Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

Kővwwfjer 3Ö. **ls¥-maW^rö&ssä<? $ t VÉCÉK m ** jf •• u kor mm i van akkor, ha a majmok a tükörbe néznek? Erről olvastam a minap rendkívül lenyügö- dolgozatot, melynek lényegét — amennyiben nincs ne kifogásuk — ezúttal közreadnám. Megtudtam más között, hogy csaknem minden állat képtelen örképében saját testét felismerni. Inkább fenyege- harcol ellene, megnyugtatja, körüludvarolja hason. sát, mintha ellensége vagy partnere volna. Az etlen kivételek az emberszabású majmok: a csim- nzok, orángutánok és a gorillák. Itt egy pillanatra meg kell állnom, lévén a kivétel berszabású. Amiből árra következtethetünk, hogy iát az ember is képes felismerni önmagát, ha .tükör­néz. Ehhez persze két dologra van szükség: tükör - és szándékra, (ti. arra a hajlamra, hogy szembe is zzunk magunkkal). Nem mondhatnánk, hogy min- n esetben adott ez a két feltétel. Ismerünk olyan íbereket, akik még a látszatát is kerülik annak, hogy hiúak volnának, s ezért a legritkább esetben néz­ik a tükörbe. A szerénység nagy erény, bár ezt sem abad azért túlzásba vinni, mert az ilyen ember mnyen elfelejtheti, hogy milyen is ő válóban. Meg- rténhet, hogy összetéveszti magát valakivel, s abból volt már rá példa — sereg bonyodalom szármáz-' it. Mások egyenesen irtóznak a tükörtől, valósággal enekülnek előle. Sőt! Amikor egyesek — mondjuk a mökük — tükröt tart eléjük, elfordítják a fejüket s Itakoznak, ők korántsem olyanok, mint amelyet az vég mutat; nekik egyetlen szeplő sincs az arcukon s szemük sem olyan zavaros, mint ahogy a tükör ál- tja. Nem vitás, néha torzít a tükör, de az esetek több- egében a deformálás legkisebb jelét sem lehet ráfog- i. , „Az a mód, ahogyan az állatok megtanulják a tű­őrben látottat saját maguk képmásaként felismerni, íjabb fényt vet az absztrakt én-elképzelés keletkezésé- e.”l Ezen a passzuson is el kellett gondolkodnom, lé­ién tudásom hiányos az én-elképzelés keletkezéséről. Sddigi tapasztalataim ugyanis azt súgták: egyesek eljesen szubjektív módon képzelik el saját magukat, le korántsem absztrakt,, hanem konkrét formában, konkrétan X. például úgy véli önmagáról, hogy ő a legszebb a hivatalban. Vannak, akik ezt erősen vitat­ják, leginkább X. hátamögött. Amiből pedig egyenesen következik, hogy „Legszebb” erről az ellenvéleményről mitsem tud, mert a tükröt a háta mögött emelgetik s neki pedig hátul nincs szeme. Akadnak, akik azt hi­szik; hogy az ő énjük a legfontosabb, a nélkülözhetet­len a munkahelyen. Ez a feltételezésük nagy megelé­gedettséggel tölti el őket, amit, ha tükörbe néznének, észre is vehetnének a tekintetükön. Láthatnák például, hogy a kelleténél valamelyest fentebb helyezkedik el az orruk, ami feltűnésre kiválóan alkalmas, másra vi­szont nem. Az ilyen rendellenességek pedig elég köny- nyen orvosolhatóak volnának, még plasztikai műtét­re sem kellene sort keríteni Mások meg én-elképzelésükben bátraknak, „nehéz embereknek” tüntetik fel magukat, s mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy ilyennek is látszanak. Csakhogy ama bizonyos tükör, bármilyen, kicsi tük- röcske is legyen az, könyörtelen. Pillanatok, akarom mondani pillantások alatt kimutatja a képzelet és a valóság közötti különbséget, amely néhány esetben már-már szakadékkal is felér. így aztán a bátor már nem is olyan vakmerő s a „nehéz” nem is olyan sú­lyos, mint amilyennek mutatja magát .Élevezetteí olvastam azt a tudományos kísérletet, amelyet egy Suma nevű orángutánon folytattak egy tükörszalonban. Az első napon Suma különféle arcot vágott, majd riszálta magát s táncolt a míg rosszul nem lett Magához térvén bukfenceket vetett Tudósok szerint ezt az egész majomszínházat úgy is felfoghat­juk, hogy Suma imponálni akart a tükörben látni vélt majomtársnak... Hanem a harmadik napon az étke­zésnél Suma arcára paradicsomhéj ragadt „Ö” vélet­lenül a tükörbe nézett, közelebb ment az üveghez, egyik ujjával megtapintotta az arcán éktelenkedő ételmaradványt majd eltávolította azt. Elmúlt tehát a kétely: Suma nem mást mint önmagát fedezte fel a tükörben, s miután látta, hogy valami elcsúfítja, tett ellene. A gibbonok az ilyen teszteknél teljeséggel cső­döt mondanak; mindig azt hiszik, hogy a tükörben az ellenségükéi látják. Ilyen fatális tévedés az emberszabásúaknál vélet­lenül sem következhet be. Kivált a harmadik napon! _ Angyal Sander Az olvas© l item madár A Valóság című folyóirat egyik számába szerettem vo!» na belelapozni tegnap a nyír­egyházi városi művelődési köz­pont hírlapolvasó és kiállító termében, s találkoztam a va­lósággal. Búgott, csipegetett, tollászkodott. A. valóság ebben az esetben golyvás, örvös, ga­tyás és az ördög tudja még milyen galambok sereglefce volt ketrecekbe zárva. Sokáig nem szemlélhettem őket, mert egy fiatalember udvariasan a te­rem elhagyására szólított fel, minthogy a kiállítás még ren­dezés allatt állt. A kiállítás november SO-án nyílik meg, és mindössze két napig tart nyitva. De miért? Nem, hogy miért csak két napig, hanem egyál­talában milyen idea alapján és kinek juthat eszébe, hogy ga­lambkiállítás céljára — ha csak két napra is — igénybe vegyenek egy olvasótermet? (Ámbár a megnyitó előtt egy nappal a rendezés miatt már Zárva vólt a terem, a kiállítás után valószínűleg még egy na^ pig zárva lesz:, tehát már ösz- szesen négy nap.) Egyébként mindegy is, hogy hány nap. Nyíregyháza eny­hén szólva nem bővelkedik annyira olvasótermekben, hogy akár egyetlen nap kiesés is megengedhető volna. Készséggel elismerem, hogy a galambászat szép, hasznost tevékenység, sót olyat is hal­lottam már, hogy sport. (Ez nem biztos, lehet, hogy az agyaggalamblövésse! tévesz­tem össze), fis mutassák be a galambászok tenyésztésűk nagyszerű eredményeit. Hát hogyne! Például nyáron a sós­tói erdőben, szabadtéren. Vagy ha még nagyobb néoszerú-é- get akarnak; a középkori soly- mászok mintájára öklükhöz szíjarva galambjaikat vonulja­nak végig a városon, lehetőleg senére. b“ a* olvasótermet hagy iák békén, mert a galamb a ma­dár, nem. az olvasó. Entóer és gép A futószalag melletti mun­ka monotóniája által okozott idegi károsodások csökken­tésére a Nemzetközi Bőr- és Cipőipari Szervezet kérésére a Könnyűipari Minisztérium hazánkban a Sabaria Cipő­gyárat bízta meg az ezzel kapcsolatos kísérletek elvég­zésével. Serdült Gyula, a Sabaria Cipőgyár igazgatója elmon­dotta, a futószalag ütemét az egyes ember életritmusához, orvosi műszóval bioritmusá­hoz kell igazítani Ez kétfé­leképpen oldható meg: növe­lik az ütemidőt — tehát ci­pőgyári példával nem 5-5 pár cipő érkezik: a kocsin folyamatosan, hanem — na­gyobb időközökben — egy­szerre 10—20 pár. A másik út: kötött helyett kötetlen ütemű munkarendszer. A munkások önmaguk szabá­lyozzák bioritmusuknak megfelelően a munkát. Az 5. számú alja üzemrész a kötött ütemnél naponta 850, az új rendszer bevezetése óta átlagosan 1260 páros teljesít­ményt produkál. Az önsza­bályozás „kihozza” a munká­sokból az egyéni képessége­ket: az ügyesebbek többet teljesítenek és ennek megíe lelően emelkedik a bérük. A ia f w/m f f r f 9 Bzulofold zaszlm — Bodor Tibor előadói estjéről Találóan és szerénytelen­ség nélkül mondta Horváth Gabriella megyei könyvtár- igazgató a „Bontja zászlóit szülőföldem” című előadóest bemutatójának hallgatósága előtt a nyíregyházi színház­ban, hogy ennek a műsor­nak a jelentősége túlnő a szokásos irodalmi összeállí­tásokén. A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Móricz Zsigmónd Könyv­tár által szervezett és ren­dezett műsor a felszabadulás, harmincadik évfordulója emlékezetére a legkorábban fellelhető kezdetektől a je­lenidőig átfogja, elevenségé­ben idézi meg Szabolcs- Szatmár történelmét, a leg­avatottabb szerzők tollából a leghitelesebb dokumentu­mok elhihető erejével. Anonvmusszal kezdődik, aki gesztáiában büszkén jegyzi fel a Szabolcs vára és környékén letelepedő Árpád-nembéÚ vezéreket A kisvárdai vár építését meg­kezdő Várdai István Ferra­riből írt leveléből hallha­tunk részletet, melyben szü­lőföldje után sóvárog. Meg­szólal a 17. század elejéről Telegdi Kata busongó asz- szonyi lírája. Tinódi Lantos Sebestyén évődik mord hu­morral a Sokféle részögö- sökxől szerkesztett strófái­ban a nyírbátori uradalom­ban, Rákóczi Ferenc 'emlék­iratából bukkan elő Kálló megvívása. Kazinczy Fe­renc leírásában tárul elénk Szentmihály, a későbbi Büd- szentmihály, azaz a mai Tí- szavasvári korabeli képe. Gvadányi peleskei nótáriu­sa csetlik bótlik a „négy­sarkú” versekben Csen­gettél Piricséig. Kölcsey Himnusza szólal meg emel­kedett tisztaságával És így tovább. S aki mindezt megszólal­tatja: Bodor Tibor, a Ma­dách Színház tagja. Két tu­lajdonsága sorolja a leg­jobb magyar előadóművé­szek közé. Az egyik nem egészen az ő érdemes a hangja, ez a természettől szépen zengő, mély orgá­num. Az azonban a sajátja, hogy bizonyára hosszú, szi­gorú munkával mívelte ilyen érzékennyé az érdes­től a még férfias ellágyulá- sig minden árnyalatot kife­jezni képes „hangszerré”. A kitűnő műsort a rendező szervek szándéka szerint a november 27-i premier után a megyében még sokszor és sok helyen bemutatják. Nagyon hasznos lenne, ha sok érdeklődőt vonzana. & a. *, Az új bolt első érdeklődői. (Hammel József felvétele) Új mintabolt Nyíregyházán Női és férfi méteráru mintabolt nyílik meg szom­baton délelőtt Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona utca 1. szám alatt. A régi férfi divatáru- és méterárubolt egy részében rendezte be a Szabolcs-Szat- már megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat új szak­üzletét, amely kizárólag a W "•ar Posztógyár terme­ké irusítja. A közös bolti szerződés a megyei taná(% illetékes szer­vei és a csepeli gyár vezetői­nek kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy a gyár termékeit Szabolcs me­gyében is megismerjék a vá­sárlók, s a gyári termékek megjelenésével bővítsék e szakág választékát. E szerző­dés megkötésével mind a gyár, mind a kis­kereskedelmi vállalat jól járt Amellett hogy a gyár újabb piacot szerzett a me­gyében, az üzlet fontos piac­kutatási célok megvalósításá­ra is alkalmas, hiszen az áruk mozgása, a választékbő­vítés alakulása jól nyomon követhető. A kiskereskedel­mi vállalat hálózata újabb szaküzJeíM gazdagodott ígtssü előnyös anyagi feltételéi! mellett Az első napon 1 millió 30® ezer forintos árukészlet vár­ja a vásárlókat A legkülön­bözőbb színekben kaphatód rnihtäg. ég kockás tweed anyagok, woolvex szövet és a régóta hiánycikk Lastex. A, női jersey anyagok a leg­újabb mintákkal készültek^ legalább 30 féle színösszeállí­tásban. A kis szaküzlet hétó köznap 10—18 óráig, szómba» ton 8—15 óráig tart nyitva.. Továbbfejlesztik a szolgáltatást , A lissalöki Nagyközségi Tanácsi üléséről (Tudósítónktól) Vízrendezés — időben Soha időszerűbb kérdése nem volt még megyénk termelőszövetkezeteinek, mint a vízrendezés, a má- lioráció. Közös gazdasá­gainknak nemcsak a jövő évi tervüket kell elkészíte­niük ebben az évben, ha­nem már azon is el kell gondolkozniuk, hogyan fog­ják elkészíteni a következő esztendőben távlati fejlesz­tési terveiket Ezért jó példa a gacsa- lyi termelőszövetkezei, ahol másfél millió forintért el­készítették meliorációját, beleértve a vízügyi rende­zést is, a legjobb árokrend­szer kialakítását. Nem is árasztották él a szatmári esők, még a múlt keddi IS milliméteres plusz csapa­dék sem a gacsályi földe­ket, Így történhetett, hogy a fehérgyarmati járás ter­melőszövetkezetei közül búzavetésben a gacsályi Dózsa vezet — legfeljebb Szamossályi jöhet még szó­ba utána, amely szintén rendezte földjei vízviszo­nyait. A 70 százalékos állami támogatást arra fordították, amire adták, beruházások­ra, építkezésekre, vízren­dezésre. Így jól jártak mun­kabérben azok, akik a ter- melőszövetkezet tagjai kö­zül dolgoztak rajta. És dup­lán jól járnak most, hogy a jól végzett munka utáni termelési sikerek is az 6 jövedelmüket növelik. IGN3B) A szolgáltatás és a keres­kedelem helyzetéről készített jelentést és a további fejlesz­téssel összefüggő feladatokat tárgyalta meg legutóbbi ülé­sén a Tiszalöki Nagyközségi Tanács. A szolgáltatási igényeket a községben elsősorban a Ve­gyesipari Szövetkezet hiva­tott kielégíteni, munkájuk azonban sok . kívánnivalót hagy maga után. Lakáskar­bantartással és javítással szinte egyáltalán nem fog­lalkoznak, építési kapacitá­sukat községen kívüli na­gyobb építkezési munkákra kötik le. Nagyon lassú az elektromos gépek és felszere­lések garanciális javítása, né­ha hónapokig kell várni egy- egy televízió, vagy háztartá­si gép elkészülésére. Garan­ciális időn túli javításokat nem is tudnak vállalni, szak- emberhiány miatt. A község­ben csak egy autószerelő kis­iparos tevékenykedik, így nagy szükség lenne az ipari szövetkezet ilyen irányú te­vékenységére is. A jövő év­ben 1 millió 200 ezer forintot fordítanak erre a célra, így remélhetőleg javulás követ­kezik be. Ebben az, évben a tanács költségvetési üzeme is végzett a lakosság részére szolgáltatásokat, több mint 3 „ millió forint értékben. Har­minchárom kisiparos tevé­kenykedik a községben, s to­vábbi engedélyek kiadása is folyik. Szükségesnek tartot­ták a tanácsülés résztvevői az ÁFÉSZ szolgáltatásainak bő; vitásét iá elsősorban a kőié csönzőbolt cikklistájának ki» terjesztését és a Patyolat fel» vevőhely korszerűsítését; Szükséges a járműpark nö­velése is a házhozszállítás ési a tüzelőolaj és gázszállítás érdekében. A lakosság jövedelmének! emelkedésével dinamikusáé fejlődött a kereskedelem for­galma is, s az év első kilen« hónapjában megközelítette as 97 millió forintot Felkészültek a várható for» galomnövekedés további ki­elégítésére is: raktáraikba» 16 millió forintos árukészlet várja a vevőket Megállapította a tanács* hogy egész évben nem volt kielégítő a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása, s felhív­ta az ÁFÉSZ vezetőinek a figyelmét a hiányosságok megszüntetésére. Nem tud­ták kielégíteni a lakossági igényeket fürdőszoba-felsze­relésekből sem maradéktala­nul. Annak ellenére, hogy egyetlen év alatt 110 komp­lett fürdőszoba-berendezés talál gazdára, ezekből a cik­kekből hiány mutatkozott mind a vas-műszaki boltban* mind a TÜZÉP-telepen. A jelentéshez hozzászólók nagy száma is bizonyította, hogy időszerű volt ezt a kér­dést napirendre tűzni, hiszen a községben 13 regionális in­tézmény működik, így a szol­gáltatás és az áruellátás ja­vítása nemcsak Tiszalök, ha­nem a környező községek la­kóit is érintik. Cd. ssJä

Next

/
Thumbnails
Contents