Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-14 / 266. szám
2 KELCT-MAGYAROfflSZÄO rar?. míverrnS&í F«tl3 MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán Moszkvában találkozott Szirimavo Ban- daranaike, Sri Lanka-i miniszterelnökkel. A két kormányfő folytatta a szovjet— Sri Lanka-i kétoldalú kapcsolatok kérdései, valamint a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó nemzetközi problémák megvitatását. A találkozómeleg baráti légkör jellemezte. DAMASZKUSZ Kafez Asszad, a Szíriái . .ab Köztársaság elnöke szerdán fogadta Lubomir Strougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökét, aki hivatalos látogatáson van Damaszkusziján. A megbeszélés során — amelyben Mahmud A]-A]ubl szírini miniszterelnök Is részt vett — eszmecserét folytattak a két ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésének kérdéseiről és további megerősítésének módozatairól. Megvitatták továbbá a közel-keleti helyzetet és más kérdéseket. QUITO Az ecuadori fővárosban magyar idő szerint szerdán hajnali egy órakor hivatalosan is véget ért az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) külügyminisztereinek tanácskozása, amelynek egyetlen napirendi pontja a kubai blokád feloldásának kérdése Volt. Mint már jelentettük, a kedd esti szavazáson a szankciók megszüntetését 12 ország támogatta, .három ellenezte hat pedig' tartózkodást jelentett be. Ily módon, noha a 21 állam többséé ellene van — a kétharmados többség hí ián — a Kuba elleni szankciók továbbra is érvényben maradnak. E méfeti konferencia Szófiában Ivan Kapitonov beszéde Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára kedden felszólalt „A szocialista demokrácia mai problémái és fejlesztésének távlatai” témáról a Szófiában folyó elméleti konferencián és hangsúlyozta, hogy az áZKP elvi jelentőséget tulajdonít a demokrácia fejlesztése kérdéseinek, szilárdan ' követi és következetesen megvalósítja a lenini eszméket. Az SZKP Központi Bizottságának titkára rámutatott hogy a Szovejtunióban a demokráciának a jelenlegi viszonyok közötti fejlődését számos gazdasági és társadalmi-politikai tényező határozza meg. E tényezők közé tartozik mindenekelőtt a szovjet nép által teremtett óriási gazdasági potenciál, amely biztosítja az életszínvonal szüntelen növelését, a társadalmi feladatoknak a tudományos kommunizmus elvei alapján történő megoldását. E tényezők közé tartozik továbbá: — a társadalom fokozódó szociális homogenitása, a szovjet népnek, mint az emberek új történelmi közösségének a kialakítása; — a szovjet emberek öntudatának és politikai aktivitásának növekedése, a sokoldalúan fejlett, kezdeményező új embertípus kialakítása, az olyan emberé, aki tudatában van a társadalom és áz állam iránti felelősségének; — a testvéri országokhoz való további közeledés és a velük' folytatott tapasztalat- csere, ami különösen fontos olyan viszonyok között, amikor a testvéri országok közül sok megkezdte a fejlett szó. cialista társadalom építését. A szocialista és a kommunista építés folyamatai a maguk objektív törvényei szerint mennek végbe, de ütemük feltétlenül függvénye annak, hogy milyen viszonyok alakulnak ki a nemzetközi színtéren — mondotta Ivan Kapitonov, majd hangsúlyozta: — Az SZKP állandó és lankadatlan figyelmet szentel a békéért és a nemzetközi együttműködésért vívott harc problémáinak. A Központi Bizottság, a Politikai Bizottság és személy szerint Leonyid Brezsnyev céltudatos tevékenysége e problémák megoldására irányul. Fontos szerep hárul e téren a szocialista közösséghez tartozó országok egybehangolt, a kommunista és munkáspártok, a nemzeti felszabadító mozgalom és minden haladó erő által támogatott politikájára. — A szocialista demokrácia állandó fejlesztése — objektív szükségszerűség. Magából rendszerünk természetéből ered, mely rendszer szüntelenül tökéletesedik, érik, fokozatosan belenő a kommunizmusba — állapította meg az SZKP Központi Bizottságának titkára. VÁRNA, a DÍVSZ IX. kongresszusinak sWuhely* immár negyedik napja cd otthont őt földrész halódó ifjúsága képviselőinek. A kongresszuson elhangzó felszólalások alapmotívuma: a mai ifjúság felelős a jövő békéjének megteremtéséért, és e célért folyó harcban nem lehet az egység akadálya az, hopv a különböző haladó ifjúsági szervezetek más-más politikai színezetet képviselnek, ki c iféle vallási vagy ideológiai meggyőződést vallanak. A beszédek alapján egyébként máris bizonyosra vehető, hogy a DÍVSZ határozatot hoz a XI. világifjúsági találkozó Havannában történő megrendezésének támogató. sara. (Kelet-Mcgyarország telefoto) (Föl) a tás az 1. oldalról) Hangsúlyozta, hogy a Palesztinái forradalom semmiképpen nem tekinti a zsidókat ellenségnek, é$ nem támaszkodik faji vagy vallási ala pokra. Arafat elítélően nyilatko zott az arra irányuló kísér letekről, hogy a palesztinéi forradalmat terrorizmusnál: állítsák be. Hangsúlyozta hogy népe invázió, megszól lás és gyarmatosítás áldozata Élesen elítélte az izraeli tér rorizmust, amelynek során a palesztínaiak ezreit mészárolták le és más agresszív akciókat indítottak szomszédom arab országok ellen Felkérte az amerikai népet, hogy legyen baráti az arab világhoz és eredményesebb kapcsolatokat létesítsen vele. Hírügynökségek rámutatnak; az ENSZ történetében először fordult elő. hogy nem kormányszervezet tagját hívták, vegyen részt plenáris ülés vitájában. Kelet-nyugati konferencia Bécsben Zárt jellegű tanácskozással folytatódott szerdán Bécsben a 15 ország részvételével kedden este megnyílt ötnapos konferencia a kelet—nyugati ‘ együttműködés lehetőségeiről. Mint a tanácskozás résztvevőinek körében hangsúlyozzák, ezúttal már sokkal többről van szó, mint csupán kereskedelmi és ipari kooperációk fejlesztéséről, hiszen az elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok következetes politikájának eredményeként megváltozott nemzetközi helyzet szélesebb együttműködésre nyújt lehetőségeket. A bécsi konferencia jellegében ís különbözik az egyéb tanácskozásoktól, mert nem kormányszíntű fórum, de mégis képviseletet kap benne kormánytisztséget betöltő személyiségektől kezdve, közgazdászokon, tudományos kutatókon át az üzleti világ is, csakúgy, mint több jelentős nemzetközi szervezet. A sokrétű összetétel miatt a résztvevők úgy döntöttek, hogy a konferencia elé terjesztett öt jelentés vitáját zárt körben rendezik meg, a határozatokat azonban széleskörűen publikálják majd. Szerdán, csütörtökön és pénteken öt munkacsoportban tevékenykedik a konferencia. Az öt munkacsoport'részé- re űjszerű modort készítették eí a referátumokat? minden témához egy keleti és egy nyugati ország állított össze j jelentést. Egyetlen kivétel j van: Magyarország és Fran- * eiaonszág együttesen dolgoz- j kon túlmenően azonban ta ki „A kelet—nyugati tudományos és technikai együttműködés bővítésének lehetőségei” címmel benyújtott munkaokmányt. A világűr katonai felhasználása GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszertől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 27. A szerző fél nagyobb összeget kérni, keveset meg nem akar, a kiadó pedig semmit nem ajánl fel. De jól van ez így, csak könyv legyen a kéziratból — bizakodik Stancsics Mihály. Megy tovább Haliéba, ám ott bizony hiába próbált kiadót találni többi munkájához. Sikertelenül igyekszik tovább a poroszok híres fővárosába, Berlinbe. Haliéi kudarcáért a főváros látnivalóival kárpótolja magát. Drezdában megragadta a takarékosság, a szorgalom által teremtett tisztes' polgári jólét. Egyszerűséget kedvelő lelke most váltig háborog a berlinkör- nyéki fejedelmi paloták pazarló fényűzése láttán Korántsem hatja meg Potsdam, Charlottonburp pompája — paraszti józanságával felméri, mennyit izzadnak a német . kisemmizettek a királyi nagyra- vágvásért. Nem is időz sokáig a Hohenzollernek fővárosában. Hajóra száll az Elbán és Hamburgba tart új reményekkel, új kiadókhoz.. Legvalószínűbbnek azt tartja, hogy a Campe és Hoffmann céggel sikerül megegyeznie, mert értesülése szerint ez a cég adta ki a legtöbb tiltott könyvet. Az ő „Sajtószabadságról nézetei egy rabnak” című munkáját is, méghozzá tudta és beleegyezése nélkül, Hamburg helyett Londont tüntetve fel a kiadás színhelyéül. Hoffmann erősen vonakodik, hasztalan jár a nyakára, nem akar kötélnek állni. Felfedi kilétét, de ez sem használ. Bizalmatlan a kopott külsejű idegen iránt. Aztán váratlanul mégis egyezséget köt. Elvállalja a „Józan ész” kiadását, fizet húsz forint előleget. Stancsics ezzel minden kéziratát a megjelenés útjára tereli. Maga sem értette, mitől - ált oly hirtelen engedékennyé a mindaddig elzárkózó Hoffmann. Megkérdezte tőle.' Az üzletember igy válaszolt: „akárhányszor eljött. kisfiam mindig az ölébe kívánkozott, pedig azelőtt soha nem látta. Külseje idegen, nem Is bizalomgerjesztő a nagy hajával és a hosszú sza- kállával. De a gyerek jó emberismerő. Feltételenül becsületesnek, jóhiszemű- nek kell lennie, ha ez a kisded jobban kívánkozott önhöz, mint hozzám, a saját apjához.” Stancsicsot könnyekig meghatja a magyarázat. Talán eszébe jutott, hogy hasztalan keresett otthon pártfogókat. S íme, fél Európát be kell járnia ahhoz, hogy egy karonülő gyermek vegye őt pátfogásába. Eddig minden figyelmét a kéziratok elhelyezése kötötte le, ehhez a gondhoz képest mellékesnek számított minden élmény. Most kezdődik igazi utazása. Szabad madárként, nyitott szemmel, nyitott lélekkel fürkészi az útjába eső látnivalókat. Mindenekelőtt Párizsra, a forradalmak városára kíváncsi, amelynek szellemi kincsei javát, eszméinek oroszlánrészét köszönhette. A legrövidebb utat választja, hogy minél hamarabb a francia fővárosban legyen. Mindamellett a közbeeső tapasztalni valókat sem szalaszt- ja el. Bréma kikötőjére feltétlenül kiváncsi, mivel innem hajóznak át tömegesen Amerikába a kivándorolni szándékozók. Várakozásával ellentétben szinte dermesztő élmény vár rá. Az emberkereskedők úgy bánnak a boldogtalan földönfutókkal, mint a barmokkal. Kis híján őt is lefogják; ruházata, jókötésű alkata láttán kivándorló parasztnak nézik, s a minden gazságra képes em- berharácsolók úgy vélik, hogy jó pénzt kapnak majd érte valamelyik délanfieri- kai ültetvényen. Stancsics határtalan felháborodásában a városi tanácshoz sietne panaszt tenni, de a brémaiak megértetik veié, nagyon is tájékozottak a városi tanácsnál és idegen létére ne ártsa magát ebbe a szennyes ügybe, ha óvakodni akar a bajtól. A rossz élménytől megviselten távozik Hollandia felé. Itt pedig egyre ámul, hogy miféle Kánaánba érkezett. Minden tenyérnyi hely a legnagyobb gondossággal megművelve, egészségtől rengő szarvasmarhák a legelőkön, tiszta, ápolt ruházatú emberek mindenfelé. Szinte reménytelennek tartja, hogy saját hazája valaha is ekkora jómódra vergődjék. Itt látja először, mire képesek a szabad nemzetek s e nemzetek tagjai, ha nem fosztják meg őket a személyes emberi jogoktóL folytatjuk) Néhány éve hangzott el az Egyesült Államok katonai szakértői részéről az a vélemény, hogy a jövő háborújának kezdeti szakaszában nemcsak a légifölényt, hanem az ürfölényt is meg kell szerezni. Ez annyit jelent, hogy a levegőben csak az a fél szerezheti meg és tarthatja meg a hatalmat, amely úra Földünk kicebb-nagyobb környezetében a világűrnek is. Köztudott, hogy katonai alkálmazásra a legegyszerűbb mesterséges holdak is felhasználhatóak, elsősorban a levegő összetételének pontos mérésére, a rádióhullámok terjedésének értékelésére, hogy csak a lényegeseket említsük. A felsoroltaa mesterséges holdak már jó mérési eredményeket tudtak produkálni a gravitációról, a földmágnességről, amely többek között a rakétairányítás szempontjából is lényeges. Először is a világűrben való felderítés érdemel figyelmet, annál is inkább, mivel a más államok légterében végzett felderítés hagyományos eszközökkel — repülőgépekkel — a megsemmisítés csaknem 100%-os veszélye nélkül ma már kizártnak tekinthető. Megszülettek tehát az úgynevezett kozmikus felderítő rendszerek, ame lyekkel a katonai és Ipari objektumok felderítését és megfigyelését a légvédelmi rendszerek, valamint áz interkontinentális ballisztikus rakétaindító támaszpontok helyeinek megfigyelését és bemérését, valamint a földfelszín hadászatilag fontos körzeteinek ellenőrzését lehet megoldani. A felsorolt főbb feladatok teljesítése érdekében „szakosították” a felderítő mesterséges holda kát. A szakosítás eredményeként létrehozták a MIDAE (Missile Defense Alarm System) rakétavédelmi riasztó- rendszert, amelynek feladatául a ballisztikus rakéták indítóállványainak megfigyelését határozták meg. A MTDAS ezt a feladatát a hajtóművek hőki sugárzása alánján tudja megoldani. Kiemelkedő helyet foglal el a világűr katonai felhasználásának amerikai tervei között az úgynevezett SAMOS íSafellite and Missik Observation Kvs+em) program, amelynek feladatául a mes'zebnrdő rakéták bázisa inak felderítését, a repülőterek valamint a kiemelkedő építmények megfigyelését szabták meg. A V A ZTOU bol- daeskák megközelítői,»,» köralakú pályán 500—600 kilométeres magasságban keringenek a Föld körül. Nagy propaganda előzte meg a TIROS elnevezésű (Television and Infra-Red Observation Satellite) amerikai meteorológiai mesterséges hold fellövését is, amely békeidő- ben a polgári meteorológia szolgálatában áll. míg háborús körülmények között a földfelszín felhővel nem takart részeiről az 5 kilométer hosszúságot és szélessé- get meghaladó objektumok ismerhetőek fel, vagy azono- síthatók vele. Nem kis szeren vár a világűr katonai felhasználása során az úgynevezett ..Rakétaelhárító mesterséges holdakra”, amelyek részére Igen változatos szeredet szándékoznak kiosztani. Van olyan nyugati elképzelés is, hogy,az előze háborúkban használatos léggömbzá'-akhoz hasonlóan robbanó töltetekkel ellátott mesterséges holdak tömegét boc'átják fel, amelyek — beleütközés esetén — felrobbantják a támadó rakétát. Egy másik elképzelés szerint a támadó ballisztikus rakéta elhárítása már a felgyorsítás szakaszán kezdődne meg. vagyis akkor, amikor a támadó rakéta az indító támaszponthoz még közel van és még nem gyorsult fel a végsebességre. Az ilyen rendeltetésű mesterséges hold a hangzatos BAMBI (Ballnstíc Mi«sMe Boost Tn- terceot) nevet kanta, kitűzve ezzel alapvető rendeltetését. A rakétaeihárffás mellett természetesen előtérbe kerülnek a ,.Bombázásra kénes mesterséges holdak” kialakítása. amelyek lényegében a mai raV^tn^^vxr^rpl^ v»íro- nvos rnáx*vű toxrá h'^ei lassúdé— sének tVMnth^ok. E r> a^- VOn^d farv 1árvtrp«*e- nb-QR mesterségig hoMM< l©t*v*ho- Zácfl. Eöldi n°4ror»rsV&. kéno«,/'V intá’mf hármeiv ©álnnnt ellen, A.75 aT^nha-n m^or <zr>\ M~ forf tol ■ni. m*xrpj -ipxlcxrj + 's j-po—srű tov‘*HV»f(^'iTpSv:f£<5-rp van S’ÁŰVq'Scfo a mai i rá Pirítás techm*1r*i rain ríc--7or‘<aVr*pV A vnácr*{* Vat/anaf f©11-* «!•£- nálá^nak nroh^mjvt áttekintve n<MTl Iphot k«tr’'*'t°S <3f»nV? sem hrvcrv arv*-< ©k hátrál •fMhficrmÁlÁcsi 3-7 fs.rtAe?-jr atniV'Qrigőrt árdolra! f Vttatha+f»+1ori arnnhan. hnery h a a h olszzzpf Ilrfv IrAnsrn tan A A p TTÍf Árf«. űrre ?£ +©14pc ciVerrel t»Hr»J$ rn©«*xrfami. mprfi Á-r * űz-tn „ +©«hnikai eszközei bevetéséveln. a
