Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
. »Il ” WTi. (feeemfjev Y§. itrrt.Tr ma<syaro»s*ao S Piros alma — sápadt arc ? Hatvanéves a megyei tüdőgondozó Pontosan egy háromnegyed évszázaddal ezelőtt Nyíregyházán évente 200 ember halt meg tbc-ben. A tüdőbajt ez időben nevezték el „morbus hungaricus"-nzk, azaz magyar halálbetegségnek. Lelkes orvosok már akkor így fogalmaztak; „Az emberért megyünk mi küzdelembe: fegyverünk tudás és szeretet", Az igazsághoz tartozik, sok másuk nem is volt. A köhöeős szegények Hatvan évvel ezelőtt, amikor a helyzet már tarthatatlan volt, alakult meg Nyíregyházán az első tüdőgondozó. Úgy szólt a rendeltetéséről kiadott szöveg: köhöqös szegények karitatív ellátása. Sokat elárul ez a megfogalmazás. Kiderül, hogy a szegények köhögtek, s alamizsnaszerű segélyen kívül alig kaphattak többet. Cukrot, lisztet, kakaót kaptak az ide bekerültek. Senki nem tudta, hogy a megyében hány beteg van. Orvosság alig jutott. Az orvosak pillanatnyi seq’tségen kívül legfeljebb még jó tanáccsal szolgálhattak. De kinek? Olvan ezreknek, akik embertelen körülmények között laktak, ablaktalan házakban, munka nélkül vagy éppen túlhajszoltam rosszul táoláltan. Nem véletlen, hogy a múlt század nagy orvosa, Korányi Frigyes éppen innen kiáltotta világgá segélykérő, szenvedélyes szavait, melyek a kór társadalmi viszonyait megvilágították. Harminc év alatt, 1944-ig a megyében még négy gondozó létesült, és ezekben már 4—10 ágyas fektetők is voltak. Ezek részben az elkülönítést szolgálták, néhány órára lefek- hettek itt ß súlyos betegek, akik tízórait és ebédet kaptak. Teljesen hatástalannak bizonyult az is, hogy egy-két orvos megkísérelte a röntge- nezést, a tüdőszűrést a? iskolákban. Elszigetelt jelenségek voltak, és lényegében éppen azt nem tudták megváltoztatni, ami a lényeg lett volna: az embertelen életkörülményeket. Szenteltvíznek bizonyult az 1940-es törvény is, hiszen se ember, se tárgyi feltétel nem állt rendelkezésre. A tbc terjedt, korai csecsemőhalál, beteg, horpadt mellű emberek vádoltak minden szónál keményebben. J------ .".B.-fTf-r............M A felszabadulás után, már 1645-ben napirendre került az intézményes gyógyítás, a megelőzés. Ennek eredménye volt, hagy 1946-ban teljes egészében társadalmi munkával már elkészült a buktái tüdőszamtórium. A fertőzőket itt már el lehetett különíteni, rendszeres kezelést kaptak. Uj kisebb gondozók mellett 1949-ben már működött a koesordi. Az állam hatalmas erőfeszítéseket tett, de mindennél fontosabb volt; a rendezettebb élet emberibb körülményeket is biztosított. Az első roham De a központi akarat mellett, ott ahol nem volt elég pénz, egy-egy lelkes orvos is kezdeményezett, Fehérgyarmaton Béla bácsi — csak így ismerték míg élt, így emlegetik volt betegei is —- bérelt egy helyiséget, felállította saját gépét, megkereste a kapcsolatot a gondozók alakuló hálózatával, és Ingven végezni kezdte a szűréseket. „Partizángondozónak" nevezték, hiszen pénz, státusz, költségvetés nélkül működött. Ebben az időben Szgbólcs- Szatmárban már hét gondozó volt. 240 ággyal, s ami 8 lényeg volt, eg jelentette az első gátat a további fertőzés gyors üteme ellen. A hőskor, mert nevezhettük annak, 1951-fg tartott. Ebben az évben ugyanis a szocialista egészségügy már nem elégedett meg stükségmegol- dásokkal, hanem megkezdődött a megyében a betegek száménak pontos felmerése. Átvilágítás, gépi szűrés folyt. Nyfrbétteken, M indohon. Nyíregyházán. Gacsqlyban szakosított gyógyintézetek kezdték meg a munkát, flipült az a hálózat, am°lv minden településre kiterjedően regisztrálta a helyzetet, Már voltak hatásos gyógyszerek, egvmás után képezték ki a szakorvosakat, védőnőket, gondozói dolgozókat, s egy kézben összpontosító** terv szerint szi"*e na**) 21 órát dolgozva indultak harcba a magyar kór ellen. Mindenkin átlátnak A gyógyítás mellett mind nagyobb szerepet knnott a megelőzés. A gyógyult emberek munkába állítása, életbe vetett hitük vlss-oadása új feladatként jelentkezett. Vagyis míg évente mintegy 300 ezer emberen láttak át a röntgen képernyője előtt, kapcsolatot kellett teremteni az élő emberrel, annak minden gondját, leendő sorsát is átérezve. így vált szükségessé, hogy Nyíregyházán is épüljön egy szanatórium, hiszen az elért eredmények szinte követelték a mind korszerűbb eljárások továbbfejlesztését, Ma a gondozóhálózat ott tart, hogy a megye minden lakosáról a szó szoros értelmében képe van. Már nemcsak a tüdőt nézik — hiszen alig akad évente egynéhány új beteg —- hanem gondot fordítanak a szív, a légzőszerv! betegségek felfedezésére is, Kiváló kapcsolatot teremtettek laboratóriumokkal, körzeti orvosokkal, kiléptek a hazai szférából, és nemzetközi hírnévre is szert tettek. Ma például Nyíregyházán 81 ezer emberből csu- pán 184-et tartanak nyilván. És ezek sem halálra szánt emberek, az orvosok, a gondozók jóvoltából n gyógyu- lókhoz tartoznak. De ez áll a megyére is. A régi, elhanyagolt betegségek terjedését meggátolták, s örömmel lát* ják: ma munkájuk inkább a jó megfigyelése, a 30 év erőfeszítésének naponta ismétlődő öröme. A tüdőgondozó-hálózat • kor követelményének megfelelően bővíti működési területét Egyre többet segítenek az általános orvosoknak ^ tüdő- és mellhártyagyulla- dásban szenvedők felfedező* séhen, utógondozásában. Konzultánsok vitás esetekben. Ott vannak a daganatos betegségek felfedezésének első sorában. Vagyis a jól kialakult rendszer új tartalommal telítődve, régi hagyományain alapulva dolgozik köztünk. Biros alma —- sápadt arc. így jellemezték egykor Sza- bolos-Szatmárt. Ma ennek nyoma sincs. A szocialista egészségügy alapslveipek gyakorlati valóra váltása tehát sikerrel járt a tbc elleni küzdelemben is. Munka nélkül nem maradnak. Vár rájuk az új kor sok betegsége. De azok, akik kis anyagi ellenszolgáltatásért, erkölcsi érzéküktől, szívüktől hajtva dolgoztak eddig, ma is a gyógyítás első, s nem veszélytelen vonalában maradnak. Ami hatvan évvel ezelőt* volt, csupán rossz emlék. H- idéztük, csupán azért, mer* ez is jelzi az utat, annak hosszát. Tisztelettel emlékezünk az akkor gvóavítókra akik kilátástalanul teliasítet- ték orvosi esküinket. Példájuk lelkesíti a maiakat is. Bürget Lajos A FÁKLYA 1975. januári számából Magyarország felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete újévi üdvözletével nyit a Fáklya január elsejei száma. Nyikolaj Baj- bakov, a Szovjetunió Államj Tervbizottsága elnöke a kilencedik ötéves terv befejező évéről és a soron következő tizedik ötéves terv feladatairól tájékoztatja a lap olvasóit, A mában is élő forradalmi hagyományokat eleveníti fel az az írás, amely végigkísért az első szovjetek születése színhelyének a Moszkva melletti ivonovól textilkombinátnak — történelmi útját, az 1995-ös forradalmi esztendőtől 1975-ig. Jurij Konsztantyinov, a közgazdasági tudományok doktora a nemzetközi gazdasági érintkezésbe tíz esztendeje bevezetett transzferábilis rubel gazdasági előnyeiről ad számot. A második világháború krónikájából — Fomin ezredes hadtörténeti feljegyzése: mellett — három érdekes cikket olvashatunk a magyarországi felszabadító harcokról. A lap egyik írása a Gestapo által kegyetlenül meggyilkolt Konsztantyip Zaszlovnak, a belorusz par- tizánmozgalnm vezető egyéniségének állít emléket. Megismerkedhetünk Jele- na Vokavával, a moszkvai diáklánnyal is, aki 17 éves korában önként jelentkezett a szovjet hadseregbe. Részt vett Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Csehszlovákia felszabadításában, később újságíró lett, harcairól, baj társairól érdekes könyvet írt. A lap szórakoztató-ismeretterjesztő anyag-összeállításában érdekes írásokat közöl, például arról, hogyan menekült meg 1937-ben az Északi-sarkon a katasztrófától a „Georgij Szedöv" jégtörő hajó: mi a titka a vo- logdai csipkeverők művészetének: hogyan élnek ma a nyenyecek, akik félévszázada még sem orvost, sem tanítót nem ismertek. Több magyar vonatkozású anyagot közöl a Fáklya 1975. január 19-én megjelenő 2. száma. Fomin ezredes hadtörténeti feljegyzései a felszabadult Pest első napjairól szólnak: Vlagyimir Popov beszámol a magvar kezdeményezésre létrejött nagvgzabású szovjet—román—csehszlovák—magyar —jugoszláv vízgazdálkodási együttműködésről, a Tisza vizének ésszerű hasznosítására. A lap bemutatja a dinamikusabban fejlődő Szibéria és Magyarország sokoldalú kapcsolatait; többek között megtudjuk, hogy Szibériában nemcsak a magyar ipari termékeket — cipő és ruházati cikkeket, gyógyszeripari termékeket, Ikarus- autóbuszokat stb. — Ismerik, hanem az olyan kiváló művészek nevét, mint Mátyás Mária, Komlőssy Erzsébet, SJimándy József, Bende Zsolt és mások, akik személyes látogatásukkal és fellépésükkel szerettették meg Szibéria közönségével a magyar előadómflvészetet, a könyvrovat pedig tud--ft arról, hogy Jurij Sztrehin megírta Esztergom felszabadulásának történetét, s a Progressz kiadó kiadta a külföldön is jól ismert magyar jogásztudós, Szabó Imre „A szocialista jog” című munkáját. Érdekes cikket, riportokat, képes összeállításokat olvashatnak az autózás kedvelői: Kijevben épül Európa legnagyobb garázsa, amely 800 nagy Ikarus autóbusz egyidejű elhelyezését teszi lehetővé; egy harkovi kutatóintézetben megszerkesztették a villanvautó- család legkisebb tagját, az elektrokart, egy másik ukrajnai autóipari intézetben pedig a Zaporozsec elektromos meghaitású változatát a KMAZ-építkezásén a nvá- ri időszakban 3,5 ezer önkéntes jelentkező szovjet diák vett részt. A hobbyk kedvelői megismerkedhetnek Mihail Mi- hajlov volt tengerész munkásságával, aki kedvtelésből híres hajók kiesinyíté- tett mását építi palackokba, a sportszeretők pedig Irina Rodnyina hatszoros Euróoa-bajnok mflkorcso- lyázónőről olvashatnak pályaképet. Karácsonyfa Kömörőről Kis mértékben ugyan, de évek óta kifogásolható a karácsonyfa-ellátás Szabolcs- Szatmár megyében. Aki december 20-ig vár a vásárlással, annak vagy nem jut, vagy csak nagyméretű, kevésbé formás fát kínálnak neki, A karácsonyfát többnyire az északi hegyvidékről „importáljuk”. Szabok,s-Szatmár megyében —* főleg a beregi területen — lassan nő a fenyőfa. Nem szereti ezt a talajt. A tűlevelűek szívesebben eresztenek gyökeret a hegyes, sziklás vidéken. Nálunk a fenyőfa nemcsak lassan nő, de munkaigényes is — tehát nem gazdaságos a termelése. Azért kis területen a szaboles-szatmári erdőgazdaság is foglalkozik karácsonyfa „neveléssel”. Karácsonyfa telepe van a gazdaságnak Tiszadobon, Máriapócson, Kömörőn és Beregdarócon. Mind a négy telep viszonylag kicsinek mondható. Ezekre a telepekre a borsodi hegyvidékről hoznak 30—40 centiméter hosszú csemetéket. Négy év is eltelik, míg a csemeték karácsonyfa nagyságúra, vagyis egy, vagy másfél méter hosszúra növekednek. Addig azonban sok a gond velük. Az említett négy szaboles- szatmári telepen minden évben kitermelnek néhány ezer darab egy méteresnél hosszabb fát. Az utánpótlásról is gondoskodnak. A kivágott fák helyét fertőtlenítik, majd szántás következik. Az igy előkészített talajba ültetik tavasszal az újabb csemetéket, amelyekre négy év múlva szintén balta vár, És ez ismétlődik ciklikusan. Az idei karácsony előtti árusításra már szerződést kötött az erdő- gazdaság a kereskedelemmel. 51 ezer darab fát ad a következő napokban az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak és az ÁFÉSZ- eknek. Beregdarócról és Kömörőről J2 e?er darab karácsonyfát hoznak Nyíregyházára, a 39 ezer darab fát S eseméténevelő-telepelt közelében lévő ÁFÉSZ-ek árusítjákTalajvédelmi okokból nagy arányú fanyőerdő-telepítós kezdődött megyénkben. Ezek ' a fenyők azonban nem jók karácsonyfának, csupán megkötik a talajt és díszítik a tájat. 1970-től mostanáig 454 hektár fenyőerdőt telepítettek megyénkben. A szakemberek elkészítették a távlati erdősítési tervet is, amely 1975-től 1990-ig érvényes. A terv szerint ebben az időben 4500 hektárnyi területen ültetnek erdőt, s ebből 2700 hektárnyi területre jut fenyőfa. Főleg a nyírbátori járás rossz minőségű talajára telepítenek fenyőket.- Ezek a fenyők azonban — mint említettük nem az ünneplő házakat, hanem a tájat díszítik majd- Arra azonban számíthatunk, hogy az erdőgazdaság a következő években is minden karácsonyra 40, vagy 50 ezer darab karácsonyfát ad 8 megyének. (nábrádt) A tavasz tizenhét pillanatában először találkoztunk önnel, mint felderítővel ... —- Régóta kerestem már a filmben a szovjet felderítő szerepét, s már régóta vártam arra. hogy színészként, a magam eszközeivel megformáljak egy ilyen embert komolyan, a krimiműíaj sab Ionos megoldásaitól mentesen. Hárem évvel ezelőtt meghívtak A tavgsz tizenhét pillanatának forgatására. Akiikor elolvastam a forgatókönyvet arra gondoltam: ez az amit kerestem —- a mű jelentőségét, a karakter mélységét, a lélektani összetettséget illetően. — Szokta nézni a televíziót® Elfoglaltságomtól függően. Am'kor tudom nézem Nézem a híreket, a sportműsorokat sőt még a gverek- adásakat k, mert hároméves kislányomat mér érdekli a televízió, s természetesen a játékfilmeket is. sr Misként hat-e önre a film a moziban, mint 8 képernyőn? — Természetesen. így szélesvásznú film művészi vonatkozásban bizonyos mértékig veszít hatáséból, ha az ember televízióban látja Nem á képernyő méretei, hanem inkább * kollektív és agyéni befogadás Hatékony* sága miatt. A moziban sokan vannak, s hé *1 amber valamit nem értett meg, vagy egy pillanatra nem figyelt oda, a nézőtér reakciója hozzásegíti ennek a kis „fehér faltnak” a kitöltéséhez otthon viszont többet is „kihagy" az ember. %z függ a hangulatától és attól js. hogy mennvire foglalt, elvonja-* fi eveimét egy telefon vegy e különböző házi teendők... A iműalkotást a«ma lehet jtáaStírlítz megszemélyesítője — Vjgcsesxlév Tyihonov. jétől végig” egyforma Intenzitással nézni De ha nerp volna televízió sok minden* egyáltalán nem látnánk, be lgértve a filmeket is -m Hány szerepet játszott filmen? — Talán húszat Nem is olyan sok ez, ha arra gondolok, hogy már huszonöt éve vagyok a pályán. Nem 6Zeretek egyszerre több film forgatásában részt venni Többnyire főszerepeket kapok, es pedig maximális erőkifejtést, nagy figyelmet igényel s nem tűri az energián* szétforgácsolását. A Háború és béke forgatása például 4 évig tartott; ez alatt az idő alatt legalább négy más sze- rerV, lejátszhattam volna. De akkor számomra ez az egy mindennél fontosabb volt. — Szeretne színházban játszani? — Fjlmfzínés* vagyok Azért is végeztem el a film- művészeti főiskolát, hogy filmszínész lehessek- Szeretem a hivatásomat, De —- filszínész kollégáimhoz hasonlóan — gyakran irigylem színházi pályatársaimat. Az ő munkájuknak a miénkkel szemben az az egyik legfőbb előnye, hogy eleven kapcsolatban vannak a nézővel, ak az alkotás folyamatának tanúiává válik. Azt kérdezte az imént, szeretnék-e színházban játszani. Kétségkívül. |5e modtam már, hogy nem szeretek egyszerre több dologgal foglalkozni, Milyen hatással vannak önre azok a hősök, akiket a filmvásznon alakít? Hagy- nak-e ezek a figurák önben valamilyen, maradandó nyomot? — Bizonyára igen. Pontos választ alighanem azok az emberek adhatnának, akik évek óta ismernek engem, így hát érzékelni tudják a különbséget egy-egy szerep alakítása előtt és után. Azt hiszem azonban, ez kölcsönös folyamat, valamit ón is hozzáadok masamból az általam alakított figurákhoz, valamit pedig én is kapok, magamba ötvözök belőlük— Mgst min dolgozik? — Forgatókönyvet olvasok. Sok ajánlatot kapok, ezekből kell kiválasztanom a nekem megfelelő szerepet. Sajnos, nem találtam még ilyet Lehet hogy ez jé is igy. A* alatt * három év alatt, míg A tavasz tizenhét pillanata sorozaton dolgoztam, annyira összenőttem Sürlitz-íszajev alakjával, gondolataim és érzésein) annyira az Ő jellemének és tevékenységének hatása alatt állnak, hogy el kell telnie még bizonyos időnek hogy el távolodhassam tőle. —= ffogyan viseli saját népszerűségét? « Hogy érti ezt? (Mosolyog.) — Hogy jóformán mindenki ismeri.,, —, A foglalkozásunkkal jár. Ha a filmszínész akár egyetlen filmszerepet Is játszott, máris megismerik az Uteán. Dicsőség? Népszerűség? A lényegét tekintve sem ez. sem ai- Egyszerűen esak foglalkozási ártalom. Az, hogy a filmszínészeket arcról is ismerik, még nem jelenti azt, hagy ők különbek lennének a más foglalkozású embereknél, akik ugyanolyan jól végzik a maguk dolgát- Mi több, úgy gondolom hogy ha a filmszínész kezdi ma-'-H ú^v bérként j$ egyaránt sokat veszít. Álla Gegyínszkaj* Stirlitz —
