Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

♦ KELET-MAGYARORSZA3 ISW.' «d^SflS8r'W Szülők fóruma: Az elsősök két hónapja Alig két hónap telt el azóta, högy a kis elsősök beültek az iskolapadba. Várakozással telve, lesve az újat, kicsit tartva a reájuk váró eleddig ismeretlen munkától. Nem kevésbé így voltak a szülők is, érthe­tően izgulva. A reggeli iskolába indulás, az ottani egész napos megterhelés, a házi feladat, az otthoni se­gítés mikéntje mondhatnék úgy is, a szülőknek is új iskolakezdést ígért. Megyénkben a fogadóórák, a szülői értekezletek most, két hónap múltán mutatják: az izgalomra nem volt ok. Az óvodai előkészítés előnyei megmutatkoztak, és a hatévesek a vártnál jobban illeszkedtek új kö­zösségeikbe, jóllehet főleg az első hetekben a fegyel­met elég nehezen viselték el. De nem is a gyermekek magatartásáról kívánnék szólni, hanem a szülők reak­ciójáról, ami ma már szintén mérhető. Sok szülő türelmetíenebb, mint kis elsős leánya vagy fia. Nehezen várják ki, amíg egyik betűtől a másikig eljutnak a nebulók, míg egy-két kis össze­adást vagy logikai feladatot elsajátítanak. Éppen ezért itthon külön iskolát nyitnak, ahol a már egyébként is fáradt gyermeket kínozzák, hogy újabb és Újabb sike­reket érjenek el. A nevelők szinte kivétel nélkül úgy vélekednek, hogy ez a plusz házi tanulás csak tehef, főleg akkor, ha nem a tanult anyag játékos begyakor­lását jelenti, hanem előreszalad, megelőzi ä tanterv és tanmenet tudományos rendjét. Addig, amíg a szülő ellenőrzi az elsős munkáját: jó. Amikor a kritikus pon­ton megkísérli a segítést: helyes. De túlterhelni otthon a gyermeket, mind szellemi, mind fizikai fejlődésének meggátlását jelenti. A másik fontos körülmény, amit a szülőnek tud­nia kell. Nem minden gyermek egyformán fogékony, szorgalmas. Ezért természetes, hogy egy-egy fogadó­órán, szülői értekezleten a vélemény nem egyforma dicséret. Itt van szükség arra, hogy az édesanyák és édesapák okosan vonják le a következtetéséket, ne a pedagógus hibáját kutassák, hanem nézzenek szemben realitással. Mert vannak kiemelkedő és közepes első­sök is, és néh" a kis vagy nagy kudarcok a minden kezdettel járó nehézségek jelzői. Éppen ezért a szülő és nevelő tartós, folyamatos kapcsolata a biztosíték ar­ra, hogy a kezdő iskolás útjának égyeftgetéSfe tarta­lommal legyen telve, a gyermek érdekét szolgálja, összhangban álljon az iskolai célkitűzésekkel. Az első osztály első félévében a gyermek munká­ját ne* . osztályzattal értékelik, hanem dicsérő szóval, vagy az azt kifejező piros ponttal, csínytevés és gyenge munka esetén esetleg egy olyan jellel, . amely figyel­meztető. A gyermek elvárja — és joggal —, hogy a szülő figyeljen ezekre az értékelésekre. A füzet, a munkafüzet, az olvasókönyv lapjain ékeskedő láttam- jel és piros pont az elsős számára olyan sikerélmény, amelvét mindenképpen nyugtázni kell. Nem pénzzel, ajándékkal, hanem a serkentő dicsérettel. Ugyanakkor a büntető figyelmeztetés ne az otthoni meg'veréshez vezessen, itt kell. hogy a szülő nevelési tudását latba vetve igazítsa el gyermekét. A most zajló szülő—pedagógus találkozók úgy mu­tatják. hogy az érdeklődés még nagy. Sajnos az is igaz, főleg azok a szülők tartják a rendszeres kapcso­latot, akiknek gyermekei nem rossz tanulók, akik körty- nyebben veszik az akadályokat. Ez nem jő, a nevelő számára különösen gondokat okoz, hiszen se az üzenő­füzet, se a gyerekkel való különös törődés nem old meg semmit, ha az otthoni háttér hiányzik. A tanulmányi és nevelési kérdések mellett külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezekben a hó­napokban alakulnak ki az iskolában az új barátságok. Legyen a szülő segítője ennek a kapcsolatfelvételnek, hiszen a gyermek számára nincsen rosszabb, mint az egyedüllét, a magányosság érzése. Jelentőségét ne be­csüljük alá. hisz’ nyolc évig egy-egy osztályközösség együtt halad, és a már most kibontakozó emberi kap­csolatok nemcsak az egyes gyermek, hanem a közösség formálásában is szerepet kapnak. Ne tiltsunk barátsá­got azzal a felkiáltással: első a tanulás. Lehet, hogy éppen a barátok közötti kis vetélkedésék, segítségadá­sok könnyítenek ott, ahol a szülő és a nevelő egy­aránt akadályokba ütközik. összességében elmondhatjuk: megyénkben ä kis elsősök tábora jól startolt)' nem több ég nerrt kevesebb nehézséggel, mint általában. Észrevétlen barátkoztak meg az új oktatási módszerekkel, a nevelés thödéfh formáival, és kötődnek nagy szeretettel nevelőikhez. Ez az érzelmi motívum döntő, hiszen az első két osz­tályban minden eldőlhet. Itt kell megtanulni a tanu­lás művészetét, a fegyelmet, a felnőtt társadalom iránti újszerű tiszteletet, és mindezt a tanító nénik személyén és személyiségén keresztül. így aztán a gyermek ér­zelmi kötődését segítve elérhetjük, hogy a korábbi já­tékos korszak után a kis elsősök jól és könnyeit illesz­kednek iskolájuk közösségéhez, mágükéftak éríik a*/ intézményt, ahol tanulnak, 'és éppen legfogékonyabb korukban válik sajátjukká a munka és munkahely mai 's későbbi megbecsülése is. B. L. Oi/jey Irén: A rigó és a csiga \ Egy szép nap a rigó így szól a csigához: „Hűlod-é te Csiga Zsiga, mért vagy ilyen magányos? Vállat von h csiga S szava forrón lobban i „Ide figyelj, Rigó Hugó, minek házasodjam? Adok tanácsot, meg kél1 házasodnod, hidd el nekem. Csiga Zsiga, így leszel csak boldog." Akinek nincs háza, csak az házasódjon, énnekem van. Rigó itugó a hátamon hordom " ■ GYEREKEKNEK ■ cverekfknek ■ GYEREKEKNEK TÖRD A FEIEDI VÍZSZINTES: l. Távolabbra, 6. Nem ki. 1 Elektromos töltésű elemi résÉetíske. 8. Ez veszi körül a bolygókat. 9. Tölt. 11. Kö­zépen kikeh! 12. Személyed­re. 14. Szegedi Közlekedési Vállalat. 16. Megfejtendő* 18. Ételízesítő. 20. Erődítmény. 21. Csermely. 22. össze-visz- sza döf. 24. Káros, 25. Ritka női rtév. 21 Demeter, Dömö­tör beceneve. 28. Vissza: ha­jadon. 29. Kidolgozott kar felülete ilyen. FÜGGŐLEGES; 1. Ment vála. 2. TélispOft. 3. Nemzetközi segélyjelzés (pl. a tengeren), 4, Cihk vegyjele. 5. Megfejtendő. R. Megfejtendő. 10. ... szer (feljavított eledel). 11. Szov­jet motorkerékpár márka. 13. Római 504. 14. Rí. 15. Meg­fejtendő. 17. Mocsár. Ifi. Avulj Si* Fémpénz. 23. Félig fráter! 24. ÁÖR. 26. Alumi­nium vegyjele. 27. Bizonyga­tó szócska. MEGFEJTENDŐ; Négy a magyarországi hegységek közül: Vízszintes 18, függ. 5„ 0., 15. Mtíl| héti megfejté»: Az elmúlt hét jelentős esé- méllyé volt á Nyíregyháza felszabadulásának 3Ö éves évfordulójára elkészült NYÍRFA ÁRUHÁZ MEÖ­nyitása. könyvjutalmat nyerlek: Nagy Ferenc Porcsalmft, Krasznai István Olcsvá, Nagy Ágnes Nagyszekeres és Fenyvesvölgyi Ibolya Nyír­egyháza. Iskoicorvosi tanácsok A tanév beindulásával egyre inkább előtérbe ke­rül gyermekeink normális testi, szellemi fejlődése. Ezt a fejlődést segíti elő az iskolaorvos, de munkája csak úgy lehet eredményes, ha a szülők és az iskola kö­zött harmonikus kapcsolat létesül a gyermek érdeké­ben. Gyermekeink Szellemi fejlődéséhez elengedhetetle­nek azoknak a környezeti árt&imaiínak a kiküszöbölé­se. amelyek megvannak mind a családi környezet­ben, mind az iskolában. A személyiségzavarok kiala­kulásában tehát elsősor­ban a család, az iskola, a baráti kör ártalmai a leg­főbb tényezők. A nem megfelelő kör­nyezeti hatások első­sorban a gyermek ér­zelmi életében okoznak sérülést és ha ezek tovább­ra Is fennmaradnak, ak­kor aZ értélmi működést is károsan befolyásolják. A Családi környezet ártal­mai közül elsősorban a csa­ládi élet zavarai hátnak a gyermekre, különösen ki­emelkedik ezek köäül, hä &2 anya és gyermek kapcso­lata megromlik, A gyer­mek még önálló életvitelre néffi képes, ezért feltétlen szüksége van árrá. hogy egy biztonságos környezetben éljen. kisgyermek korban ezt a bhatonságos környe­zetét hi édesanya adja, ké­sőbb pedig az egész Család. A családi környezet ár­talmainak egyik leggyako­ribb típusa, öfflikot a gyer­mek érzelmi igénye fiem hyer ’ kielégítést. Olyan esetekben fordul ez elő, amikor a szülők ridegek a gyermekhez. elhanyagolják. Vagy brutálisak, alkoholi­zálnak. Ezektől az esetektől eltérően érzelmileg elha­nyagolhatják a gyermeket azok a Szülők is, akiknél látszólag rendezett a csa­ládi élet, azonban elfog­laltságuk miatt igen ke­veset tudnak foglalkozni 1 gye"m^kkél. A tartalmilag közösen átélt események alakíthatnak csak ki érős érzelmi szálakat. Ide tar­toznak a hét végén tett ki rándulások, múzeumlátoga­tások, színház-. Illetve kö­zös mozinézés, séta. A gyer­mek állandóan igényli a szoros együttlétet a szülei­vel, nem lehet „időszakósah véle jóba lenni". Biztosíta­ni kell mindennap, hogy akár égy negyedórára is — csak a gyermekkel foglal­kozzunk és ezt az időtarta­mot csak neki szenteljük. Nem szabad gyermekünk­kel szemben túlzott köve­telményeket támasztani, sem a tanulásban, sem egyéb területen. Mindig ä gyermek reális értékét kell alapul venni, mért ellenke­ző esetben a gyermek az is­kolai követelményekkel szemben tehetetlen, az is­kolatársak között csökkent értékűnek, kiszolgáltatott­nak érzi magát. Az iskolai környezet ártalmai közül legfontosabb a gyermek tel­jesítőképessége, és a vele szemben támasztott tanul­mányi és fegyelmi köve­telmények közötti ellent­mondás Amint äz előzőekből Ifi kitűnik, hogy a magasra ál­lított követelményeknek abban az esetben, ha a gyermek nem tud megfe­lelni, az kudarcélménnyel párosul, ami visszahat a teljesítőképességre, tehát még úgysem tud megfelel­ni, így egy körforgás alakul ki, amiben állandóan rom­lik a téliösítöképSsSég és fokozódik a kudarcélmény. Abban az esetben, ha a gyermekeinknél étvágyta­lanság Vagy túlevés, há­nyás, székrekedés, dadogás, szorongásos állapot, agresz- szivitás, tanulmányi jegy romlása tapasztalható, min­dig érdemes az iskolaorvos­hoz, illetőleg a körzeti or­vosnői! fordulni. Ezen tüne­teknek nem mindig szervi elváltozás áz oka. hanem le­hetnek családi, illetve az is­kola káros hatásainak a következményei is. Ered­ményes gyógyítás csak a család és az iskola harmo­nikus együttműködésé ré­vén lehetséges, az iskola orvos szaktanácsai alapján. Dr. Hagymás) József iskolaorvos Hat szekcióban — törvé­nyünk tettekben, vidámság- játék-szórakozás, úttörőélet ä lakóterületén, úttörőüyár, út­törőélet az iskoláDan és fel­készülés a kisdobos ígéretre, az úttörőfogadalomra és a KISZ-tagságra — végezték munkájukat a csapatok, a járási és a városi úttörőpar­lamentek. A második szekció kivételével hasonló témák kerültek a IX. megyei úttö­rőparlament programjába. A megyei parlament szombaton zárul, ezért még nem készít­hettünk összefoglalót, viszont nem árt, ha néhány fontos észrevételt elmondunk a nyíregyházi pajtások parla­mentjéről. Aki nyitott szem­mel és füllel járt, s aki te­vékenyen részt vett a parla­ment munkájában Horváth László, a városi úttörőtanács titkára mondja el a szekciók­ban felmerült gondokat, ja­vaslatokat elsősorban azok­nak a pajtásoknak, akik a Városi és a megyei parla­mentek munkájában nein vettek személyesen részt. —■ Az első szekcióban ér­tékelték a pajtások az úttö­rőév során végzett feladato­kat, amelyekről legértéke­sebben a törvénykönyvben írottak szólnak. Különösen sokat vitatkoztak arról, hogy az úttörővétségeket leggyak­rabban egy osztályfőnöki fi­gyelmeztetéssel büntetik, holott ezeket a vétségeket nem lehetne az iskolai fenyí­téssel büntetni. Hasonló áz eset a dicséreteknél is. Mind a büntetésnek, mind a dicsé­retnek megvannak a maguk „úttörőformái”, s csak ezeket kellene a jövőben alkalmaz­ni. — A korábbiaknál jóval több játékra, szórakozásra van szükségük a kisdobosok­nak, akik gyakran kimarad­nak az úttörők csapatszintű versenyeiből, játékaiból, s jogosan vetették fel a gye­rekek, hogy az eddigieknél Vólt égyszér egy fiatat ka­tona, akit bátorsága és éles esze tett híressé. Általános szeretet és tisztelet övezte. Békés időszak köszöntött be, az ellenség félbehagyta pusztító hadjáratát a fiú ha­zájában és az anyja azt ja- vasolta neki, hogy nősüljön meg. A katona beleegyezett, magához hívta fiatalabb testvéreit és így szóit hozzá- juh: „Azt a lányt veszem el, aki áz apám kardjának acél­jából kesztyűt és csizmát varr.” A testvérei néhány acélda­rabot vettek magukhoz és elindultak olyan lányt talál­ni, aki teljesíteni tudná sze­retett bátyjuk kívánságát. De akárkihez fordultak, min­denütt kinevették őket. So­káig vándoroltak, és végül kimerülve, elhatározták, hógy hazatérnek, Nem mesz- sze a városuktól bementek egy parasztházba, hogy meg­pihenjenek. Egy rendkívül szép lány fogadta őket, be­hívta a vendégeket és aszta't terített. Ebéd után az egyik fiú bort kért. Erre a lány azt mondta: —. Kérem, menjen ki az udvarra, kösse oda a lovát a szőlőhöz, én azalatt hozok bort. A vendég kiment az Ud ­varra, kereste a szőlőt, hiába — nem találta. Vissza­tért és megmondta ezt a fia­tal lánynak: — Ha nincs szőlő, honnan lenné a házunkban bor? — mondta és a zavarba jött ■zniég visszaült a néiyure Ebéd után a vendegek a szüleiről érdeklődtek, kik azok, és hol maradnak ilyen sokáig. Úttörő­posta jóval szorosabb kapcsolatod kell kiépíteniük a művelődé­si házakkal, központokkal, meg kell szervezniük a nyá­ri őrsöket és hogy az újabb lakótelepek építésénél rájuk is gondoljanak egy szobával a pincében, vagy a padláson, így megoldódnának a lakó­telepi úttörők nyári helyiség­gondjai, s több szünidei programot szervezhetnének maguknak. — Ugyancsak flyári prog­ramokkal, a táborozásókkal merült fel visszatérően a vá­rosi úttörőtábor hiánya, s az, hogy növeljék a csapatszintű táborozások számát, legalább addig, amíg a városi úttörő­tábor el nem készül. Csök­kenthetnék a táborozások költségeit, ha a patronáló vállalatok, intézmények pél­dául sátorokat kölcsönözné­nek a csapatoknak. —• Sok kisdobos és úttörő érdeklődött a KISZ-életre való felkészülésről. Mi ifive­zetők sajnálattal tapasztal­tuk, hogy a pajtások indoko­latlanul félnek a Kilián-pfó- bától, s a felvételt iskolai felvételihez hasonlítják. Tisz­táztuk azt is, hogy a Kiválú úttörő kitüntetéssel rendel­kezők Kilián-próba nélkül kerülnek a KIS2-álapszerVe- zetekbe, s hogy a felvételek­nél elbeszélgetnék a pajtá­sokkal, szó sincs írásos, vágy szóbeli felvételirőL — Számos új probléma me­rült fel a városi parlamen­ten, olyanok, amelyek aktu­ális és jogos gondok, de nem megoldatlanok. Ismét csak bebizonyosodott, hogy , nagy szükség van a gyermekveze­tő és az ifivezető képzésre. A gyermekveZető-képzést az út­törőház vette a kezébe, S a lehetőségek eddig is meg­voltak, de kevesen használ­ták fel. AZ if jüvezetők a tá­jékoztató, a vezető, a patro­náló munkát végzik, fi mun­kájuk akkor lenne eredmé­nyesebb, ha a csapatoknál egyre többen dolgoznának. (Grúz mese) — Az apám az úton vesze­kedést szít, a mamám el­ment könnyet váltani — vá­laszolta a lány. A fiúk, elcsodálkozva « lány különös válaszán, met)- kérték magyarázza el ezek- nek a szavaknak az értel­mét. —* A mezei útnál az apám a barátjával rágalmazza a szomszédunkat, aki igyekszik rögtöy továbbadni a piety- kát és holnap kezdődik a öé- szelcedés. A mama pedig cl- ment egy másik szomszédhoz elsiratni egy halottat, hogy az ő halála után •& eljöjjön valaki a halott rokonai közül öt elsiratni. A bölcs válaszok álanjéih a fivérek úgy gondolták, le­het, hogy a lány segíthet ne- kik és előadták, milyen ügy­ben vándorolnak. •— Tudok marinknak segí­teni, — mondta —, csak möndjdk; meg a bátyjuknak, hogy küldjön nekem egy ho­mokból készült selyemszala­got és egy lágy kőből való tűi, akkor én megvarrom ne­ki a kesztyűt és a csizmát. A fivérek hazasiettek és átadták a lány válaszát a bátyjuknak. .4 fiatal katona megörült az ismeretlen lány válaszának. Elhatározta, hogy feleségül Veszi és a bátyja‘val nászajándékot kül­dött neki — aranyat és igaz­gyöngyöt. ... Így segített a bölcses­ség a szegíny l’nynak kivív­ni a boldogságát. Oroszból fordította: Tóth Kornélia / Bölcsesség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents