Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

WTt. deeemfcer S& StBLET-MAGYAROfcSSÄ® M*. Egy nyíregyházi ankét ürügyén Lasz-e ismét jő a magyar futball? Emlékezik a 80-szoreí »áíogatott Mátrai Sándor. Középen Rónai Egon, Q kép bal oldalán Szom- bathi István. (Gael Béla felvétele) Vasárnap délután nem tán­colni, zenét hallgatni vágyó fiatalos töltötték meg a nyír­egyházi Hotel Szabolcs presszóját. Akik ide eljöttek, valamennyien szívükön vi­selik a magyar labdarúgást, figyelik és élénken reagálnak minden változására, fejlődé­sére. Mert ezen a délutánon a vendéglátó vállalat jóvol­tából hozzáértő szakembe­rektől Mátrai Sándor 80-szo- ros válogatottól és Szomba- thí Istvántól, a Népsport fő- munkatársától. a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség tit­kárától — hallhattak beszá­molót a magyar labdarúgás mai helyzetéről, s arról, mi várható mindnyájunk nép­szerű sportágában. Wt e»ys?pr e»y araavcsapat A népszerű műsorvezető Kótujr Egon rövid visszapil­lantást adott a magyar foci nagy korszakáról. — .. a felszabadulást kö­vető aranykorszak 1956 vé­géig tartott. Éveken keresz­tül a magyar futball volt a követendő példakép, szerte a világon, különösen azután, hogy a Wembleyben megszü. letett az évszázad mérkőzé­sének meglepetése... Az an­gol—magyar mérkőzések si­kere azóta már a múltté. 1962-ben még egyszer fel­csillant a magyar foci nagy­sága, de azután már Mar­seilles, Szófia és a legutóbbi VB-selejtezők csalódása kö­vetkezett. S ettől kezdve már csak a hullámzás kétségtelen jegyeit lehet a magyar labda­rúgáson észrevenni... Mátrai Sándor három láb darúgó-világbajnokság nagy­szerű játékosa vette át a szót. Hogy miért játszunk, csupán „másodhegedűs” sze­repet az európai labdarúgás­ban ennek egvik ökát én mr labdarúgóink fegyelme­zetlenségével magyarázom. Szerintem az egyik legfonto­sabb tényező, hogy labdarú gicsapatot csak nagy fegye­lemmel. következetességgel j lehet vezetni, s ez az ami napjainkban hiányzik. Lép- i tér nvomon hallhattuk. hogy ] f" úmezefienek focistáink Ér most is azt mondom minden ember annyit enged me? masának. amennvit számára megengednek. . De- a mai játékból és játékosok­ból szinte teljesen kihalt a romantika Egv-egv meccs utár ki-ki beül a maga au­tóiéba é« iránv hazafelé. Hot van ma a régi újoncává Hs varázsa, a közös programok a meghitt együttlét, kollekti­vitás?... M ineVw Wvelt ]\*y ire uy házán S vajon miben segíthet a sportújságíró? — kapta aí kérdést Szórni? fhi István. A Népsport fómunkatársa ■ egy jó példával illusztrálta azt a munkát, amely a lab­darúgással foglalkozó tollfor- gatókra vár. — A müncheni labdarúgó- döntő idején leutaztam Nyír­egyházára, ahol éppen a kö­zépfokú iskolák -országos baj­noki döntőjét bonyolították le. S bár sokan értetlenül néztek rám — miért épp a nyírségi megyeszékhelyre utazom München helyett '— én írásommal válaszoltam nekik. Megírtam, hogy lát­tam egy nagyon jól játszó békéscsabai csapatot, égj kiemelkedően jó játékost — a békéscsabai Hódit. Úgy ér zem máris válaszoltam a kér désre, amikor ezt elmond - tatn. Figyelemmel kísérni a- utánpótlást, a jövő labdarú goit.' Ez fontosabb — akár egy müncheni VB-találkozó- tól is! — Egyébként hiszem, hogy így csinálják a sportújságíró szövetséghez tartozó kollé­gáim is. Mert nekik is van gondjuk elég. Egyébként az idén ünnepeltük a szervezet fennállásának 50. évforduló­ját. Amit teszünk és tettünk azt az egyetemes sport, a vi­lág labdarúgásának fejlesz­téséért végezzük. Hozván oubb? Rónai Egon „provokálta" tovább a beszé _,3tést. — Mi várható a jövőben r magyar labdarúgás területén — kérdezte. íme a kát vá lasz., Mátra: Sándor: — Ma hazánkban sok a labdarúgó, de labdarúgó- versenyző már kevés van. A magyar focinak nincs vezér- egyénisége. Sok tehetséges fiatal elkallódik, mások vi­szont talán sporthiúságból idő előtt visszavonulnak. Labdarúgásunkban az idén valami elkezdődött. A döntő változásoknak bizonyára meg lesznek az eredményei. Én bízom benne, hogy les? még jó a magyar foci. Szombathi István: . — Optimista vagyok, konk­étumok nélkül. Az elmúlt héten a Testnevelési Főis­kolán találkoztam és beszél­gettem Alan Waiddal, az an­gol labdarúgás nagy teoreti- "tusával. Azt mondta nekem: .Nem értem miárt csinálnak lágy ügyet abból, hogy nem megy a foci. Tudom, történ­ek lényeges változások, de lyen rövid idő alatt n-m vár­latnak csodákat.” — S valóban —- folytatta ovább a sportújságíró — öt ive az N,DK-ban is hasonló változások történtek, s lát­ták valamennyien a világ­bajnokságon mutatott sikeres játékukat. Én is azt mondom, * csodák még nem várhatók, i Legalább kát év kell, hogy elteljen addig, míg valóban valamennyi szurkoló észre- -veszi, hogy. . sikered woltya munka, az erőfeszí* fre;" "~rT" EDOSZ Kupa V as árnap délelőtt rendez­ték meg az immár hagyomá­nyos ÉDOSZ Kupa-küzdel­meket Nyíregyházán, melyen a megye élelmiszeripari üze­meinek dolgozói vettek részt. Két sportágban: asz­taliteniszben és sakkban egyéni versenyen döntötték el a helyezések sorsát. ASZTALITENISZ A nőknél 12, a férfiaknál 32 volt az indulók száma. Igen nagy küzdelem után alakult ki a végső sorrend. Nők,: 1, Bartha Lívia (Nyírbátori Növényolaj). 2. Bodnár Mária (Gabonafelvá­sárló), 3. Lakatos Erzsébet (Gabonafelvásárló). Férfiak: 1. Bogár János (Tejipar), 2. Torma József (Tejipar), 3. Szász Ferenc (Dohánygyár). Az első három helyezett vásárlási utalványt, kapott. A díjakat Király Lajos, az ÉDOSZ megyei bizottságá­nak sportfelelősé adta át á versenyzőknek. Magyar József LÄPSZELEN SAKK Sakkban 12 induló ült asz­talhoz; A versenyt szomba­ton délután, kezdték el - és vasárnap fejezték be. . A legjobb teijésítménvt Folk- mayer Tibör " nyújtotta és megérdemelten nyert. A ver­seny végeredménye: 1. Folk- may^ Tibor (Konzerv'’vár) 8 pont. 2. Vass Géza (Kon­zervgyár) 5,5, 3. Tóth Sán­dor (Dohánygyár) 4,5, 4. Ko- valos'k M í hál v (Konzerv­gyár) 4,5, 5. Kovács Imre (Konzervgyár) 5, 6. Hargitai Attila (Tejipar) 4, 7. Rá^z Gyula (Konzervgyár) 3t g. Listtíán József (Dohdnynyg-) 3. 9. Borbély And"ár (Kon- zervsvá-) 2. 10. Sr'í-,­Gyula '(«•"•! -innr) J>. ír rosták (Cí'i * 1, 12. dr. Tóth Árpád (Sütő­ipar) 0,5. pont, ... , ...... ­Tiszát Kálmán Az újszerű kéz-' " ... ezé - sért mindenfeléképp dicsére- 1 tét érdemel a vendéglátóval, lalat, hogy megszervezte a nyíregyházi futballrajongók [ számára a találkozást a szak- | embe- 'kkel. Az már nem -ajtuk múl sít, hogy csupán ’.éhány kérdést címeztek a Tvírer " -ára ' °z6 vendé­geknek. Kevés, ma is aktív labdarú,. láttunk a nézők '■óraiban... Pedig hisszük logy a tavaszi idény előtt léhány megszívlelendő jóta- nács nem ártott volna a me- 'jyesz^khely NB XII-as lab­darúgóinak sSTn— Pauwlifc GyBrx I* ««iiíl IilluÍA II Zalka FSE—Nyíregyházi Spartac us-Petőfi 93:85 (77:77 37:31) A nyíregyházi csapat legjobb dobói: Faragó 28, Szita 27, Stefán 12, Saliai 10 A nyíregvháziak ezzel a lérkőzéssel befejezték egy, ütőre az NB II-es pályafutá sukat. Az utolsó bajnokin be­csületesen helytálltak. Tar- ‘ ilékosan is jól* és lelkesen átszottak. a rendes játék­idő végén 77:77 volt az ered­mény, pedig a játék ea <. részeiben 10—13 ponttal is vezetett az ellenfél. A hosszabbítást a Zalka játéko­sai bírták jobban s azt 16:8- ra, a mérkőzést 93:85-re meg­nyerték. Ezzel az újabb ve­reségével a Spartacus-Petőfi az NB II Keleti csoportjában az utolsó helyen végzett 3 győzelemmel és 23 vereség­gel. Ti äse« K wf?a A hét végén Szolnokon lö.ldezlS, meg hat röplabda- csapat: a Szolnoki TITáSZ I—II, a Kilián SE, az SZMTE, a Mezőtúr és a Nyíregyházi Spartacus-Pe- tőfj részvételével a Tisza Kupát. A tornán nyíregyház" siker született, a Spartacus Petőfi férficsapata vala­mennyi elenfelét legyőzve veretlenül végzett az első helyen. A döntőbén a TI­TÁSZ I. csapatát verték meg. A kupagyőztes csapat: Ta­kács János, Mezei Zoltán Késmiárki Miklós, Nánási László, Lendvai László, Áros Károly. Gönczi Zoltán- Edzó: Oláh László. Jégpályáik ? December van, hideg az idő, már „kopognak” a reggeléit. Néhány' nap és itt a karácsony, az ajándékozás ideje. Gond­ban a szülő, izgul a gyermek, mit hozhat a Télapó? Teljes az öröm, ha korcsolya is kerül a fenyőfa alá. A modern' élet — különösen ha a leghidegebb évszak ic nyakába telepszik — gyermekeink számára megrövidíti a testedzésre szánt időt. A gyermeknek így nem ritkán még percek sem jutnak a szabadban való játékos mozgásra, A zord tél, a fagyos hó rátelepszik a gyermek játszóhe­lyeire... Ha hagyjuk! Mert a tél maga egyszersmind új lehe­tőségeket kínál, az egészségét óvni kívánó, fejlődő gyermek­nek. A „korizás” — ez a szép téli sport, amelyet már több száz éve űznek, — évek óta, valahol félúton varf az illúzió és a valóság között. A Nyíregyházán élő közel tízezer gyermek egyetlen lehetősége, a stadion kézilabdapályáján létesített korcsolyapálya, ahol négyszáz fő esetében már „megtelte táb­lát lehet kitenni. Hol korizzon a kinnrekedt több ezer gyermek? Sajnos, csak arra gondolhatok, hogy elérkeztünk egy olyan időszak­hoz, amikor a korcsolyázás egy bizonyos értelemben „idejét­múlt” jelenséggé vált nálunk. De miért csak nálunk? Mert például a szomszédos Csehszlovákiában ég, Szovjetunióban a tél hangulatához éppúgy hozzátartozik a gyermekek lábán - e, korcsolya, mint a fehéren szállingózó hópelyhek. Nincs jég? Nincs! De tenni azért lehetne yalamit érte. Tudom, hogy azok a kedves pedellusbácsik, akije régen szívüket-lelküket adták, hogy a kisdiákon segítsenek a téli hónapokban a jéggel — már rég nyugdíjasok. Mások, akik­nek talán kötelessége lenne, hogy a gyermekek érdekébe!) szorgoskodjanak, kényelmesebb álláspontra helyezkednek, és a filléres bevételekért nem bosszankodnak a sok rakoncátlan gyerekkel. , Ha nem emlékszün vissza arra a felszabadult örömr«,, amellyel ml magunk cikáztunk a jégen, akár öreg odaszija- zott korcsolyákkal is. Ha nem tudjuk felidézni saját szüléink • örömét, amivel annak idején kipirult, rózsás arcú gyerekeik y hazatérését fogadták, akik farkasátvággyal ültek a vacsora mellé, egészséges fáradtsággal zuhantak az ágyba, pihenteti ébredtek, nyugodtan ültek az iskolapadba és várták a dél­utáni folytatást — a jégen... Sok mindenre ad felmentést a percre kiszámított élet, a rohanó tempó, az időhiány, de arra semmiképpen nem, hogy egy mozdulattal elintézzük a mai gyerekek természetes téli mozgásigényét! * Nincs jég? Nincs! De tenni kell valamit érte. Nem egy, hanem több szülőnek, pedagógusnak, sportvezetőnek azúrt, hogy legyen. Hol? Éppen ott, ahol leginkább hiányoljuk. El­érhető közelségben: az iskolaudvarokon. Kovács Gyí'jr I mis s Krúdy Sin* itázunt megvédte bajok! tintát Szombaton és vasárnap a döntő mérkőzéseket játszot­ták a csapatok az országos középiskolai kupa megyei se­ioWV'■’-■ A t-Líd-rí baj­nokok, a Nagykállói Budai Na ,y* Ant ii Gimnázium női, a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium férficsapatai az idén is győztese^ a megye csapatainak küz­delméből. Nagy küzdelem után. ala­kult ki a végső sorrend. Nagyszámú közönség előtt az alábbi eredmények születtek: NŐK, 5—6. helyért: Korá- ftyi—Császy 28:29. 1—4 he- '/ért: Budai—Pénzügyi 39:31, írúdy—Űjfehértó 59:50, Pénzügyi—Krúdy 49140, Bu­dai—Üjfehértó 51:43. A vég­eredmény: 1. Nagykállói Bu­dai Nagy Antal Gimnázium, 2. Nyíregyházi Széchenyi Ist­ván Közgazdasági Szakkö­zépiskola, 3. Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium. 4. Űjfehértói Bajcsy-Zsilinszky Gimnázium, 5. Kisvárdai Császy László Szakközépis­kola, 6. Nagykállói K®ráÚ5d Frigyes Gimnázium. FÉRFIAK, 5—6. helyréi Pénzügyi — Vásárosnameny (játék nélkül, » vásáros na- ményiak késve érkezük), 1—1. helyért: Krúdy—Tiszá­vá s vári 56:32, Korám i— ÉVISZ 41:78, Tiszavásvai i-~ Korányi 51:43, Krúdy—ÉV 'SZ 52:30. A végeredmény: I. Nyíregyházi Krúdy Gy ila Gimnázium, 2. Nyírégyl ází ÉVISZ, 3. Tiszavasvári Váci Mihály Gimnázium, 4. Na xy- Kállói Korányi Frigyes Gim­názium, 5. Nvfre—házi .*" é - chenyi István Közgazdaság) Szakközépiskola, 6. Vásá: jg* naményi II. Rákóczi ]ftfiúc Gimnázium. A győztes női és férfit sa- pat egy évig a megyei tán less művelődési osztállyá * t$i alapított váhdorserleg ¥>i5to­kosa lett. Elnyerté a EJ’ SL megyei bizottság# <éls?a »- dulási vándorserlegét és ty- ben jogot nyert >? r—*' Ss középdöntőben való íftduláth" hoz. Ganzler ASZTALITENISZ: Vidéki sikerek az úttörő* olimpia me^ei dösitojén Vasárnap Nyíregyházán rendezték meg az úttörőszö- vetség és a- megyéi asztálite- nisz-szövetség közös rendezé­sében az úttörő-olimpia me­gyei döntőjét. Leányok és fiúk I—II. korcsoportjában az egyéni versenyre a 12-és ál­talános iskola tornatermében került sor. A verseny ■.jelen­tőségét növelte,, hógy első al­kalommal értékes díjazások­ra is sor került. . A megyei tanács művelődési osztálya plaketteket- és érmeket |s biztosított a verseny legjobb­jainak- a döntőben vidéki sikerek születtek, egyetlen nyíregyházi versenyzőnek si­került a legjobb négy közé kerülni. Eredmények: LÁNYOK, I. KORCSO­PORT: 1. Herczeg Györgyi (Vásárospamény 1. sz. ált. isk.), 2. Fakász Ildikó (Ga- csály), 3. Katona Éva (Ho- dász), 4. Hunyadvári Mária (Tiszavasvári 3. sz. ált. isk.). IX. KORCSOPORT: X. Könnyű Adél. (Nyírvasvári), 2. Vatamány Andrea (Leve­lek), .3. Csányi Judit (Nagy- káíló), 4. -Juhász Zsuzsa (Kjs- várda 4. sz. ált- isk.). fiuk, I. KORCSOPORT: L Lörinczi György (Nagy­kálló), 2. Rizó Mihály r«-- nészlek), 3. Szabó Szil rd (Porcsalma), 4. Márta Tibbs' (Fényeslitke). II. KORCSOPORT: 1. Cf.W- nyi Endre (Szamosbecs), %■ Vajda Sándor (NagykálJó), 3. Gyen* András (Gaesáiy), 4- Katona Zoltán CNyfrkfj'J.^tó 2. sz. ált. isk.). Január 2-án Zalaegersse rendezik az országos döntőt, ezen az első négy helyezett: Herczeg Györgyi, Könv.yíí Adél, Lörinczi György Csernyi Endre vesz ráfit Keváe» Gy*-*#p szakíelügytiá s Gépírónőket felveszünk (kezdőkét is). Jelentke­zés a vállalat munkaügyi osztályán, (1641) mi wnm A.^1 Mi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents