Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

1974 (íeeemSer Ti.

!CBT,e¥ MACYARORSZÄÖ

Nyíregyházi tapasztalatok

A mimWerseny megájhodása

A NYÍREGYHÁZI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG —

hasonlóan más pártbizottságokhoz — rendszeresen visz- szatér a felsőbb pártszervek és a saját határozatai végrehajtásának ellenőrzésére, s meghatározza a további tennivalókat. így került sor a közelmúltban Na szocialista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztéséről szóló KB- határozat végrehajtásának vizsgálatára a város üzemeiben

A szocialista munkaverseny-mozgalom a korábbi években jelentős sikereket ért el. Az esztendők során azonban szükségessé vált továbbfejlesztése, megújítása. méghozzá két irányban, ahogyan ezt pártunk Központi Bizottsága megfogalmazta. Egyrészt a korábbi, főleg mennyiségi vállalások helyébe olyan célokat kell állítanunk, amelyek a gazdaság intenzív fejlesztését segítik: másrészt el kell érni. hogy a munkaverseny révén kapjon fokozott megbecsülést a munka kiváló végzése, s ezzel együtt a jól dolgozó munkások részesüljenek nagyobb anyagi és társadalmi elismerésben.

Városunkban mind több vállalatnál tapasztalható hogy a vezetők rendszeresen tájékozódnak a munkaver- senv-mozgalom helyzetéről, eredményeiről. Jó példa erre a MÁV. a konzervgyár Itt a vezetők a munkaverseny szervezését, irányítását, rendszeres ellenőrzését és értékelését mindinkább munkakört kötelességüknek a gazdasági iránvftó munka szerves részének tekintik, ezt a párt- és társadalmi szervekkel szorosan együttműködve végzik.

Ez azonban még nincs mindenütt így. Akad ma is olyan vállalat, ahol a munkaverseny szervezését és irányítását, ellenőrzését rábízzák a versenyfelelősökre. Egyes középszintű vezetők év közben keveset, inkább csak kampányszerűen törődnek a munkaversennyel, nem ellenőrzik rendszeresen a verseny állását, az eredményeket, s csak az év végén, az értékelésekor foglalkoznak Intenzívebben vele.

Az ilyen vezetők nem látják a versenymozgalomban rejlő nagv lehetőségeket, azt hogv e mozgalom mennyire segítheti az üzem. a műhely éves feladatainak teljesítését a minőség javítását, a selejt csökkentését, a termelőberendezésele jobb kihasználását.

A DOLGOZÓK SZÍVESEN VÁLLALJAK a többletmunkával, a nagyobb erőfeszítésekkel járó feladatok megoldását, ha azok konkrétak, s értelmét, munkájuk megbecsülését látják. Ezért vált szükségessé, hogy a vállalatok — a Központi Bizottság és a kormány határozatainak megjelenését követően — átdolgozzák a versenyszabályzatukat, a versenyformákat, az anyagi, az erkölcsi elismerés formáit, valamint az értékelés feltételeit és módozatait. Emellett évenként — az éves tervfeladatokkal összhangban — meghatározták a konkrét versenvcélokat amelyek az adott termelőegység.. munkaterület legfontosabb éves feladatain alapulnak. A versenycélok között előtérbe került a termékek. alkatrészek általában a munka minőségének javítása a selejtszázalék csökkentése, a monkafem-piem a rrvtinVnpc£s a szelem 1avitása, az iírevn- és? mMnVnszervezps Vofc-Tifvr se, a term«1 ^s-el^V^rftés. a7. az ^

az anvag- és készletgazdálkodás lobb össznbannplá^r,. az úíítómoznalom további szélesítse a lakosság ellátásának javítása.

A szárialista brígédnk tűl- nvomó töhksóge példát mutat a munkában, a munkahelyi légkör a közösségi szellem javításában, a nvmkafe- gve'em. technológiai fpgve- lem megtartásában. Tagiaik zöme igyekszik példamutatóan dolgózni és élni. Sokukat a munkában elért eredményeik, társadalmi aktivitásuk,, segítőkészségük alapján példaként állíthatjuk mások elé. Ilyen kollektíva a Szabolcs Cipőgyár Béke brigádja, amely elnyerte a Szakma kiváló brigádja elmeri á ‘Sárvárt Termei 5szö- vetkézer'ICáltoT Éva' brigádja. •'irtVelV szintén a Szakma kiváló kitűntető címet érte el. De sorolhatnánk még jó néhány brigádot, amelynek tagjai becsületes, jó munkájukkal példamutató magatartásukkal kiérdemelték a legjobbaknak járó megtisztelő, címet. Sok brigád patroná’ egy-egy óvodát, bölcsődét, iskolát, vagy szociális otthon gondozottad, állami gondozásba vett gyerekeket stb. Segítik egymást a munkában, a tanulásban éppúgy, mint a családi ház építésében. Példát mutatnak a kommunista műszakok szervezésében is.

és még számos tanűjelét adják a közösségi szellemüknek, önzetlen áldozatkészségüknek.

Az osztályok, műhelyek

közötti verseny és az egyéni munkaversény már nem any- nyira elterjedt, mint a brigádmozgalom. Csupán néhány helyen — elsősorban a nagyobb vállalatoknál — találkozhatunk e versenyformákkal.

vállalataink, szövetkeze a link — lehetőségeikhez mérten nagy gondot fordítanak a munkaverseny hatákony anyagi és erkölcsi ösztönzésére. Az utóbbi években 50 százalékkal emelkedett a verseny értékelésekor kifizetett juttatások összege. Javult az anyagi és erkölcsi elismerés közötti összhang, bár az ered- ményekkel még nem lehetünk teljesen elégedettek. Nem sikerült előbbre lépni a béreken felüli jövedelmek elosztásában úgy, hogy az szorosabban kapcsolódjék a munkában és a munkaversenyben együttesen elért eredményekhez.

Kedvező és helyeselhető, hogy ma már a követelményeket nem teljesítő szocialista brigádot mind gyakrabban minősítik vissza munkabrigáddá, vagy szocialista címért küzdő brigáddá. A városban több brigáddal történt ez meg, mert a versenymozgalomban meghatározott fokozott követelményeket vagy azok egy részét nem teljesítették. Egv-két esetben egy-egy brigádtag munkafegyelmi vétsége miatt minősítik vissza a brigádot, mivel a brigád többi tagja nem lépett fel idejében a vétség elkövetőjével szemben.

MOST 18, A JÖVŐBEN IS

erőteljesebben hangsúlyozzuk. hogy a pártszervezeteknek kötelességük saját területükön a felsőbb pártszervek ezirányú határozatainak végrehajtását ellenőrizni és minden eszközzel segíteni. A párttagokon, a kommunista gazdasági vezetőkön, a szakszervezetekben dolgozó kommunistákon múlik, hogy ez a kibontakozott mozgalom eredményeiben tovább gazdagodjék, a XT. kongresz- szus és hazánk felszabdulá- sának 30. évfordulójára indított munkaverseny minél szebb sikereket érjen ei.

Pillán Imre,

ss MST!»TP NvíregyMri Városi Bizottságának osztályvezetője

B

andies, ez az elnyűhetetlen, hajtós ember, a tsz-eLnök az imént érkezett a Mulatóból. Álmatlan, borostás, gyűrött Legszívesebben talán ledülne az ágyba pihenni. Nem teheti. Arcán, szemében fáradtság, boszus, tehetetlen elkesere> dettség. Ügy tekint ki az ablakon, mintha kívülről várna megváltást, segítséget. Olyan most. mint egy csatát vesztett hadvezér, aki hiába ostromolta meg erővel — ésszel — többször a várat nem tudta bevenni.

Rajta is kifogott az elemi túlerő. Eső májustól, előtte szárazság, később a belvíz, fagykár. Csak földrengés nem volt. Nem régen még ott húzta magát a térdig érő vízben- sárban, próbált kedvet csalni egy-egy viccel az asszonyok arcára, itt is ott is szedett egy zsáknyi tengerit, s humorosan megjegyezte, írják be neki is. És aztán kiálltak az emberek a táblából. Fel kellett adni a küzdelmet Kényszerültek rá.

Kifogott rajtuk a Mulató. Kifogott az már másokon is. Pedig, mint a szájhagyomány tartja jó hely. Nem véletlenül Mulató a neve a táblának. dűlőnek, fordulónak, ki hogy mondja errefelé. ValaOJ TERMÉK a NAGYHALASZI ZSÁKGYARBÓL. A nagyhalászi isákgvórban a hagyományos rost alapanyagú zsákok gyártáso mellett megkezdték a polipropilénszál-gyártást és szövést Beszereztek egy olasz Covema automata gépsort és a 3é szövőgépen már ebben az évben egymillió négvzet- méter készül az úi termékből. Képünkön: a polipropüénjzál-gyártó gépsor. (MTI Foto — Balogh P. László)

______

Répahegy tövében

Ha a 17 százalékos cukortartalom megless...

Naponta 25 30 vagon! is megraknak cukorrépával a rakamazi állomáson a rakodódé* pék segítségével. (Hammel Józsel felvétele^

Ki látott már egy halomban 400 vagon cukorrépát? Szíveskedjenek az utasok kinézni a rakamazi vasútállomáson. Ott van a répa. Egy kisebbfajta hegy, több száz méter hosszúságban. Ha meglesz a 17 százalékos cukortartalma, akkor közel hétszázezer kiló cukrot nyernek belőle.

De ez csak egy része a Szerencsi Cukorgyár most folyó szállítási tevékenységének. A gyár állomási mérlegházában Czagány Sándorral, az egyik körzeti vezetővel beszélgettünk. Elmondta, hogy eddig idejött kilencszáz vagon cukorrépa és még várnak ötszáz vagonnal. Mindent beszállított a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet, Ti- szaeszlár, a gávai Űj Élet, Balsa. Még Nagycserkesz és Vencsellő1 tartozik sokkal. A minapi mínusz öt fokos fagy sem ártott meg a nagy halomnak. Naponta tucatnyi vagonnal szállítanak el Szerencsre. Voltak akcióik: például Kemecséről, az állomásról közvetlenül a gyárba is vittek cukorrépát, de a

szállítási nehézségek miatt ez ritka alkalom volt.

Akik a rakodással foglalkoznak, ezt a hegyet markol- ják a nagy géppel. A markológép egy fogásra öt mázsát emel át a vagonba. Napi teljesítménye harminc vagon. Ehhez a gépésznek napi tíz- tlzennégy órát kell ülnie a kormány mellett. A markológép vezetőjén kívül még négy ember villával szedegeti az elhullott répát. A markológép vezetője szerényen ötezer forint havi keresetről vall. A villások háromezerkétszázat mondanak.

Nem messze Ide a varjúla- posi tagban Sváner Antal traktorossal találkoztunk, aki a gávavcncsellői Szabadság Tsz-nek most fejezte be a cukorrépa-betakarítást és állt rá a kukoricatörésre. Itt, a varjúlaposi földeken a gá- vavencsellői Szabadság Termelőszövetkezet 2-es számú üzemegységében találkoztunk Pájer János 19 éves traktorossal, aki elmondta, hogy az egész cukorrépa-betakarításban az volt a legnehezebb, hogy legalább a töltésig kivonszolják a termést A töltés is olyan volt,

mint a szivacs, de azon legalább lehetett Járni,

A gávavencsellől Szabadság Termelőszövetkezetben száztíz hektáron hektáronként 350 mázsa cukorrépa termett, amivel nincsenek nagyon megelégedve, mert tavaly négyszázon felül volt a termés. A kukoricatöréssel lehet, hogy még karácsonyig is bajlódnak, mert az 515 hektáron minden vízkár és időjárási nehézség ellenére is megtermett hektáronként a harmincöt mázsa. Az alma- termésük kilencmilliót hozott A háromezer-nyolcszás hektáron gazdálkodó ezer- négyszáz tag az Idén is megforgatta a nyolcvanmilliót Visszatérve Rakamazra még láttunk útközben a tí- mári földeken szántani Csodálatos látvány. Havas a föld, hófehér. Ahol az eke már járt, ott fekete. Amit még nem hasított fel, fehér. Az országút másik oldalán egy másik tímári gépész — ugyancsak szép látvány —, halványrózsaszínű műtrágyát szórt a nemrég hullott friss hóra.

GN7

MULATÓ

mikor nagyon régen a környékét erdő, legelő szegélyezte, s a pásztor emberek itt gyülekeztek, amikor a nyájat legeltették. Egy nagy lapos rész ez, sokszor állt rajta tó- nyi nagyságú víz. Itt a viz mellett mulatoztak Tunyog, Matolcs meg a környék pásztorai

Víz alatt áll most is. Csak. hogy most egy szép ötven holdnyi kukorica égnek meredő szárai emelkednek ki a tóból, már bámulnák, rothadnak a szárai, s az eső május óta veri a földet. Hetek óta próbálkoznak megközelítésével. Lehetetlen volt eddig. Októberben ellepte a viz. Mutatja a csizmaszárán az elnök, meddig ér. Tegnap volt egy kis, Rillényi fagy. Reménykedtek, hogy gyalogerővel megrohamozzák, s letörik a kukoricát vízben.

Küzdelmes nap volt. Jöttek az emberek, gázoltak a vízben, fázlódtak, végül is meghátráltak. Egy fél kocside- réknyi tengerit szedhettek. Ügy hordták ki ölben kasokkal.

Kémleli az eget az elnök, várja a fagyot. Fenn Szatmárion már csak ez segíthet Áll most a mondás, majd ha fagy. Álljon be, s akkor rá tudnak menni a földekre, de addig csak tehetetlenül nézik. Háromszáz hold kukoricájukból fele van víz alatt, a másik felét küzdelemmel, megduplázott energiával törik, szedik, hordják, óvják, szállítják. Egymillió 200 ezer forint érték van kinn a szabad ég alátt. Most háromszáz ember van kinn a tunyogma- tolcsi határban. Mentik, ami menthető.

Szakadó esőben szedték az

almát, utána a cukorrépát. Csaknem ezer hold a háztáji. Szerencse, hogy az már benn van a raktárban. De még hat —hétezer mázsa cukorrépa kint van egy 56 holdas táblában. Ott még a lánctalpasok sem élnek meg. Fáradtan álmatlanul mondja az elnök, hogy szombaton három lánctalpassal két kocsi cukorrépát tudtak kivonszolni a sártengerből. Addig nem tudnak mozogni, míg a fagy nem jön Olyan fagy nem lesz, ami elbírja a gépeket.

Nehéz, küzdelmes év. A tu- ayogmaWcsi Zalka Máté

Tsz-t most ez duplán sújtja.

Június 13-án a Szamos árusrét elöntötte a víz. Odaveszett száztíz hold konyhakertészet Szívük fájt a szépen fejlődött paprikáért az embereknek. Kiveszett háromszáztíz holdon a búza, zöldbab, s egyéb növény. Odavan négymilliói És erre jött a belvíz, akkor amikor megpróbáltak az árvíz után növényeket újra ültetni. Majd egy újabb árvízi hullám. És felül az eső. Esett» csak esett.

Tépázta az Idegeket, ki űri«

a reményt az emberekből. Es ők mégsem hátráltak. Újra kezdtek. És ott vannak most is. Ostromolják a Mulatót, a víz alatt álló táblákat Vízből, vízzel együtt szedik « cukorrépát, a kukoricát

Irtunk azokról, akik segítettek, akik egy—két hétig

hősies helytállásukkal esőben., sárban milliós értékeket mentettek meg.

Ezek az emberek, köztük a tunyogmatolcsiak, a tsz-pa- rasztság minden nap ott van. Hajnaltól késő estig.

Fáradt az elnök. Kifogott aa embereken a Mulató. Vajon, mikor ostromolják meg újra? És sikeres lesz-e? Bi/.ora benne az emberek végül is felülkerekednek.

(F. Ej