Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

KiT-OT-MACYAROnwAfll 9 Bffl. hovemter TR nélkül kérjük..." T'oliel'ékára — him! atincsi — Milyen töltelékárut Je­let kapni? — Csak ez van, amit itt etszik látni. Olasz szalámi. Volt még az előbb parizer is, ie elfogyott. Keveset kapunk, nem szállít a húsipar... A húsipari vállalat kósto­lóval egybekötött termékbe­mutatót rendez Nyíregvhá- zán, az Aranyszarvas étte­remben — vagy mondjuk egv ABC-ben — ahol 25—30 —35 féle töltelékárut mutat be. Ilyenkor, ha elmegyünk a bemutatóra, szemünk-szánk nyitva marad és mondjuk is: legalább a felét láthatnánk a boltok pultiain a mindenna­pi bevásárláskor. Az ellentmondás óriási, a vásárlónak — ha elhiszi amit az eladó mond — nem marad más hátra, mint hogv üres szatyorral hazamegy és szidia a húsinart. Mi hát az igazság, ki a ludas abban, ha üresek a pultok? Mert ez néhány, egyébként is magas színvonalon dol­gozó áruház — mint a Kossuth téri ABC, a Cse­mege, a Búza téri ABC — kivételével, sajnos jellemző nemcsak a nyíregyházi, de más városok, nagyközségek áruházaira, boltjaira is. Tudni kell, a hús még ma is keretes áru, vagyis köz­pontilag szabják meg, meny­nyit lehet egy hét alatt fel­használni. Ez most megyénk­ben heti 1600—1700 mázsa,^ lényegesen több, mint bár­melyik évben, vagy akár az év első felében volt. Ennek nagy részét — 60—65 száza­lékát — a kereskedelem hús­ban kéri, tehát töltelékáru­nak a megmaradó 35—40 százalékát lehet feldolgozni. A húsról most csak annyit: az ellátás jó. Elég-e viszont a megmara­dó húsmennyiség a töltelék­árukba? A válasz nagyon ü Csak kóstolunk? 00 Eltűnt az étlapról fül Csont parlagon üli \em kell a kereskedelemnek... furcsa: igen is meg nem is, kevés is és sok is. Néhány féle termékből — a különbö­ző jó minőségű szalámifé­lékből, a gépsonkából és né­hány más drágább töltelék­áruból — nem tudnak annyit gyártani, amennyire igény lenne, hasonló a helyzet a virslivel és a kolbászfélék­kel is. mert nem jiit többre a megmaradt tőkehúsból. Van, lenne viszont sok másfajta termék, éppen azok a termékek, amelyek meg- kedveltetéséért a termékbe­mutatókat rendezik. Ezek pe­dig az olcsó áruk. Hurkafé­lék: tüdős, véres, májas, bácskai, kenőmájas, gubacsi, vagy a sajtfélék: a disznó­sajt, a somogyi szalonnás. az összes szalonnafélék, a főtt­áruk közül a tokaszalonna és a császárszalonna, a sültek közül a bácskai nőre. a sült szalonna és a sült császársza­lonna. Mennyit rendelnek ezekből a boltok és mennyit tud ké­szíteni belőle a húsipari vál­lalat? Az elmúlt napokban a vállalat piackutatója feldol­gozta, hogy a megye 22 leg­nagyobb ABC-áruházában mennyit rendelnek ezekből a töltelékárukból. Benne van ebben a huszonkettőben a Búza téri, az Északi alköz­ponti, a jósavárosi, a Kelet áruház, vagy a nagykállói, fehérgyarmati, kisvárdai, má­tészalkai, balkányi, demecse- ri, nagyecsedi, záhonyi bolt is. Csak néhány szám. Az Északi alközpont egy hétre 160 kilót, a jósavárosi bolt 100 kilót, a Kelet áruház 200 kilót, a csengeri 8! kilót ren­delt. És a többiek? Jóformán semmit!!! Az összes megren­delés egy hétre 10 és fél má­zsa volt, pedig 25—30 mázsát is tudnának hetenként gyár­tani. (Ez október első hetére vonatkozik.) A felsorolt töl­telékáruk mennyisége nem kötött, ebből annyit lehet rendelni, amennyit a vállalat kapacitása elbír. De nézzünk egy másik pél­dát. Főtt, füstölt császársza­lonnából például egy hétre az Északi ABC 15(!) kilót, a jósavárosi bolt 5(!) kilót ren­delt. Vidék? Semmit! Pedig aligha hihető, hogy akár Nyíregyházán, akár a többi városban, . a ,,, .ktijséfiekben. ne vennék meg az emberek; rajta maradná a boltvezető nyakán Másra sem tud gon­dolni az ember, mint arra: ha nincs, nincs vele gond, a vevők pedig úgy is elhiszik, hogy hiába rendelnek, nem kapnak semmit. Tepertőből például a tavalyinak csak negyven százalékát rendelték a boltok. És most néhány szóra ka­nyarodjunk vissza a húshoz. Keli, viszi a kereskedelem, c}e csak fej és láb nélkül. Mintha senki nem akarna kocsonyát főzni, mintha feje és lába nem is lenne a ser­tésnek. És a vendéglátó? Ne­kik sem kell, ha valaki ko­csonyát akar enni, menjen az Aranyszarvasba, mert ott lehet kapni, a vendéglátó ét­lapján pedig ismeretlen fo- galom lett. Mi legyen akkor a visszamaradt áruval? Szin­te rákényszerítik az ipart a feldolgozásra, ám az ebből készült töltelékárukat sem rendelik. Vagy mi legyen az- zal a csonttal, amiről a töl­telékáruk készítésekor le­szedték a húst? A fejet fel­dolgozzák, uzsonnaszelet, somogyi szalonnás, csípős uzsonnakolbász. Mecsek fel­felvágott és sajtfélék készül­nek belőle, a csont pedig — a körömmel egvütt — marad. Néztem a vállalat raktárát: megsaccolni is lehetetlen hány mázsa húsos csont állt ott, amit szívesen vennének meg a vásárlók 7 forintért vagy a marha velőscsontot 6 forintért, de ez úgv látszik nem kell a kereskedelemnek. Megnéztem az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat e heti megrendelését. Véres hurkából 425 kilót, tüdősből 685 kilót, máiasból 230 kilót rendelt. Égy hétre 163 bolt­jának! Mellette nagy. vastag betűkkel ez állt: „a sertést fej nélkül kérjük!” Az ember „önkéntelenül is elgondolkodik ezen... Balogh József Bűncselekmény történt... A bűnözés társadalmi je­lenség, a valóság tükre. Mi­lyen viszonyban van a mi mostani társadalmunk — amely nemcsak az anyagi jólét megteremtését, hanem az emberek tudati nevelését is célul tűzte ki — a bűnö-’ zés alakulásával? Társadal­munk fejlődése jelenleg is .átmeneti korszakban v0n, 30 év elmúltával sem támaszt­hatjuk azt az igényt, hogy megszüntessen minden okot, amely a bűnözés alapjául szolgál. Azonban . kétségte­len. komoly eredményeket/ értünk el a bűnözés csökken­tésében, szilárd a közrend, a közbiztonság és a bűnözés nem meghatározó jelenség. Az emberek élete egyre ki­egyensúlyozottabb. anyagilag megalapozottabb. Miből fa­kad, honnan táplálkozik ak­kor a bűnözés? Nem mond­hatja senki, hogy ezt a lét­bizonytalanság okozza. Sok­kal inkább az a gondolkodás- mód. ami megmaradt a múltból' és az emberek ne­velésében még fellelhető hiá­nyosságok. Szabolcsban kevesebb Ezekben, elsősorban n ffon­ódban kereshe- tők a tuTaidon elleni búnese- lekménvek °kai. amit ma már nem elsősorban a lo­pás hanem inkább a hará- a kö7*sség vas von á­n.ak pasikká *57+^33. a r^lás m^t kísért a •jvors vásy. q de sok esetben 07 37 ív« Hftóka óz é^et elleni b/»^ '■*<5°^ p.krnié'nvpknek is fr”*Vrovj haliunk ni van ese- tpt orrukA** az öröksei* felet­ti v?ta bővében tes+-«ré””ok rán- f=>'7vTT'^<5-»*a kést voenT ko^m^i. bóli V(pr.«k«=dést rjV-OT a T(±ctr-~'y ..«*37­dpef fobibo c7Prtónv tokiból. Megyénk a bűnözés tekin­tetében a kevésbé fertőzött megyék közé tartozik: tíz­ezer lakosra 90,8 bűncselek­mény elkövetése jut, míg az országos átlag 107,7, meg kedvezőbb a kép, ha az utol­só 5 év átlagát nézzük: az országos 103,5-del szemben megyénkben 82,6 bűncselek­mény jut tízezer lakosra. A megelőzés a társadalom közös ügye', ebben keli egy­séges álláspontot, szemléletet kialakítani. Mert például tel­jesen egységes a nézetünk abban, hogy a tolvajokat, a garázdákat el kell ítélni, de korántsem ilyen egységes a szemlélet ha mondjuk valaki a turistautazás leple alatt csempészést, forintkiaján­lást követ el, ezeket csak ügyeskedésnek tekinti az is­merősök legnagyobb része Épp így van az emberek nagy többsége akkor is, ha egy vezető beosztású ember a népgazdasági és csoportér­dek összeütközése esetén a csoportérdeket helyezi elő­térbe ha valaki nem az „envémből”, hanem a „kö­zösből” lop, és sokan azt hiszik, hogy a gazdasági ve­zetők csak akkor felelőnek a közösségnek okozott kárért, ha kezükhöz pénz taoad. ha anyagilag érdekeltek voltak. Hamisított mérlegek Különösen érvényes, helye­sebben szólva így van ez a mezőgazdaságban, a terme­lőszövetkezetekben, ahol a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények legna­gyobb százalékát követik el. A termelőszövetkezetek zö­me jól gazdálkodik, nagy gondot fordítanak a közös tulajdon védelmére, sokat tésznek a tagság jövedelmé­nek állandó növelésére, ám néhány helven a vezetők a jogszabályok megszegésével. bűncselekmények elköveté­sével próbálják meg a tsz és saját jövedelmük növelé­sét. Több példa van rá, hogy az ilyen tsz-ekben a helytelen gazdálkodás, a bel­ső szervezetlenség, a rossz természeti adottságok okozta következmények eltünteté­sére a vezetők meghami.'íl- ják a zárszámadást, a hamis mérleg alapján állami támo­gatást és hitelt vesznek jog­talanul igénybe, vagy az egyébként jogosan felvett hi­teleket a megengedettől el­térő célra használják. Ilyen és ehhez hasonló ügyek miatt indult eljárás a nagykállói Zöld Mező és a Virágzó Föld Tsz-ben, de ilyen jellegű ügy miatt vonták felelősség­re a csengeri Lenin Tsz ve­zetőit is. Nem. illetve alig változott az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények szá­ma, sőt a korábbi évekétől kevesebb emberölés, vagy emberölési kísérlet fordult elő megyénkben. Ezeknek a bűncselekményeknek a kö­rülményeit vizsgálva szem­betűnő hogv döntő többsé­gük elkövetésében jelentős szerepe van az alkoholnak Az alkohol Ivászat közben, vagy an­nak ered vek ént, az ital hatosa alatt kivették el a testi sértések és a garázda­ságok nagy többségét is. Ez ismét f el veti az alkoholiz­mus elleni kíWd^lem háté-. konvabbá bár mind­járt ide kívánkn-Tiik: ízek óta Rvírtfe semmi nem tör­tént Ha tfirt£rpt. akkpr az esők •re<««;7qT-)V> !<=»'++ Ővek óta állandóan pmeiVr^iV 37 al- kohoHemrnc'r+'őc: Kevés tehát erről esoV szólni, vagy akár írni is. Évek óta rendc-reres nálunk br»crv rntervendo-nk 97 fpUrri'-'oloTjovp rxg V*/Avp*s-nrvt. 37 f-obV) g-rA-rpn bell­do 1 írfVirp b /■> njr pToVprj r\br*}7p f<e részt vesznek, akik miit!. megrendezték. Ugyanez a helyzet az írott szóval Is: akiknek tanulság lenne elol­vasni, azok az olvasás he­lyett is az italt választják. Akik viszont sokat tehetné­nek, nem tesznek. Italboltok­ban, éttermekben — nem első osztályúra gondolok — presszókban és cukrázdákban szinte csak véletlenül fordul elő, hogy valakit, aki részeg, nem szolgálnak ki és kivezet­ni is mindössze egy embert láttam, azt is csak azért, mert nem ott rúgott be. A fiatalok érzékenyebben reagálnak a külső hatásokra: néha a rossz példát mutató felnőttek utánzása, néha a kalandvágy, vagy a pénzszer­zés viszi őket a bűnözés út­jára. Ezt igazolja, hogy az általuk elkövetett bűncse­lekmények több, mint fele g I vagyon ellen irányult: fiatal-I kcrrűak követték el az összes I betöréses lopások több, mint 30 százalékát, a tiltott határ- átlépések 23 százalékát, a testi sértések 14 százalékát és a garázdaságok 13 száza­lékát. A fiatalkorúak eseté­ben is jellemő az ital hatá­sa. Galeri jellegű bűnözés nem volt, mert a rendőrség­nek már a kialakulás folya­mán sikerült felszámolni a csoportosulásokat. Ha a bűncselekmény meg­történik; a felelősségre vonás sem marad el. a kiszabott büntotések — az összes kö- rülmérvek m^rlo^lése után-- aranyban p’bnlf q Vmorse­lekm^nnveh ^-cóiiuk nedíg a ppvpd«s. TYvScjok v*SS7ata**f^isa Am 07 m^r pcok a bűnr*<?o- jplrm£’"»v frtpprtp^tA'nfp utj5r> van. H^«*v no tö**f£rnenpk pbb ryj ggr anvngi. a ■ mindönki fnpVVp^octi rwf^ g b''dd''»rrzUós;5- hr»7 S'í’üVqőcfpc r»á«vd- ? holv-rof a «fondődVridőchqn. 9 <5‘7£m-dó1ft+bpTi_ «imobmpV macf A <1 * *a rv^a ty nb rr? rf 37 fő;v<;od-blr>m VS-z?tc j3crv4v<5 Veil bogy vá.ljők. « z r A sajtókonferencia folytatása Válásuk olvasóinknak A Magyar Rádió egy­órás élő adásban Nyíregy­házáról, a megyei tanács épületéből közvetítette ok­tóber 28-án a Sajtókonfe­rencia című műsort. Sza- bolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza város vezetői válaszoltak a hallgatók kérdéseire. Több, mint öt­ven kérdés megválaszolá­sára azonban nem futotta az időből. Akkor elhang­zott: a Kelet-Magyarország visszatér ezekre. Mai la­punkban megkezdjük soro­zatunkat, s jövő heti lap­számainkban közüljük a közérdekű kérdésekre adott válaszokat. Válasz: — A KPM közúti főosztálya a kereszteződés át­építését — ismereteink sze­rint — csak 1980 után tudja megvalósítani. A városrende­zési terv is felüljáró építést ír elő ezen a helyen. Megépí- tése nem műszaki, hanem anyagi probléma, A gázbevezetésről Laskai Dánielné Nyíregy­háza, Bocskai utcai lakos kérdése: — A Bocskai utca végén, az Incédi soron mikor vezetik be a gázt a bérhá- zakba, mivel már három éve tettek erre Ígéretet? Az új 4-es főútról A n—179-es telefonszámról kérdezték: — Eldöntötte Jc-e a 4-es főút becsatlakozását és új útvonalat'! Válasz: A 4-es főút új nyír­egyházi szakaszáról még a nyáron döntés született. E szerint az almatárolónál lévő sorompónál felüljáró épül. A tpvábbi útvonal: Váci Mi­hály utca — Kert utca — In­cédi sor — Lász|ó utca és a Bujtos tavainak átvágásával csatlakozik a régi 4-eshez. Ez a rész képezi majd egyben a város körútrendszerének ke­leti részét. Az útépítés egyes szaktervei már elkészültek, továbbiak most készülnek. Az építkezés az ötödik ötéves terv időszakára tehető, a be­fejezési határidő kiég nem ismert A mátészallcai művelődési központról Tóth Pál mátészalkai Ság- vári utcai lakos kérdése: Mi­kor építik meg Mátészalkán az eddigi ötéves tervekben elmaradt művelődési közpon­tot? Válasz: — A bekötés pon­tos időpontjára nem tudunk választ adni. A Kert utcai la­kótelep ellátásához, valamint az egészségügy 36 lakásához a vezeték 1975-ben kiépül. A lakóházi elújítási-keret lehe­tőségeitől függően 1976-ra várható a Bocskai utcai ta- nácsi bérlakások korszerűsí­tése, s ehhez kapcsolható a gázbevezetés is. A televízió második műsoráról A 18—222 telefonszámról kérdezték: A televízió máso­dik műsorát mikor lehet Nyíregyházán ét Tokaj kör­nyékén nézni? Válasz: — Konkrét idő­pontot nem tudunk megje­lölni, az eddigi jóslatok sem teljesültek. Hivatalos értesí­tés még nem érkezett, a szük­séges munkákat jelenleg is végzik a tokaji adónál, s úgy tudjuk, hogy még ez év végén lehetőség nyílik a második műsor vételére — ha újabb műszaki problémák nem je­lentkeznek. ’•'Nyíregyháza új címeréről Válasz: —. Az építkezés csak a pénztől iugg. Litteszült a programterv is, mely kb. 50 millió forintos költségéi ír elő. Ennyi pénzé a városnak nincs és támogatásból sem remelhet, tehát 198ü-ig nem valószínű a kezdés. Ép­pen ennek ellensúlyozására építették az újtelepi klub­könyvtárat, s most alakítják át úttörő- és ifjúsági ház cél­jára a Móricz Zsigmond Mű­velődési házat, s napirenden van a könyvtár bővítése is. Az új művelődési központ megépítéséig ezek az intéz­mények is hozzájárulnak a kulturális igények kielégíté­séhez. A jósavárosi bölcsődéről Újhelyi József Nyíregyháza, Jósavárosi lakos kérdése: — Jósavárosban több, mint ezer család lakik, sok a gyermek, de játszótér még nem épült, kicsi a bölcsőde és az óvoda, az iskola is zsúfolt. Milyen változások várhatók? Válasz: — Játszótér a 19— 20—21 épületek közötti ré­szen épül. Várható befejezési határideje 1975. március 31, Újabb iskola, óvoda és böl­csőde 1976. szeptemberére ké­szül el, egy bölcsőde azonban már a terv szerint 1975. no­vemberéberére. A lakásépít­kezésekhez kapcsalódó léte sítményekre költhető " pénzt pontos normatívák határoz­zák meg. Ebben a tervciklus­ban csak a már felépített gyermekintézményekre volt pénze a városi tanács­nak. A kisvárdai sorompóról Papp Mihály kisvárdai la­kos kérdése: — A kisvárdai Árpád úti sorompó elzárja az ipari telepet e várostól, a kórház és a szülészet is a so rompón túli területen van, s gyakran z mentőknek is 20— 30 percet kell várakoznia. Mi­korra várható e probléma megoldása? A 19—545 telefonszámról kérdezik: — Nyíregyháza vá­ros címerében történik-e vál­tozás, milyen lesz és mikorra várható az új címer elfoga­dása? Válasz: — Az új címer el­fogadása néhány hete meg­történt,—Az új címer fotó­ját itt közöljük. Mikor fos* új sportcsarnok A 17—375 telefonszámről kér, dezik: — stadion melletti sportmunkacsamok mikor fe­jeződik be? Tervez-e a megye az V. ötéves tervben új sport­csarnokot? Válasz: — A munkacsap nők első üteme elkészült, 9 második ütemre eddig a fű­tésre és a kondicionáló terein építésére van pénz. Ez 1975- ben befejeződik. A harmadik ütem az öltözők és a szociá­lis helyiségek építése az V. ötéves tervben várható. Új •sportcsarnok építését terve­zik, de a következő középtávú terv beruházási programja még nem készült el, így konkrét válasz nem is adha­tó. Kft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents