Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

1974 (íeeemSer Ti. !CBT,e¥ MACYARORSZÄÖ Nyíregyházi tapasztalatok A mimWerseny megájhodása A NYÍREGYHÁZI VÁRO­SI PÁRTBIZOTTSÁG — hasonlóan más pártbizottsá­gokhoz — rendszeresen visz- szatér a felsőbb pártszervek és a saját határozatai végre­hajtásának ellenőrzésére, s meghatározza a további ten­nivalókat. így került sor a közelmúltban Na szocialista munkaverseny-mozgalom to­vábbfejlesztéséről szóló KB- határozat végrehajtásának vizsgálatára a város üzemei­ben A szocialista munkaver­seny-mozgalom a korábbi években jelentős sikereket ért el. Az esztendők során azonban szükségessé vált továbbfejlesztése, megújítá­sa. méghozzá két irányban, ahogyan ezt pártunk Köz­ponti Bizottsága megfogal­mazta. Egyrészt a korábbi, főleg mennyiségi vállalások helyébe olyan célokat kell állítanunk, amelyek a gazda­ság intenzív fejlesztését se­gítik: másrészt el kell érni. hogy a munkaverseny révén kapjon fokozott megbecsü­lést a munka kiváló végzé­se, s ezzel együtt a jól dol­gozó munkások részesüljenek nagyobb anyagi és társadalmi elismerésben. Városunkban mind több vállalatnál tapasztalható hogy a vezetők rendszeresen tájékozódnak a munkaver- senv-mozgalom helyzetéről, eredményeiről. Jó példa erre a MÁV. a konzervgyár Itt a vezetők a munkaverseny szervezését, irányítását, rend­szeres ellenőrzését és érté­kelését mindinkább munka­kört kötelességüknek a gaz­dasági iránvftó munka szer­ves részének tekintik, ezt a párt- és társadalmi szervek­kel szorosan együttműködve végzik. Ez azonban még nincs mindenütt így. Akad ma is olyan vállalat, ahol a mun­kaverseny szervezését és irá­nyítását, ellenőrzését rábíz­zák a versenyfelelősökre. Egyes középszintű vezetők év közben keveset, inkább csak kampányszerűen törődnek a munkaversennyel, nem el­lenőrzik rendszeresen a ver­seny állását, az eredménye­ket, s csak az év végén, az értékelésekor foglalkoznak Intenzívebben vele. Az ilyen vezetők nem lát­ják a versenymozgalomban rejlő nagv lehetőségeket, azt hogv e mozgalom mennyire segítheti az üzem. a műhely éves feladatainak teljesítését a minőség javítását, a selejt csökkentését, a termelőbe­rendezésele jobb kihasználá­sát. A DOLGOZÓK SZÍVESEN VÁLLALJAK a többletmun­kával, a nagyobb erőfeszíté­sekkel járó feladatok megol­dását, ha azok konkrétak, s értelmét, munkájuk megbe­csülését látják. Ezért vált szükségessé, hogy a vállala­tok — a Központi Bizottság és a kormány határozatainak megjelenését követően — át­dolgozzák a versenyszabály­zatukat, a versenyformákat, az anyagi, az erkölcsi elisme­rés formáit, valamint az ér­tékelés feltételeit és módoza­tait. Emellett évenként — az éves tervfeladatokkal össz­hangban — meghatározták a konkrét versenvcélokat amelyek az adott termelő­egység.. munkaterület leg­fontosabb éves feladatain alapulnak. A versenycélok között előtérbe került a ter­mékek. alkatrészek általában a munka minőségének javí­tása a selejtszázalék csök­kentése, a monkafem-piem a rrvtinVnpc£s a szelem 1avitása, az iírevn- és? mMnVnszervezps Vofc-Tifvr se, a term«1 ^s-el^V^rftés. a7. az ^ az anvag- és készletgazdál­kodás lobb össznbannplá^r,. az úíítómoznalom további szélesítse a lakosság ellátá­sának javítása. A szárialista brígédnk tűl- nvomó töhksóge példát mu­tat a munkában, a munka­helyi légkör a közösségi szel­lem javításában, a nvmkafe- gve'em. technológiai fpgve- lem megtartásában. Tagiaik zöme igyekszik példamutató­an dolgózni és élni. Soku­kat a munkában elért ered­ményeik, társadalmi akti­vitásuk,, segítőkészségük alapján példaként állíthat­juk mások elé. Ilyen kollek­tíva a Szabolcs Cipőgyár Bé­ke brigádja, amely elnyerte a Szakma kiváló brigádja elmeri á ‘Sárvárt Termei 5szö- vetkézer'ICáltoT Éva' brigád­ja. •'irtVelV szintén a Szakma kiváló kitűntető címet érte el. De sorolhatnánk még jó néhány brigádot, amelynek tagjai becsületes, jó munká­jukkal példamutató magatar­tásukkal kiérdemelték a leg­jobbaknak járó megtisztelő, címet. Sok brigád patroná’ egy-egy óvodát, bölcsődét, is­kolát, vagy szociális otthon gondozottad, állami gondo­zásba vett gyerekeket stb. Segítik egymást a munkában, a tanulásban éppúgy, mint a családi ház építésében. Pél­dát mutatnak a kommunista műszakok szervezésében is. és még számos tanűjelét ad­ják a közösségi szellemük­nek, önzetlen áldozatkészsé­güknek. Az osztályok, műhelyek közötti verseny és az egyéni munkaversény már nem any- nyira elterjedt, mint a bri­gádmozgalom. Csupán né­hány helyen — elsősorban a nagyobb vállalatoknál — ta­lálkozhatunk e versenyfor­mákkal. vállalataink, szö­vetkeze a link — lehető­ségeikhez mérten nagy gon­dot fordítanak a munkaver­seny hatákony anyagi és er­kölcsi ösztönzésére. Az utób­bi években 50 százalékkal emelkedett a verseny érté­kelésekor kifizetett jutta­tások összege. Javult az anyagi és erkölcsi elismerés közötti összhang, bár az ered- ményekkel még nem lehe­tünk teljesen elégedettek. Nem sikerült előbbre lépni a béreken felüli jövedelmek elosztásában úgy, hogy az szorosabban kapcsolódjék a munkában és a munkaver­senyben együttesen elért eredményekhez. Kedvező és helyeselhető, hogy ma már a követelmé­nyeket nem teljesítő szocia­lista brigádot mind gyakrab­ban minősítik vissza mun­kabrigáddá, vagy szocialista címért küzdő brigáddá. A vá­rosban több brigáddal tör­tént ez meg, mert a verseny­mozgalomban meghatáro­zott fokozott követelménye­ket vagy azok egy részét nem teljesítették. Egv-két esetben egy-egy brigádtag munkafegyelmi vétsége miatt minősítik vissza a brigádot, mivel a brigád többi tagja nem lépett fel idejében a vétség elkövetőjével szem­ben. MOST 18, A JÖVŐBEN IS erőteljesebben hangsúlyoz­zuk. hogy a pártszervezetek­nek kötelességük saját terü­letükön a felsőbb pártszer­vek ezirányú határozatainak végrehajtását ellenőrizni és minden eszközzel segíteni. A párttagokon, a kommunis­ta gazdasági vezetőkön, a szakszervezetekben dolgozó kommunistákon múlik, hogy ez a kibontakozott mozga­lom eredményeiben tovább gazdagodjék, a XT. kongresz- szus és hazánk felszabdulá- sának 30. évfordulójára in­dított munkaverseny minél szebb sikereket érjen ei. Pillán Imre, ss MST!»TP NvíregyMri Városi Bizottságának osztályvezetője B andies, ez az elnyűhe­tetlen, hajtós ember, a tsz-eLnök az imént érkezett a Mulatóból. Álmat­lan, borostás, gyűrött Leg­szívesebben talán ledülne az ágyba pihenni. Nem teheti. Arcán, szemében fáradtság, boszus, tehetetlen elkesere> dettség. Ügy tekint ki az ab­lakon, mintha kívülről várna megváltást, segítséget. Olyan most. mint egy csatát vesztett hadvezér, aki hiába ostromol­ta meg erővel — ésszel — többször a várat nem tudta bevenni. Rajta is kifogott az elemi túlerő. Eső májustól, előtte szárazság, később a belvíz, fagykár. Csak földrengés nem volt. Nem régen még ott húz­ta magát a térdig érő vízben- sárban, próbált kedvet csalni egy-egy viccel az asszonyok arcára, itt is ott is szedett egy zsáknyi tengerit, s humo­rosan megjegyezte, írják be neki is. És aztán kiálltak az emberek a táblából. Fel kel­lett adni a küzdelmet Kény­szerültek rá. Kifogott rajtuk a Mulató. Kifogott az már másokon is. Pedig, mint a szájhagyomány tartja jó hely. Nem véletle­nül Mulató a neve a táblá­nak. dűlőnek, fordulónak, ki hogy mondja errefelé. Vala­OJ TERMÉK a NAGYHALASZI ZSÁKGYARBÓL. A nagyhalá­szi isákgvórban a hagyományos rost alapanyagú zsákok gyártáso mellett megkezdték a polipropilénszál-gyártást és szövést Beszereztek egy olasz Covema automata gépsort és a 3é szövőgépen már ebben az évben egymillió négvzet- méter készül az úi termékből. Képünkön: a polipropüén­jzál-gyártó gépsor. (MTI Foto — Balogh P. László) ______ Répahegy tövében Ha a 17 százalékos cukortartalom megless... Naponta 25 30 vagon! is megraknak cukorrépával a rakamazi állomáson a rakodódé* pék segítségével. (Hammel Józsel felvétele^ Ki látott már egy halomban 400 vagon cukorrépát? Szí­veskedjenek az utasok ki­nézni a rakamazi vasútállo­máson. Ott van a répa. Egy kisebbfajta hegy, több száz méter hosszúságban. Ha meglesz a 17 százalékos cu­kortartalma, akkor közel hét­százezer kiló cukrot nyernek belőle. De ez csak egy része a Sze­rencsi Cukorgyár most folyó szállítási tevékenységének. A gyár állomási mérlegházában Czagány Sándorral, az egyik körzeti vezetővel beszélget­tünk. Elmondta, hogy eddig idejött kilencszáz vagon cu­korrépa és még várnak öt­száz vagonnal. Mindent be­szállított a rakamazi Győze­lem Termelőszövetkezet, Ti- szaeszlár, a gávai Űj Élet, Balsa. Még Nagycserkesz és Vencsellő1 tartozik sokkal. A minapi mínusz öt fokos fagy sem ártott meg a nagy ha­lomnak. Naponta tucatnyi vagonnal szállítanak el Sze­rencsre. Voltak akcióik: pél­dául Kemecséről, az állo­másról közvetlenül a gyárba is vittek cukorrépát, de a szállítási nehézségek miatt ez ritka alkalom volt. Akik a rakodással foglal­koznak, ezt a hegyet markol- ják a nagy géppel. A marko­lógép egy fogásra öt mázsát emel át a vagonba. Napi tel­jesítménye harminc vagon. Ehhez a gépésznek napi tíz- tlzennégy órát kell ülnie a kormány mellett. A markoló­gép vezetőjén kívül még négy ember villával szedege­ti az elhullott répát. A mar­kológép vezetője szerényen ötezer forint havi keresetről vall. A villások háromezer­kétszázat mondanak. Nem messze Ide a varjúla- posi tagban Sváner Antal traktorossal találkoztunk, aki a gávavcncsellői Szabad­ság Tsz-nek most fejezte be a cukorrépa-betakarítást és állt rá a kukoricatörésre. Itt, a varjúlaposi földeken a gá- vavencsellői Szabadság Ter­melőszövetkezet 2-es számú üzemegységében találkoz­tunk Pájer János 19 éves traktorossal, aki elmondta, hogy az egész cukorrépa-be­takarításban az volt a leg­nehezebb, hogy legalább a töltésig kivonszolják a ter­mést A töltés is olyan volt, mint a szivacs, de azon lega­lább lehetett Járni, A gávavencsellől Szabad­ság Termelőszövetkezetben száztíz hektáron hektáron­ként 350 mázsa cukorrépa termett, amivel nincsenek nagyon megelégedve, mert tavaly négyszázon felül volt a termés. A kukoricatöréssel lehet, hogy még karácsonyig is bajlódnak, mert az 515 hektáron minden vízkár és időjárási nehézség ellenére is megtermett hektáronként a harmincöt mázsa. Az alma- termésük kilencmilliót ho­zott A háromezer-nyolcszás hektáron gazdálkodó ezer- négyszáz tag az Idén is meg­forgatta a nyolcvanmilliót Visszatérve Rakamazra még láttunk útközben a tí- mári földeken szántani Cso­dálatos látvány. Havas a föld, hófehér. Ahol az eke már járt, ott fekete. Amit még nem hasított fel, fehér. Az országút másik oldalán egy másik tímári gépész — ugyancsak szép látvány —, halványrózsaszínű műtrágyát szórt a nemrég hullott friss hóra. GN7 MULATÓ mikor nagyon régen a kör­nyékét erdő, legelő szegélyez­te, s a pásztor emberek itt gyülekeztek, amikor a nyájat legeltették. Egy nagy lapos rész ez, sokszor állt rajta tó- nyi nagyságú víz. Itt a viz mellett mulatoztak Tunyog, Matolcs meg a környék pász­torai Víz alatt áll most is. Csak. hogy most egy szép ötven holdnyi kukorica égnek me­redő szárai emelkednek ki a tóból, már bámulnák, rot­hadnak a szárai, s az eső má­jus óta veri a földet. Hetek óta próbálkoznak megközelí­tésével. Lehetetlen volt ed­dig. Októberben ellepte a viz. Mutatja a csizmaszárán az elnök, meddig ér. Tegnap volt egy kis, Rillényi fagy. Reménykedtek, hogy gyalog­erővel megrohamozzák, s le­törik a kukoricát vízben. Küzdelmes nap volt. Jöttek az emberek, gázoltak a víz­ben, fázlódtak, végül is meg­hátráltak. Egy fél kocside- réknyi tengerit szedhettek. Ügy hordták ki ölben kasok­kal. Kémleli az eget az elnök, várja a fagyot. Fenn Szat­márion már csak ez segíthet Áll most a mondás, majd ha fagy. Álljon be, s akkor rá tudnak menni a földekre, de addig csak tehetetlenül né­zik. Háromszáz hold kukori­cájukból fele van víz alatt, a másik felét küzdelemmel, megduplázott energiával tö­rik, szedik, hordják, óvják, szállítják. Egymillió 200 ezer forint érték van kinn a sza­bad ég alátt. Most háromszáz ember van kinn a tunyogma- tolcsi határban. Mentik, ami menthető. Szakadó esőben szedték az almát, utána a cukorrépát. Csaknem ezer hold a háztáji. Szerencse, hogy az már benn van a raktárban. De még hat —hétezer mázsa cukorrépa kint van egy 56 holdas táblá­ban. Ott még a lánctalpasok sem élnek meg. Fáradtan ál­matlanul mondja az elnök, hogy szombaton három lánc­talpassal két kocsi cukorré­pát tudtak kivonszolni a sár­tengerből. Addig nem tudnak mozogni, míg a fagy nem jön Olyan fagy nem lesz, ami el­bírja a gépeket. Nehéz, küzdelmes év. A tu- ayogmaWcsi Zalka Máté Tsz-t most ez duplán sújtja. Június 13-án a Szamos árus­rét elöntötte a víz. Odaveszett száztíz hold konyhakertészet Szívük fájt a szépen fejlődött paprikáért az embereknek. Kiveszett háromszáztíz hol­don a búza, zöldbab, s egyéb növény. Odavan négymilliói És erre jött a belvíz, akkor amikor megpróbáltak az ár­víz után növényeket újra ül­tetni. Majd egy újabb árvízi hullám. És felül az eső. Esett» csak esett. Tépázta az Idegeket, ki űri« a reményt az emberekből. Es ők mégsem hátráltak. Újra kezdtek. És ott vannak most is. Ostromolják a Mulatót, a víz alatt álló táblákat Víz­ből, vízzel együtt szedik « cukorrépát, a kukoricát Irtunk azokról, akik segí­tettek, akik egy—két hétig hősies helytállásukkal esőben., sárban milliós értékeket men­tettek meg. Ezek az emberek, köztük a tunyogmatolcsiak, a tsz-pa- rasztság minden nap ott van. Hajnaltól késő estig. Fáradt az elnök. Kifogott aa embereken a Mulató. Vajon, mikor ostromolják meg új­ra? És sikeres lesz-e? Bi/.ora benne az emberek végül is felülkerekednek. (F. Ej

Next

/
Thumbnails
Contents