Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

Btf. ««Amtier «W.ET -M AGYARQRSZÄG — VASÁRNAPI MET.T/ffKTJET f Normák BOntetlea előélet. Milyen sok mindent je­lent ez a két szó. Milyen sokat és néha milyen keveset. Mennyire nem lehet e meghatározás ■lapján valakit jellemezni, valakiről véle­ményt mondani Büntetlen előéletű az a személy, aki nem vétett a jogi törvények ellen. Nem szállt szembe a büntetőtörvénykönyvben meghatá­rozott paragrafusokkal Nem követett el la­kásbetörést, nem sikkasztotta el munkatársa pénzét, nem ütött le ártatlan embereket az utcán, nem gyilkolta meg a barátját vagy a feleségét Vajon e|ég-e ennyi, hogy valaki tiszta, becsületes, törvénytisztelő embernek mondja magát? Ilyen sok vagy Ilyen kevés kell ah- boz, hogy barátaink, hozzátartozóink, ismert és ismeretlen embertársaink tiszteletét, elis­merését kivívjuk? Aki szándékosan befeketíti kollegáját va­laki előtt az tulajdonképpen nem követ el bűncselekményt. Az sem, aki a főnök szívé­hez közelállót megjutalmazza, s a neki nem tetszőt sorozatosan „elfelejti” felírni a listára. Jogilag aligha lehet őt felelősségre vonni ezért. De azok, akik mindezt észreveszik, re­gisztrálják, mégis azt mondják róla: erkölcs­telen. Vannak jogi normák, amelyeknek meg­tartásáról paragrafusok, ítélkezőszervek, íté­letvégrehajtó közegek gondoskodnak. De varinak erkölcsi normák is. Elvárások, amelyek nem alaptalanok, nem túlzók, nem mértéktelenek. Környezetünk figyel bennünket. Figyeli eseiekedeteinket. És Ítélkezik. Jól-rosszul, füg­gően attól, mennyire befolyásolja őket az a szubjektivitás, amelytől tulajdonképpen sen­ki sem mentes. Vannak erkölcsi normák, amelyeket nem foglaltak össze, s amely e nélkül is hat, ér­vényesül s különböző kötelezettségeket ír elő. Ki-kitől mit fogad el és miért? Ki-kit javasol hová és kinek a kedvéér? Ki utazik külföldre? Ki kerül magasabb beosztásba? Ki hogyan viselkedik, hogy találja meg a han­got? Ki részesíti előnyben azt, aki erre nem érdemes? Varrnak ( erkölcsi normák, amelyeket be kell tartanunk és tartatnunk, ha becsülni akarjuk magunkat és másokat. De más a jog és má» áz erkölcs. Soha nem ítéltek el még vezetőt, aki munkatársaival kíméletlen, durva hangon be­szélt (Néha még azért sem, ha valaki a be­osztottját Inzultálta.) Vajon azt jelenti ez, hogy ezért bárki — bármit megengedhet magának, bármi olyat, ami nem meríti ki a büntetőtörvénykönyv pa­ragrafusait? Vajon csak az a lopás, amikor valaki be­lenyúl a másik zsebébe? Es nem nyúlhat be­le másként csak fizikailag? Vajon csak az a gyilkosság, ahogyan ezt a kifejezést a jogot tanuló egyetemi hallgatók meghatározzák” S nem gyilkol-e a közöny, a nemtörő­dömség, a cinizmus? Nem öli meg anyját-ap- ját az. aki elfeledkezik róluk, aki kikapcsolja őket életéből? Az erkölcs nem azonos a joggal. Az er­kölcs ennél több, ennél megfoghatatlanabb, enné! szerteágazóbb. A jogászok sok esztendeig tanulják, mi megengedhető és mi nem. Mi születésünktől — halálunkig tanuljuk, s vajon megtanuljuk-e valaha is kitűnőre? Élünk, figyelünk, ítélkezünk. Magunkról enyhébben másokról talán olykor túl szigo­rúé ^ iudomásul kell vennünk, nemcsak a jog törvényei vonatkoznak ránk. hanem azok a törvények is, amelyek az emberi együttélést nemesebbé, tisztábbá becsületesebbé, őszin­tébbé teszik. Erkölcsünk Íratlan, tiszta törvé­nyei. Sende Ibolya VÁLTOZÓ VILÁGUNK Állami gazdaságaink útja Az 1974-es év mérföldkő állami gazdasá­gaink életében. 25 éve annak, hogy állami gazdaságaink létrejöttek. Negyedszázaddal ez­előtt reménytelenséggel határos vállalkozás volt lerakni a szocialista mezőgazdaság nagy­üzemi alapjait. Ez az időszak azonban törté­nelmi fordulópont volt megyénk mezőgazda­ságában. Huszonöt év után a szocialista építés eredményeként megyénk mezőgazdaságának tulajdonviszonyai is alapvető változáson men­tek keresztül. Ezzel új (szocialista) termelési viszonyok alakultak ki, melyben az áUam> gazdaságok helyzete és feladata is új tartal­mat kapott. Állami gazdaságaink dolgozói nagy utat tettek meg. Megyénk gazdaságainak életében is kiemelkedő jelentőségű lépés voll területeink teljes szakosítása, ami a megye természeti és közgazdasági viszonyaihoz al­kalmazkodva a télialma-termesztésben, az ál­latférőhelyek koncentrálásában, a járulékos és kapcsolódó beruházások összevont, területi el­helyezésében jut kifejezésre. Eddig megtett utunkat jelzi, hogy gazda­ságunk 6,7 százalék területi részaránya mel­lett 1953-ban 27 875 mázsa húst, 1898 ezer liter tejet, 11 984 tonna kenyérgabonát, 121: vagon almát termeltek gazdaságaink. Ma megközelítőleg 38 600 mázsa húst, 9640 ezer liter tejet, 22 674 tonna kenyérgabonát, és 8000 vagon almát termelnek. Az új fajták beveze­tése, a technika beáramlása, a termesztés­technológia új alapokra helyezése az átlagter­mések lényeges emelkedésében is kifejezésre jut. 1954 év 1973 év q/ha Öszibúza 1 12,3 39,4 Rozs 11,2 28,5 Ösziárpa 14,5 37,8 Kukorica 17,8 484 Burgonya 98,9 214,4 Alma 87,5 162,5 A termelési ágazatok helyzete A megye- - sajátos- —fei ínetgBgZCTkezfettbH-- adódóan gazdaságaink többségének fő üerme- lési profilja a télialma-termesztés, mely1 ága­zat az összes, halmozott termelési érték 38 százalékát képviseli. Gazdaságaink helyes utat követtek akkor, amikor a szabolcsi homokon, az akkori gazdaságpolitikai céloknak megfele­lően létrehozták a nagyobb jövedelmet bizto­sító ültetvényeket. Ez az ágazat azonban még nem elégíti ki a korszerű termesztés és fel­dolgozás technikai, követelményeit. Okaként kell megemlíteni a nem megfelelő ökológiai adottságokat (talaj, domborzat) az intenzív, korszerű ültetvények nem megfelelő részará­nyát, az elöregedést. Nem eléggé megoldott még a korszerű, tudományos alapokra helyezett talajerő-gaz­dálkodás, növényvédelem, a termelékenyebb szedési, betakarítási, feldolgozási és árumoz- gatási folyamat. Hiányoznak a speciális cél- és munkagépek. Ma már magasabb szinten valósítjuk meg r. szántóföldi növénytermesz­tésben a kukorica, burgonya, dohány, cukor­répa, napraforgó termesztésének programja' Üzemeinkben megindult a modern, nagyüzemi termelés szervezeti, gépesítési problémáinak megoldása. Az állattenyésztés területén új tartás* és tenyésztési eljárásokat vezettünk be: fejlet tebb technológiai és zootechnikai módszerek­kel dolgozunk. Elmondhatjuk: azok az ágaza­tok fejlődtek kedvezőbb ütemben, ahol a ter­melés feltételei (biológiai, technológiai, öko­nómiai) egyidőben álltak rendelkezésre és az üzemekben rendelkezésre álló szellemi erő képes volt ■ ezt realizálni. Az elmúlt évek be­ruházásai a mindenkori gazdasági célok meg­valósítását szolgálták. A beruházott eszközök versenyképesek. Fontos azonban ezek állandó, folyamatos, technikai, technológiai korszerű­sítése. Eredményeink fontos forrása volt, hogy a technikai ellátottságban bekövetkezett vál­tozásokhoz igazodóan nőtt dolgozóink, vezető­ink politikai, szakmai és általános műveltsé­ge. Dolgozóink 32 százaléka rendelkezik szak­munkás-képesítéssel. Nőtt dolgozóink reáljö­vedelme, annak növekedési üteme 1970-hez viszonyítva 20,5 százalék kedvezően alakult a béren kívüli juttatások összege; étkezések tá­mogatására, segélyekre a kulturális és sport- támogatásra, üdültetésre, a gyermekintézmé­nyek támogatására évenként mintegy 12—15 millió forintot fordítunk. Az idevonatkozó párt- és kormányhatározatoknak megfelelően gazdaságaink a nők és fiatalok helyzetének javítására számos intézkedést tettek. Jelen­tősen segíti feladataink megoldását a hagyo­mányokra épülő, egyre inkább kiteljesedő szo- cialistabrigád-mozgalom, amely politikailag műveltebb, szakmai tekintetben jártasabb munkáskollektívát alakít ki. Fe/lesztési elképzelések Állami gazdaságaink fejlesztési céljai, a megye távlati koncepciós terveibe épülnek. Üzemeink résit vesznek a megyében jelent­kező feladatók megoldásában. A célt, a jö­vedelmező vállalati gazdálkodás erősítését, a mezőgazdasági termelés korszerű, iparszerű formáinak kialakítását, az ehhez igazodó üzem- és munkaszervezeten keresztül kíván­juk elérni. ' Továbbfejlődésün'k egyik fontos lehetősége gyümölcstermesztésünk és állattenyésztésünk biológiai korlátainak felszámolása. Gyümölcs­termesztésünkben ez az intenzív művelés fel­tételeit biztosító termőkaros sövény, karcsú orsói,művelésmódú ültetvényrendszer kialakí­tásét jelenti, melynek elsődlegesen a terület- egységre vetített terméshozamok jelentős nö­vekedésében kell érvényre jutnia. Mindenkép­pen el kívánjuk kerülni a termelés biztonsága érdekében a kampányszerű ültetvénytelepí­tést Területi elhelyezkedésnél feltétlenül fi­gyelemmel kell lennünk a koncentrált telepí­tésekre, a gazdaságok egymás közötti és ter­melőszövetkezetekkel közös kooperációira. Er­re ösztönöz a hatékonyabb termesztéstechno­lógia, beruházási létesítményeink jobb kihasz­nálása, a zárt rendszerű termelés feltételei­nek megteremtése, a várhatóan kiépülő agro­kémiai centrumok hatékony munkafeltételei­nek biztosítása. Elő kívánjuk segíteni egyéb gyümölcsfé­leségek, csonthéjasok (cseresznye, meggy), hé­jasok (dió) és bogyós gyümölcsűek (fekete ri- bizke) termelési szerkezetbe illő fejlesztését. A szántóföldi növénytermesztés fejleszté­sében a kenyérgabona-terület szintentartása mellett a burgonya, a dohány, a napraforgó és a zöldségterületek növekedését irányoztuk elő. A takarmánytermesztésben a növekvő ál­latállomány abrakszükségletének kielégítése érdekében némileg nő az abraktermő terület. A tömegtakarmány-termesztésben fokozottabb jelentőséghfez jut a rét, legelőterületek kihasz­nálása, a termesztett növényeknél pedig a koncentráltabb fehérjét adó szálas takarmá­nyok termesztése. Az -állattenyésztés fejlesz­tésében elsősorban a szarvasmarha és juh ágazatokban kell előbbre lépnünk a termelés biztonságának a színvonalának emelését szem előtt tartva úgy, hogy párhuzamosan a meny- nyiségi igényeket is kielégíthessük, A húsprogram megvalósítása Szarvasmarha-tenyésztésünkben lényegé­ben a korábban meghatározott fejlesztési cé­lok maradéktalan végrehajtására törekszünk. Ennek érdekében alapvető az állomány hasz­nosítási irányonkénti szétválasztása, melyben a kezdő lépések már megtörténtek. Figyelem­re méltó a Nyírmgdai Állami Gazdaságban megvalósuló egyhasznú húsmarhaprogram, mely olyan területen kerül bevezetésre, ami ezideig nem kellő hatékonysággal hasznosult A szarvasmarha-program eredményes végre­hajtásának feltétele a korszerű, jó minőségű tömegtakarmányt biztosító szálastakarmány-' betakarító komplex gépsorok beszerzése és a takarmányozás korszerű alapokra helyezése. Sertéstenyésztésünkben a technikai felté­telek ma már kialakultnak tekinthetők. Az V. ötéves tervben feladatunk e területen a ma­gas színvonalú üzemelés megvalósítása, mely­nek a hízlalási eredmények javulásában és a tenyészanyag-utánpótlás magas szintű megol­dásában kell jelentkeznie. Baromfitenyésztés- •ben elsősorban a hústermelés fokozását tart­juk szem előtt a tojástermelés változatlaa szintje mellett. Juhtenyésztésünkben a tervidőszakba a növekedést irányoztunk elő. Az ágazat meg­felelő termelési színvonalának eléréséhez az ágazati termelést intenzívebbé kell tenni. En­nek lehetséges útjai — a szarvasmarha-te­nyésztéshez hasonlóan — a hasznosítási irá­nyok szétválasztása, illetve a heterózis hálás kihasználása érdekében haszonállat-előállító keresztezések kiterjedt alkalmazása. Élelmi- szeripari termelésünk is fokozódik az V. öt­éves tervben. Ebben elsősorban a hús feldol­gozására, a burgonya étkezési feldolgozására, valamint a gyümölcslevek előállítására törek­szünk. Jelentős részt vállalunk ezenkívül a különböző konzervüzemek nyersanyagellátásá­ban is. A termelés fejlődésének vázolt Irá­nyaihoz reális alapot a termelésszerkezet kor­szerűsítése, a termőhelyi adottságok fokozot­tabb kihasználása szolgáltat Az eszközhalé- konyság növelése szempontjából fejlesztése­inkben kerülni kívánjuk a drága megoldású beruházásokat. Fontos feladatként kezeljük a jövőben is az élőmunka termelékenységén^ k növelését, A korszerűbb termelésért Szükségesnek tartjuk, hogy gazdaságaink az új termelési megoldások szervezőivé válja­nak és környezetükben is elősegítsék a kor­szerűbb termelés kialakítását Eredményeink mellett látnunk kell, hogy a jövőben mago­sabb színvonalon kell szolgálnunk az eszkö­zök, az alkotó szellem, a szorgalom hatéko­nyabb kibontakozását Javítani kell eredmé­nyeinket a termelési költségek, a munkater­melékenység, az eszközhatékonyság tekinteté­ben. Fejlődésünk alapvető záloga dolgozóink­ról való fokozott gondoskodás. A lehetősége­ken belül fejleszteni kívánjuk a szocális be­ruházásokat. Segítjük dolgozóink lakásépítke­zéseit, kulturáltabb életkörülményük megte­remtését. Törekedünk a szolgáltatások helyi kiszélesítésére, az üzemorvosi hálózat és el­látás további bővítésére A gazdaságainkban összegyűlt szellemi és anyagi erő kihasználá ­sa nemcsak kötelesség, vagy népgazdasági ér­dek, hanem hivatás is. Feladataink megnöve­kedtek és minőségben is megváltoztak. Az előttünk álló célokat a gazdaságainkban meg lévő erők összehangolt felhasználásával párt­ós állami szerveink további segítségével, a ve­zetés színvonalának javításával, dolgozóink támogatásával tudjuk megvalósítani. Nyitraí Mikié* A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tangazdaságénak sertéstelepe. Iz évben mintegy tízezer mázsa húst termel. (Hammel zsef felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents