Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

WW. 'iteeerrreer f5. imwr MAGVARaRínXo 1." ...... - . Ü .’ figyelem a „fehér faltokra“ A nő — és a háztartási szol gr ál tat ások O . ■ Időszerű témáról, a háztar­tási szolgáltatások fejleszté­séről tárgyalt nemrég a Par­lament Vadásztermében a Magyar Nők Országos Taná­csa. A vitában felszólalóit egybehangzóan megállapítot­ták: a társadalmi munka­megosztás fejlődésével a nők egyre több foglalkoztatási terüjeten helyezkedtek el és így a munkaképes korú nők csaknem mindegyike dolgo­zik. A háztartási szolgáltatá­sok fejlesztése különösen az utóbbi tíz esztendőben je­lentkezett mind sürgetőbb igénnyel. : Az 1970. évi népszámlálás ■Összesítő adatai szerint hat zánkban a háztartások szá­ma 3 358 100, s ezeknek négy­ötöde azonos a családdal (a lakások száma ugyanebben az időben 3142 000 volt.) Ilyen nagyszámú háztartási egységet, a lakosságnak, mint fogyasztónak sok milliónyi egvedét nem lehetséges már, a szocialista társadalom dina­mikus építése mellett, a ré­gimódi társadalmi munka- megosztás keretei között el­látni, S a megnövekedett, korszerű formákat kívánó igényeket kielégíteni. A kormány most már fél­évtizedes, úgynevezett „szol­gáltatásfejlesztési alaprende- lete” (1038/1969./X. 12.) jelen­tett fordulatot ezen a téren. S most éppen e rendelet, s azt követő, minden érintett rpinisztériumi tárcára kiható rendelkezések álapján tár­gyalta meg a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa a nők, a házi­asszonyok — akik egyszer­smind dolgozó nők is — és a családok szemszögéből ezt a témát. A kiemelt szolgáltatások: mosás és vegytisztítás, a ház­tartások gépesítése és ezek javítása, karbantartása, a bolthálózat sűrűsége és a vásárlás új módszerei, a fél­kész és készételek, valamint a közétkeztetés keriilt ref­lektorfénybe a parlamenti nőtanácskozáson. A kormány­zat a IV. ötéves tervben je- kintélyes beruházási összege­ket szánt ezekre, s a. fejlődés az utóbbi esztendőkben mgr számottevő. A feladat ma a még meglevő hiányosságok elemzése, az aránytalanságok szemrevételezése — éppen a leginkább érintettek, a nők, ■ a háziasszonyok, ä családok, a fogyasztók szemszögéből. A Magyar Nők Országos Tanácsának e fontos tanács­kozására még a közeljövő­ben részleteiben is visszaté­rünk. Annyi azonban máris megállapítható, hogy ez a „nő”-parlarnenti ülés elérte célját, a MNOT előterjeszté­se és ..az érdemi Vjtá fontos hozzájárulás a még kidolgo­zás alatt levő V. Ötéves terv irányelveihez. A Magyar Nők Országos Tanácsa felhívta az . illetéke­sek, dp az egész népgazda­ság figyelmét is a kiemelt szolgáltatások fontosságára, az aránytalanságok felgyor­sított eltüntetésére, a vidéki területek fejlesztésének meg­gyorsítására és a lakosság el­látásában jelentkező „fehér ' foltok” — például a háztar­tási gépek javítása óss?e- rű beruházási, fejlesztési és minőségi kívánalmaira. Egy mondatban megfogalmazva: mindinkább kielégíteni a nö­vekvő igényeket és mind jobban javítani a szolgálta­tások színvonalát. T. Á. Mit kell tudni a szakmunkások szakközépiskolájáról Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója A napokban jeléntették be, hogy a? idén indult új okta­tási formában, a szakmun­kások szakközépiskolájában máris több mint tizenegyez­ren tanulnak. A fiatal szak­munkások körében — azok körében is, akik még csupán készülnek erre a lehetőségre — változatlanul nagy az ér­deklődés. Szőke Sándor, a Magyar Távirati Iroda mun­katársa az Oktatási Minisz­tériumban kért felvilágosítást az új oktatási forma részle­teiről. A képzés célja, hogy a líiár szakmunkás-képesítéssel rendelkező dolgozóknak kor­szerű általános műveltséget nyújtson azaz: hogy lehetővé tegye számukra a középis­kolai végzettség, az érettségi megszerzését. A tanulmá­nyoknak közvetlenül és köz­vetetten hozzá kell járulnia a szakmai ismeretek és az önművelés készségeinek ki­bontakozásához. Azok a dolgozók, akik az általános iskola nyolcadik osztályát eredményesen elvé. gezték, szakmunkás-képesí­téssel rendelkeznek és mun­kaviszonyban állnak, beirat­kozhatnak a szakmunkások középiskolájába. Ezekkel a követelményekkel összhang­ban egyedi elbírálás alapján — a megyei tanács művelő­désügyi osztálya, illetve Bu­da oeslen a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztálya ve­zetőjének engedélyével — a munkaviszonyban nem áUók (például gyermekes anyák, egészségügyi okok miatt ott- Hpn dolgozók), is beiratkoz­hatnak. * A szakmunkások középis­kolája a dolgozó tömegek is­koláztatása érdekében jött létre, s a sikeres érettségi vizsgával megszerzett bizo­nyítvány egyértelműen ugyanazokat a jogokat biz­tosítja, mint bármelyik kö- jéoiskolai érettségi bizonyít­vány. vagyis: a középfokú végzettséghez kötött munka­körök betöltési lehetőségét; megfelelő szakmai gyakorlat után a szakmunkás-bizonyít­vány birtokában a technikus­sá minősítés megszerzését .sikeres felvételi vizsga eseté hgn pedig a felsőfokú okta­tási ' intézményekben való to :yábh*z oldás lehetőségét. 4 A kőzéönhotban az általá sós kénzés áll. nem ped’g s továbbtanulásra és a tgghnh tussá minősítő vizsgára vaió felkészítés. Az a cél, hogy a beiratkozottak lehetőleg mind elvégezzék a három évet, és érettségi bizonyítványt sze­rezzenek. A szakmunkások középiskolájának tantervei a szakközépiskolák törzsanya­gát tartalmazzák. A tan­anyag elrendezése olyan, a minden bizonnyal jelentős felkészülésbeli különbségek (életkor, és iskolatípus) ne okozzanak zavart a tanulók­nak. A tanterv az első év­folyam bevezetéseként min­den tantárgyban több hetes alapfbgalmi ismétlést, rend­szerező áttekintést ír elő. A tanulandó tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, mate­matika, fizika, kémia (az felső és a második évfolyamon), „közgazdasági, állampolgári ismeretek” (a második és a harmadik évfolyamon). Egye­lőre néhány kijelölt iskolá­ban a tanulók többségének „szakmájához” kapcsolódó tantárgyak (oéldául biológia, elektrotechnika) választható oktatásával is kísérleteznek. A képzési forma megvá­lasztása a jelentkezők igé­nyei, munkakörülményei alapján történik. Lehet: .esti (heti háromnapos) levelező (lehet egy- vagy kétnapos); ónálló tanulás (magánvizs­gával). A szakmunkások középis­koláinak működési helyét a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, Budapesten a Fővárosi Tanács művelődés­ügyi főosztálya jelölj ki. Az esti tagozaton az okta­tás á hét három munkanap­ján 13—15 órában folyik. Újat jelent a£, .hogy .8 taní­tási órákon adott szóbeli fe­leletek, illetve egyéb ellenőr­zések (feladatlapok kitöltése, írásbeli' dolgozatok) alapján történik az értékelés. Az esti tagozaton az ófák látogatása kötelező.' A levelező tagozaton az ok­tatás • heti- egy7 vagy kétnar p©8. Az egynapos foglalkozás öt, a kétnapos foglalkozás pedig öt plusz három órás. A tanulók konzultációs (irányí­tó, ß tananyag feldolgozását közösen megbeszélő) foglal­kozásokon kapnak szaktanári segítséget a tanuláshoz, A tanulmányi eredmények elbírVSsa be^őmotőkon. va­lamint az éwéei vizsgán adott szóbeli feleletek. esetT Igge«- feladatlapos ellenőrzés, továbbá a dolgozatok ered­ményei alapján történik. A beszámolókat az évvégi tel­jesítményekben beszámítják. A levelező tagozattak konzul­tációs foglalkozásain való részvétel nem .kötej??«?» de^z természetesen előnyös es ajánlott. Az önálló tanulás elsősor­ban azok számára ajánlatos, akik az előírt tantervi anyag­ból a központilag kiadott ütemtervek alapján, egyéni tanulással, vagy az iskola ve­zetőjének hozzájárulásával vendéghallgatóként (látogat­va az esti, levelező tagozat foglalkozásai), vagy a köz­művelési intézményekben, az üzemekben szervezett előké­szítő tanfolyamokat, konzul­tációs foglalkozásokat) ké­szülnek fel, tanévenként három vizsgaidőszakban. Ök vizsgabizottság előtt tehetnek vizsgát. Vizsgára jelentkezni az iskola igazgatójánál, a vá­lasztott vizsgaidőszak előtt (június szeptember és de­cember) egy hónappal kell. Vadas Ernő művészeié Most ünnepelnénk Vadas Ernő 75. születésnapját, ha alkotóművészetének teljében pem ragadja el a korai ha-. Iái, Az idősebb korosztályú. fényképezők, hivatásosok és amatőrök egyaránt, jól em­lékezhetnek munkásságára, a fiatalok azonban sajnos már nem ismerhetik eléggé. Amatőrként kezdte, mint a legtöbb hírnevet szerzett fo­tós társa. Kezdettől fogva maga dolgozta ki felvételeit. Tehetsége olyan hamar ki­bontakozott, hogy a húszas években már sikerrel szere­pelt kiállításokon, pedig az ámgtőr fotósok akkori bírálói nagyon szigorú mércével, szinte aprólékosan méricskél­ték a fiatalok, a kezdők ké­peit. De ezek. a „kényes” igényű szakerpberek -is meg­lepődve figyelték a fiatal, Vadas Ernő egyre kiválóbb I ■’alkotásktt.—- . .. ,; 7,T?ädäs. már ä kezdet kezde­tén szigorú és igényes volt önmagával szemben. Képei­nek témáját megalkuvás nél­küli igényességgel kereste, ötletei kimeríthetetlenek, szellemesek, s a meglepeté­sek erejével hatottak. Kom- pozíciós készsége, már a korai képein is feltűnést keltettek, de nem kisebb jelentőséget tulajdonított annak, hogy technikája a legtökéletesebb legyen. Soha nem adott ki a kezéből félig sikerült, gyenge munkát. A harmincas években vi­lágszerte sorra aratta képei­vel a legnagyobb sikereket, felejthetetlenek az ez idő tájt készült Gól című képe. Li­bák, Pályaudvar, Bu.iáki me­nyecske, Tutajotok című ké­pe és sok más. aranyéremmel díjazott munkája. Csőgyár. A felszabadulás után a Magyar Távirati Iroda mun­katársa, majd főmunkatársa­ként. bizonyította kiemelkedő tehetségét. Az ötvenes évek­ben, amikor sok, egyébként vajéban jó fotós, került zsák­utcába . sematikus, túl páto- szos munkaképekkel, ő akkor is — nyugodtan mondhatjuk -7- iskolát teremtett. Mérték- tartás, jól komponált, fé­nyekkel-árnyékokkal, s a. formákkal tudatosan alakított atmoszféra jellemezte érzése­ket keltű képeit. Ezekben 8? években készültek az áldoza­tos munkát ábrázoló alkotá­sai) ä világot megjárt V.as-' varos, Jene! olvasztár, No­vemberi reggel, tísőgyár és számtalan , sok a szocialista munkát és munkást ábrázoló képe. Szénvedélyesen foglalko­zott a fiatalok nevelésével, s , avattg. bg *jj‘ kaiba .‘áz ,akkor gárdát. Művészi/ '’ szhkmaf' irányításával egész fotósgé- neráció fejlődött ki, akik ké­sőbb jelentős szerepet ját­szottak és játszanak a ma­gyar fotóéletben. Túlzás nél­kül állíthatjuk, nggy szerepe yplt abban, hogy az MTI fotó munkássága abban az időben meredeken felfelé ívelt, vi­lágviszonylatban is elismert­té vált. Abban a szerencsében ré­szesültem, hogv az ötvenes évek második felében gyak­ran elkísérhettem rinortútjai- - ra, amikor a Népszabadság részére készített több képso­rozatot. Láttam munka köz­ben, megfigyelhettem, ho­gyan kutatta állhatatos igé­nyességgel a témában rejlő legt.öké’efesebb megoldáso­kat. Körüljárta a témát, Szatmári sár A jó öreg szatmári sárról még Móricz Zsigmand írta, hogy vendégmarasztaló. Ame­lyik vendég az őszi esőzések beállta idejében ottmaradt vendéglátóinál, arra márciu­sig számítani lehetett, mert nincs olyan jármű, amivel az utak tavaszi felszáradásáig el tudna menni. Azóta sok út. épült Szatmárban. A vizeket is megszabályozták. De idén Ősszel a szatmári sár ismét megmutatta igazi arcát. Né­hány példa ebből Épül Fehérgyarmaton & Május 14. tér. Köröskörül új lakóházak, iskola, óvoda, böl­csőde emlékeztet arra a nap­ra, amikor az ember itt na­gyon nagy harcba keveredett a vízzel. Azt mondják a gyarmatiak, le a kalappal a megyei építőipar előtt, mely egyszerre iskolát, óvodát és ötvenöt lakást építj iglenleg k a t£ren CsaVUaz a, baj, hógy a felvonuló jármű szinte járhatatlanná teszi az utakat, * tér elég hosszú út­a vonalait. Mindent ellep sár. Nem lehet tudni, hol a kátyú. Azt mondják, valaho­gyan gondolkozni kellene rajta, nem lehetne-e segíteni ezen. Ebben esetleg az ott dolgozók is segíthetnének A Tiszabecsig vezető műút nagyon sok helyen új nyom­vonalon halad. Korszerűsrtet-- ték a régit is, megmagasítot­ták. Nagyon sok helyen a kanyarok kiegyenesítésére is sor került. Az új magas út azonban rengeteg gondot okoz a mellette lakóknak. El­lepi a kerteket a víz, bedu­gulnak az árkok, nehezen ké­szülnek az új feljárók és na­gyon sok községben már: pénz sincs arra, hoey a köz­ségen belüli vízszabályozást gyorsan végrehajtsák. Éppen ezért a víz marad. Amelyik szomszéd nekiáll és kimélyíti az árkot, két do­loggal játszhat: vagy a maga telkére ereszti a vizet, vagy a szomszédéra. Ez utóbbi eset­ben a szomszéd előtt ismét két lehetőség áll... és így to­vább. Minden esetre: jobb lenn? ezt is szervezettebben csinál­ni. Vannak is rá már jó pél­dák. De a legmeghökkantőbb >a jánknia jtisi'eset volt. Jön be­fele a vonathoz a busz, zsú­folásig utasokkal. Egyszer- csak az állomástól jó pár­száz méterre, pontosan a sí­neken megáll és a pilóta, ud­variasan kinyitja az ajtót, mondván: —' Innen szíveskedjenek gyalog bemenni az állomásig a sínek mellett, mert az útop, nemigen lehet járni. Az utasok leszálltak. Né­melyik még •' morgott is var lamít a foga kpzt: milyen autóbusz ez. és milyen út, hogvha nem lehet bemenni az állomásig? Amikor aztán csomagjaikkal bekocogtak oda; ahol *a vonat megáll, há­lás szívvel gondoltak az ud­varias Volán-dolgozóra. Az áutóbusz ugvanis be tudott yolna menni a megállójáig. . De opijaia ők a sínekig csak térdig érő sárban. így viszont a talnfák mcP°tt nem merül­tek meg a cipők. . 5 fc.) jobbról-palrol, alulról-felül- rál, kereste a legrpegfelelpbb helyzeteket. Amikor nekünk, kísérőinek, szinte- „már a nyelvünk, lógott”,a fáradtság* tói, akkor vette elő fényké­pezőgépét és tért vissza, az előzetesen alaposan körüljárt helyekre. Agyában már. az élőré megkomponált, szinte a kész helyzeteket rögzítette a filmre. Vadas Ernő számára a „há­látlan téma” fogalma nem léT tezett. Kifogyhatatlan volt az ötletekben, megkereste, meg is találta a legjobb megöidá? sokat. Voltak, akik a kit apó-’ sott utakon haladó folpspaH tartották, de ezek .csak. felü­letes szemlélői lehettek'mun­kásságának. Tény. hogy sohg nem alkalmazott külsődleges, egy ideig tetszetősnek is hat4 trükköket, 'nem élt fényké­pezés’ ■esetenként modernnek iffikiát-BÓtt-eszközeivel.’ Mindig i.csirtr tr miíga rnódjSft»" dol­gozott,' alkotott. A fényképe­zés tiszta eszközeivel térem- tette meg komoozíciós egysé­gű, élettel teli, mozgalmas képeit. A pillanat művészeté­nek ezek az alkotásai ma i$ megállnák a helyüket, gyö­nyörködtetnék a1 nézőt bár-í mely kiállításon. És ez nagy szó mai, gyorsan változó vi-- tágunkban.-! > Rév Miklós Január 1-tő! Uifaia állatbiztosítás Az Állami Biztosító az egyéni .és háztáji gazdaságok számára január 1-től újfajta állatbiztosítási módozatokat vezet be. Az új állatbiztosítás az eddigiekkel szemben önál­ló, nem tartalmaz megkötőt- séget, yagyis nem kaposolb- dik más vagyonbiztosításhoz.. A szolgáltatások a jelenlegi árakhoz igazodnak. A szarvasmarlia-bíztpsítás egyik alapváltozata a 25 000 forintos, úgynevezett keret­biztosítás, amely egy tenéhra és az ezzel együtt nevélt no- vendékállatokra érvényes. A kártérítés összege a tehéönéj 15 000 forintig, a növendékéi? latoknál öt-ötezer forintig terjedhet. A szarvasmárha- biztosítás köthető egyedi rjigSÍ elöléssel is, tehénre leg­feljebb 000, hízómarhára 10 000 ’ nővén.lékállatokra 5Ö0Ö forint biztosítási össze­gig. A keret és az egyedi biztosítások tetszés - szerint kombinálhatok. Az új sertés- valamint juh- és kécskebiztosítás is két alapvető változatban köthető. Az egyik háromezer, a másik ötezer forintos keretbiztosí­tás, amely főleg azok számá­ra kedvező, akik sok állatot — anyakocát- is — tartanak- A térítési összeg anyakocára háromezer forint, egyéb ser­tésekre — három hónapos .kartól — kilogrammonként 26 forint, a juhokra és ß kecskékre 500 forint ü . 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents