelően értékeljék a munkákat. Ami még a túrákhoz tartozik, egy úttörőévben 8—10 túrát kel­lene szervezni és biztofisági KRESZ-jelzést az őrsök szá­mára. A parlamenten sok, közér­dekű döntést hoztak a pajtá­sok, melyékről a Pajtás ja­nuár-februári és az Őrsve­zetőben olvashattok.” Nevekből színművész írjatok be az ábra víz­szintes soraiba az alább felsorolt keresztnevekét úgy, hogy a középső függőleges oszlopba kerülő betűk fe­lülről lefelé olvasva egy Ismert színművészünk nevét eredményezzék. Beáta, Csa­ba, Erika, Gábor, Ilona, Izsák, Jolán, özséb, Péter, Lujza, *sof«T H»ea :saif3|Saj4v

Next

/
Thumbnails
Contents