Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

«rtC«-ÍSfXÍF?XRÖftS*ACI Integráció és a külkereskedelem Japán—amerikai csúcs Űjsághfr: Ez év no­vember 12—15 között Moszkvában tartotta so­ron következő ülését a KGST Külkereskedelmi Állandó Bizottsága. Kétségbevonhatatlanná vált Igazság, hogy a nemzetközi munkamegosztás és azt gya­korlatban is kifejező, megva­lósító külkereskedelem a szocialista tervgazdaság szá­mára is nélkülözhetetlen. A szocialista gazdasági közösség országai tehát jól felfogott érdekeiket követik, amikor szüntelenül munkálkodnak kapcsolataik e formájának fejlesztésén. A külkereskedelmi együtt­működés kérdéseivel a KGST keretében a Külkereskedelmi Állandó Bizottság (KÁB) fog­lalkozik. A KGST komplex programja a külkereskede­lem legfontosabb feladata­ként a tagországok közötti kereskedelmi forgalom to­vábbi bővítését, az árucsere­forgalom formáinak fejlesz­tését jelöli meg. A kölcsönös kereskedelmi forgalom a tagországok gaz­dasági fejlődésével összhang­ban emelkedik. Az egymás közötti forgalom értéke az 1970 évi 33,5 milliárd rubel­ről 1972-re mintegy 42 mil­liárd rubelre nőtt, 1973-ra pedig elérte a 46 milliárd ru­belt. Noha az elmúlt években a KGST-országok gyors ütem­ben bővítették kereskedel­müket a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal, ez nem csökkentette a KGST-n be­lüli forgalom mértékét. El­lenkezőleg: a KGST-tagál­lamok 1970-ben teljes külke­reskedelmünk 60,7 százalékát, 1972- ben pedig 62,6 százalé­kát bonyolították egymással. A gyors ütemű növekedés 1973- ban is folvtatódott, s ez összhangban áll a komp­lex program külkereskedel­mi célkitűzéseivel. A KGST szervei, a kétol­dalú együttműködési bizott­ságok, továbbá az egyes KGST-tagállamok külkeres- kedelmi szervei rendszeresen kutatják a forgalom bővíté­sének lehetőségeit és arra inspirálják a tagországok gazdasági intézményeit, hogy éljenek ezekkel. A külkereskedelmi szerző­dések jelenleg kialakult gya­korlatának alapját a KGST- országok között a népgazda­sági tervek koordinálásának eredményeként megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások, és az éves árucsere-forgalmi jegyző­könyvek alkotják. A hosszú lejáratú megállapodások és az éves jegyzőkönyvek téte­lesen előírt mennyiségi ke­reteket állapítanak meg a szállításra kerülő alapvető fontosságú árufajtákra, más termékekre érték- és általá­nos kereteket rögzítenek az áruk jellegétől függően. A szerződéskötési rendszer továbbfejlesztése a KÁB egyik aktuális feladata. A bizottság a hosszú lejáratú kereskedelmi megállápodások és éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek hatékonysá­gának fokozása érdekében, ajánlásokat dolgozott ki a tagországok részére a válla­latok közötti (magánjogi) szerződéskötési gyakorlat tö­kéletesítésére, a szerződések teljesítésének ellenőrzésére. Jelentősek azok az intéz­kedések, amelyeket a KGST- tagállamok tettek több élet- fontosságú, hiánycikknek számító nyersanyaggal, kü­lönösen energiahordozóval való zavartalan ellátásuk ér­dekében. A nyersanyagbázis bővítésével kapcsolatos fel­adatokat a szocialista közös­ség, az érdekelt országok kö­zös erőfeszítésével és eszkö­zeivel valósítja meg. A tag­államok már számos fontos megállapodást írtak alá. más megállapodások viszont a tárgyalások és az előkészítés szakaszában vannak. Hat szocialista ország írta alá azt a sokoldalú megálla­podást, amely az Uszty- Ilimszkben épülő cellulóz­kombinát létesítését irányoz­za elő. Magyarország, amely szintén hozzájárul a cellu- lőzkómbinát építéséhez, két­oldalú szerződésben rögzítet- 1 te a Szovjetunióval, hogy 1973 és 1978 között, a beruhá­zásban való részvételeként 62,4 millió rubel értékben szállít árukat a Szovjetunió­nak. Ezért a népgazdaságunk számára nélkülözhetetlenül fontos cellulózt kapunk. Ugyancsak közös beruházás a kijembajevi azbeszt kombi­nát felépítése, amely évente 500 ezer tonna jó minőségű azbesztet állít majd elő. A közös beruházások sorát gya­rapítja a vasércet és vasötvö­zeteket előállító kapacitások bővítése a Szovjetunióban, az orenburgi gázvezeték építé­se; Lengyelország területén további energetikai, bányá­szati kapacitások létesítése; kokszolható szén felszíni ki- termelésének fejlesztése Mon­góliában; nikkel tartalmú ér­cek feltárása Kubában stb. A természeti kincsek közös ki­termelésének erőteljes nőve- lése jó alapot nyújt a KGST- tagállamok közötti kölcsönös kereskedelem további bővíté­séhez. Komoly figyelmet fordít a KGST Külkereskedelmi Ál­landó Bizottsága a gyártás­szakosítási és kooperációs problémák külkereskedelem­mel összefüggő feladataira, minthogy a gazdasági kap­csolatoknak ezek a formái elősegítik a nemzetközi áru- forgalom további bővítését, a szállításra kerülő termékek összetételének kedvező vál­tozását. A nagy gazdasági feladatok nemzetközi szako­sodás és kooperáció segítsé- gével történő megvalósításá­ra látványosan jó példa a szocialista országok jármű- gyártásának rohamos fejlő­dése. Ami az 1975 évi feladato­kat illeti, a Külkereskedelmi Állandó Bizottság egyik fő teendője a továbbiakban is a KGST-tagállamok közötti kölcsönös kereskedelem gyor­sabb fejlesztése, a gyártás­szakosítás és kooperáció ösz­tönzése. A bizottság előtt álló leg­fontosabb közvetlen feladat a KGST-tagáHamok 1976—1980. évi hosszú lejáratú kereske-1 delmi megállapodásainak. megkötésére Irányuló tárgya- I lások előkészítése. írja a „Népszava — Isten szava” című po­litikai tanulmányát, erőtel­jes okfejtéssel bizonyítva a dézsma és a robot, a feudális termelési mód e két hirhedt velejárójának tarthatatlanságát. A mű elkészül, viszik Károlyvá- rosba, ahol szeretnék klnyo- matni. A nyomdász először hajlana rá, de felesége úgy megijeszti, hogy körmöd aranyakért sem nyújtana se­gítséget a fennálló rendet támadó mű megjelenéséhez Stancsics javíthatatlan bi­zakodással Pestre csem- pészteti a kéziratot és máris hozzálát Robespierre éle­tének megírásához, beszé­deinek magyarra fordításá­hoz. Megkísérti a tenger kö­zelsége, látni akarja Fiume mediterrán környékét, ame­lyet bejárt gimnazista ko­rában. Fiatalosan, felfrissül­ve érkezik vissza febr. végén a tengerpartról. Le sem ver­heti magáról az utazás po­rát, megtudja a tragikus új­ságot: immár nincs egyetlen gyermeke sem, leánykája meghalt Szobájába zárkó­zik, szavát nem hallani, sir csillapíthatatlanul. Gyászoló magányát kénytelen meg­szakítani Kardos Mihály jószágfelügyelő. 1847 már­cius 4-én este tizenegy óra­kor rémülten kopogtat be hozzá. Közli: tele van a kastély udvara fegyveres poroszlókkal, érte, StancSics Mihályért jöttek. A hétfőn Tokióba érkezett Ford amerikai elnök kedden kezdi meg hivatalos tárgya­lásait Tanaka japán minisz­terelnökkel. A japán—ame­rikai csúcstalálkozón részt vesz Kissinger amerikai és Kimura japán külügyminisz­ter Is. A két külügyminiszter külön megbeszéléseket Is folytat, megfigyelők elha­markodottnak ítélik mindkét kormány arra Irányuló erő­feszítését, hogy a találkozót problémamentesnek tüntessék fel. Tokiói politikai és sajtó­körökben a csúcstallákozóh megvitatandó problémák kö­zül a következőket emelik ki: 1. az energiaválság; 2. a Ja­pánba irányuló amerikai me­zőgazdasági export; 3. a nukleáris fegyverek kérdése és 4. a dél-koreai helyzet. Rá­mutatnak, hogy Kissingernek az olajárak leszállítását cél­A kommunisták olyan gazdasági szükségintézke­dések mellett szállnak síkra, amelyekkel megakadályoz­hatják Portugália gazdasági és pénzügyi helyzetének romlását és a lakosság reá­lis szükségleteinek megfele­lően fokozhatják a terme­lést — ebben foglalható ösz- sze annnak a beszédnek a lényege, amelyet Alvaro Cunhal. a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára mondott vasárnap Lisszabon Alhand- ra kerületében ötezer hall­gató előtt. Cunhal kijelentette, hogy halogatás nélkül állami el­lenőrzés alá kell vonni a tő­kemozgást, felelősségre von­va azokat, akik pénzt akar­nak kicsempészni az ország­ból, támogatni kell mindazo­kat a portugál és külföldi vállalatokat, amelyek készek hozzájárulni az ország gaz­dasági fejlesztéséhez, beru­házásaikkal növelik a tér- melést és a munkabelvek számát, viszont meg kell büntetni a gazdasági élet szabotálóit és azokat, akik gazdasági hatalmi noz^iói- kat a demokratikus rendszer Alig közli a rossz hírt, belép a királyi ügyész és a terület szerint Illetékes poroszlók. Ezek vasra verik, holmijával együtt elhurcol­ják. Éj idején, télies hi­degben, csupasz szekérde­rékban cipelték Károly- városba, onnan reggel to­vább Zágrábba. Napokig tartják magáhcellában, anélkül, hogy törődnének vele. Annál kíváncsibban fürkészik át minden iromá­nyát, kutatják ki vala­mennyi holmiját, nincs-e nála valamely rendkívüli bizonyíték, aminek alapján gyorsabban vádat emelhet­nek ellene. Az, hogy rend­kívül fontos fogolynak te­kintik, nyilvánvalóvá lett Stancsics előtt. A minden részletre kiterjedő, napokig tartó motozás után egy had­nagy lép cellájába, mögöt­te hat gránátos. Ez a had­nagy közli, hogy feladata a rendeltetési helyére szál­lítani a letartóztatottat. Stancsics szeme láttára tölti meg fegyverét a hat grá­nátost — lássa csak, mire számíthat, ha szökésre pró­bálna vetemedni. Aztán a hadnagy egy lefüggönyö­zött hintóba parancsolja, maga is beszáll, csak úgy, mint két gránátos élesre töltött fegyverrel. A többi négy gránátos a hintót kö­vető szekérre ül. Hurcoltatása közben nem amiatt aggódik, hogy súlyos börtönre ítélik-e avagy fel­akasztják, hanem, hogy ki­viszik az országból. Akár zó elképzelései nem tetszenek a japánoknak, akik az ener­giakérdésben kényszerhely­zetben vannak. Hírek szerint Tanaka is­mét megkísérli, hogy a japán közvélemény számára elfo­gadható „cáfolatot” kapjon Ford elnöktől arra a távolról sem megalapozatlan állítás­ra, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket tárol japán területen. Tokióban ál­talános a nézet, hogy a kí­sérlet nem jár majd sikerrel. Végül a japán tárgyalófelet komolyan foglalkoztatja an­nak a jogos gyanúnak az el­hárítása, hogy az Egyesült Államok és Japán közösen támogatást nyújt Pap Csöng Hi dél-koreai elnök elnyomó rendszerének. Mindennek fényében meg­figyelők nem várnak sem lé­nyegesen újat, Sem látványo- snt a jnnán—amerikai csúcs- találkozótól. ellen irányuló összeesküvés­re használják fel. Sürgette, hogy az állam hozzon létre új vállalatokat. Cunhal hangsúlyozta, hogy az állam­nak el kell koboznia azokat a földeket, amelyeken nem termelnek. (Portugáliában számos nagybirtokot hasz­nálnak tulajdonosaik pusz­tán vadászásra. A Szerk. megj.) és azoknak kell oda­adni, akik hajlandók meg­művelni őket. „A jelenlegi helyzetben nem szabad felelőtlenül a Sztrájk fegyveréhez nyúlni” — mondta hozzáfűzve, hogv ez semmi esetre sem Jelenti azt, hogy a dolgozóknak ne kellene folytatniok harcukat jogos követeléseik kielégíté­séért. „A népnek éberséget kell tanúsítania a reakciós mes­terkedésekkel szemben és a demokraitkus szabadságjo­gok -védelméért, Ha szüksé­ges. - fegyveres erőkkel együttműködve :kell szembe- szállnla bárminemű ellen- forradalmi támadással” — jelentette ki befejezésül Al­varo Cunhal. élve, akár halva, de magyar földön akar maradni. Bi­lincsbe verten is nagy megkönnyebbülésére szolgál, amikor Somogy megyén át Pest-Buda felé tart vele a lefüggönyözött hintó. Egyébként a legszigorúbban őrzik. A fogadókban, ame­lyekben megszállnak, sen­ki nem láthatja őket, alvás közben is vigyáz rá két gránátos, a hadnagy pedig minden alkalommal ablaká­nál vettet magának ágyat, hogy szó szerint csak a tes­tén keresztül történjen kí­sérlet, ha a szoros őrzés el­lenére szökni próbálna a letartóztatott. Ugyanez a hadnagy negyedik éjszaka, amikor megérkeznek a, pesti Károly-kaszárnyába, bú­csúzáskor elnézést kér tőle. Negyed órával később nem kevesebb, mint ötven fegy­veres kíséri át Budára a József-laktanyába. Nyil­vánvaló, nem az egy szál Stáncsicstól félnek. Azok­nak szól a kisebbfajta ka­tonai demonstráció, akik esetleg megkísérelnék az értékes fogoly kiszabadí­tását. Tudja, súlyos ítélet vár rá. De arra nem számit, hogy a vizsgálat oly sokáig fog elhúzódni. Nyugodtan néz sorsa elé, nem fél a valószínű megpróbáltatá­soktól. Heteken át feléje se néznek. Mintha üldözői elégedettek lennének a puszta ténhyel, hogy a ke­zük közé került. Teljes magányában, szótlanságá­ban, bizonytalanságában tel­nek napjai. Május köze­pén végre kihallgatásra kir India A több mint 3 millió négy­zetkilométer területű India 21 tagállamból álló szövet­ségi köztársaság Dél-Azsiá- ban. Lakóinak számát tekint­ve a Föld második legnépe­sebb állama, 574 milliós la­kossága jelenleg naponta 33 ezer fővel gvnrapodik. A né­pesség 1652 féle nyelvet és tájnyelvet beszél, 85%-a hin­du, 10%-a muzulmán, 2,3%-a keresztény, 1,7%-a szikh stb. valláshoz tartozik. A lakos­ságának egyhatoda a váro­sokban él, a túlnyomó több­sége pedig a falvakban. India alapvetően agráror­szág, gazdag ipart nyers­anyagkészlettel, gyorsan fej­lődő iparral. Az ország gaz­dasági szerkezetében 51,4 százalékkal szerepel a mező­gazdaság, ez foglalkoztatja az ország munkaerejének 70 szá­zalékát. A megművelt föld­terület 80 százaléka a mező- gazdaságban tevékenykedő lakosság. 12 .százalékának tu­lajdonában van. A megmű­velt területek 84 százalékán élelmiszer-termelés (gabo­na! folvik, de a külkereske­delmi kivitel szempontjából sérik, elkezdik faggatását Graf királyi ügyész veze­tésével. Semmit nem tagad, csak a szándékos ferdíté­sek ellen tiltakozik. Sem a vizsgálat, sem a Stancsicsért aggódó politikai ellenzék nem számított ekkora őszin­teségre. Kossuth egyenesen megsokalja vallomástevő készségét, mondván, hogy a jogos politikai érdek előbb­re való, mint a köznapi ér­telemben vett őszinteség. De Stancsicsnak más a né­zete. Minden körülmények között a feltétlen őszinteség híve. Taktikázni nem tud, nem is akar. Naivabb Kos- suthnál. Ő nem gyakorlati politikus, hanem inkább po­litikai-társadalmi bölcselő közíró, a szabadság és az emberi jogok igehirdető­je. Minél őszintébb, annál tisztábban kiderül igaz­sága. Hiszen ha egyetlen szót sem szól a kihallgatások so­rán, akkor is ékes vallomást tesz munkáival. Mert a Nép­könyv egymagában elegendő vol ahhoz, hogy az egész or­szágot tűvé tegyék érte. Amióta fogságban van, meg­jelennek tilalmas, úton a „Sajtószabadságról nézetei egy rabnak” — immár má­sodszor — a „Hunnia füg­getlensége”, a „Nép szava — isten szava”. Minden soruk olaj a tűzre. A vád előkészí­tői idézik is belőle, szinte kéjelegve, a válogatott mon­datokat, bekezdéseket. A felségsértésen kívül min­dennel vádolják: az állam­rendet felforgató szándék­kal. a fennálló jogrend ta­gadásával, Ausztria rágal­mazásával, az erkölcs és a vallás becsmérlésével, az úri osztály elleni izgatással. Tíz évi sáncmunka a legkeve­sebb, amit mindezért ígér­nek neki. (Folytatjuk) fontos a tea (451,9 millió kg), a gyapot (6,53 millió bála), juta (5,71 millió bála, 1972- ben) és a dohánytermelés is. Az 1947. július 15-én füg­getlenné vált India alapve­tő feladatának megvalósítá­sát — a gazdasági önállóság megteremtését és az éhínség leküzdését — a Pakisztánnal (1947-49; 1965; 1972) és Kí­nával (1959; 1962) támadt konfliktus nagymértékben lelassította. Az 1950-ben el­kezdett agrárreform és az 1966-ban végrehajtott „zöld forradalom” bizonyos ered­mények ellenére sem tudta az élelmiszerhiányt meg­szüntetni. (Jelenleg a lakos- ság 40 százalékának, mintegy 230 millió embernek élet-* színvonala nem éri el a lét** minimumot). Az élelmiszer* termelés fejlesztésének lét- fontosságú programjában részt vesznek a szocialista országok is. India külkereskedelmi tor­galmának 23 százalékát a szocialista országokkal bo­nyolítja le. A Szovjetunió 1954—70 között 113 ipari üzemet épített Indiában. (1973—74, évben a Szovjet­unió 2 millió tonna gabona szállításával segítette Indiá­ban az éhínség leküzdését) A Szovjetunió elsősorban a geológiai kutatásokban, a szénbányászatban, a kohá­szatban, a vegyiparban, Bul­gária a konzerviparban, Csehszlovákia a turbina- és a generátorgyártásban, a hő­erőmű-építésben. indiai szak­emberek kiképzésében; Len­gyelország a szénfeltárás­ban, a rézipar fejlesztésé­ben, erőművek létrehozásá­ban, a traktor-, a szerszám­gép-, a motorkerékpár- és a hajóépítésben nyújt támoga­tást. Hazánk az indiai fény- forrásgvártás kiépítésében vesz részt. Ennek során 8 üzemet épít fel az országu-p, ame' vekben 1930-ban 5—600 millió darab izzólámpát ál­lítanak elő. A magyar—Indiai külke­reskedelmi forgalom 1973- ban 436.6 millió deviza form­tet ért el: 1960 óta ötszörö­sére emelkedett. A magyar kivitelt hengerelt áruk, gyógyszeralapanyagok, vegyi cikkek, vasúti kerékabroncsok tették ki elsősorban, ame­lyekért India jutaárukkal, dúsított vasérccel, csilámmal, kávéval, borssal, textíliával, vasúti tehervagonokkal, iro­dai számológépekkel fizetett. A gazdasági kapcsolatok szé­lesítése érdekében együtt­működés alakult ki a gyógy­szeralapanyag-, árammérő-; a zománcozott vegyipari be­rendezések gyártása, vala­mint az éhezéstől legyengült emberek gyógyításában nagy szerepet játszó Bn vitamin előállítása területén. Az in­diai alumíniumipar fejlesz­téséhez hazánk timföldgyártó technológiákkal és gépipari szállításokkal járul hozzá. Gyártásszakosítás van meg­valósulóban kerékpáralkat­rész, elektronikus és hír­adástechnikai eszközök és or­vosi műszerek előállítása te­rületén la. GERENCS£R MIKLÓS: Ácsteszértol a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 31. Cunhal beszéde a portugál helyzetről *

Next

/
Thumbnails
Contents