Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

!WÍ. december ?. SSLÉt-MAÖVAn^TXS HÉT VÉCÉN | Ittasság, gyorshajtás Segített a ló személylefr&i Testtartás b esújtó hírről értesültem a minap: őtmQlíő olasz embernek fáj a háta. A tény önmagában is együttérzést vált ki az emberből, nem beszélve arról, hogy emiatt a betegség miatt nagyon sok a kiesett mun­kanapok száma az üzemekben. Mint az már a legtöbb jelenségnél lenni szokott, a tudósok ezúttal is keresni kezdték a hátfájás okait. Természetesen lehet igen ko­ra oly oka is —• állapították, meg rögvest — például a csigolyasérv. Megragadott azonban mindaz, amit a szakértők ar­ról írtak: hogyan lehet elejét venni ennek a kellemet­len érzésnek. Első helyen említették: ügyelnünk kell arra, hogy testtartásunk fiziológiai szempontból helyes legyen. Szerintem ez a tanács nemcsak fiziológiai tekintet­ben üdvös. A helytelen testtartás káros hatása — sze­rény véleményem szerint — nem csupán a hát tájékán okozhat bizonyos idő után fájdalmas érzést. Itt vannak például azok, akik szinte sportot űznek o hajlongásból. Meglehet, hogy az effajta alapállás a történés pillana­tában jó érzést vált ki gyakorlójából. Az is elképzel­hető ugyanakkor, hogy bizonyos idő eltelte után a haj­lított gerincen deformálódási tünetek mutatkoznak. Sót! A hajlongó ember úgy megszokhatja ezt a testhelyze­tet, hogy amikor életbevágóan szüksége volna a kiegye­nesedésre, képtelen lesz rá. Pedig előfordulhat az em­berrel, hogy felfelé kell kapaszkodnia. Volt már rá példa, hogy térdig hajlongó ember is felkapaszkodott, de az utóbbi időben ez egyre ritkább. Mostanában vala­hogy azoknak kedvez a széljárás, akik nemcsak hogy nem hajlonganak, hanem egyenesen hajlíthatatlanok, amikor például az igazságról van szó. Egyesek persze panaszkodnak, hogy a tartós egye­nes tartás fárasztó művelet. Meglehet, hogy így van, de például Picasso képes volt arra, hogy kilenc órán át álljon a festőállvány előtt, — hátfájásról mégsem pa­naszkodott. Mindehhez tartozik, hogy állásunk aktív, eredményes legyen, ne csupán arra való, hogy lessük azt a bizonyos sült galambot. A második jó tanács aképpen Szól. hogy ha súlyt, kell felemelnünk, csak behajlított térddel tegyük. Ehhez csupán annyi hozzáfűzni valóm lenne: nem mindenkire illik ez a tanács, tekintettel arra, hogy nem mindenki áll oda a súly alá. Az ilyeneknek nem tanácsos csak- azértis hajlítani a térdüket s úgy tenni, mintha malom­kő nehezedne rájuk. Lélektanilag fárasztó ugyanis ez a művelet, ami gvakori ismétlések után akuttá vá'hat. Megszívlelendő visz ont a harmadik jó tanács: ülés közben (ez elsősorban gépírónőknek és újságíróknak szól) ne merevítsük túlságosan a gerincünket. Végre, már rólunk is szó esik tudományos berkekben! —Lel­kendeztem ennél a résznél. Szerintem fején találta a szöget a tudós, mert nincs annál fárasztóbb, mint merev gerinccel írni. Illetve egyetlen fárasztóbb dolog mégis­csak akad: égy merev gerincű tollnok írását végigol­vasni az elejétől a végéig. Szerencsénkre, a mi pályánk fölött sem múlik az idő nyomtalanul s valahogy az a meglátásom, ez a szakma sem tűri el ma már a túlsá­gosan merev dolgokat. Ülő foglalkozású azonban másutt is található s ne­kik sem árt tájékozódniuk gerincügyben. Néha fel kell állni, megropogtatni izmainkat, s egy kicsit lazítani. A túlzást persze itt is kerülni kell, nehogy átessünk a ne- ríncünk másik oldalára. Példa van. már rá ugyanis, hogy a" mértéktelen lazítás néha fárasztóbb, mint a megfe­szített munka: Mindenekelőtt a sikerélmény hiánya kezdi ki az ember szervezetét, ami jelentkezhet akár hátfájásban is. Nem szól róla a tudományos értekezés, de ügy sej­tem, hogy a hátfájást a túlságosan sok sikerélmény is okozhatja. Abban az esetben fordul ez elő, ha valaki­nek nagyon sokszor veregetik a vállát, gratuláció köz­ben megdöngöigetik a hátát. Az ilyen örökzöld sikeresek előbb-utóbb némi fájdalmat is éreznek. Az övékénél csak azok fájdalma nagyobb, akik nem értik, miért van­nak közöttük olyanok, akik mindenkor biztos tagjai az elismerteknek, a megdicsérteknek. Ezt magam sem értem, különösen akkor, ha arra gondolok, hogy nincsen ember hiba nélkül. Most veszem csak észre, hogy valamelyes sajog a hátam. Jesszusom! A gerinc! Bizonyára kezd elmere­vedni a gerincem! Engedelmükkel abba is hagyom, és járok egyet. ■ Angyal Sándor ) Tereppróbán a legújabb Rába-tehergépkocsí í győri Rúbc Krgfar Vagon és Gépgyárban a közúti jár­műprogram .„.etében elkészítették a nehéz terepviszonyok­ra alkalmas háromtengelyes, három oldalra billenthető te- hergépkocL prototípusát. Az új gépkocsi erőforrása a Rá­ba—Man-- JÍcenc alapján épített hathengeres, 230 lóerős Diese' .lOtor, Az új tehergépkocsi két kivitelben készül: két illetve három tengely meghajtással. (MTI Foto — Hadas Já­nos) M y®Jié!y®s «8©ff»c3§g titka Ezerharmioc sérülés az utakon A KBT ütése Nyíregyházán Pénteken Nyíregyházán, a Fegyveres Erők Klubjában ülést tartott a Szabolcs-Szat- már megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács. A megye köz­lekedési helyzetéről és a Köz­lekedésbiztonsági Tanács munkájáról Bodó József rendőrezredes, a KBT ügyve­zető elnöke számolt be a ta­nács tagjainak. Bevezetőben szólt a közúti közlekedés, a . személy- és áruszállítás zavartalanságá­nak fontosságáról, arról a fejlődésről, amely hazánkban, megyénkben a közúti közle­kedésben végbement. Elmond­ta: a fejlődés ellentmondásos, magával hord káros követ­kezményeket, amelyek közül egyik, legsúlyosabb a közúti közlekedési balesetek, a ha­lálos és súlyos sérüléssel vég­ződő balesetek magas száma. Az év első háromnegyedében hatvanhattal, — közel tíz százalékkal — emelkedett a személyi sérüléssel- végződő közúti balesetek száma, amelynek során 1030-an szen­vedtek sérüléseket. Negyven­négyen meghaltak, három- százhatvannyolcan súlyosan, hatszáztizennyolcan könnyebb sérüléseket szenvedtek- Fi­gyelemre méltó, hogy Nyír­egyházán és a , nyíregyházi járásban a forgalom növeke­dése mellett — ha nem is lé­nyegesen —, de csökkent a balesetek száma. Ez azt je­lenti, hogy a város közleke­désében alapvetően rend van és ez akkor is érvényes, ha sok olyan jelenséggel találko­zunk,' amelyeket a rendszere­tő és törvénytisztelő emberek joggal kifogásolnák. A személyi sérüléses közúti balesetek 82 százalékát a jár­művezetők, közülük is leg­többet, 186-ot a motorkerék­párosok okoztak, őket -a sze­mélygépkocsi-vezetők és a kerékpárosok követik. Ma több mint százezer kerékpár közlekedik megyénk útjain £ legelemibb szabályok ismere­te nélkül. A tehergépkocsik vezetői a járművezetők közül Bodor Tibor színművész, a Madách Színház tagja, no­vember 27-én előadói estet tartott Szabolcs-Szatmár iro­dalmából Nyíregyházán, a Móricz Zsígmond Színházban. A szabolcsiak már többször találkozhattak vele. Nyíregy­házán ez volt az első önálló irodalmi estje. A sikeres műsor után derű­sen fogad­— Ha jó az előadás, érzem azt, hogy a közönség megér­tett, nem vagyok fáradt. Lát­ja, most egészen frissnek ér­zem magam. Akár kezdhet­nénk az egészet újra — kez­di a beszélgetést — Eszerint jó közönsége volt ma itt, a színházban. — Igen. Nagyon lelkes, há­lás volt a közönség. Szabolcs­ban mindig ezt tapasztalom. — Milyen gyakran jár Sza­tócsba? — Évente. — Hogyan kezdődött az is­meretsége a megyével? — Nyíregyházán 1944-ben voltam először, amikor -a frontra mentem. Akkor csak az állomást láttam a város­ból Aztán újra csak a Váci Mihállyal való megismerke­désem után jöttem ide. Váci jó barátom volt ő szerettet­te meg velem a > megyét Nyolc évvel ezelőtt, április 15-én az írószövetség szerve­zett egy baráti találkozót Sza­bolcsban élő és Szabolcsból elszármazott közéleti szemé­lyiségek. írók, költők számá­ra. Akkor „léptem fel” első ízben Nyíregyházán. A má­sik ember, akihez őszinte ba­rátság fűz, Ratkó József. Űjabb és újabb helyekre visz a legkevesebb balesetet okoz­ták ugyan, de a tehergépko­csik számához viszonyítva a balesetek előfordulási száma — negyvenkettő — magas. A balesetek okairór szólva az előadó elmondta, a leg­több — 152 1 — gyorshajtás miatt, az áthaladási elsőbb­ség meg nem adása és a sza­bálytalan kanyarodás miatt következett be, A gyorshaj­tásból eredő balesetek számá­nak csökkentése miatt került sor a KRESZ éppen a közeli napokban életbe lépő módo­sítására, amely szerint a sze­mélyautók autópályán 120. egyéb utakon (00, a motor- kerékpárok autópályán 80. egyéb utakon 70 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Szólt arról is, hogy december 15-től a rendőri szervek fo­kozottabban fogják ellenőriz­ni a maximált sebesség meg­tartását. Rendkívül súlyos jelenség, hogy az év első háromnegye­dében emelkedett az ittasan okozott balesetek száma. A 771 közúti balesetből 191 esetben mutatták ki az al­koholfogyasztást, vagyis min­den negyedik balesetet ittas járművezetés okozott. A bal­esetek előidézésén kívül a megye rendőri állománya eb­ben az időszakban 429 eset­ben vétségi, 1796 esetben sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyezett ittasan vezető jár­művezetők ellen. A KBT ügyvezető elnöke beszámolójában kiemelten foglalkozott a gyalogosokkal, akik háromnegyedév alatt 112 balesetet okoztak. Ezt követően a Közlekedés­biztonsági Tanács munkájá­ról adott számot a KBT ügy­vezető elnöke, majd Sz. Nagy János rendőr alezredes, a KBT titkára a jövő évi mun­kaprogramot és a költségve­tési tervet ismertette. Ezután a KBT munkájában kima­gasló eredményt elért aktívá­kat jutalmazták meg. (balogh) magával, ismerteti velem a vidékiét. — Hol találkozott Váci Mi­hállyal először? — Valahol Pesten egy irő— olvasó találkozón. Akkor kez­dődött a barátságunk, és a családdal a mai napig is tart Vácinak két szavalója volt: Keres és én. — Elég hosszú ideje jár ide rendszeresen. Milyen változá­sokat lát? — Hihetetlen iramú fejlő­dést. Tudja milyen volt a színház, amikor először lát­tam. Egy vaspánttal keresztül fogott, lakattal lezárt ajtajú épület. Most alig ismertem rá.. Csodálatos. Ha olyan a szellemi igény is, mint az anyagi jólét... — Ón részben le tudja mér­ni ezt... — Igen, de gyakran ugyan­azokat az arcokat látom az iradalmi esteken. — A mai előadás hogyan született? — A megyei tanács és a megyei könyvtár jóvoltából. Pár éve Margócsy József adott egy — néhány összefű­zött lapból álló — könyvet. Abban benne volt valameny- nyi szabolcsi-szatmári író, költő. Most ismét a kezembe került ez a gyűjtemény. Át­néztem, és éreztem, hogy eb­ből lehetne egy nagyszerű műsort csinálni. Gabi (Hor­— A csomagban egy felda­rabolt hulla volt — mondták sokan, — sőt, egyesek már tovább is fűzték jó fantáziá­val Ez a szóbeszéd november 13. után terjedt el Nyíregy­házán, azután, hogy a Kelet- Magyarországban egy felhí­vás jelent meg: „A Szabolcs- Szatmár megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnügyi osztálya kéri azokat a diáklányokat, akik, 1974. október 11-én 14,00—15.00 óra közötti idő­ben Nyíregyházán, a 2. sz. postán egy idős férfi kérésé­re csomagot címeztek és cso­magszállítót állítottak ki, hogy jelentkezzenek meghall­gatás végett a megyei rendőr - főkapitáriyság bűnügyi osztá­lyán.” Mi is volt abban a csomag­ban és egyáltalán, hogy ke­rült a rendőrségre? A csoma­got H. P. nyíregyházi lakos kapta. Feladója — legalább­is, akinek neve a csomagon szerepelt — egy közeli Isme­rőse volt. Tálán ez okozta a legnagyobb meglepetést, mert nem tudta mire vélni, miért küld neki ismerőse konyakot A csomagban ugyanis egy kétdecis üveg konyak volt Az mindenesetre még jobban meglepte, hogy a konyak már nem eredeti palackozású volt és ezért mielőtt megkóstolta volna, megszagolta. Nem sok mindent érzett, de mégis jobbnak látta, ha megvizsgál­tatja az üveg tartalmát A KÖJÁL-hoz fordult se­gítségért, ahol megállapítot­ták, hogy a két deci konyak­ban 6,5 gramm nikotin vara. Ezután fordult a rendőrség­Szomszéd megyénk országo­san is rangos irodalmi fo­lyóirata, a Debrecenben meg­jelenő Alföld decemberi szá­ma mind a 96 oldalát Tamási Áronnak szenteli. Jóllehet egy írót' méltat, teszi azt olyan változatossággal, mint amilyen gyönyörködtető az egész életmű, melyet irodal­munk e jeles képviselője al­vath Gabriella, a megyei könyvtár igazgatója) nagyon lelkesen fogadta az ötletet. Később rengeteg anyagot kül­dött, áruig az est programja összeállt Közben többször voltam Nyíregyházán, „ta­nulmányúton”, ismerkedtem a várossal. Amikor elkészült a végleges összeállítás, el­vittem Margócsy Józsefhez, hogy mondjon róla véle­ményt. Ö azzal adta vissza, hogy így nagyon jó, ne vál­toztassak rajta semmit - A versek, prózai szemelvé­nyek, az okiratrészletek Ano- nymustól Tinódin, Kölcseyn, Petőfin, Czóbel Minkán, Krúdyn, Móriczon át Sipkay Barnáig, Bory Zsoltig, Ratkó Józsefig és Váci Mihályig az alkotók és művek egész so­rát ölelte fel. A honfoglalás­tól a máj Nyírségig mutatja be ennek a vidéknek a törté­netét. A műsor összeállítása­kor Szabolcsról, a szabolcsiak és itt megforduló, erről a helyről, emberekről író mű­veivel érzékeltetni a fejlő­dést — ez volt a fő szempont Bodor Tibor számára? Én így summáznám a műsor célját. — Ügy tűnt, önhöz a pró­za áll közelebb. — Nem. Mindig a verseket szerettem jobban. A prózai részeket úgy válogatom ösz- sze, hogy megmutathassam a bennem rejlő humort is. hez. Nagy apparátus TátoW nyomozáshoz és H. P. isme­rősei közül már volt is egy gyanúsított, amikor a csoma­gon lévő bélyegzőből megál­lapították, hogy azt a nyír­egyházi 2-es postán adták íeL A posta dolgozója hasznos se­gítséget adott, a csomag fel­adása ugyanis meglehetősen feltűnő körülmények között történt. Egy idős férfi állí­tott be egy üveg konyakkal, és mondta, hogy szeretné fel­adni. így természetesen nem vették el tőle, azt mondták, csak akkor továbbíthatja, ha megfelelő módon becsoma­golja. Az idős férfi elment egy dobozt szerezni, majd amikor visszajött, megkért i négy kislányt, segítsenek ne- ’ ki a címzésben és a szállító- » levél kitöltésében. > A rendőrség felhívására joí 3 ientkezett a négy kislány é* r elmondták a rendőrségen a V történteket. Addigra azt is f kinyomozták, hogy H. P.-nek van egy haragosa; Idős Ku-P' pás Sándor 69 éves, Nyíregy-f háza, Antal bokori földmű-^ vés, aki a csomag kiszállító-í sával egyidőben eléggé feltű- J nő módon figyelte, mit csi-y nál H. P. a csomag tartalma- } vaL A szokásos rendőrségi J azonosítás teljes sikerrel járt,. í a négy diáklány kétséget Id—1 záróan bizonyította, hogy » . férfi, akinek segítettek a cso-j mag feladásában, idős Kupáu l Sándor volt A rendőrség az ügyben be^í fejezte a nyomozást ésJ vád- \ emelési javaslattal átadta az } ügyészségnek. f F & jy kötött Egyre jobban, hiány- { zik... ez a címe Illyés Gyula \ emlékezésének, s ezzel mint- i ha az alaphangot is megad- í ná költészetünk doyenje. A } , többi írás e mellé, illetve e j köré csoportosul hazai és er- > délyi magyar írók tollából t mai fiatal kritikusi gárdánk 1 íegjobbjaitól, a színház é»z színpad értőitől > — A színházban az előadás > csak a főpróba után követke-- | zik. Ez ma tulajdonképpen f a főpróba volt. Az első rész- í ben még a színpadi láz ural- ? kodott rajtam. A második ’ rész a közönséghez is közelebb j állt mint az első, amelyikbe™ az anyag is nehezebb, a kö­zönség számára ismeretle­nebb volt A szünet után bennem is enyhült a feszült­ség. — Mi a véleménye az elő­adóművész gesztikulációjáról. a kéz szerepéről? — Nem vallom az äschert felfogást Nézze, egy verset nem lehet vigyázzban állva elmondani Nálam vannak beídegződött mozdulatok. De vannak olyanok is, amiket tudatosan építek be az elő­adásba, a mondanivaló kifeje­zésének fokozása érdekében — A „Bontja zászlóit szü­lőföldem" című műsorának Nyíregyházán volt a premier­je. Hol készül még bemutat­ni ezt az önálló estjét? —. Ügy tervezzük, hogy a megyében 10—15 előadás kö­veti a mait — Készül-e újabb önálló estre? — Egy Váci-est összeállítá­sán dolgozom, aminek a be­mutatója az ország határain kívül lesz. De erről még ko­rai lenne beszélni. — Mikor látjuk ismét Nyír­egyházán? — Pontosai nem tudok mondani De Szabolccsal a kapcsolatom megmarad. Úgy érzem, ezzel tartozom a fe­lejthetetlen barátomnak, Vá-> ci Mihálynak is. Megjelent ai Alföld decemberi számé VENDÉGÜNK VOLT Bodor Tibor Simon Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents