Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
fíftt. november it. WÍLOT-MAGYARORSZAO 3 Vqllalás és teljesítés Bizonyít megyénk építőipara A MEGYE ÉPÍTŐIPARÁBAN a napi Wmka szerves részévé kezd válni a munka- verseny. Ezt állapították meg a napokban a Szakszervezetek Szabolcs -Szatmár megyei Tanácsa kibővített vezetői ülésén, ahol a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat és * Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő •»állalat párt-, gazdasági és tömegszervezeti -ezetői számoltak be az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának a tiszteletére tett felajánlások tlső háromnegyedéves teljesítéséről. A megyei építőipar területén tett kongresszusi és felszabadulási versenyfelajánlások konkrétak, jól igazodnak a munkahelyi lehetőségekhez és a dolgozó kollektívák erejéhez. A felajánlások teljesítésében elmaradás nincs. Az építőipariak mindezt úgy érték el, hogy a politikai és gazdasági vezetésnek sikerült megértetni a dolgozók többségével, hogy a szocialista munkaverseny, a kongresszusi és felszabadulási versenyfelajánlós nem önmagáért van, hanem az emberekért, azokért, akik megvalósítják. A KEMÉV 460 milliós termelési terv teljesítésére vállalkozott. A harmadik negyedév lezárásakor túl voltak a 358 milliós teljesítésen. Mindezt a kongresszusi és felszabadulási verseny segítségével érték el. Ha az utolsó negyedév termelési ütemét nem zavarja meg szeszélyes időjárás, akkor 38 millió forintos évi nyereséget érnek el. Ez azt Is jelenti, hogy a dolgozók bérét 5,2 százalékkal tudják emelni. Jelentősek a vállalat takarékosságban elért mutatóik. Idő-megtakarításnál például 1188 munkanapijai dicsekedhetnek. A KÉMÉVES DOLGOZÓK körében kialakult versenyszellem jelentős lépéssel vitte előre az üzemi demokrácia megvalósulásának különböző formáit. Kezdeti sikereket értek el a „Dolgozz hibátlanul!” mozgalomban is. Jelentősét léptek előre a munkásmű- velődés területén. Ebben az évben 650 dől-: 3ozó bevonásával indították az üzemi akadémiát. Az általános iskola felső osztályait tem végzett dolgozók közül három osztály nyitására elegendő embert szerveztek tanulásra. Szinte nincs dolgozó a vállalatnál, aki valamilyen oktatásban vagy továbbképzésen ne venne részt Nagy gondot fordít a vállalat a dolgozók igényeinek a kielégítésére. A meglévő Tünde utcai munkásszálló bővítésére a központi irodaház mellett új munkásszállót, konyhát és ebédlőt építenek. Folyamatosan buszra cserélik át a munkásszállító tehergépkocsikat Állandóan bővítik az üzemi könyvtár állományát. Gondoskodnak a munkaruha, szociális és védőfelszerelések maradéktalan ellátásáról. Mindez hozzátartozik a verseny szelleméhez, az „emberekért az emberekkel” szemlélet meghonosításához. A vállalat vezetése a kongresszusi és felszabadulási versenyben kimagasló teljesítményt elért kollektívákat, egyéneket elismerésben részesíti. És még lehetne sorolni a kongresszusi versenyben kitűnt dolgozókat és kollektívákat. A kongresszusi verseny megkezdése óta 492 ezer forint, jutalommal honorálta a vállalat a szorgalmukat. A SZAÉV vezetői arról számoltak be, hogy a kongresszusi és felszabadulási verseny lendülete a harmadik negyedévben is tovább fokozódott és újabb brigádok csatlakoztak a versenyhez. Ez azt bizonyítja: a sikereket elért kollektívák magukkal tudják ragadni a többi kollektívát. A vállalatnál öt főépítésvezetőség, huszonhat építésvezetőség és üzem, hat központi osztály és kétszázhét brigád tett kongresszusi és felszabadulási felajánlást A MEGYE LEGNAGYOBB építőipari vállalatánál a dolgozók száma négyezemégy- száz. Az éves terv 780 millió forint. A verseny első háromnegyedéves értékelésekor már túljutottak a 600 millió forintos teljesítésen. Az eddigi eredmények láttán határoztak úgy, hogy ebben az évben 11 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre. A verseny értékelése és népszerűsítése, erkölcsi, anyagi elismerése ott szerepel a 'vezetés különböző szintű mindennapos munkaprogramjában. Bizonyítja ezt az is, hogy a kongresszusi és felszabadulási versenyben jó eredményt elért dolgozókat és kollektívákat jól ismerik a vállalatnál, sőt azon túl is. Ez anyagiakban is érződik. Több mint egymillió forintot fizettek ki a kongresszusi és felszabadulási verseny eddigi győzteseinek. Bigér Imre A TA>YAV1LAG SORSA (1.) Nem siettetni, nem késleltetni Szabolcs-Sza tmárt az őt legnagyobb tanyás megye között tartja nyilván a statisztika. Igaz, a meghatározás nem pontos, hiszen az adatgyűjtők „külterületi lakott településről” beszélnek, mely fogalomkörbe beletartozik a bakter sinek menti háza éppúgy, mint a folyók melletti gátőr lgkása is. Hogy a kép teljes legyen, mondjuk itt el, hogy megyénkben 100 négyzetkilométerre négy község települt, s ezek 30 százaléka ezer leiken aluli, jóllehet itt él a népesség közel 10 százaléka. Nos, ha ezeket a tanyányi községeket nem is számoljuk, 1121 olyan tanyai jellegű települést találunk, amely az úgynevezett külterületi kategóriába, beletartozik. Nem alábecsülendő, hogy ezeken több mint 60 ezer ember lakik, magyarán a megye lakosságának 10 százaléka. Hosszú folyamat Érthető, hogy a tanyagond a megyében sok minden mást megelőz, hiszen nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy egy jó városnyi népesség élet- és munkakörülményei, ellátási lehetőségei mélyen alatta maradnak a már kialakult szintnek, s a jövőben sem fognak ugrásszerűen fejlődni Jellemző és érthető, Szabolcs-Szatmárban 220 száz lakoson felüli tanyát jelöltek ki fejlesztésre, illetve huszonhaté folyamatosan meg is történt. Még néhány szám ahhoz; hogy a tanyaprobléma sza- boles-szatmári képe teljessé váljék. A külterületi lakosság aktív keresőlétszáma 27 ezer fő. Többségük, 62 százalék a mezőgazdaságban dolgozik, az ipar és építőipar 26 százalékot, a szolgáltatás és más területek .16,7 százalékot foglalkoztatnak. Tegyük mindehhez hozzá" a mezőgazdaságban dolgozók is elsősorban szakszövetkezeti tagok vagy egyénileg gazdálkodók. Azt talán nem is kell hangsúlyozni, itt főleg az idősebb nemzedéket találjuk, az ötven éven felüliek 68 százalékot, a 40-nél fiatalabbak 1 > étiteken délután két * órakor kezdődött meg az öntödei vállalat kettes pártalapszervezete kommunistáinak taggyűlése. A pontos kezdés ellenére sem volt már elég a hely, néhány pótszék is bekerült még a szűknek bizonyult tanácsterembe. A nagyfokú érdeklődés mintegy szimbolizálta is a taggyűlés fontosságát. Mindenki eljött, hogy meghallgassa a vezetőség beszámolóját, hozzászóljanak, megvitassák az elhangzottakat, újabb javaslatokat tegyenek a további feladatok ésszerűbb, jobb megoldására. Bár a beszámoló nem volt hosszú, mégis alapos részletességgel elemezte azt, az egy évet, amelyet mint önálló pártalapszervezetként együtt töltöttek. Előnyére vált az egész hidegüzemi tevékenységnek az önálló pártalapszervezet létrehozása. Érezhetően sokat fejlődött azóta a munkahelyi párt- és üzemi demokrácia, lendületesebben segíthettek a kommunisták a szociális-, ta munkaversenyt, emberibb közeibe kerültek a gondok, problémák is. Mert igaz, a munkakörülmények sokat javultak, de még van tennivaló. Nőtt az átlagkereset, s eléri az országos átlagot, de öntödei szinten még alacsony. Formailag sokat fejlődött a szocialistabrigád-mozgalom, de erősíteni kell tartalmilag is, nagyobb ütemben szükséges a dolgozók körében az általános iskolai végzettség Taggyűlés a Vulkánban megszerzésének népszerűsítése. A szakszervezeti műhelybizottságoknak jobban kell mozgósítaniuk a termelési feladatokra. Most különösen fontos például a termelés területén jelentkező akadályok leküzdése. A felszólalók többsége a kritika hangján, de őszinte felelősségérzettel beszélt azokról a problémákról, gondokról, amelyeket az utóbbi hónapokban az anyaghiány okoz. A satuműhely munkáját például rendkívüli módon megnehezíti a hengerelt koracél hiánya. Miatta nem csak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben vállalt plusz, hanem a terv teljesítése is veszélybe kerülhet. A kritikus megnyilvánulás mindegyikéből kicsendült az az aggodalom, amelyet a hidegüzemi munkások éreznek amiatt, hogy a vállalt feladatok teljesítése éppen egyes anyagok késedelmes szállítása miatt hiusul meg. Igaz — és ezt mindannyian tudják — hogy a Vulkán vasöntöde a riagyvállalati tevékenységben olyan tervet vállalt, amelynek teljesítése nagy erőfeszítéseket kíván. Ez azonban csak úgy lesz eredményes, ha a munkásokkal együtt, a műszakiak is többet tesznek, nagyobb gondot fordítanak a feltételekre. Konkrétan: biztosítják az anyagot a termékek előállításához. A taggyűlésen részt vevő kommunisták azonban nem csak a hibákat sorolták fel, hanem megoldásokat is kerestek. Javaslat hangzott el például arra, hogy ne csak a főmérnök és néhány technikus, hanem a többis műszaki is fogjon össze a problémák megszüntetésére. Teremtsenek kapcsolatot annak a gyárnak szocialista brigádjaival, ahonnan az anyagot szállítják. Olyan javaslat is elhangzott, hogy az öntöde olyan méretű satuk készítésére térjen át, amelyhez. a forgácsolóüzemnek, a további megmunkáláshoz még van alapanyaga. Mint a válaszadásból is kiderült, ebben az ügyben már történt intézkedés: Diósgyőr soronkívül szállítja a gyártás alatt lévő termékhez a gömbacélt. A gyár gazdasági vezetésének véleményét a főmérnök foglalta össze: megteremtik a reális feltételeit annak, hogy az éves tervet teljesítsék, s év végére a kongresszusi versenyben vállalt plusz kétmillió forint nyereségtöbbletet is elérjék. Szervezés, összefogás, jobb elvtársi és emberi kapcsolatok, képzés, továbbképzés, példamutatás. Mind, mind szóba jött a taggyűlésen. Nem ok nélkül és nem is hiába. A további munka alaptételei ezek, amelyek nélkül nem lehet előbbre lépni, ügy szervezni a munkát, hogy ne legyen üresjárat, állásidő, tegye mindenki azt, ami kötelessége és ne hiányozzon a példamutatás sem. Jóleső érzés volt hallani, hogy a hidegüzemi dolgozók, a szocialista brigádok hogyan és milyen kimagaslóan tettek eleget a társadalmi munkák elvégzésének. Joggal kifogásolták, hogy ebből az alkalmazottak jelentős része egyáltalán nem veszi ki a részét. Pedig lenne mit végezni, van elég tennivaló a gyárudvaron. Kétségtelen, hogy a Vulkán vasöntöde sokat fejlődött a felszabadulás óta. s léptei az utóbbi években még szaporábbá váltak. Ebben érdeme van a gyár egész kollektívájának, élükön a kommunistáknak, akiknek nagy része már hosszú évtizedet töltött el különböző munkaterületen. Sokszor nehéz körülmények között,, hogy megteremtsék a mai, immár országos viszonylatban is korszerűvé lett öntöde alapjait. Véül Árpád csupán 12 százalékot tesznek ki. Érthető ezek után, hogy a fiatalabb nemzedék alig mutat érdeklődést e gazdálkodási- és életforma iránt. Átlagosan évi 1,8 százalékkal csökken is a külterületi lakott helyek népessége, ami természetes folyamat, elköltözések, faluba települések eredménye. Ez elméletileg azt jelenti, hogy 1985-re a mai szám jelére csökkenne a tanyai lakosság. Elméletileg, hangsúlyozzuk, hiszen az élet törvényeinek előre kiszámítása kockázatos vállalkozás lenne. Jellemző, hogy a kormány egy 1971-“ben született határozata így fogalmaz: „a tanyavilág megszűnése hosz- szabb folyamat, melyet jelen időben sem siettetni, sem késleltetni nem lehet, illetve nem szabad. A belterjes mezőgazdasági üzemek fennmaradásával számolva gondoskodni kell az ott élő lakosság alapvető szükségleteinek kielégítéséről.” A fejlettebb forma Mindebből világosan látni kell, hogy adminisztratív megoldások lehetősége még csak szóba sem kerülhet. Ugyanakkor észlelhető, hogy ennek híjával is folyik a tanyavilág lassú bomlása. Elég egy rövid út Tiszavas- vári felé, máris látható, hogy elhagyott, romos, senki által nem bontott épületek árválkodnak a földeken jelezvén azt: a gazdák kihaltak, elköltöztek. emberibb körülmények közé vágyva, tanyai centrumok felé orientálódtak. A koncentráció, a rendezett települések Idalakítása a cél. ^ Itt sem lehet azonban sémákban gondolkodni. Világos, hogy a városok körül kiépülő tanyaközpontok, mint pl. Vajda-bokor elsősorban a lakóhelyi funkciót töltik be, hiszen az itt lakók a városok vonzása révén az ottani iparban és szolgáltatásban helyezkednek el. Ugyanakkor más területeken a közös és háztáji kapcsolatban erősödik a lakó- és munkahely egysége. Ha az előbbi számok között böngészünk, egy egyszerű osztás elvezet egy elgondolkodtató végeredményhez. Ma Szabolcs-Szatmárban egy- egy külterületi lakott településre 58 fő jut. Ez nyilván olyan alacsony szám, hogy fejlesztés esetén szóba sem jöhet. Logikus, hogy a 200 lelkes, vagy nagyobb tanyák fejlesztése lehet csak cél, hiszen az itt elérhető 500 főt megközelítő település már zárt rendszert alkothat, és jogos ellátási igényeket vethet fel. Éppen ezért kellett bizonyos keretek közé szorítani a külterületi lakott települések sok színű és formájú rendszerét. így találjuk a továbbfejlesztésre kijelölt és esetleg kijelölendő, a fennmaradó, de nem fejlesztendő, illetve a megszűnő tanyákat. Felszámolni az aránytalanságokat Az első csoportba tartozó településeken olyan ellátott- sági szintet.kell elérni 1985- ig, amely megközelíti vagy éppen eléri a falvakét. Ez természetesen nem egyszerűen kommunális és kereskedelmi kérdésekre szűkül, magában foglalja a művelődés és egészségügy hatékony alakítását is. A második a fennmaradó csoportba sorolt települések a jelek szerint még az ezredfordulón is létezni fognak. Itt elsősorban a ma kimutatható aránytalanságok felszámolása a cél. A megszűnő tanyák előreláthatóan 1985-ig néptelenednek el, az ilyen helyeken további befektetéseket eszközölni nem célszerű. Tegyük hozzá: mindez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy az utóbbi két csoport lakossága részére nem adandó meg mindaz a művelődési, ellátási, egészségügyi ellátás, amely emberi ést állampolgári joguk. Ezeknek az adatoknak és koncepcióknak a birtokában adódott fel a lecke mind a településfejlesztést tervező szakembereknek, mind pedig az ellátásokat biztosítóknak. A döntések ugyanis nem sorolhatók bizonyos sémák közé, csak az élet által megszabott helyzetek rugalmas értékelése ad megfelelő választ. Logikus például Bog- lyatanya esetében, hogy as egy tsz üzemegységévé ala - kul. lakói elköltöznek, az idő - sebbek még kitartanak, máj 1 végül ott marad az a néhány dolgozó, akiket napi munkájuk köt a tanyához. Teljesen más a képlet Kálmánház i mellett ökörkúton, ahol mir - den korábbi elképzeléssel szemben az adottságok, a ke - rábbi fejlesztések bizonyára módosítják a település kategorizálását. Nyíregyháza be- kortanyái sem egyforma jövőt élnek majd, Felsősima sorsa például kiszámítható: itt egy fontos centrum épül ki, és éppen a várossal való szoros kapcsolat egyfajta „szatellita-településsé” alakítja. Egészen más az erősödő szakszövetkezetek környéke, ahonnan nyilván a közlekedés szempontjából kedvezőbb, az ellátást tekintve magasabbrendű központok felé vándorolnak majd. Nem véletlen, hogy Vajda-bokor a távlatokban a 3000 fős községek sorába fejlődhet, Nemzedéki kérdés Bármennyire is a számokból indult ki ez az eszmefuttatás, mögötte úgy érezhe1- jük: mindenütt ott rejtem k az emberi gondok és sorso t. Számításba kell venni, hogy sokak számára a tanya nugát a szabadságot jelenti. Ds éppen o Rakamaz környéké t megszűnt tanyák igazoljál:, akik beköltöznek, éppen a tanya legnagyobb rabságától, a rossz életviszonyoktól) az egyedülléttől, a távolságtó l szabadultak meg. Nyilvánvaló, hogy ez nemzedéki kérdés, valaki 60 éves korában már aligha mozdul a megszokottból. Az elinduló!; azonban többen vannak, hiszen mindenki, aki a városban talál munkát fokozott igényekkel tér haza. A látszólag olcsóbb élettel szembe állítja a villamosítatlan tanyát, a komfort, a szórakozás és közösség ! hiányát. Mindez magába rejti az utat is: a szórványtanyák, a 10 háznál kisebb települések önmagukat számolják fel. Rendkívül jelentős és figyelmen kívül nem hagyható tényező a tanyai kollégiumok léte, gyarapodása. Az ott tanulók aligha vágynak vissza a vert falú házba, a jószágok közé, a kisüzemi földművelés világába. Egyre több példa mutatja Nagy- kalló és Mándok körzetében, is, a szülők sem igen óhajtják — kis százaléktól eltekintve — ezt a sorsot és munkát szánni gyermekeiknek. Ezek a belső ellentmondások, a tanyai emberek lelkében zajló válságok mind- mind mozgatói annak a folyamatnak, amely végeredményében a tanyai világot átformálni hívatott. De addig? — kérdezheti valaki. És mindez jogos. Az évtized vagy évtizedekig tartó változás idejére is indokolt a kérdési vajon mit lehet és kell tenni annak érdekében, hogy a tanya ne jelentse az abszolút hátrányos helyzetet, hogy az ott élők ne a társadalom perifériáján legyenek kénytelenek eltölteni éveiket (Következik: Távlatok, tehetőségek.) Bürget Lajost
