Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

SE*LCT-MAeYARORS*JI«l SOTft, awssSÄ®1 'Ä KOMMENTAR Lisszaboni erővonalak Lisszabonban hivatalosan bejelentették, hogy jövő év ölárcius 31-én rendezik meg az alkotmányozó nemzetgyű­lési választásokat. A törvény értelmében öt és fél millió portugál állampolgár járul­hat az urnáik elé az ország félévszázados történelmének első demokratikus választá­sán. A Gaetanoi—Salazari dik­tatúra megdöntésének napja, április 25-e óta kibontakozott portugáliai változás nagy­fontosságú erőpróbája lesz a március végi esemény. Bár a hátralevő négy hó­napban még sok minren tör­ténhet, de a választásokon induló pártok között többé- kevésbé már körvonalazha­tók az erőviszonyok. Az erő­vonalak felvázolásakor há­rom tényezőt kell figyelem­be venni: a fegyveres erők mozgalmának szerepét, a baloldali csoportok összefo­gásának lehetőségét és végül, bizonytalansági faktorként, a lakosság politikailag csak­nem közömbös rétegeinek, el­sősorban az elmaradott me­zőgazdasági lakosságnak az állásfoglalását. A fegyvere« erők mozgal­ma, mint vezetőik többször is hangoztatták, a demokrati­kus fejlődés feltételeinek a biztosítását tartja legfonto­sabb feladatának. A hadsereg nem kíván önálló pártként beleszólni a belpolitikai élet­be, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy márciusig és azt köve- íően is döntő mértékben be­folyásolja a haladás kibonta­kozását. A választás kimenetele szempontjából meghatározó tényező, hogy az április >"■ óta eltelt időszakhoz hason­lóan sikerül-e fenntartani a polgári centrumtól balra el­helyezkedő erők, — a kom­munisták. a szocialisták és a közelmúltban párttá alakult demokratikus mozgalom szö­vetségét. A portugál kommu­nisták az egvség erősítését szorgalmazzák. a polgári pártok részéről és nagyrészt külföldről is ielentős nyomás hárul ugvanakkor a szocia­listákra. hogv a szövetséget lie a baloldalon, hanem a centrumon keressék. A portugál jobboldal amely az ánrilisi fordul ato‘ követően hosszabb ideig a háttérbe vonult, első ízben jszeotember végén kísérelt meg reakciós fordulatot vég­rehajtani. A hadsereg és a haladó erők megakadálvoz- ték ezt. a nagvtőke által tá­mogatott jobboldal móst 8 választásokhoz fűz remén Ve­ket. A centrista, illetve attól jobbra elhelyezkedő erők el­sősorban az elmaradott, vi­déki lakosságra éni'tenek hi­szen e nolitiksilag iára+1an közegben n°m mólt el nvorrt- ta’ooul a diktátora csaknem félévszázadé«, kommunista­ellenes agitációja. Portugáliában most a harc új szakasza kezdődik a de- tnokratikus fejlődés hívei és a konzervatív erők között. A március végi választások eredménye az alkotmón-n*ó nemzef'zvűlé«, össTe+í*pie nagvmértzkben me^h-íMroz- za maid. hogv tartós lesz-e Lisszabonban az „áprilisi ta­vasz”. Vlagyivosztok felkészült Ma Brezsnyev Fo:f-:aIálkoié Vlagyivosztokban, a Szov­jetunió keleti kapujának ne­vezett félmillió lakosú távol­keleti városban szombaton kezdődik a negyedik szovjet —amerikai csúcstalálkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford amerikai elnök között. Brezs­nyev főtitkár első ízben ta­lálkozik az új amerikai el­nökkel, aki nyilatkozataiban több alkalommal hitet tett elődje külpolitikájának foly­tatása, az enyhülés nemzet­közi irányzatának előmozdí­tása, ezen belül a szovjet— amerikai kapcsolatok javítá­sa mellett. Az előző három szovjet­amerikai csúcstalálkozón már komoly eredményeket értek el, s ezeket olyan fontos do­kumentumok aláírásával pe­csételték meg, mint a nukle­áris háború megakadályozá­sáról szóló szovjet—amerikai megállapodás, illetve a- két ország közötti kapcsolatok alapelveit rögzítő egyezmény. A rakétaelhárító fegyver- rendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai egyezmény, illetve a hadá­szati támadó fegyverrendsze­rek korlátozásáról szóló ideiglenes megállapodás az emberiség történelme során első ízben korlátozza a leg­korszerűbb és legveszedel­mesebb fegyvertípusok kész­letének növekedését. A csúcstalálkozók során alá­írt, mintegy harminc külön­böző egyezmény szabályozza a két ország együttn\űkÖdé- sét. Minthogy e csúcstalál­kozók jelentősége messze túlnő a két ország kapcsola­tainak, keretein, érthetően naav nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg irántuk. Brezsnyev főtitkár és Ford elnök vlagvivosztoki munka- találkozóját alános előkészí­tés előzte mez. Henry Kissin­ger amerikai külügvminíszter ebből a célból október 23-tól j 27-iguMoszkvában - -tartőzko- 1 dott. s szovjet kollegájával. •• Andrej á^ójpíkpval ., tanács- ? között.; - Af1 tárával ásókba be- '* kbncsojoáoÁ' tibonvid Rre»Sr nv°v i«:. JC?o<;iricf0i* n7:.?$sq előtt nvil Okozott tárgyalásairól. Számítani T^ot arra, hogy a mostani legfelsőbb ■ szintű ,szoví°t—átheWkai megbeszé- . lések legfőbb' témája egy második SÖLT-mezállapodás előkészítése lesz. Ezt a fel­tevést megerősítik szovjet sajtóvélemények is. ' Kissin­ger legutóbb a stratégiai nuk­leáris fegyverek korlátozá­sáról, ezen belül a támadó rakétafegyverek fegyverke­zési versenyének fékezésével kapcsolatos kérdésekről is tárgyalt Moszkvában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ebben a tárgyban 1972-ben ideiglenes megálla­podást írt alá, amely 1977-ig korlátozza a támadórakéták bizonyos fajtáinak gyártását, illetve tökéletesítését. A Szovietunió szorgalmaz­za az 1972-es ideiglenes meg­állapodás egy új, hatéko­nyabb egyezménnyel történő felváltását. Mint a Novoje Vremja cí­mű teki ötéi vés szovjet kül­politikai hetilap a közelmúlt­ban emlékeztetett rá, a két Hon acker fogadása Erich Honecker, az NSZEp KB első titkára, az NDK nemzetvédelmi taná­csának elnöke pénteken fo­gadta a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának tag­jait- A tanács november 19 és 21. között Berlinben tar tóttá meg soronlevő ülését. Ivan Jakubot'S'kii marsa!' a Varsói Szerződés tagálla­mai nevesített fegyveres erői bek főparancsnoka tájékoz itatta Erich Honeckert az ülé- Ükeres munkájáról. A baráti beszélgetés során, amely az egyetértés, az osz­tály- és fegyverbarátság szel­lemében zajlott le. Erich Ho- necker annak a szilárd meg­győződésének adott hangot, hogy az elfogadott ajánlások és az ülés eredményei a tar­tós és szilárd béke biztosítá­sának előmozdítására szol­gálnak és hozzájárulnak majd a Varsói Szerződés egyesített fegyveres ereje harckősTséeériek tökéletesíté­séhez és harci erejének to­vábbi fokozásához. ország kötelezte magát árrá is, hogy együttesen elősegíti a meglevő háborús konflik­tusok felszámolását és együttműködik újabbak ke­letkezésének megakadályozá­sában. Így Brezsnyev és Ford minden bizonnyal megvitatja a közel-keleti helyzetet, amely Izrael kihívó maga­tartása miatt ismét kiélező­dött. Megfigyelők úgy vélik, szóba kerül még majd az eu­rópai biztonsági értekezlet záró szakasza, a közép-euró­pai haderők és fegyverzet csökkentésével kapcsolatban a szocialista országok ré­széről Bécsben tett újabb ja­vaslat, illetve a nyár óta hú­zódó újabb ciprusi válság. A kétoldalú kapcsolatok kiemelkedően fontos területe a szovjet—amerikai gazdasá­gi és kereskedelmi együttmű­ködés. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kölcsönös ke­reskedelmének értéke tavaly elérte az 1,5 milliárd dollárt, holott a két ország 1971-ben még mindössze 200 millió dollár értékű kereskedelmet bonyolított le egymással. A tervek szerint 1973-tól 1975- ig 2—3 milliárd dollárra emelkedhet a szovjet—ame­rikai kereskedelem volume­ne. Bár a Szovjetunió ezt a növekedést természetesen kedvezően értékeli, és jogo­san kifogásolja, hogy a két ország gazdasági együttmű­ködésének továbbfeileszíócét akadályozzák a szovjet áru­kat sújtó amerikai vámok, amelyek: többszörösen felül­múlják a rhás öfszágok ha­sonló termékeire kivetett vá­mok értékét, illetve azt ne­hezményezik, hogy ezen túl­menően^ az amerikai kong­resszus a szovjet—amerikai kereskedelem finanszírozásá­ra folyósítható exporthitelek felső határának megszabásá­val korlátozza a Szovjetunió­ba irányuló amerikai expor­tot. A Pravda a szovjet— amerikai csúcstalálkozó előtt néhány nappal közölte Man- zsulo szovjet külkereskedel­mi miniszterhelyettes e prob­lémákat elemző cikkét. A cikkből egyértelműen kitű­nik hogy a Szovjetunió az 1972 október 18-án aláírt szovjet—amerikai megálla­podásnak megfelelően Csu­pán az esetben törleszti a kölcsönbérleti szállításokból eredő adósságait, ha az Egye­sült Államok s a Szovjet­unió’ számára is biztosítja a legnagyobb kedvezményt. Manzsuto egyértelművé tet­te azt is. hogy a szovjet— amert1*--5 —'-’-'-'V javulá­sának fékezését célzó ko- resszusi mesterkedések ront­ják az amerikai cégek ver­senyképességét szovjet pia­cokon a Szovjetunió nyugat- európai gazdasági partnerei­vel szemben. Moszkvában mindazonáltal az eddigi szovjet—amerikai csúcstalálkozók pozitív ered­ményeiből kiindulva, derűlá­tóan tekintenek Brezsnyev főtitkár és Ford elnök kétna­pos tárgyalásai elé. Ülést Sarlóit a MiniftZferfanáCft GENF: Európai biztonsági értekezlet : ’■ $ t* ív v Genfben folytatja munká­ját az európai biztonsági és együttműködési *-t ' értekeidet második szakasza. Kidolgozták és írásban rögzítették az. emberi jogok és az alapvető szabadságjo­gok elvének szövegét. Halad a népek egyenjogúsága és sorsukkal való rendelkezési joga elvének megfogalmazá­sa. A gazdasági együttműkö­dés kérdéseit áttekintve, ösz- szehangolták azt a fontos té­íireVí álattsJJsi* A tett, - amelynek megfelelően a részvevő államok kifejezik készségüket, hogy csökken­tik, vagy fokozatosan kikü­szöbölik a nemzetközi keres­kedelem fejlődését gátló akadályokat. A humanitárius és egyéb területeken való együttmű­ködés kérdéseivel foglalkozó bizottságban folytatják a kultúra, a népművelés, a tá­jékoztatás és a kontaktusok kérdéseire vonatkozó szöve­gek összehangolását. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács pénteken ülést tar­tott Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Moszkvában tartott elnöki találkozójáról. A tár­gyalások során áttekintették a két ország közötti gazda­sági együttműködés időszerű kérdéseit. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Utasította az érdekelt minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a tárgyalásokból adódó szükséges intézkedése­ket tegyék meg. A Minisztertanács meg­tárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter je­lentését az őszi mezőgazda- sági munkák helyzetéről. Megállapította, hogy a gaz­daságok jelentős előrehala­dást értek el az őszi betaka­rítási munkákban és az őszi búza vetésében. A kormány felhívja a mezőgazdasági üzemeket, mielőbb fejezzék be a búza vetését, gyorsítsák meg a kukorica betakarítá­sát és a cukorrépa beszállí­tását, hogy minél több erő­gép vehessen részt a mély-1 szántásban. A nehézipari miniszter je­lentést tett a Minisztertanács­nak a Mecseki Szénbányád Zobák bányaüzemében tör­tént gázkitörésről, amelynek következtében 7 bányász életét vesztette. A gázkitörés okainak és körülményeinek vizsgálata tovább folyik. Ad­dig is megtették a szükséges intézkedéseket a veszélyezte­tett területek fokozott. biz­tosítására. A Minisztertanács kegyelettel adózik a tragikus körülmények között elhunyt bányászok emlékének: A kormány a jelentést és a sze­rencsétlenséggel kapcsolato­san tett intézkedéseket tudo­másul vette. A pénzügyminiszter, vala­mint az építésügyi és város- fejlesztési miniszter előter­jesztése alapján, a kormány rendeletet hozott az ország egyes településein — elván­dorlás vagy egyéb okok kö­vetkeztében —■ üresen álló családi házak értékesítéséről. Az ilyen üresen álló,és mű­szakilag még megfelelő ál­lapotú családi házak tulaj­donosai felajánlhatják in­gatlanukat értékesítésre az illetékes községi tanácsnak. A vevőket a tanács jelöli ki, ennek során előnyben része­síti az állami vállalatoknál dolgozó munkásokat, továb­bá a három, vagy többgyer­mekes családokat. A vevő részére az Országos Taka­rékpénztár hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújthat. A kormány ezután egyeli ügyeket tárgyalt (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) lozzák. Mint az indiai sajtó is kiemeli, a két miniszterel­nök nézetei e kérdésekben igen közel állnak egymáshoz. Bár a két fél közötti fő tárgyalás még hátra van, ez alkalommal is kialakult az őszinte és nyílt légkör. Délután a főváros neveze­tes műemléke, a Vörös Erőd belső udvarában, India füg­getlensége kikiáltásának színn helyén nagygyűlést tartottak, amelyen részt:vett minisz­terelnökünk, valamint felesé­ge. továbbá a hivatalos kí­séret tagjai és szakértői. A naavgvűlés nyitó aktu­saként K. N. Sahani, Delhi főoolgörmestere jelképes ajándékot nyújtott át Fock Jenőnek és feleségének, maid felhangzott a két ország himnusza. Ezt kövein Sa­hani polgármester üdvözölte a megvár miniszter''1"üköt. A. f)'Y* ról a messzi múltba nyúló művészi-irodalmi kapcsolat tokról, Rabindranath Tage« reról és másokról, amelyek és akik révén kialakult a magyar—indiai kultúrál« érintkezés, kiemelte a ma­gyar és indiai vezetők kon­taktusának folyamatosságát, és reményét fejezte ki, hogy e látogatás a közös erőfeszí­tések új lehetőségeit nyitja majd meg. Ezután a magyar minis»« irtwtefeftötet emelkedett szólásra, Fock Jenő Miniszterelnök, , .MSZyyiP KB Politikai Bi­zottságának tagja a pénteki nap utolsó programjaként hazánk delhi nagykövetének rezidenciáján találkozott' a« Indiai Kommunista párt ve­zetőivel, köztük S. A. Dange« val, a párt elnökével és C. K, P.aova1. a párt főt1t’rárá,,al. A találkozón a felek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást a közös érdeklődésre szárriottartó kérdésekről. A megbeszélés elvtársi. szívé1« Íves légkörben zajlott le. GERESCS^R MIKLÓSs Ácsteszértol a ha Táncsics Mihály élet egérye 35. Uj országgyűlést hirdet a király Pestre, július 2-ára. Megindulnak a választások. Táncsics kiáll Petőfiért, lapjában a költő mellé buz­dítja a szabadszállásiakat. Széchenyi István megkér­dezi tőle, nem tartja-e túl fiatalnak Petőfit a képvi­selőségre. Eléggé nyersen azt Telelte, bár fiatal a költő, de ezerszer inkább méltó ed­digi tettei által a nép kép­viselésére, mint akármelyik idősebb mágnás. Széche­nyi, aki még Kossuthot is túlon-túl radikálisnak tar­totta. elhidegül az eddig csak távolról ismert Tán­csicstól. A mérsékelt politikusok téltek Táncsicstól, szeret­ték volna távol tartani az országgyűléstől. Először ki­találták, azért nem lehet kö­vet, mert semmi vagyona sincs. Erre Tarnóczy Nán­dor nagyharsányi bíró ki- ielenti, hajlandó a nevére Íratni fele földjét. Akkor meg azzal hozakodtak elő, hogy börtönben ült, ezért nem lehet tagja az ország- gyűlésnek Ferde és hamis logika volt: bűn lehet az a raboskodás, amelyet éppen a jelenlegi változásokért szen­vedett el? Amellett Kossuth Lajos is börtönben ült, ugyanabban, mint ő, csak éppen jóval hosszabb ideig. Mégis, merné-e valaki két­ségbe vonni jogát a képvi­selőséghez? Politikai boldogulását csak a felső körökben gán-. csolták, ott kellett egyszál magának állnia a pillanatra sem szűnő támadásokat. A nép körében ragaszkodtak hozzá, igen sokan csak ben­ne bíztak. Igazának tudata mellett ez adott neki erőt nemcsak ahhoz, hogy állja a támadásokat, de ahhoz is, hogy irgalmatlanul vissza­vágjon. Versengtek érte a különböző választói kerüle­tek. Követjének szerette vol­na tudni Békés városa és a siklósi körzet, de hozzá ragaszkodtak az Izsákiak is, az ómoravicaiak is. Ez volt a legnagyobb elismerés, amit kaphatott e két utóbbi hely­ről, ahol segédtanító, illetve nevelő korából. emlékez­tek rá. Végül a siklósiak je­lölését fogadta el, mivel egy követ csak egy kerületnek lehetett képviselője. Személyes mivoltában so­ha nem törekedett csillogás­ra, nem is volt alkalmas ilyesmire, kifelé nehézkes, befelé töprengő természe­tével. Szellemi és erkölcsi magabiztosságát nem tudta kifejezni fellépéssel, élő szóval. Ezért hasztalan ke­resnénk őt az 1848-as or­szággyűlés gyakori szerep­lői között. Lelkiismerete­sen részt vett minden ülé­sen, törvényhozói rangját élete legnagyobb megtisz­teltetésének tekintette, de véleményét inkább a Mun­kások Újságában, a széles nyilvánosság előtt mondotta el. Fáradhatatlanul támadta a birtokosok önzését, a maradéktalan jobbágyfel­szabadítás körüli huza-vo- nát. A kijátszott parasztok, az ország különböző részei­ről megírták neki sérelmei­ket, ő pedig leközölte eze­ket a leveleket, amelyek az­tán viharos felháborodást keltettek a politikai hatal­mat gyakorló birtokos osz­tály körében. Kiváltképp azért követelték a volt ne­mesek Táncsics lapjának be­tiltását, mert a Munkások Újsága nem szűnő harcot folytatott a törvényesen meghagyott kiváltságok —■ a szőlődézsma, a kocsmatar­tás, halászati, mészárszéki előjogok eltörléséért. Még a képviselők egy csoportját! Is megtámadta, azokat, akik a haza válságos helyzete el* lenére fütyültek a közügyek­re, hanyagolták törvényho­zói kötelességüket, ellenben kártyázással pocsékolták m drága időt. Felbőszültek a kipellengérezett képviselők, panaszukkal elszaladtak Kossuthoz, aki máiáh ^ rette Táncsicsot, és barát* ságtalanul megfenyegette? —Ha nem nézném, hogy ön Táncsics Mihály, a tör­vény kezére adnám! A börtönt ígérő hang sem csorbította bátorságát. Ép* pen olyan élesen fogalma­zott lapjában, mint koráb* ban. Változatlanul magé-? nyosan küzdött, noha a széles néptömegek bizal­mát, helyeslését tudhatta maga mögött.' A politikai élet közvetlen küzdőterén pedig egyre szaparodtak el­lenségei. Mind gyakrab­ban és mind hangosabban ismételték a vádat, hogy a magántulajdon szentségére tör, létalapjától akarja meg­fosztani a birtokos osztályt. Támadóinak rohama siker-1 rel járt. 1848 végén betil­tották a Munkások Újságát, Közben folyt az egész nemzet élet-halál harca & császári seregek intervenció; ia ellen. Menekülnie kel­lett Pestről a kormánynak, a képviselőhóznak. Táncsics az év utolsó estéjén kapta a felszólítást, hogv hala* déktalanul utazzék Debre­cenbe. (Folytat] uki> $ 1 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents