Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
MM. éeeemher Ti. innT.fcr WAGirAiífmwx«5 — va^at?ttat*t mettEk-tet 9 N yíregyháza felsőfokú központ és mtmkásváros! Az elmúlt négy esztendő alatt olyan Változások mentek végbe e település életében, •melyről mi, a városlakók sem álmodhattunk. A fejlődés — összehasonlítva az országos ás a megyei ütemmel — kiemelkedően gyors. Csak néhány példa: a lakosság száma elérte a nyolcvanhatezret. A város aktív keresőinek közel háromnegyede — 30 ezer ember — a munkásosztályhoz tartozik. Ezzel a munkásság • város társadalmának meghatározó tényezőjévé vált alatt a zöldségfélék termőterülete háromszo rosára nőtt. A közös gazdaságok egyik légfon tosabb törekvése, hogy megfelelő mennyiségű zöldségfélékkel lássák el a város lakosságát Százmillió forintot fektettek be négy év alatt a város mezőgazdaságába. A nyíregyháziak ezrei az elmúlt esztendők során aranybetűkkel írták be nevüket a város történetébe. Méltán mondhatjuk, hogy méj: soha nem volt példa a lakóhelyszeretet olyan megnyilvánulásaira, mint ezekben az években. Száz és száz óvodás korú gyermek jutott így méltó hajlékhoz. A nyíregyháziak kezdeméfővezeték megépítése Ennek köszönhető, hogy gy év múlva már 5100 lakásban lesz távhőszolgáltatás és közel ötezerben melegvíz. A város villanyhálózata ma már 415 kilométer hosszúságú, s a villannyal el nem látott lakások aránya a négy esztendő során a elére .— 3,8 százalékra — csökkent. Nagy dolog ez egy olyan kiterjedt és nagy tanyavilág- ;al rendelkező településen, amilyen Nyíregyháza! 1975 végére a lakások háromnegyedében letz gáz. Munkásnők a BEAG nyíregyházi Özemében. Négy év alatt több mint hatezer új munkahely létesült. A város ipara évről évre 14 százalékkal termelt többet mint korábban. Az elmúlt évben 5,3 milliárdos értéket állítottak elő ipari üzemeinkben, s idén már 6 milliórdot. Óriási iram. Négy év alatt korszerű üzemek kapcso- üédtak a termelésbe, mint például a Hullámdoboz- és Zsákgyár, a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára, a VOR nyíregyházi gyára, a tejporgyár — és sorolhatnánk még a kisebb- nagyobb beruházásokat. Az Iparnak több olyan létesítményével gazdagodtunk a 48 hónap során, amelyek világszínvonalon termelnek. Világszínvonalon és — szinte az egész nilág számára: a külföldre menő gyártmányok értéke megközelíti a másfél milliárd forintot. Nem is olyan régen még nagy gond volt ítt az elhelyezkedés. Elmondhatjuk, hogv megoldódott a város férfilakosságának teljes foglalkoztatása és több ezer asszony és leány is megfelelő munkaalkalomhoz jutott. Csupa örvendetes adat. A lakóhely szeretete A termelés növekedésének nagyobb része — hatvan százaléka — a termelékenyebb munkából adódott. Hatékonyabban és gazdaságosabban dolgozik a nyíregyházi ipar. A munkátok felét foglalkoztatják egy, egyharmadát két műszakban, és már több mint négyezer ember dolgozik három műszakban. A város ipari üzemeinek átlagos műszakszáma 1,65, ez megriadja az országos és a megyei átlagot. Az iparban és építőiparban dolgozók jövedelme az elmúlt négy évben 26 százalékot emelkedett. Az utcán járva-kelve is láthatjuk, hogy az építőipar sem az, ami tegnap volt. Űj nagy teljesítményű gépek léptek munkába, a lakások, •z ii?emek, a kórházak és iskolák jóval hamarabb és korszerűbb kivitelben, jobb minőségben készülnek el, mint korábban. Az eddig szinte teljesen mezőgazdasági jellegű városban kisebb területre szorult a mezőgazdaság, ugyanakkor a három termelő- szövetkezet teljes termelési értéke és bevétele js mintegy 50 százalékkal növekedett négy esztendő alatt. A jelentősen nagyobb pénzbevételt kevesebb ember termelte meg. Huszonhatezer forint körül alakul idén az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó jövedelem. Forradalmi változások következtek be a mezőgazdaságban: vegyszerekkel védik a növényeket és olyan fajtákat termesztenek amelyek a legnagyobb hozamot adják, tudományosan kialakított módszerekkel táplálják a tálait é? olyan gépek állnak az ember szolgálatába, amilyeneket korábban "'em is '"■‘tünk. izeknek is köszönhető, hegy négy esztendő nyezte kommunista műszakok forintjai a bölcsődefejlesztést alapozták. Járdákat építenek és fákat ültetnek az emberek. Városunk sorsának alakulása úgyszólván valamennyi nyíregyházi Személyes ügyévé vált. Nagy jelentősége van ennek egy olyan településen, amely most egyszerre éli a várossá és a nagyvárossá válás korát. Nemcsak a városlakók tesznek sokat lakóhelyükért, a lakóhely is sokat ad lakóinak Ha négy esztendő alatt semmi más nem létesült volna ebbben a városban csak a korszerű és méreteiben is impozáns Jósaváros, már akkor is elmondhatják a jelenkor építtetői és építői, hogy nem dolgoztunk hiába. De ez idő alatt öt és fél ezer új lakásba költözhettek be az emberek. Bérlakásba, öröklakásba, szövetkezeti házakba és takaros családi házakba. Az utóbbi két évben háromszáz munkáscsalád kapott terven felül kényelmes otthont és ezzel a számmal is országos elsők lettünk. De igen figyelemre méltó, hogy az eltelt négy esztendőben a kiutalt tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű lakások háromnegyed részét fizikai dolgozók kapták. Nyíregyházán ma százhetvennel több gyereket vehetnek fel a bölcsődékbe, ezerhetvenöttel több gyerek járhat óvodába (77 százalékos növekedés!) Két új ultramodern általános iskola épült, negyvenhárommal több az általános iskolai tanterem. Üj épületbe költözött a közgazdasági szakközéoiskola és á 107-es szakmunkásképző intézet. Nemrég avattuk a 110- es szakmunkásképző kollégiumát és modern tanműhelyét. Elkészült a 216 személyes Mün- nich Ferenc középiskolai kollégium. Már a befejezéshez közeledik a kereskedelmi és vendéglátóipari iskolakombinót építkezése is. Még felsorolni is nehéz, mi minden létesült ezeken kívül! Háromszáz személyes kollégium, könyvtár és előadótermek a tanárképző főiskolán, új műhelycsarnok a holnap agrármérnökei számára. Ifjúsági és vidámpark a Sóstón, új, méltó hajlék a múzeumnak és levéltárnak, a kerületek párttagságának és ifjúságának. Szép sport- csarnok a városi stadionban és téliesített uszoda a Sóstón. Víz, villany, gáz Belgyógyászati is szülészeti pavilont adtak át ez időben, a nyíregyházi kórházban, újjáépítették a 3-as belgyógyászati osztályt, s most készül egy kétszáz ágyas belgyógyászati épület. Nyáron már vizet adtak az új nyírteleki kutak, s befejezés előtt áll a víztermelő-elosztóhálózat fejlesztése. Ami igen sokat mond: jövő év végére a város l?kásainak 46 százalékában lesz már vezetékes víz. Több mint százmillióba került a hőerőmű és a távfűtési A város 192 kilométeres úthálózatának a fele ma már kiépült, a járdák hossza 30 kilométerrel nőtt. Ezzel együtt korszerűbb lett a közlekedés. A várossá válás nagy lépteit Jelzi, hogy idén augusztus 20 -án üzembe lépett az új Crossbar-rendszerű telefonközpont, amely lehetővé tette a távhívást is. Nagy városoknak is dicsőségére válna az az idén átadott két új áruház, amely már reprezentánsa is fejlődő kereskedelmünknek. Az ÁBC-áruházak, a modem üzletek egész sorát lehetne még említeni, amelyek születési dátuma 1970 és 1974 ősze között van. 20 ezer négyzetméterrel nagyobb ma a nyíregyházi kereskedelmi hálózat alapterülete, mint korábban volt, és ez ötven százalékos növekedést jelenti FAnyképeita: Etek Emil Még nem elég Talán felesleges Is kommentárt fűzni a számokhoz, hiszen azok önmagukért beszélnek. Talán azt is felesleges elmondani — hiszen az olvasó mindenkinél jobban tudja —, hogy ebből a páratlan méretű növekedésből követkéznek az újabb és újabb igények, az előre tervezett, s az esetenként nem várt gondok. Például van iparunk, de még nem minden nő tud elhelyezkedni. Vannak korszerű termékeink, de még sok az elavult. Vannak kitűnő gépeink, de még nem használják ki mindegyiket megfelelően. Vannak igen jó termelőszövetkezeteink, de még sok a szétszórt tábla, még nem megfelelő a jövedelem. Vannak szakszövetkezeteink is, amelyek a régi, elavult módon gazdálkodnak. A városszeretet jó példáival lépten-nyo- mon találkozhatunk. Ám sok alkotó energia marad parlagon, s szűkös anyagi lehetőségeink is fékezik az emberek lelkesedését. Sok az új lakásunk, de még mindig kevés. Nem elegendő a közműhálózat és közel sincs annyi pénz, amennyi az igények kielégítéséhez elegendő volna. Még mindig kevés a bölcsőde, az általános iskolai tanterem, kevés és korszerűtlen a napköziotthonos konyha, hiányoznak a napközis tantermek, a játékszobák, a klubtermek, az iskolai sportlétesítmények. Az egészségi ellátás a fejlődés ellenére is alacsony színvonalú. Irta: Kopka János Még sok a gondunk a szolgáltatásban, a tanyák és külterületek ellátása igen hiányos... Mondhatnánk tovább az eredményeket és a gondokat is. Az elmúlt négy esztendő mérlege mindent összevetve igen kedvelő. Joggal mondhatjuk: új várost teremtettünk. Lélegeztető gép a kórház intenzív osztályán. KMllmZlFISBÉTE] ********************************************************** 1970 Nyíregyháza reprezentatív városrésze: a Jósaváros. A Kelet Áruházban. j A Kun Béla utcai óvodában.
