Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

* 1974 -leei»mT>er 22. KtCT WT MAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉKLET» Kerítések A naptár 1974-et mutat. A helyszín a tér­képen szerte a megyében falvakban és hét­végi telkeken megtalálható. A tárgy: falusi kerítés. Földben., fél méterre vasbetonba ágyazva. A föld felett fél méter szintén vas­beton. Kétméterenként figurális motívumok­kal díszített faragott kőoszlopok. A beton­ban zúzott kerámia meg üvegcserepek csil­lognak. Az oszlopközöket művészinek sem­miképpen sem mondható idomacélból hajlí­tott. lapított. kovácsolt virág-giccSaarádés rácsozat tölti ki. Mindez a festék színeinek orgiájával bemázolva. — Mit gondolsz, e szomszéd a feleségét vagy a lányát zárta be ezzel a börtönfalnak beillő kerítéssel? Mert ebbe még a madár se lát be. — így akarja mutatni, hogy ha nem jár­tat fényes szőrű ökrökkel'. akkor építtet blyan kerítést, amelyiket eljönnek megnézni még a szomszéd vármegyéből is. — Ez utóbbi a gépkocsik korszakában nem indok. Az előbbi az igen. Megmutatni, hogv ki vagyok! Hogy Ilyet ebben a faluban nem produkál senki. Nem is jól mondtam az előbb. Nem börtönfal az, hanem várkerítés, meg ahogy mai nyelven hívják: státuszszim­bólum. Falusi státuszszimbólum ... A kivagyok, mivagyokság. a megmuta­tom én a világnak szemlélet ez ma a falus' hétköznapokban. Vannak, akik azzal vigasz­talják magukat, hogy: „Ha már földet nem vehetnek, hát legalább tudják meg. hogy nem csák a szalmazsákban tartom a bankó­kat.” És elmennek messzeföldre, lurfis ková­csot keresni, hogy olyan kerítést huzassanak a ház elé. amilyentől elámulion„ a régi bar tát, a haragost's az-ltl|y ét 'üsse rheg" rög­vest a guta ... Odáig már eljutottunk, igaz rendeletek Ss segítették, hogy falusi lakosságunk meg­építi a sátortető, modem tervezésű, ké­nyelmes lakásokat. De mikor jutunk el odáig, hogy a belső helyiségeket ésszerűen hasz- tsá'ják ki. Mert ezekben a lakásokban már ott van a kénvelem minden lehetősége! De mire használják? Nyugodtan állíthatjuk, hogy a falusi la­kások külső képe kezdi utolérni, sőt néha e'hqgvni a közén-európai színvonalat. Be­osztása is ésszerű. Am a felhasználás, a be­rendezés még jóval elmarad az építészet biz­tosította lehetőségektől. A családok többségével a modern lakás­ban ott élnek az idősebbek is. Ók. a szab&d- kéményes. pitvaros meg tomácos lakásokat szeretnék visszavarázsolni. Mások a búbos- kemericet, meg a gerendás mennyezetéi saj- ndigatják. Ha lehetne kapni, talán még csi- kokonyhát is Vásárolnának. Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy lám a régi függő lámpatartók is visszalopakodnak még a leg­fényesebb városi lakásokba is. Hogy miért sírom vissza a régi palánk-, meg kórókerítést? Dehogy sírom vissza! De a kerítéssé! való kérkedés mindenképpen torzult szemléletet tükröz. Nem a börtönrács k‘- ’'tessei várkeríté'sel. gótikusán. ívelt kerí­tésfantáziákkal, polgári-kispolgárian giccscs kovácsolt vas' keritéstüneményekkel. meg ci­comásán díszített házvégekkel kellene el­hagyni Európát. El kellene -hagyni a lakások belső kényelmének kihasználásával, puhább fészekké varázsolásával. De legyünk konkrétabbak. A fürdőszo­bából például ki kellene hordani a krump­lit a káposztát, a zöldséget, meg minder egyéb lomot, és be kellene rendezni hivatá­sának megfelelően. Bele kellene tenni a für dókádat, a villanyboylert. a tusolót Beve­zetni a lakásba a vizet. A kerítés-státusz szmbólumra költött 30—70 ezer forintból te!ne a vízszivattyúra, meg a többi hozzá­valóra. V. És ráadásul ebben a vasban és beton­ban szegény világban még hasznot is hajta­nának. Több cement jutna feltétlenül szük­séges lakások, meg iskolák éoítésére Másho' a vasat is jobban lehetne hasznosítani No meg nc-n tolnák a vas- és cementbeszerzé? r.ehízsí geit kapzsi módon kihasználó kis­iparosok és más ügyeskedők szekerét... A tisztásáéban és a higiéniában, a la kás belső kultúrájának az emelésében kelle né egyre jobban versenyezni megmutatni ” fa'unak, hogv ki vagvok Igv rrtég igazabbs ■ lennének Váci Mihály szavai, hogy: ..Euró {iába értünk végre / a népvándorlás k^eze- ive után”!... Sigér Imre A mezőgazdaság kemizálása A vegyipar gyors iramű fejlődése világ vi­szony latban és :— lehetőségeinkhez képest — hazánkban is mind bőségesebben biztosítja kórunk mezőgazdaságának fejlesztéséhez szükséges kemikáliákat. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével és a gépesítés alapvető problémáinak megol­dásával egy időben a kémiai anyagok gyorsan teret hódítottak. Napjainkban pedig már ter­melőeszközzé váltak és nélkülük elképzelhe­tetlen a hozamok további növelése, a termékek minőségének állandó fokozása. A magyar me­zőgazdaságban az utóbbi évek kimagasló ered­ményei egyebek között a kemikáliáknak is köszönhetők. Az évről évre növekvő műtrágya-felhasz­nálás, az okszerű növényvédelem, ezen belül különösen a vegyszeres gyomirtás gyors elter­jedése nagymértékben hozzájárult a munka termelékenységének gyors növeléséhez és a növényi károsítok által okozott károk jelen­tős csökkentéséhez. A műtrágyák egyre fokozódó felhasználá­sa ma már nem tápanyag-kiegészítés, hanem a gazdaságos termelés alapvető feltétele. 1973- ban országosan 1 183 300 tonna műtrágya ható- anyagot használtunk fel, ami már megközelíti a legfejlettebb országok szintjét és 25 év alatt az ötvenszeresére nőtt, Növényvédőszer-fel- használásunk 1973-ban országosan 60 000 ton­na volt 4 milliárd forint értékben, ami a 25 év előttinek hetvenszerese. Míg az 1950-es évek elejént az alapvető növényvédő szerek a bordóilé, mészkénlé, arzén, nikotin, ásványolajak voltak, addig ma Magyarországon 268 féle és a mai kor követel­ményeinek megfelelő növényvédő szer Van en- ;edélyezve. < Míg megyénkben 1968-ban 1 ha mezőgaz­daságilag művelt területre 73,4 kg műtrágya hatóanyag jutott, 1973-ban már 131 kg. 1968-ban 3500 tonna növényvédő szert használtak fel megyénkben, 1974-ben közel 5000 tonnát. Ezen belül ki kell emelni a vegy­szeres gyomirtó szerek alkalmazásának növe­kedését. Az 1968. évi 159 tonnával szemben 1974-ben már 968 tonna került felhasználásra az alábbi területen!. .. i-. ■ ....... Kalászosok Kukorica Napraforgó Burgonya Cukorrépa Zöldségfélék Gyümölcsös Egyéb növény­“ ■ 63000 hektár 36 000 hektár 10 809 hektár 4 000 hektár 3 500 hektár 3 500 hektár 6 300 hektár 6 000 hektár összesen: 132 100 hektár A herbicidek alkalmazásának növelésére megyénkben még nagyok a lehetőségek és szükségszerű is, különösen az iparszerű ter­melés további terjedésével. Indokolja ezt: — a nagy területen termelt növények ké­zi, illetve gépi ápolása a kívánatos ma­gas tőszámot lecsökkenti, de ezt a meglévő munkaerőhiány sem teszi le­hetővé; — a magas tápanyagtömeg miatt a kul­túrnövényekkel konkuráló és azoknál ellenállóbb gyomnövények is optimális feltételekhez jutnának; — a ma alkalmazott betakarító gépek tel­jesítőképessége csak akkor érvényesül, ha betakarításkor a tábla gyommentes. Az 1974. év megyei tapasztalatai eztmesz- szemenően alátámasztják. A kemizálás hatékonysága A szocialista magyar mezőgazdaság utób­bi években elért eredményeinek országos és megyei adatai azt bizonyítják, hogy a kul­túrák többségénél Magyarország történelmében az eddigi legmagasabb termésátlagok valósul­tak meg. Ennek ellenére leszögezhetjük, hogy — a jelenlegi kemlzálásj szint mellett is — hozzáértőbb és okszerűbb alkalmazással igen sok még a kiaknázásra váró lehetőség. A kemikáliákat nem szabad programsze­rűen alkalmazni. Felhasználásukat minded esetben széles körű, mindenre kiterjedő vizs­gálatnak (talajvizsgálat, a talajlakó kártevők és más károsítók felvételezése) kell megelőz­nie. A nyert adatok elemzése és ezek alapján hozott szakmai döntések biztosítják az oksze­rűséget, mely magas szintű gyakorlati kivite- 'ezést is feltételez. Kis túlzással elmondhatjuk, hogy me­gyénkben a kemizálásnak — különösen a vegyszeres növényvédelemnek — még na­gyobb súlya van,, mint más megyékben. Me­zőgazdaságunk alapvető kultúráinak, a téli al­mának, burgonyának, napraforgónak, do­hánynak. kalászosoknak, kukoricának stb. ter­melése intenzív növényvédelmet igényeL A téli alma termelésénél maradva köztu­dott, hogy valamennyi felvevőpiacunk, de legnagyobb vásárlónk ,a Szovjetunió is állan­dóan növekvő növényvédelmi és minőségi feltételekhez köti az átvételt. Ebben az. évben több száz vagon került visszautasításra ex­portgátló okok miatt, melyek között nemcsak a karantén károsítók szerepeltek, hanem a gyümölcs szépségét, minőségét rontó tényezők is, mint például 1 —2% almamoly, kisebb mér­vű varasodás, szárszúrás, nyomás stb. A kemizálás jelentősége — mint látjuk —■ rendkívül nagy megyénk mezőgazdaságában. Az exportra termelésnek pedig egyik alapvető feltétele a jó vegyszeres növényvédelem. Az elért jelentős eredmények ellenére — megítél lésünk szerint — a vegyszeres növény vöd elem hatékonysága még mindig nem kielégítő. En­nek okát abban látjuk, hogy bár jelenleg me­gyénk mezőgazdasági üzemeiben több mint száz növényvédelmi szakmérnök, 140 szak- technikus, 28 technikus és közel 4Ö00 növény­védelmi szak- és betanított munkás dolgozik, a vegyszeres kezelések igen sok esetben szak­szerűtlenül és nem a megfelelő időpontban kerülnek végrehajtásra. Az esetek kisebb ré­szében elmarasztalhatók ezért a szakemberek is, de nagyobb részt azok az üzemi vezetők, akik sok egyéb feladattal is megbízzák őket és gyakran anyagilag is háttérbe szorítják más szakemberekkel szemben. Ezzel kapcsolatban leszögezhetjük, hogy mint minden modern ter­melési észköz, a kemikáliák és ezen belül a növényvédő szerek alkalmazásuk során rend­kívül- nagy hozzáértést igényelnek. A mai termelési viszonyok között, de a jövőben még fokozottabban megnövekszik azokhak a szakembereknek a szerepe, akik tisztában vannak a termesztési technológiák­kal, ugyanakkor jól ismerik a kapcsolódó kér­déseket mint: — a vegyi anyagok tulajdonságait; ■— a károsítók biológiáját, az epidémia és gradáóié kialakulásának törvényszerű­ségeit; —, a fertőzés dinamikáját; — a környezet és a károsítók viszonyát. Képesek a tények és tényezők tanulmá­nyozására, következtetések levonására és a gyors döntések és intézkedések meghozatalára és azok végrehajtására, a védekezési eljárások komplex alkalmazására és nem utolsósorban ökonómiai számítások végzésére. Fenti feladatok ,ellátásé csak egy része .annak, ami indokolttá tette nálunk a vegy­szeres növényvédelem képesítéshez kötését. Viszonylag alacsony hatékonyság másik jelentős oka a növényvédelmi géppark, amely­nek mintegy 50%-a elavult, pontos munka végzésére alkalmatlan. Különösen így van ej kis dózisok nagy felületre való kijuttatásánál, legyen az talajfertőtlenítő szer,, gyomirtó szer, vagy egyéb kémiai anyag. Törekedni kell nagy pontossággal működő automatikus gépek biz­tosítására és annyi gépre, amely biztosítani tudja az akarás és a szakértelem termelésben váló hasznosítását A kemizálás csak ott gazdaságos, ahol éh­hez minden feltétel biztosítva van. A kemiká­liák alkalmazását minden esetben széles körű vizsgálat kell, hogy megelőzze. A vegyszeres növényvédelem esetében ezt a vizsgálatot a károsítók előrejelzésére létre­hozott szervezetnek kell elvégeznie. Megyei szinten ennek'gazdája a’Növényvédő Állomás előrejelző • csoportja. Feladatuk a megyében termelt kultúrák növényegészségügyi helyzeté­nek konkrét ismerete, ennek alapján védeke­zési felhívások és jelzések kiadása az üzemek felé. Munkájuk azonban csak az üzemi előre­jelzési bázisok teljes kiépítése után lehet 100%-osan eredményes. A cél az, hogy csak akkor alkalmazzunk kemikáliákat, amikor er­re‘feltétlenül szükség van és amikor a legki­sebb ráfordítással a legnagyobb eredményt tudjuk biztosítani. Éppen ezért a jövőben nem feltétlen tartom fejlődési mutatónak, különö­sen a rovarölő szerek alkalmazásának további mennyiségi növelését. Feltétlen fontos viszont a speciális gyomirtó szerek felhasználásának mennyiségi növelése megyénkben, ahol még e téren bizonyos fokú lemaradás mutatkozik a többi megyéhez viszonyítva. A rovarölő sze­rek használatának csökkenésére kell töreked­nünk az előrejelzési munkák megjavításával és rövid időn belül ki kell dolgoznunk az ok­szerű növényvédelemre való áttérés alapvető kérdéseit Kemizálás és környezetvédelem Minden ország, de különösen a szocialista országok kormányzatának elsőrendű feladata a dolgozók, az egész lakosság, tehát a nép egész­ségének a védelme Ez nemcsak humanitás és társadalmi kér- lés, hanem népgazdasági jelentősége is fel­becsülhetetlen. A kemizálás. de különösen a vegyszeres növényvédelem „ellenségei” olyan köz- és társadalmi atmoszférát próbálnak te- ’■emteni, amely a kemikáliák használatából eredhető veszélyeket eltúlozzák és valójában nem ismerve a problémák összefüggéseit egy „vegyi szennyezettség! katasztrófától” kíván­ják az emberiséget megmenteni A kérdés tárgyilagos vizsgálatánál figye­lembe kell venni, hogy. a vegyszeres növény­védelem, felbecsülhetetlen értékeket ment meg a, népgazdaságnak és az alkalmazóknak, A; érvényes rendszabályok betartása eredmé ­nyeképpen az alkalmazásukból eredhető ve­szély elenyésző. Az aggodalmaskodók és k- vülről szemlélők csak fél igazságokat mondL - nak ki. Az acél, hogy minél'nagyobb termésere: - ményeket érhessünk el és a dolgozók jöv - delmük kisebb részét költsék élelmiszerek! o. Nagyon nehéz helyzet alakulna ki, ha ta agrokémiát kizárnánk a termelési' technoi - giából és ezáltal az élelmiszertermelés évrcl évre csökkenne. Ez minden vonatkozásban életszínvonal-csökkenéshez vezetne. Újabb kemikáliák alkalmazásának az en­gedélyezési rendszere Magyarországon a világ­viszonylatban is az elsők között van. A rend­szer minden olyan vizsgálatot magában fog­lal, amely az emberre, állatra, növényre és a környezetre való hatását tisztázza. Nálunk elsőrendű követelmény, hogy a kémiai anyag 1 év alatt lebomoljon és sem a szer, sem metabolitjai ne tartalmazzanak em­berre, állatra és növényre mérgező anyago­kat. Fentiek érdekében a továbbiakban enge­délyezésre kerülő kemikáliák vizsgálatánál ez a követelmény alapvetővé kell váljon. A már eddig engedélyezett szerek fokozatosan ha­sonló elbírálás alá esnek. Jelentős lépés volt,, hogy a világon elsőként Magyarországon ke­rültek betiltásra egyes nem kívánatos.hatással rendelkező kemikáliák. így például sorrendben az Arzén, DDT, Dieldrín, Aldrin, Endrin. Ter­vezzük égy sor jelenleg még használatos ké­szítmény korlátozását, vagy teljes' betiltását : j, Az egész világon a tudósok százai foglal­koznak a biológiai védekezés módszerének kutatásával. Közülük sokan makacsul állítják, hogy lehetőség van a kemikáliák teljes visz- szaszorítására és az emberre szerintük veszély­telen biológiai védekezés alkalmazását szor­galmazzák. Egy részük abból indul ki, hogy lehetőség van a vírusok, baktériumok, gom­bák és ragadozó rovarok felhasználására az ember szempontjából káros szervezetek ellen. DÍvileg egyet kell érteni a fenti elképzelések­kel, sajnos a gyakorlatban nagyon nehezen, vagy egyáltálán nem kivitelezhetők ezek az eljárások. Az emberek többségének viszont az a vé­leménye, ■ hogy ■ jelenleg .az okszerű vegyszc es Védekezést kell előtérbe helyezni, ugyanak abr egy percre ..sem. szabad 'megfeledkezni "á nö­vényvédelem komplex jellegéről, közte a bio­lógiai védekezés lehetőségeiről sem A kemizálás perspektívái A műtrágyákon és peszticideken kívül a mezőgazdaság a jövőben is igényelni fogyva mikroelemeket, a regulátorokat, növekedőt, érést stb. elősegítő anyagokat. Növekedni fog a kemikáliák hatékonyságának vizsgálata, an­nál is inkább mível ma már a termelési k. 11- ségek 20%-át teszik ki a kémiai anyagok. A tárolás, a veszteségek csökkenése és a -szaks L- rűbb felhasználás érdekében az NDK-ban m ir általában megszerzezésre kerültek egyesi íS vagy társulás formájában az agrokémiai k pontok. Nálunk Magyarországon is fan ha­sonló kezdeményezés. Elsőként 1939-bér a Hőgyészi Állami Gazdaság környező tsz- k bevonásával agrokémiai központot hozott 1 - re. Feladatként a veszteségmentes tároló f, az okszerű kijuttatást határozták meg. Terv; a vették továbbá a szükséges vizsgálatok élve ­zését, beleértve a vegyszeres növényvédelmi tevékenységet is. A külföldi és hazai taoa:h- talatok alapján megállapítható, hogy ily, i nagy mennyiségű kémiai anyagfelhasznál i mellett a jövő minden valószínűség szeri t igazolni fogja az agrokémiai központok létre­hozását. A vegyszeres növényvédelem továbbié:- lesztését a központi szervek az alábbi ténye­zők alapján tartják feltétlen indokoltnak; — a mezőgazdasági termelés snéciálizácip- ja és koncentrációja potenciálisan meg­növeli a jár vány veszélyt és alig tes.i lehetővé a hagyományos növényvéd.* • . lemben jelentős szerepet játszó térbe i és időbeli izolációt; — az új technológiák és művelési mó­dok bevezetése újabb lehetőséget sd egyes károsítók elterjedésének; — az intenzitás növelése a ráfordítások és a bruttó termelési érték növelésével egyenes arányban követeli meg a ter­melési biztonságot; — az exportra termelés fokozódó követel­ményeket támaszt; — a feldolgozó ipar és a mezőgazdasági termelés kapcsolata nem tűri a kirívó termésingadozásokat; — és nem utolsósorban a munka termelé­kenységének- növelése, amelyben meg­határozó szerepet játszik a vegyszeres gyomirtás további kiszélesítése. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának irányelvei a párt XL kongresszusára az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelés 16—18%-os növe­kedését. ezzel egyidőben bővülő vegyianyag-el- látást irányoz elő. Meggyőződésünk, hogy a nagy feladatok végrehajtásában a mezőgaz­daság kemizálása jelentős szerepet fog betöl­teni KeresztSIy József . T VÁLTOZÓ VILÁGUNK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents