Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

\s um. filmet it wever-viAGTAnonsTAO = vasárnapi ttxmoszxt y VÁLTOZÓ VILÁGUNK Szolgáltatás a lakosságnak igények Jól tudom én is, lehetetlen örökké lo­bogva égni a társadalomért, és a legnagy­szerűbb dolgok dicséretét is csak szünetekkel képes zengeni az érzelemdús egyéniség is. Mégis azt mondom, ne hagyjuk kihúnyni magunkban az érdeklődés lángját, élesztges­sük kitartóan azt a tüzet, amely a tartalmas és értelmes élet igényét jelzi bennünk. Ma­gam is tapasztaltam, hogy a pontosan-szépen befejezett munka jóleső feszültségének időn­ként pihenésben kell föloldódnia, de úgy ér­zem, kötelességünk megőrizni éltető lénye­günket, a minden új iránti fogékonyságot. ' Látom én is Önökkel együtt, hogy szün­telenül gyarapodó eredményeink mellett, az apró kellemetlenségek és csip-csup bosszú­ságok, no, meg a sok vigyázó szemet szúró goromba hibák sem fogyatkoznak. De vall­juk meg őszintén, e hibák elkövetői mi ma­gunk vagyunk, miközben napról napra hal­latlan mennyiségű, értékű munkát végzünk tisztességgel. Mi tagadás, nélkülözhetetlen szükségünk van mindenféle ügyetlenség és ha­nyagság, közöny és tudatlanság éber meglá­tására, mert saját gyengéink, esetleges elbi­zakodottságunk következetes bírálói is első­sorban magunk kell, hogy legyünk. Kétség nem férhet hozzá, hogy aki ren­desen elvégzi a rábízott föladatot, azt forint­tal is' meg kell becsülni érdeme szerint, mert anyagi gondokkal terhelten se művelődni, se tartós szépet alkotni nincs érzéke, kedve sen­kinek. Azt sem árt azonban megnézni, hogy e hörcsögtermészet, vagy a társadalmi lehe­tőségekkel is számot vető igény szabja-e meg az anyagi elismerés határát. Sohasem irigyeltem senkitől, amilye van. Nem szok­tam okvetlenül sanda szemmeT méregetni a villalakókat és a fényes autóban feszítőket, mert tudom, hogy a szocializmus jóvoltából, b valamennyiünk javára váló szellemi és fi­zikai munkával is lehet szépen boldogulni. I>e alapos okom van tartani attól, hogy a javak és divatos holmik utáni ámokfutás el­vonja a művelődéshez, a társadalmi emberré háláshoz szükséges erőt és időt. Egyetértek a szabad idő megnyújtásával, mert az a párt emberkímélő és fölemelő Szándéka szerint történik. Ha azonban még sokan úgy vélik, hogy a szabad idő egyenlő az állami, vagy a szövetkezeti munkahelyen kívül akármilyen haszontalansággal eltöltött Idővel, akkor még nagyon sokat kel! törni magunkat a közművelődési célok eléréséért. Jó, rendben van, nem vallott valami nagy bölcsességre annak idején, hogy dudaszókor bezárták a gyárkaput a hazafelé igyekvők előtt, mert azt gondolták a művelődési és politikai felelősök, hogy így sokakban föl­kelthetik a közéleti érdeklődést. Most vi­szont kezd krónikus bajjá válni, hogy a gyá­rak, intézmények, hivatalok többségében meg sem kísérlik az emberek rábeszélését egy kis maradásra, a pezsditő, látókört tá­gító eszmecserére. Egyetértek, tiszteletben kell tartani M- bek-kinek a szokásait, kulturális ízlését és igényét, mert a kötelesség teljesítésben szi­lárdan helytálló, tisztességes embereket bán­tanánk meg, ha értetlen megjegyzéseket ten­nénk például az operettkedvelőkre. Alig mondhatunk le azonban arról, hogy a mun­kásosztályt alapos politikai tájékoztatással, magas színvonalú oktatással és kulturális ne­veléssel minden tekintetben alkalmassá te­gyük történelmi hivatásának gyakorlására. Elismerem, hogy a szocialista brigádok kul­turális programját ma még olykor formáli­san, tessék-lássék módon teljesítik, mert még mindig kevés gondot fordítunk például a művészeti értékek rendszeres gyári bemu­tatására és előadására. Senki nem tántorít­hat el azonban attól a hitemtől, hogy a köz­művelődési határozatok megvalósításában is az üzemi munkásságra lehet és érdemes szá­mítani elsősorban, s előbb vagy Utóbb a mun­kások maguk igénylik majd, hogy dolguk vé­geztével megmosakodva, ünneplősen felöl­tözve elfoglalják a színházak, hangverseny- termek széksorait, a különböző művelődési klubok foteijeit. Az embereit tudatának szocialistává ala­kításához, a kultúra iránti igény szokássá változtatásához, tettre kész társadalmi neve­lők egész serege szükséges, mert nélkülük e tekintetben is csak keserves lassúsággal lép­hetünk előre. Napjainkban életünk minden területén kézzelfogható gyors fejlődés tanúi és része­sei vagyunk. Megyénk területein járva egy­re másra találkozunk ennek különböző meg­nyilvánulásaival: a termelőegységek tucatjai épülnek a különböző ágazatokban, áruházak, iskolák, egészségügyi létesítmények, városa­inkban új lakónegyedek. Mindez tervszerű­en, a helyesen kialakított gazdaságpolitika végrehajtásaként valósul meg és e törekvé­sek nagyon fontos eredménye az 1*. hogy a megye lakosságának életszínvonala évről év­re jó arányban növekszik. Az életkörülmények kedvező Irányú vál­tozása a jövedelmek növekedésével együtt a különböző szolgáltatások fokozottabb igény- bevételét eredményezte megyénkben. Néhány adat a kereskedelmi forgalom alakulásából jól szemlélteti a lakosság birtokában lévő tartós fogyasztási cikkek növekedését és ez­zel együtt a javító-szolgáltató tevékenységek politikai és gazdasági fontosságát: 1965. 1971. 1974.1—lü. B. ti. darabban személygépkoört 313 1 431 2 238 motorkerékpár, moped 1 481 5 424 4 637 rádió és zeneszekrény 5 484 20 260 17 685 televíziós készülék 4 239 12 468 5 560 mosógép 6 189 9 451 6 332 centrifuga 1 266 3 471 3 609 porszívógép 1 731 3 722 4 142 hűtőszekrény 930 6 999 10 938 Az igények differenciálódása Az előbbi adatok mutatják a fogyasztás! struktúra változását és ezekkel összefüggés­ben a javító-szolgáltató igények növekedésé­nek irányzata az egyes tevékenységi körök­ben az országoshoz hasonlóan alakult. Dina­mikusan emelkedik a lakosság kereslete a gépkocsiszerviz és -javítás, a rádió- és _ televí­zió-, háztartásigép-javítás, a textiltisztítás és a lakáskarbantartási tevékenységekben. Csökke­nő és stagnáló képet mutatnak a hagyomá­nyos szolgáltatási ágak,- így például a mér­tékutáni cipókészítés és javítás, faipari ja­vítás, stb. A szolgáltatások ilyen jellegű meg­változására hatással volt, hogy megkez­dődött megyénkben a nők munkába állítása, és a női foglalkoztatottak száma komoly mér­tékben továbbra is gyarapszik. A lakáskul­túra területén is jelentős fejlődés követke­zett be és ez maga után vonja a különböző jellegű lakáskarbantartási szükségletek nö­vekedését. Egyes szolgáltatások csökkenését, csökkenő irányzatát az okozza, hogy a kon­fekcionált termékek választéka megnőtt, tet- szetőségük is kielégítő, követik a divatirány­zatot és e cikkek általában olcsóbbak. Köz­vetve például a megyei lakosság életszínvo­nalának növekedésére utal, hogy a lábbeli- javítás éves árbevétele rohamos ütemben csökken, 1965-ben a megye lakossága közel 12 millió forintot költött e célra és ez 1974- ben csak 4 millió forint körül várható. Tehát nem javíttatják a lábbelit, hanem újat vesz­nek. A szolgáltató szektor A lakossági Javításokat, szoTgáttatásotint a szocialista szektoron belül legjelentősebb arányban az ipari szövetkezetek végzik. A 43 ipari szövetkezeten kívül a megyében lévő két háziipari szövetkezet is szolgáltat Az ipari szövetkezetek úgy területileg, mint te- vékenységileg széles körben dolgoznak a la­kosság igényeinek kielégítésén. Tevékenysé­gükre jellemző a vegyesorofiluság, mert az árutermelés mellett végzik a javítást, szolgál­tatást A tíz tanácsi ipari vállalatból 9 végez szolgáltatásokat, amelyből jelentősebb a Nyíregyházán végzett gépjárműjavítás, mé­retes textilruházati tevékenység és a me­gyei szinten végzett textiltisztítás, órajavítás. A minisztériumi szolgáltató vállalatok, Illetve vállalatok — GELKA, autójavító, ME­ZŐGÉP vállalat, stb — egyes tevékenységek- ben korábban monopolhelyzetben voltak — így a rádió, tv, háztartási gépek, személygép­járművek javítása területén. A mérsékelt fej­lesztési törekvések miatt az előbbiekben em- lített szervek is elkezdték az ilyen irányú te­vékenységek folytatását, ami serkentőleg fog hatni. Az utóbbi években indult fejlődésnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek köz­vetlen, lakosságnak történő javító-szolgáltató tevékenysége és ennek nagy jelentősége van a megye mezőgazdasági jellegű területein, így a nyíregyházi, mátészalkai, nyírbátori, fe­hérgyarmati járásokban. A szocialista szektor mellett a lakosság Javító-szolgáltató igényeinek kielégítésében nagy szerepük van a magánkisiparosoknak megyénkben. Jelenleg a városok területén mintegy 870, a nagyközségekben 700 és kis­községekben 2200 kisiparos működik. Lét­számban növekszik a gépjárműjavító, rádió- tv-szerelő, műszerész, építőipari szakmájú kisiparosok száma, ugyanakkor csökken a férfi- női szabó, cipész, fodrász, bognár, kő­műves szakmájuak száma. A szolgáltatások problémái Az Ipari szolgáltatásokról általában meg­állapíthatjuk, hogy a megye egyes területei­nek ellátása igen változó képet mutat. Leg­jobb az ellátás a városokban, a városiasodó járási székhelyeken, valamint a nagyközsé­gekben. Kedvezőtlen a tovább nem fejlesz­tendő településeken, külterületeken, tanyai településeken. Jelenleg a szolgáltató kapaci­tások kisebbek, mint a lakossági szükségle­tek. Az alkatrész-ellátási problémák mellett ez is okozza a javítási, szolgáltatási idő indo­kolatlan növekedését. A szolgáltatási tevé­kenységek gyors fejlődése miatt a javítások- szolgáltatások korszerűsége, kulturáltsága, minősége sem megfelelő minden esetben. Ez összefügg a felszereltség, a műszerezettség és a szakképzés hiányosságaival. A kialakult szolgáltató hálózat települése nem arányos és ez jelentős különbségeket okoz a megye egyes területeinek ellátásában. Megyénkben csaknem kialakult a gén- jármű javító-hálózat, melynek kiegészítésével a jelenlegi ellátási panaszok: a hosszú vára­kozási idő a leterheltség miatt, a végzett mun­ka minőségi problémái enyhülni fognak. A közelmúltban végzett szakfelügyeleti vizsgálat, amely kiterjedt )az e tevékenységet végző mindhárom szektorú egységekre, nagyon sok problémát tárt fel, amely részben felveti a közvetlenül irányítók ellenőrző felelősségét is. (Szakszerűtlen javítások, a műszerek nem megfelelő használata, egyes kisiparosoknál hiányos felszereltség stb.). Mindez arra mu­tat, hogy az ellenőrző tevékenység színvona­lán Javítani kell, a vállalati, szövetkezeti szakfelügyeletet és a felügyeletet ellátó szer­veknél. A javítási idő Különösen a kisebb lélekszámú községek­ben, külterületeken, tanyai településeken visszatérő probléma, hogy a háztartási gépek hibabejelentése és a készülék beszállítása, il­letve a javítás elvégzése között sokszor két hétnél is több idő telik eL E területen egyes esetekben az alkatrész-ellátás hiányosságai megnyújtják a javítási időt, de hasonló gond jelentkezik az úgynevezett „kifutott”, már nem forgalmazott termékek javításánál is. A javító hálózat a megyében alapvetően kiala­kult, egyes helyeken azonban további bővítés, máshol kis szervizek létesítése szükséges. E területen fokozott problémákat fog jelenteni a színes televízió elterjedése, és időben kell gondolni a készülék bonyolultságának megfe­lelő szakember .továbbképzésére. Megkezdő­dött az átalánydíjas javítások bevezetése, amely a lakosság részére kedvező, de a meg­felelő propaganda hiánya miatt a szerződések száma viszonylag lassú növekedést műtat. A városokban és a városias települések lakossága növekvő ütemben igényli a textil- tisztítást, ezen belül a piperemosást, az ágy­neműkölcsönzést és megyei szinten növekszik a felsőruha vegytísztítása iránti igény. Több kisüzem kezdte meg működését és folyamat­ban van Nyíregyházán, Kisvárdán, Vásárom naményban újabb üzemek kialakítása. 1? szolgáltatás területén az urbanizáció mia't jelentős igénynövekedésre kell számítani és ezt a további hálózatfejlesztésben is figyelem­be szükséges venni. Növelni kell területileg a kisüzemek számát, a szolgáltatást közelebb kell vinni a lakossághoz. A lakáskarbantartás körébe tartozó Javí­tási, szolgáltatási igények kielégítésével jelen­tős részben a kisiparosok foglalkoznak, de rendkívül elterjedt a kontártevékenység is. Kezdeményezések történtek különböző szervb’t részéről — például lakásszövetkezetek. egy< s lakókollektívák — megszervezték a saját szolgáltató Igényeik kielégítését, ami önkölt­ségi áron kedvező az igénybe vevőknek. Egyes lakókörzetben a lakók közötti szakemberek bevonásával oldották meg, (gy a villany-, víz-, csatornaszerelési problémákat. A továb­biakban fejleszteni kell a vállalati, szövetke­zeti területen kívül e tevékenységet újabb szolgáltatási módszerek felkutatásával. (Pél­dául a mellékfoglalkozás jelleggel vállalat i. vagy szövetkezeti szervezeti keretben létre­hozott területi hálózat kialakításával a „csi­náld magad” mozgalom lehetőségeinek to­vábbi megteremtésével.) Megyénkben a IV. ötéves terv időszaka alatt 67,5 millió forintos állami támogatáss á a vállalatok, szövetkezetek és különböző szol­gáltató szervek több mint 150 millió forintot fordítanak a különböző szolgáltató tevékeny­ségek fejlesztésére és ez azt eredményezi, hogy a javító-szolgáltató tevékenységek árbevétele több mint megkétszereződik, a lakosság közel 100 millió forinttal többet költhet javító- szolgáltató igényeinek kielégítésére. Szervezési feladatok A különböző szektorokhoz tartozó megy ei javító-szolgáltató egységek több ágazati mi­nisztérium —- KGM, Kip. M, ÉVM, KPM, MÉM stb. — szakfelügyelete alá tartozna’:. Ezek az országos fejlesztési irányok megha­tározásával és magasabb koordinációval fog­lalkoznak. Területileg a különböző szintű ta­nácsok tervezik, szervezik, koordinálják a te­rületükön lakók szolgáltatási igényeinek, szükségleteinek kielégítését. Az új tanácstör­vény alapján e munka megindult, azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. A kő­vetkező időben nagyon fontos a szolgáltató há­lózat fejlesztésének megtervezése a jóváha­gyott településhálózat figyelembevételével. A tervezési munkát alulról felfelé indokolt el - végezni, figyelembe véve az e célra fordít­ható anyagi eszközöket, egyéb befolyásoló té­nyezőket. Az így kialakult reális tervek biz­tosíthatjuk a helyzet jó irányú megváltoztatá- Sát* ’ Fokozatosan előtérbe kell helyezni a fejlesztés egyszerűbb, elsősorban szervezéssel járó módszereit, az átalánydíjas javítási rend­szer kiszélesítését és elterjesztését, a helyszíni javító szervezet létrehozását a különböző jel­legű bedolgozó rendszer alkalmazását, a már meglevő szervezetek — költségvetési szervek karbantartó műhelyei stb. —- bekapcsolását a felvevőhálőzatba. Nagyobb számban kell be­vonni a lakossági munkák munkaidőn túli végzésébe a főfoglalkozású szakembereket, va­lamint a nyugdíjasokat. Arra kell törekedni, hogy mind több fiv gyasztási szolgáltató vállalat és szövetkezet jöjjön létre a meglevő készárutermelés mel­letti szolgáltatási tevékenységek összevonásá­val, koncentrálásával, mivel e szervezetben a szolgáltatások nyereségének alacsonyabb szintje nem fékező tényező. Az idén mindösz- sze egy tanácsi vállalat és négy ipari szövet­kezet működik ilyen szervezeti keretek között a GELKA megyei kirendeltségén kivüL Nem foglalkozhattam teljes részletességgel a szolgáltatási problémakör minden részével, (gy az árkérdésekkel, a kereskedelmi és áruszál­lítási, valamint a kommunális jellegű szolgál­tatások problémáival. Talán mégis sikerült áttekintést adni erről a területről azzal a szán­dékkal, hogy meglevő gondjaink csökkentéséi mind többen segítik a jövőben. f. Nagy István Uj, nagy teljesítményű vegytisztító gép dolgozik a Patyolatnál. (Elek Emil felvételei ^ v j * jr Ess Zeité* w )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents