Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-02 / 257. szám
VHÉT VÉCÉN t4 ikalmmkodé* kH^jT -MAQlAWOR5<SÄvf 1 • ~LU ...1WJUJ J-1 3. A nagyközségi rang kötelez Körzeti rendelőintézet nyílt 7 iszalökön É apók óta fáradtan Ébredő Ismerősöm azzal állt t/1# elém, mit gondolok, mi okozhatja nála ezt a ™ furcsa jelenséget. Bizonyára valamilyen front- ítvonulás — válaszoltam nyomban, ami őt nem elégítette ki, lévén ez a magyarázat eléggé közönséges napjainkban. Magam. is fölöttébb kiváncsi lettem ezek itán barátom dilemmájára, felütöttem hát a kínálkozó forrásokat. És ekkor fény derült a nagy titokra. A legújabb kutatások szerint — olvastam — a szervezetünkben olyan anyagok is vannak, amelyek szabályozzák szervezetünk alkalmazkodását az évszakokhoz. Kísérletekkel bebizonyították, hogy bizonyos ínyagok befecskendezésével a kísérleti alanyt a nyár kellős közepén is téli álomba lehet „ringatni”. Ezzel én a magam részéről teljes mértékben egyet értek. Megfigyeltem már több ízben, hogy egyesek a forró kánikuláról sem vesznek tudomást, napközben is szundikálnak. Lehet, hogy ezt valamilyen anyag befecskendezésével érik el, de az sem elképzelhetetlen, hogy a jelenség fecskendezés nélkül is bekövetkezik. Mert például aligha képzelhető el, hogy X:, aki nyolcórás munkaidőből minimum hármat álomvilágban tölt, ezt úgy érné el, hogy rendszeresen bekopog az üzemorvoshoz, mondván, legyen szíves egy kis bizonyos anyagot belém fecskendezni. Persze, megtörténhet, hogy egyesek maguk vállalkoznak erre az orvosszerepre, mert ismerik a dalt: hogyha nincs, ki elringasson, ringasd el magad... Végtére is remek dolog az álmodozás, nemigaz? Egyik ismerősöm napközben arról szokott álmodozni, hogy ő az Igazgató és hétfőtől szombatig fogadásokon vesz részt. Néha felébred és úgy tesz, mintha ő volna a l.egfrisebb, de ásításai felfedik az igazságot, aminek aztán a bérjegyzéken is nyoma iesz. Albert Dawe chicagói orvos egy téli álmát alvó mókus vérét fecskendezte be nyáron egy másik mókus érrendszerébe és azt tapasztalta, hogy ez az utóbbi mókus perceken belül téli álomba merült. Feltehető, hogy ez a mai napig is ismeretlen anyag a tesztoszte- ronnal, a férj mormonnal ellentétes hatást vált ki. A férfihormonnal kezelt, téli álmát alvó mókus ugyanis nyomban felébredt téli álmá ból. Bármennyire bonyolultnak tűnik is ez az okfejtés, néhány további következtetésre módot ad. Nem véletlen például, hogy a kísérletet mókuson folytattak. Hallottam már többször, hogy reggel emigyen ébreszti a feleség a ház urát: „Mókuskám, ébredj, kész a kávé és indul a busz’ . Az is köztudott, hogy mókuskám ilyenkor fordulna legszívesebben a másik oldalára, g ha mégis feltápászkodik, morózus, kritizálja a reggelit, és szidja a főnököt, aki ott áll a szobája ajtajánál és lesi, vajon hány percet késik. Ebből viszont egy ellentmondásra is lehet következtetni. Nem értem ugyanis, hogy a férfihormonnal kezelt mókus miért válik pillanatokon belül üdévé, amikor arra is akadt már példa, hogy késő este éppen ez a fajta hormon a lusta, a fáradt. Egy párizsi orvos is foglalkozott a problémával és arra a megállapításra jutott, hogy az emberi szervezet minden évszakra másként reagál, s hogy ebben a tesztoszteronnak is szerepe van. Megvan! Ezek szerint tehát fáradtan ébredő ismerősöm gondját az évszakváltozás okozza. Végtére is az a döntő, hogy szervezetünk miként reagál az évszakok, így az időjárás ciklikus váltásaira. Erre magam is rájöhettem volna, tekintettel arra, hogy a szervezet ciklikus változásairól már Hippokra- tész korában is tudtak. Sokan tapasztalhattuk már ugvanis. hogy egyesek jól tudják, az ő szervezetük a szélre érzékeny. Ezért igyekeznek jó előre megtudni, honnan fúj majd a szél, s úgy állnak meg posztjukon, hogy szélcsendben maradhassanak. Mások a melegre kényesek, ezért olyan helyet választanak maguknak, ahol langyos a levegő. Akik a hidegre érzékenyebbek, azok pedig igyekeznek a tűz közelébe jutni, melegedni. Ismerősöm problémája nyilván abból adódhat, hogy hiányosak az ismeretei s mindig oda áll, ahol huzat van, vagy ahol az átlagosnál hűvösebb a légkör. Felróhatnánk neki ezt a nagyfokú tájékozatlanságot, de ne tegyük. Hiszen a tudomány azt is kimutatta, hogy a szervezet alkalmazkodása az évszakokhoz — örökölhető. S ahogy én tudom, ismerősöm édesapja sem afféle ember volt, aki saját kónyelm.e miatt menekült volna eresz alá, ha esni kezdett, vagy futamo- dott volna meg szélsebesen, ha szél kerekedett körülötte. Emlékeznek is rá még sokan! Angyal Sándor Tiszai ők. Ez a név az ország lakosságának tudatában egybefonódott a vízi erőmű fogalmával. Húsz éve múlt, hogy valóra váltották Széchenyi és Vásárhelyi dédelgetett álmát, s megzabolázva a rakoncátlan folyót, a Tiszát az alföldi csapadékszegény területek öntözésére és elektromos áram termelésére hasznosították. S aki ma Tiszadob felé tart, az erőművet elhagyva egy parkerdő körvonalait látja kibontakozni. A megvalósításban a Felső-Tisza -vidéki Vízügyi Igazgatóságé a döntő érdem, akik ezt a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területet a környezetvédelem szempontjából igen fontos parkerdő céljaira használták fel. Már ma is 260 fajta fa taláható benne, s mire jövőre teljesen elkészül, mintegy 700 fajta fában gyönyörködhetnek a látogatók. Bizonyára lesz is látogató bőven, hiszen azon túl, hogy az erőművet is igen sokan felkeresik, néhány év óta üdülőterület is kialakult, ahol egy-egy nyári hétvégén közel kétezer ember élvezi a vizet, a pihenést A községi tanácsnál sok száz telekigénylési kérelem vár kielégítésre, amelynek érdekében már elkészíttették egy újabb felparcellázható terület rendezési terveit ia. A bejáró ranakások községe A felszabadulás előtti Ti- szalök semmiben sem különbözött az ország más, hasonló nagyságrendű községétől. Ut járda csak mutatóban volt, iparról gyakorlatilag beszélni sem lehetett. Ma a közel húsz ipari üzem és vállalat és a Szabadság Termelőszövetkezet évi termelési értéke megközelíti a 650 millió forintot. A gyors Iparosodás függvényeként mélyreható társadalmi átrétegeződés ment végbe. Ebben a valamikor teljesen agrárjellegű községben ma már a keresőképes lakosságnak csupán 15 százaléka él a mezőgazdaságból. A Szabadság Termelőszövetkezet a repülőgépes növényvédelmével, a 30 millió Ft-ért épített szakosított szarvasmarhatelepével, az egyre gyarapodó gépparkjával is inkább hasonlít üzemre, mint a régi értelemben vett földművelésre. Amíg megyénkben még mindig égető gond az eljáró munkások magas száma, addig Tiszalökön ennek a fordítottja állt elő. Mintegy 136S főre tehető azoknak a száma akik a környező községekből járnak be dolgozni. S a mun kahelyek száma egyre gya rapszik, hiszen a követhez* Nyíregyházi képeslap. (Elek Emil felvétele) Hatalmas robbanások reszkettetté?/ meg a levegőt Tiszalökön az 1944. november elsejéife virradó éjszakán. A tizenöt nap óta kilátástalan harcot folytató nácik menekülni kényszerültek, s utolsó gaztettként felrobbantották a község két templcímát. Hogy a malom és a Tisza töltése is ne9m jutott erre a sorsra, az csak annak köszönhető, hogy a szovjet csapatok megsemmisítették a robbantani készülő németeket. 1944. november elsején új lap nyílt Tiszaiök történelmében is. A harminc év előtti eseményeket dr. Borivó László tanácselnök elevenítette fel azon az ünnepi tanácsülésen, amelyet 1974. november elsején tartottak. Tisztelettel és kegyelettel emlékeztek azokra a hősökre, akik a legdrágábbat, az életüket adták azért, hogy hazánk népe egy új, boldogabb életet kezdhessen. években tovább bővítik például s HÓDIKÖT gyáregységét, újabb lehetőséget teremtve nemcsak a környező községek munkavállaló lányainak, asszonyainak, hanem a közelben levő iparszegény Taktaköznek is. Városiasodó utcakép Aki néhány éve nem járt a községben, annak elsősorban az emeletes épületek szaporodása tűnik a szemébe. Pár év alatt az úgynevezett Szeles téren új községcentrum alakult ki, szinte kivétel nélkül emeletes épületekkeL A lakások száma a felszabadulás előttinek több mint másfélszeresére nőtt, s ezek között nem ritka az emeletes lakóház sem. Ezek a lakások többszobás, fürdőszobás, kényelmes otthonok, hiszen az egész községet behálózó vízvezeték-rendszer jóvoltából már közel 700 lakásban folyik az ivóvíz. A lakosság gyarapodásának ékes bizonyítéka az a tény, hogy csupán ebben az ötéves tervben közel 300 ÚJ lakás épült, nem beszélve ------ ■ 1 a meglevő lakások bővítéséről, korszerűsítéséről. A városiasodással függ össze a község jó értelemben vett lokálpatrióta vezetőinek egyik nagy gondja, az úthálózat bővítése 1* Bár ezen a téren is nagy a fejlődés, még mindig 18 km hosszú földút van a községben. A naponta 17 távolsági autóbuszjárat és az üzemi járatok nagymértékben terhelik az úthálózatot, a lakosság pedig sürgeti az útépítést, mert egyre szaporodik a magángépkocsival rendelkezők száma, és senki sem hagyja szívesen a kocsiját az utca végén. Nagy a község vonzáskörzete is, hiszen 13 regionális szerepkörű intézmény van a községben, s ma már ezekbe is igen sokan gépkocsival érkeznek. Az általános iskolában 22 tanulócsoportban oktatják és nevelik a gyerekeket, s ehhez Csupán 13 tantermük van., A jövőre épülő négy- tantermes iskola csak enyhíteni fogja ezeket a gondokat, de ahhoz, hogy minden gyerek délelőtt járhasson iskorsba, még flJatJb tantftmefc kellenének. A gimnázium sincs jobb helyzetben, ahol , legjobban a tornaterem hiányzik. Régi gond oldódik meg viszont jövőre, amikor elkészül a 400 négyzetméter alapterületű, 3 millió forintért épülő élemiszer-áruhá*. Az ÁFÉSZ az elmúlt évek alatt a korszerűsítéseken túl éttermet és iparcikk áruhá- - zat is épített, s az új ABC áruház megépítésével jelentősen javítani fogja nemcsak a községben élők, hanem az üdülőtelepre kijárók áruellátását is. A Tiszalökön élők szeretni • községüket, ■ mindent meg- í tesznek a község építéséért j szépítéséért Évek óta egy*j emberként fognak össze, hs > társadalmi munkáról van j sző. A városok és nagyközsé- ) gek közötti megyei versenyben mindig Jó eredményeket érnek el, amit az első, a második és a harmadik helye- | zés elnyerése is bizonyít A tanácsülést kővetően adM i ta át dr. Uray György, a me- j gyei kórház Igazgató főorvos . sa a tíz munkahelyes rendelőintézetet amely a volt 0- szalökl járás területén élők számára jelent igen nagy előrelépést hiszen azon tút hogy tehermentesíti a nyíregyházi megyei rendelőintV ■ zetet, a közeli községekbe» lakóknak sem kell olyan sokat utazniuk. A Szeles téren ' pedig eggyel ismét nőtt a# \ emeletes épületek száma. Doszlop MIM«* ( fiz á’dokler és az elmaradt nászút Az igazolvány mindent elárul Még a tapasztalt rendőr tisztviselők is meglepődtek, amikor október 29-én a nyíregyházi Krúdy mozi _takarítónője beállított hozzájuk és így szólt: „Takarítás közben találtam ezt a tíz darab személyi igazolványt Mit csináljak velük? Tessenek átvenni tőlem.” A nyíregyházi 2-es posta dolgozói pedig gyakran keresik a rendőrséget olyan személyi igazolvánnyal, amelyet a postaládában találtak. A feltételezés szerint az állomáson elvesztett igazolványokat h vasutasok a ládán keresztül szolgáltatják be a rendőrségnek. Az igazolványokhoz mostanában sajnos sok szomorú, elgondolkoztató történet fűződik... Két évtizeddel ezelőtt, 1954-ben „született” hazánkban a személyi igazolvány. Tükörkép az emberről, viszonylag kis helyen elfér, s hogy mi mindenre jó, azt mi is tudjuk, nem csak a bűnüldöző szervek. A húsz év tapasztalatairól kérdeztük az illetékeseket, akik elöljáróban elmondták, hogy az igazolványok beszélni tudnak. Az avatottaknak mindent elmondanak a valódi, vagy az*ál viselőjükről... Kezdjük a beszélgetést a sztorikkal. Talán azzal, hogy a medikusok hat, a jogászok öt évig küzdenek, tanulnak, míg a nevük elé írják a megtisztelő dr-t. Sajnos megyénkben is többen vannak olyanok, akik nem öt év, hanem öt másodperc alatt megszerzik a „doktori címet”. Könnyen megy az ilyen, csak egy toll kell hozzá. Mégsem ajánljuk ezt a módszert, mert a szakembereknek és a rendőröknek a leleplezés is igen könnyen megy. Egy fiatalember most is börtönben ül, a harmadik személy! igazolványát fs meghamisította. Talán vigasztalja az a tény, hogy társai a börtönben is doktorként tisztelik. Sokáig ül a fiatalember, ennyi idő alatt valódi doktori címet is szerezhetett volna. Főleg a fiatalok „feledékenyek”, a talált személyikben többnyire fiatalokat ábrázoló képeket láthatunk. A farmer nadrágok többségén nincs zseb, ha van is, kicsi. Sokan nem tekintik azt a bordó könyvecskét a hű társuknak. Talán azért, mert nem tudják a törvényt: „Szabálysértési eljárás indítható a notórius igazolványelvesztők és azok ellen, akik megrongálják igazolványukat, beleírnak, nem érvényesítik, nem hordják maguknál, vagy nem jegyeztetik bele a változásokat. Egy másik „vétség” az idősebb generációhoz tartozókat terheli. Főleg a hölgyekre gondolunk itt, azokra, akik nem a kozmetikusnál akarnak fiatalodni. Egy javítás az igazolványban és az 56 éves nénike máris csak 50 évesnek látszik. De csak a hiszékenyek szemében. A szakemberek, a rendőrök minden javítást azonnal ész- revesznek. Három esetben „öregítésre” is sor került. Szintén hölgyeknél, fiataloknál. Nagykorúnak akartak látszani, siettetni akarták az időt. A családi pótlék összegét az utóbbi években többször is emelték. Egy segédmunkás még mindig elégedetlen, ezért elhatározta, hogy néhány keresztnevet beír az igazolványába, mert így biztosan több családi pótlékot adnak számára. Naív elképzelését akkor leplezték le, amikor az igazolvány mellé nem tudott születési anyakönyvi kivonatod; kát felmutatni. A családi ügyeknél említjük a bigá« mistát, aki az ideiglenes személyi Igazolványába „nőtlen“’ , szót Íratott. Egy másik községben „házasságot” kötött, de éppen egy nyomozó f társaságában, aki már ismer«? te őt A nyomozó emlékezetének, arcmemóriájának köszönhető a leleplezés. Az illető nászút helyett a börtönbe ment. A doktortól vannak szerényebbek is, akik csak tanítónak, kőművesnek vagy lakatosnak titulál tat- 1 ják magukat A szabálysértők, a csalók kevesen vannak. A feledékenyek nem. Pedig érdekünk vigyázni az igazolványunkra azért is, mert ha elveszítjük, mások visszaélhetnek vele. Volt rá példa, hogy a talált igazolványra OTP- kölcsönt vettek fel. A feledékeny ember meglepődött, amikor törleszteni akartak a fizetéséből... Az emberek többsége azonban szó nélkül eleget tesz állampolgári kötelességének. Újabban csoportosan is jelentkezhetnek személyi igazolványért vagy érvényesítésért. A Nyíregyházi MEZŐGÉP * Vállalat dolgozói például november 11-én egy bizalminak odaadják lejárt igazolványukat, az beviszi a rendőrségre, a kész, új igazolványokkal a rendőr tisztviselő a munkahelyekre látogat, ahol a tulajdonosok aláírás ellenében átvehetik „új társukat”. 1979 óta a tizennégy évesek is személyi igazolványt kapnak. A legtöbb helyen ünnepélyes külsőségek között veszik át a fiatalok az igo- zolványt. Azt a könyvecskét amely olyan tiszta, mint egy becsületes ember lelkiismerete. Nábrádi Lajos
