Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
Polgári védelem Mellékletünk a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Hajnali riadóval kezdődött Az alegységeken a sor Példásan szerveztek Az életünkhöz tartozó fejlődésünk egyik fontos és alapvető része a villamos energia. A termelő munkák során természetesnek tártjaik, hogy az iparban, a mezőgazdaságban és az élet minden területén a villany- motorok tízezrei hozzák mozgásba a bennünket szolgáló korszerű gépeket. Otthonainkban is nehezen tudnánk meglenni a villamos energia nélkül. Ha nincs áram Akkor vesszük észre mit jelent számunkra a villanips áram szolgáltatása, biztosítása, ha valami oknál fogva nincs. Leállnak a gépek, sötétségbe borulnak a városok, községek, elnémulnak a rádiók, televíziók. Bénító csend vesz körül - bennünket, el- szakadtnak érezzük magunkat a világtól, a társadalomtól. Természetesnek tartjuk, hogy jártunkban-keltünkben egyre több toronymagasságú vasárbocokon, kötélvastagságú vezetékeken áramló magasfeszültség hálózza be az országot. Az elosztókból, a transzformátor-állomásoktól jut el a villamos áram az ipar, a mezőgazdaság munkagépeihez. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek akik fagyban, sárban építik a villamos energiát termelő erőműveket, a magasfeszültségű távvezeték-rendszert. Viharok, árvizek és más elemi katasztrófák sokszor megtépázzák az egész országot behálózó elektromos vezetékeket. Kemény és áldozatos munkával állítják helyre az áramszolgáltató vállalatok dolgozói, hogy újra indulhassanak a gépek és zavartalanul folyjon a termelés. Az áramszolgáltató vállalatoknak kellene háborús körülmények között is biztosítani a villamos áramot. Egy nukleáris háborús esetén a nagv városokban, fontosabb ipartelepeken nagykiterjedésű kárterületeken sok személyi és anyagi veszteség következne be. A nagyfeszültségű hálózatok, föld alatti kábelrendszerek és az egész áramszolgáltatás súlyos károkat szenvedne. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága, a polgári védelem riasztó-helvreállító szolgálatparancsnoksága és az alárendeltségébe tartozó hálózat helyreállító-alegységek ez évben is sikeresen téliesítettek speciális polgári védelmi kiképzési és tovább- kénzási terveiket. A parancsnokok és az egvik hálózat- helvreállító-egvség beosztottjai. akik Nyíregyháza város és a nyíregyházi járás különböző községeiben laknak. október 26-án két fokozatú hálózat-helyreállítási gyakorlattal zárták a kiképzési évet. Vegyiriadő E napon hajnali háromkor megindultak a riadót végr" hajtó ügyeletes gépkocsik majd lakóhelyeikről — a gyakorlaton résztvevők — a kijelölt helyen gyülekeztek A' szakmai felszerelések egyéni védőeszközök felvételezése után feszes, katonás rendben elfoglalták helyüket a munkagépeken és szállító járműveken. A gyakorlaton résztvevő munkagéoek. szállító járművek menetoszlopba sorolva a meghatározott útvonalon 20 km-es menetet ‘hajtottak végre a feltételezett kárterületre Az útvonalra a menetbiztosítók felde- * rítése és rádión leadott jelentése alapján a menetoszlop parancsnoka „vegyiriadót” rendelt el. A cseper- gős, szeles hajnali szürkületben védőfelszerelésben folytatta útját a menetoszlop a feltételezetten kárt szenvedett körzet felé. A kárterületen gyors felderítés, világos utasítások, parancsok és már ki is bontakozott a hálózathelyreállítóalegység munkája. Magas szintű munkaszervezéssel dolgoztak az oszlopok kijelölt helyein a fúró-ásó munkagépek. Egymás után emelte be a darus kocsi a 12 métere? oszlopokat és láncszerűen folyt tovább a munka, feszültek az új vezetékek. Mindössze hat óra alatt a tervezettnél is rövidebb időn belül 19 egyes és 6 duplaoszlop felállítása, vezeték- szerelése befejeződött. Következett az ünnepélyes pillanat, amikor az új hálózat áram alá került, kigyulladtak a lámpák. A feltételezett kárterületen helyreállították az elektromos hálózatot és folyamatosan indulhatott a termelőmunka. Már hagyománnyá vált,' hogy minden évben a hálózathelyreállító-alegységek zárógyakorlatát harcszerű körülmények között olyan A zt jósolták sokan, még az itt élő patrióták is, —. amikor megszüntették a járást, hogy el fog sorvadni a község. Én nem álltam be ezek sorába. Igazam lett. A község rohamosan fejlődik. Ma már mindenki látja, hogy a járási székhelység nélkül is lehet előbbre jutni. Hogy az előbbre jutásért, a fejlődésért keményen meg kell dolgozni? Meg! De küzdelem nélkül ér-e valamit az élet? A tiszalöki nagyközségi tanács elnökétől, dr. Borivó Lászlótól, a polgári védelem községi parancsnokától halljuk a fenti mondatokat. Portréjának, emberi karakterének a megrajzolásánál szinte nehéz elszakadni az általa sorolt, a község múltját, jelenét és jövőjét idéző számoktól. Maga is a község szülötte, így aztán még jobban érthető helyismerete. A tanácsnak megalakulástól dolgozója, illetve tagja. De ott van a köz- igazgatás szolgálatában szinte a felszabadulás óta. A volt járási tanácsnak évek hosszú során a titkára. Ennek megszűnésekor választották meg a nagyközségi tanács elnökének. — A régi — felszabadulás előtti — Tiszalök és a mai közötti különbséget csak az láthatja és értékelheti igazán. aki cselekvőén vehetett részt a változások pozitív irányú serkentésében. A község tízezer holdas határából a kisemberek csak háromezret mondhattak a magukénak. A többi grófi, bárói uradalom volt, ahol éhbérért béresként húzták az igát apáink. Ma a termelőszövetkezetben szinte minden nehéz munkát, meg a » köny- nyűeket is géppel végzik. A múlté a közös pitvar és a tüdővész is... A felszabadulás előtt a községben egyetlen ipari üzem sem működött, napjainkban tizenhármat tartanak számon. Ezek adnak munkát a háromezer-ötszáz tiszalöki munkaképes lakosságon kívül még több. mint- ezerháromszáz környékbeli — tisza- dadai. tíszadohi- Hszavasvárj, tnktaközi — férfinak és nőnek. helyen rendezik meg, ahol véglegesen is végrehajtható a villamosítás. így egyidejűleg népgazdaságilag is hasznos tevékenység a hálózathely- reállító-munka. Villany a telepen így történt ez ebben az évben is, szerencsésen találkozott a Kerrtecsei Állami Gazdaság egyik újabb üzemegységének a villamosítása és a hálózathelyreállí tó-egység kétfokozatú gyakorlatának megszervezése. A sikeres gyakorlat befejezése után Kicska Gyula, az állami gazdaság igazgatója és Nyitrai Miklós, az állami gazdaságok megyei Igazgatója elismerését és köszönetét fejezte ki azért a gyors és sikeres együttműködésért, mely-: nek eredményeként a gazdaság újabb üzemegységrésze is villamosításra kerülhetett. Csathó János üzemigazgató, szakszolgálat-parancsnok, mint e gyakorlat vezetője, elismerését fejezte ki az alegységek parancsnokainak és beosztottainak a gyakorlaton tanúsított magas színtű fegyelmezettségért, kötelességteljesítésért. Tiszalökön a mezőgazdaságban az átszervezés előtt a lakosságnak ötvenkét százaléka dolgozott. Ma ez a szám tizenöt százalékban határozható meg. Az óriási fejlődés mellett gondként jelentkezik a nők húsz százalékának a munkába állítása, amelyet egyéni családi és községi szociális, kommunális gondok nehezítenek. Az is tény, hogy mintegy kétszázötven ember eljár a községből dolgozni. Itthon számukra is tudnának munkát biztosítani, de az eljárók beidegződései, ottani törzsgárdatagságuk, így jobb kereseti lehetőségeik a családi okok ellenére sem hozzák haza ezeket az embereket. A község egyre terebélyesedő ipara, ütemesen fejlődő mezőgazdasága megszabják a községi polgári védelmi feladatokat is. A megoldásra váró feladatok valamilyen formában mindig jelentkeznek a községi polgári védelmi parancsnok dolgozószobájában is. Legyen bármilyen sok a választott elnöki teendőkkel egvüftiáró munka. dr. Bot-ivó László mindig talál időt a nolgáfj védelmi feladatokkal való foglalkozásra is. Van is mit védeniük. A község inara és mezőgazdasága évente hétszázmillió forint értéi.]- émt termel. Ez a felszabadulás előttinek ötszö-öse. A község nol- gári védelmi tevAkenvsá«é- ben azt tartiák a legnagvobb ere^ménvneií hogy a község párt- és tömeeszervezetejnoh: segítségével sikerülj m<vrér_ tetni á lakosséíteol á polgári védMmi munlréhon való részvétel fontosságát. I»v tudták maeszervezni és eredményesen fo'vtatni a ki- kénzést már évek hosszú sora óta különböző szakszolgálati etrvsérreVnél és plaklllatoVnái valamint az üzemi önvédelmi szervereteknél. Eredroérrtroílrröl a magosabb narenreeoVcágol^ direérafet éq elisroorácel ^7 1 Qgá-es kilrénoáol fetoref Is qü-o-osen okorlák befelezni. Es már lel er *Vr-re eV a kö- yetl-e— K |f 1—Jataártel f? A HÓDIKÖT tiszalöki üaeA parancsnok gyakorlatok A járási, városi és községi polgári védelmi parancsnokok és parancsnokságok e feladatok végzését körültekintően úgy hangolják össze, hogy az őszi betakarítási, vetési munkákat és az 1974 évre meghatározott polgári védelmi kiképzési feladatokat is eredményesen teljesítsék. Megyénkben minden szakszolgálat szervezett módszertani bemutató gyakorlatot. Most önálló alegységkötelékekben eredményesen folynak az Országos Polgári Védelem Parancsnokság által meghatározott négy éves kiképzési ciklus befejezése előtti önálló gyakorlatok. A hároméves elméleti és gyakorlati kiképzések után úgy az alegységparancsnokok, mint be- a vegyivcdelmi század személy- és anyagmentesítő alegy* oszlottjaik színvonalasan Spgej hozzáértő jól összehangolt munkával normaidőn belül teljesítik az osszhonvedelmi . . feladat keretén belül a pol- felállítják és üzembe helyezik a személy- es anyagmentes»« gári védelmi kiképzési fel- kompletteket, adatokat. Erényei közé tartozik az is, hogy mindezek mellett nem szűnik meg agitálni, szervezni a társadalmi munkáért, a község mindenirányú fejlesztéséért, a lakosság gazdasági, kulturális, egészség- ügyi és más igényeinek a kielégítéséért. Jelentős szerepe van abban, hogy a község évek óta élen jár a társadalmi munka végzésében. A község a kategóriájában a megyei társadalmi szervek által meghirdetett versenyben az első dijat is elnyerte. „ Hivatali asztala látogatásunkkor is tele szakkönyvekkel, folyóiratokkal, Hivatalos rendeletekkel. iratokkal. Ezek az önműveléshez szükségesek. Meghívott előadó a tanács- akadémián. Erre Is készül. Megyénkben a mostoha időjárás okozta mezőgazda- sági munka eltolódása után fokozott ütemben végzik gyakorlataikat a polgári védelmi szakszolgálatok, szak- szolgálati alakulatok. mében például meg kell szervezni a dolgozók polgári védelmi Kiképzését.'Minden vonatkozásában elő kell készíteni az 1975-ös kiképzési évet. Természetes ezeket a munkákat nem egyedül a községi polgári védelmi parancsnok végzi, de az irányítás, koordinálás, az emberekkel való „gazdálkodás” már közvetlen feladatai között szerepel. Az egyik szakszolgálatnál végrehajtották az állomány feltöltését, most egy másik következik. Azt vallja dr. Borivó László, hogy azért eredményes a munkája, mert jól összeszokott és nagy tapasztalatokkal rendelkező törzs segíti a polgári védelem eredményes kiképzését. Lelkiismeretes munkát végeznek az oktatók, köztük Máté István, Bereczkei Sándor, Görbedi Jánosné, Diószegi Sándor, Pál Sándor, Encs Sándor és sokan mások. Ma már az üzemek vezetői is elismerik a polgári védelmi feladatok fontosságát. Dolgozóikkal és a lakossággal összefogva nincs olyan feladat, amelyet ne oldanának meg sikerrel. És az eredményekben mindig ott van a községi polgári védelmi parancsnok fáradságot nem ismerő szorgalma is. A vegylvcdelm! század beosztottjai a mentesítő oldatot készítik el és a mentesítő gépjárművet feltöltik a szüksége« mentesítő oldattal. És ott a család is, a kis unoka, vele is törődni kell™ Sigér Imre Au élelmts*ermcutcsítő-alegység a sugárszennyezett ctetmts szerek szakszerű mentesítését hajtja végre. Színvonalas
