Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

/

fO

>&£&> ^MPtfPy«P«ffySW|P

■■■■■ ■ —— H

Magyar Nép

A Magyar Wemattl F & r V • * I • n ■ é g 1 Prtat L»pJ»

Sierkfitloifg ét ltUd6klinit«|{ * •Vflrrfybira, Yáro«bii*é)>A]et • Trlrfoatrémi II

BEMOKBATUMJUKUr

K»ai««ai)U PVt), ]Mn lW

•UM*a*kf«u ftn), K*U«m KV«m4> rvi). S*rik. UmU [K«.w>{W

fArt) D» EUkfj L*jM(IUlik4tU 0»»o.>ir*<« PVd

£

1 zzel a fejléccel jelent meg a felszabadult Tiszántúl első demokratikus J sajtóterméke Nyíregyházán, 1944, november 8-án. Éppen most 30 éve. Idézőnk Murczkó Károly veterán, egykori nyomdász visszaemlékezéséből: „Bernáth

György elvtárssal nyomtuk a röplapokat a pártnak, a nemzeti bizotságnak, készítettük elő a felszabadulás utáni első újságot. Farkas Pál volt a szerkesztője és mi hárman lódultunk neki a gépeknek, villanyáram htján kézzel hajtottuk és szereztünk csomagolópapírt. Ha jól emlékszem, az első újság kétoldalas volt, rózsaszín csomagolópapíron készült. Es elindult vele a rikkancs. Nagy boldogsággal futott: Itt a Magyar Nép!

Megjelent a Magyar Nép!”

Lapunk elődje puszta megjelenésével

reménysugarat jelentett a háborúból felocsúdó lakosságnak. Érezték az olvasók: újra indul az élet, lesz kibontakozás, lesz újjászületés. A korabeli lap írta: „Nyíregyháza város és Szabolcs vármegye területén örvendetes és bizalomkeltő módon indult meg az újjáépítés azoknak az igaz magyar embereknek a vezetésével, akik itt maradtak és semmi egyéni áldozattól visz- sza nem riadva vállalták ezt az emberfeletti munkát... A szovjet katonai parancsnok- ság kívánságára templomainkban zavartalanul folynak az istentiszteletek, iskoláink- ban újra kezdődik a tanítás. Kereskedőink, iparosaink elfoglalták üzleteiket és műhelyeiket. A kórházak, orvosok, gyógy szer tá- rak folytatják tevékenységüket. A földművesek végzik az őszi vetési munkákat-. Sürgősen követeli tehát az siet, hogy a be- tű napszámosai is munkába álljanak: a

tollak erejével s az ólombetűk felsorakoztatásával szolgálják a konszolidáció munkáját.”*

Harminc esztendő telt el e sorok meg- jelenése óta, jubileumhoz érkezett lapunk, a Kelet-Magyarország. Most az ünnepeltről eredményeket, sikereket illene szépen sorba szedni, dé elbizonytalanodik a toll. Az újságíró aki sok szép jubileumról készíteti már lelkesítő tudósítást, mindhiába kutat lap- és újságírói érdemek után. Megpróbálkozik egy összehasonlítással: milyen nagy út vezetett el a napi 500 példánytól a mostani 52 ezres megjelenéshez. Aztán nyomban arra gondol: a nagyobb érdem ebben azoké, akik lehetővé tették, hogy az egykor jórészt analfabéta megyében százezrek ízlelhették meg az írott szó varázsát. A szabolcsi, szatmári munkás- és parasztemberek tízezreinek vált mindennapi igényévé az érdeklődés a szőkébb haza ügyei iránt, a kitekintés a nagyvilág eseményeire. Aztán életelemévé vált — mert lehetőség teremtődött rá — a beleszólás közös dolgaink, terveink formálásába: szólni a rossz

ellen és közkinccsé tenni a kis kollektívák örömeit. Megszámlálni is nehéz volna, hogy a 30 esztendő alatt hány munkás- ég parasztember fogott tollat, g címezték a borítékot a szerkesztőségnek.

Megpróbálja felidézni az újságíró 30 év jól sikerült lapjait, s közben azt látja: ezek az újságok az újjáépítés, terveink megvalósításának egy-egy fontosabb állomásait örökítették meg. Az ólombetűk és a fényképek az építőmunkások, a kormos traktor nyergében ülők vagy a növénytermesztők küzdelméről, helytállásáról nyújtottak tükröt az olvasó elé.

Mert így igaz: az újság, ha a valóság, a jó ügy szolgálatába szegődött — a mindennapok tükre. Immár harminc esztendeje lapunk is úgy szeretne minden olvasó közvetlen barátjává válni, hogy — lehetőségeivel és sajátos eszközeivel — felmutatja változó, gazdagodó, mind tartalmasabbá váló életünk örömeit, gondjait. A Magyar Nép, később a Néplap és most a Kelet-Magyarország arra vállalkozott, hogy minél szélesebb tömegekkel ismertesse meg pártunk jó ü^yet szolgáló, kipróbált politikáját, s hogy krónikása legyen új társadalmunk, a szocializmus felépítésének megyénkben. Kádár János elvtárs mondotta: „Úgy kell beszélnünk, hogy mások is értsék, mit akarunk, mert ez pártunk törté- nelmi missziójának követelménye.” Ennek a követelménynek igyekeztek megfelelni mindenkor a szabolcsi, szatmári újságírás munkásai, s erre törekszünk ma is.

Rákos Sándor Kossuth-díjas költőnk munkatársa volt a harminc év előtti Magyar Népnek, ő írta: „Előttem, az íróasz- falómon, a toliam hegyén állott össze egy negyvenezer lakosú város, egy több százezer lakosú vármegye, egy egész országrész újrakezdődő életének egésze, az első, alig hallható pihegéstől az építés hatalmas orgonaszaváig, a legkisebb és legjelentékte-i lenebb részletektől az elhatározó jelentőségű, döntő megnyilatkozásokig.”

Azóta egy teljésen új Nyíregyháza, egy felismerhetetlenül szebb Szabolcs-Szatmár formálódott. Amit a bekötött, las-san megsárguló újságlapok oldalaikon őriznek: a

gyárak, az új lakónegyedek, a művelődési házak és a korszerű mezőgazdasági létesít- mények életünk mindennapi részeivé váltak.

Amikor jubiláló lapunkat köszöntjük,

köszöntjük a nyomdászokat, a névtelen postásokat, azokat, akik a három évtized során segítették az emberek jobb tájékoztatását. Valójában egy országrész felvirágzása feledt örv^rtdünk. am-'nek a reggelen- ként megjelenő megyei újság volt a tükörképe.

Ez marad a jövőben is.

KERESZTRE JTVEÍJY

Testvéri egyiittniűköflés

A magyar—szovjet barátságnak, a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú testvéri együttműködés további fejlesztésének egyik bizonyítéka, hogy...

(folytatás: vízszintes 1.,

függőleges 14.. függőleges 17., vízszintes 71., függőleges 19.. vízszintes 43. számú sorokban.)

VÍZSZINTES:

15. Állam. 16. Nótázók. 17. Kártyalap. 18. Betű fon. 20 Nem elég erős. 21. Szellemi dolgozó. 22. Közt' betűi. 24 Bács-Kiskun megyei község 27. Sokaság. 28. Lapfajta. 30 Női név. 31. Idegen férfinév — becézve. 32. Nem folyik S3 Át. 35 Afrikai ország 36 Képző. 37. Védő. 39. Les ú’abb közlekedési eszközünk 42. Sérülés. 44. SKA. 46. Keresztül ütő. 47. Helvhatározó 49 Fordított névelő. 50. Híres kapitány nevének fele 51. Értesített. 53. A vízszintes 36. számú fordított párja. 54. Megért. 56. Kérdés. 58 Adoma. 60 Szláv nvel- vekben vár. 61. Evőeszköz. 63. Pirul párja. 64. Palóc már. 65. Utazó csoport. 67. J.rr 68 Hagvd. 70. Borító. 73 Bányász község.

FÜGGŐLEGES:

2. Szovjet város. 3. Vigyá- Eol. 4. Kétes! 5. Színművész

(Lajos). 6. Becézett fiú. 7. Néma tag. 8. Képző. 9. Dal. 10 Ital régiesen. 11. HK. 12. Idegen női név. 13. Gondoskodva. 23. Duna menti község. 25. Mutatószó ford. 26. Pára! 27. Kör betűi. 29. Szivattyúzott. 31. Tényezőt. 34. .. .-rál — felülbírál, véleményez. 35. Mai. 38. Szovjel folyó. 40. Tatai Sport Club.

41. Végtelen olaj. 42. SIA. 45. Szén lepárlási terméke. 48. Lesípolt. 50. Fürdőszobakellék. 52. Három a szláv nyelvekben. 55. Hosszú németül. 56. Harap. 57. Hosz- szúság. 59. Forr. 61. Kevert deka 62. Lengyel válogatott labdarúgó. 65. KDN. 66. Rag. 69. Német tojás. 71. Olasz folyó.

INTERJÚ

Találkozni az országgal

A Szovjet Kuliéra és Tudomány Héra rmmkájáról

Megnyitásának első évfordulóját ünnepi!

a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Milyen eredményeket tapasztalatokat hozott ar első

esztendő, mit terveznek jövőre — erről nyilatkozott I. I. Bagyul, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének első titkára és V. G. Szergejev.a kultúra háza igazgatója.

— Egy év alatt félmillió látogató a Szovjet Kultúra Semmelweiss utcai székházában —, önmagában is bizonyítja a sikeres kezdetet. A két nép barátságának ápolása, erősítése volt a célunk, az, hogy a magyar nép minél jobban megismerje a szovjet népet, kultúráját, tudományát. Amolyan tanulóidőnek szántuk a kezdő évet, s most nyugodtan elmondhatjuk, hogy megtaláltuk az utat, a formát a magyarok érdeklődési köréhez.

— Melyek voltak c legnépszerűbb

rendezvények?

— A legfiatalabb látogatóké a* elsőség:

szombat-vasárnaponként gyermekprogramokat rendeztünk telt ház előtt. Ezeken a napokon minden szervezés nélkül, az „utcáról” jöttek szüleikkel az apróságok. Mese-rajzfilmeket, kalandos ifjúsági filmbemutatókat rendeztünk a legújabb, Magyarországon még be nem mutatott művekből. Népszerűek vol- tak a játékos vetélkedők. S amíg a gyermekek szórakoztak, a szülők kiállításokat nézhettek, olvashattak, délelőtti koncerteket hallgathat— Es a felnőtteknek szóló programok?

— Diákokból, fiatal üzemi munkásokból

megalakult a ház barátainak klubja, amely érdekes programot biztosít tagjai számára. Megalakult a Szovjetunióban végzett magv ösztöndíjasok klubja is. Találkozóikon a legújabb szakmai anyagokból, folyóiratokból, filmekből frissítik fel tudásukat. Nagyon örülünk, hogy jó néhány nagvüzemmel közvetlen kapcsolat, alakult ki. Természetesen rendszeres látogatóink a nagyüzemek szocialista brigádjai, az MSZBT-tagcsoportofe.

— Es a jövő?

— Elsősorban azt szeretnénk, ha tevékenységünket megismerne az egész ország. El akarunk jutni mindenhová, mindenkihez, s ehhez ki kell lépnünk a ház kapuján. Sokat ígérő vállalkozásoknak tűnik a testvérmegyék, testvérvárosok napja. Ilyen alkalommal a megye, város minden területének képviselőit meghívjuk a házba, részükre a szovjetuniódén testvérmegyéről. területről, városról filmet vetítünk, kiállítást rendezünk. Ezeket az összej&vetdéfcet azután megfemfttíjfll

a megyében, városban, ahol az emberek tízezrei ismerkedhetnek a szovjetunióbeli testvérek életével, munkájával. Hasonló a Barátság napja. Ilyent már rendeztünk Kecskeméten — nagy sikerrel. A házban bemutatott legsikeresebb műsoros esteket, hangversenyeket vidékre is elvisszük, a legjobb kiállításokat több városban bemutatjuk. — így például a Szovjetunió életéről készült fotókiállítást Nyíregyházán —, hogy magyar barátaink mindenütt megismerkedjenek a szovjet népek kultúrájával, művészetével. Az elmúlt hónapokban tizenöt nagy kiállítást szerveztünk; közülük többet első ízben mutattunk be a Szovjetunió határain kívül. Ilyen volt a mik- rominiatür kiállítás, a távoli északi népek művészetének bemutatója, a baltikumi borostyánok, az abház néni szerszámok, az ukrán intarziák kiállítása. Hasonlóan nagy síke- rűek voltak az úgynevezett komplex kiállítások, amelyeken egy-egy iparág teljem kereszt- metszetét megismertetjük a magyar szakenv- berekkel.

— A Szovjet Kultúra és Tvdomdng

Házának programjai a legnépszerűbbek a fiatalok körében. Hogyan szólnak a vidék fiatalságához?

— Tapasztalataink szerint a magyar fiatalok. iskolások keveset tudnak a fiataloknak szóló mai szovjet irodalomról. Szinte kivétel nélkül csak a hagyományos, többévtizede* népmeséket, ifjúsági könyveket, régi dalokat ismerik. Szeretnénk, ha ez megváltozna. Ennek első lépéseként az ország orosz nyelvet tanító Dedacógusaival ismertetjük meg legújabb dalainkat, verseinket, meséinket.

— Nagyszabású kiállítást nyitunk novenei berben „Orosz internacionalisták Magyarországon, magyar internacionalisták Oroszországban” címmel Év végi érdekességnek ígérkezik Fedoszkino falu iparművészeti kiállítása, a Ha hl a ma iparművészeti kiállítás, s a jövő év elején a Baltikum népeinek alkotásaiból nyílik nagyszabású tárlat. Mindezeket természetesen vidékre is elvisszük, és sor kerül több szovjet művészegyüttes, a drámai, as operett színház együtteseinek vidéki bemutatójára, Természetesen mi is különféle rendezvényekkel, bemutatókkal köszöntjük a magyar nép felszabadulásának 30. évfordulóját Erre az időpontra várjuk a házban az egy-, milliomodik látogatót. Reméljük, hogy addigra az ország több vidékén már újabb több- tízezer barátot szereztünk.

A Nagyezsda díszbemutatója

A szovjet filmművészet egyik világhírű alkotója, Mark Donszkoj — több nagysikerű film rendezője — a Nagyezsda című legújabb filmjében arra vállalkozott, hogy emberközelbe hozza Lenin és felesége-harcostársa, Nagyezsda Krupszkaja alakját

Nem a szó szoros értelemben vett életrajzi film a Nagyezsda, a hősnő ifjúságának legjelentősebb és legszebb epizódjait örökíti meg, melyek hozzájárultak forradalmi világnézetének kialakulásához. Nagyezsda életútját kora ifjúságától a száműzetéséig követi a film. A középpontban azok a pétervári évek állnak, amikor Krupszkaja a gimnázium befejezése után a szmolenszki munkásiskolában dolgozott. Ekkor ismerkedett meg a forradalmár ifjúsággal, belépett a marxista körbe, részt vett munkássztrájkok előkészítésében is. Ekkor találkozott Leninnel.

A film alkotói arra törekedtek, hogy a kor, a cári Oroszország hiteles légkörét adva, magas művészi fokon, a magasztos emberi ideálok, érzések szépségét tolmácsolják egy drámai hőskölteményben. Egy forradalmi hit és egy szerelem születése a Nagyezsda című film, megmutatva, hogy a kommunista eszméért való küzdés nem jelent aszkézist, ellenkezőleg a szerelmi boldogság is hozzátartozik az élet öröméhez, a kommunista ember életéhez. Krupszkaja mondja Leninről: „Olyan

ember volt, akitől semmi sem idegen, ami emberi. Az életet a maga teljességében, sokrétűségében szeKépűnkőn: Notalja

Bjelohvosityikova

rette és szomjasan itta...” Mark Donszkoj, a szovjet filmművészet nagy öregje így foglalja össze alkotói hitvallását: „A művésznek még a történelmi filmben is modemnek kell maradnia. Hiszen a történelemhez való fordulás sajátos kísérlet a modern kor problémáinak ábrázolására. Sok minden nyugtalanít mai világunkban, például az érzések szépségének a szétzúzása. Az emberiség sok évszázados történelmén keresztülvonult a szerelem, barátság, asszony, anyaság iránti tisztelet. Mindez most sok burzsoá művész erőszakolt erkölcstelenséget hirdető filmjében összeomlik. Meggyőződésem;

hogy az igazi művészetnek nem rombolnia, hanem építeni kell: magasztos ideálokat, az emberek erejébe, értelmébe vetett hitet kell sugallni.”

Aki megnézi a filmet *t>4 káig emlékezni fog Nataljai Bjelohvosztyikovára, Na* gyezsda Krupszkaja megszemélyesítőjére. A fiatal

színésznő természetességgel éli át szerepét, bájos nőalak- kot állít elénk, aki egyszerre finom, légies, szép fiatal nő és a forradalom ügyéért lelkesedő, , energikus egyéniség. A művésznő mondja: „Krupszkaja arca nagyon izgatott. Fiatalkori képeit nézegetve láttam, hogy külsőleg nem nagyon hasonlítok hozzá. Természetesen a frizura, a ruha teremthet bizonyos hasonlóságot, de ez önmagában nem elegendő. Tudtam: belülről kell azonosulnom gondolataival, hogy hitelesen kelthessem életre. Belemélyedtem írásaiba, s a róla szóló Írásokba. Nohaö magát mindig csak egyszerű tanítónőként jellemezte, korának egyik legműveltebb asszonya volt, egyaránt jártas a művészetekben, tudományokban. Szellemiekben igyekeztem követni öt...”

A Nagyezsda című új

szovjet filmalkotást a november 7-től 13-ig tartó „Szovjet Filmek Fesztivál-/ ja” alkalmából vetítik a filmszínházak. Nyíregyházán november 8-án háromnegyed 6 -kor díszelőadást rendeznek a' Krúdy moziban, melyen részt vesznek a megyénkbe érkező szovjet filmművészete is.