Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

W?« október fl re» *f U HÉ1 VÉCÉD! FAKIR Hátborzongató mutatványnak lehettünk szemtanúi a televízió képernyője előtt csütörtökön késő este. Egy I hamisítatlan magyar fakirt láttunk, aki a fájdalom leg­kisebb jele nélkül szurkálta át teste különböző pont­jait biztostűkkel, míg bemutatója csúcspontján kötőtűt dugott át az arcán, hogy majd annak két végére dísz­ként almákat aggasson. Miért titkoljam ezek után, hogy eddig kételkedve ogadtam a fakirokról érkező különböző híreket, vala­hogy nem hittem az egészben. Most, csütörtökön késő este azonban fel kellett adnom konok kételkedésemet: ez a szegedi fiatalember meggyőzően bizonyította, hogy vannak még csudabogarak közöttünk. Szegény riporter verejtékezve faggatta később a fakirt: nem fáj-e, mit szólnak mindehhez az emberek — köztük imádott fe­lesége? Mire a szegedi fiatalember zthertűvel a fül­cimpájában mosolyogva mesélte, hogy bizony egyesek furcsállják ezt az egészet, gyermekei anyja kimondot­tan irtózik tőle, pedig nem is olyan nagy dolog az egész: akaraterő és idegek kérdése csupán. Felzaklatott lelkem a késő éjszakai órákig elhesse­gette az álmot szememről, így volt bőven időm medi­tációra. Eközben jöttem rá, hogy ha nem is ilyen hús­bavágó módon, de mások is nap mint nap bizonyítják fakir ságukat, ami ezek szerint akaraterő és idegek kérdése csupán. Van például egy ismerősöm, aki pofonokra specia­lizálta magát. Mégpedig úgy, hogy nem ő adja, hanem kapja és birka türelemmel viseli, hogy azt ne mond­jam, élvezi is az egészet. Ha nem is a szó fitikai értel­I mében, arculcsapja például a közvetlen főnöke azzal, hogy rákeni az osztály mulasztásainak túlnyomó több­ségét, a másik oldalról, setével pedig odacserdíti: ezek után ne is számítson jutalomra, kitüntetésre, de még csak arra sem, hogy kikerül neve a faliújságra a kivá­ló hulladékgyűjtők közé. Ismerősöm, aki a maga ne­mében egy ismeretlen fakir, nagy nyugalommal veszi mindezt tudomásul, arcizma sem rándul meg a belső fájdalomtól. Mint mondja, nem szereti felzaklatni ma­gát, az évek során hozzászoktak az idegei az ilyen üté­sekhez; sőt, már járt útjuk van a pofonoknak. Másik ismerősöm pedig haláli nyugalommal fo­gadja, amikőr — kiszúrják a szemét No, ezt sem a szó fizikai értelmében követik el ellene, hanem csak úgy. Például amíg mások rendszeresen lefölözik a te­jet, addig neki a savója marad. Valamikor, nem is em­lékszik már, mikor, megpróbált ő is a tejfölös köcsög után nyúlni, de valaki úgy ráütött a kezére, hogy azó­ta Is fájlalja. Eképpen békéit hát meg ő a sorsával, mondván, úgy teljes a sor, ha a végin is állnak, s neki I a sors ezt a helyet jelölte ki. Ilyen áldozat-fakirokra még jócskán lehetne fel­hozni példát, de minek. Sokkal inkább izgalmasak azok, akik akáraterejüket, kitartásukat másféle mó­don kamatoztatják. Itt van mindjárt az az ember, aki körül már évek óta suttogják, hogy alkalmatlan az alosztályvezetői posztra, amit betölt. Tisztában van ezzel ő maga is, ennek ellenére nagy akaraterővel s még ennél is na­gyobb lelki nyugalommal ül a helyén, a fájdalom leg­kisebb jele sem ül ki az arcára amiatt, hogy személyi­sége egy óriási ellentmondás feszületében szorul. Bizonyára, önök is többször hallottak már olyanok­ról, akik mintha csak egy cigarettacsikket oltanának be a hamutálcán, fakiran, a lelki tusa legkisebb tünete nélkül helyeznek át embereket egyik osztályról a má­sikra, vagy közlik, hogy öregem, lé is út, fel is út. Hajmeresztőbb' módjai is vannak a hétköznapi fa- I kirságnak. Ezekre bőségesen találunk példákat a lapok fekete krónikáiban, magyarabbul a bűnügyi rovatok­ban. Vajon mily’ nagyfokú koncentrálás, szívósság és érzéketlenség kívántatik például ahhoz, hogy valaki éveken át úgy kezelje a köz pénzét, mintha az a sajátja volna? (A Büntető Törvénykönyv ezt a sikkasztás mű­szóval becézi egyik passzusában.) Vagy: a lelki nyu­galom milyen magas fokán állhat, aki tudva tudja, hogy intézkedése mindenre jó a jó kivételével, s azzal egyszerre árt az üzemnek meg a népgazdaságnak és saját magának, -— mégis fakirkodik, akarom mondani kacérkodik saját hiúságával és átszúrja azt a látszólag biztosító tűt a maga és a mások füle hegyén. Lehet, ó már olyan gyakorlatra tett szert az ilyen műveletek­ben, hogy teljesen érzéketlen iránta, de az is igaz. hogy mások belesziszegnek, felordítanak s kézzel lábbal tiltakoznak ellene, hogy ők kísérleti nyulak legyenek. Idáig jutottam álmatlan 'éjszakai óráimban, míg­nem lassan elszenderedtem. Ezt követően azt álmod­tam, hogy alszom, s unalmamban lángokat nyeltem. Szomjam ébresztett fel, s míg kiittam a hús vizet, fel­idéztem a tanultakat: alvás közben megszűnnek az em­ber gátlásai, nem működik az ellenőrző rendszer. Te­kintettel arra. hogy a televízióban ébren lévő emberek készítették ezt a fakirműsort, rögvest feloldoztam ma­gamat elmélkedésem és merész álmom felelőssége alól. Ángya! Sándor Kropák Eszter a Tyereskova brigád vezetője Takács Andrásáé a csiszológéppé! munkálja (balról). A dísznyomó gépnél Farkas Károly- az összeállított kereteket né a segítője, .... Hamme! József képriportja A keretdíszito asztalnál: Kertész Lajosné, Komáromi Andrásné és Baskovszki Józsefné. Hatan a Tyereskova brigádból Az Eláctroakusztika! Gyár kisvárdai üzemében továbbra is készülnek a régi gyártmá­nyok. Keresett cikkük többek között a különböző képkeret, is. A keretgyártó részben dolgozik a Tyereskova bri­gád. Betanított munkások lányok, asszonyok. Amikor a párt XI. kongresszusának tiszteletére tettek munkavál­lalásokat, a Hámán Kató ne­vét viselő szocialista brigád hívta őket vetélkedésre. El­fogadták a felhívást és vál­lalták a termelési tervük 115 százalékos teljesítését, 150 órés társadalmi munkát és az üzemben szervezett kommu­nista szombatokat. Ez utób­bira rádupláztak, mert külön még két szombaton dolgoz­nak, s a keresetet óvodépí- tésre ajánlották. A bri­gád hat tagját mutatjuk be. ELMARAD T... Okos kezdeményezés született Vásárosnaményban. A járási művelődési központ célul tűzte ki, hogy a TIT közreműködésével a községekben megismerteti a helyi lakosságot a beregi táj történetével, kialakulásával, földrajzával, a települések szerkezetével. Az első há­rom előadást három fiatal és lelkes népművelő szer­vezte meg, mégpedig október 7-re. Aranyosapáti, Vitka és Gergclyiugornya lakóinak. SzociaUstabrigád-vezetők járási klubja Aranyosapátiban 80 fő gyűlt össze, tsz-vezetőtől pedagógusig mindenki, Vitkán 120-an vártak, Ugor- nyán 200 hallgató töltötte meg a termet. De se este hétkor, se később nem jött senki előadni. Vitkán még fél 9-kor is türelmesen várt a közönség. Még azt sem lehet mondani, hogy nem volt minden előkészítve, bi­zonyítja ezt a levelezés a járási művelődési központ és a TIT megyei szervezete között. (Tudósítónktól) Vásárocnamény és a járá^ .ovábbi nyolc helységéber működő ízemek, KTSZ-ei- az AFESz., EMV és a Gäbe nafelvásárló üzemegysége’ ben dolgozó szocialista brigá dók képviseletében 52 szocia lista brgiádvezető vett rész a vásárosnaményi járási, nagyközségi művelődési köz­pontban a szocialistabrigád- yezetók járási klubjának ala­kuló összejövetelén, 1974. ok­tóber 10-én 14 órakor. Az alakuló gyűlésen meg elent Rudda Mihály a, /ISZMP járási Bizottság; aűvelődésügyi osztályánál ezetője. dr. Kiss György a rárási Hivatal elnöke ás Vi­la János járási népművelési felügyelő. Az összegyűltek elhatároz­ták, hogy kéthavonta talál­koznak a művelődési topónk­ban, előadásokat, tájékozta­tókat hallgatnak meg a bri­gádokat érintő legfontosabb ;émákról és kicserélik a bri- ;ádok vezetésében szerzett, nunkájuk gazdagítására al- almas tapasztalataikat. Első ízben ez alkalommal ,A munkásművelődés ég a szocialista brigádok” cím­mel Tóth László, a megyei művelődési központ munka­társa tartott előadást, melyet eszmecsere követett. Most azért válik időszerűvé ennek a mulasztásnak a "elvetése, mert 11-cn, hétfőn újabb községekben fogják zárni az előadókat. Többek között Nyírmadán és Tar­ián. Vaon úgy járnak-e mint a múlt héten pjíruljárt ilvak? Nos, hiába volt jó az előkészítés, hiába válasz­oltak neves előadókat, hiába próbált valami újjal és ióval hemutatkozni a három fiatal népművelő, októ­ber 7-én nem sikerült. Igaz, egy ismerettel gazdagab­bak lettek. Igaz, ez se az ő, s« a TIT javára nem szol­gál. (borget) Természet­barátok Csütörtökön és péntekem megérkeztek Nyíregyházára a „nem dunántúli” tíz megye természetbarát szövetségének elnökei, főtitkárai, vezetői hogy megtartsák a XIV. ke­letmagyar tanácskozást. Aa első vendégektől Tóth La­jostól, a Magyar Természet- barát Szövetség elnökétől. Székely Miklós főtitkártól, Thuróczy Lajos titkártól és a szintén részt vevő Páricska Zoltántól, az Oktatásügyi Mi­nisztérium főosztályvezetőjé­től, — akiknek zöme pénteken egész napos autóbusztúrán járta be a Móricz Zsigmondi j emléktúra útvonalát, —- a megbeszélés jelentőségéről érdeklődtünk. Elmondották: a szervezett magyar természetjárás, amely nemrég ünnepelte százéves jubileumát, a Magas-Tátrá­ban kezdődött. A mozgalom terebélyesedésével, a hős­korszakban tömegeik meghó­dították a középhegységeket, a dombokat, míg végül ma már o felnőttek és fiatalok olyan szabadidő-mozgalmává nő*t, amely a csónakozást és a síelést is magába foglalva, az alföldi tájak szépségét is meg akarja ismertetni részt­vevőivel országjárásuk so­rán. így történt meg az ® furcsa dolog, hogy a „gyalo­golni jó” szerzőjének me­gyéjében, Szabolcs-Szatmár- ban alakult meg utoljára hazánkban a természetbarát szövetség. Rögtön utána az alföldi megyék turizmusá­nak vezetői összeültek, hogy megbeszéljék sajátos problé­máikat. Ez 14 éve történt. Azóta minden esztendőben megtartják tanácskozásukat a „keletmagyar” megyék. Bár a tanácskozás nyíregy­házi színhelyét már tavaly elhatározták, minden vezető és résztvevő szerint szerencse volt, hogy a választás éppen Szabolcsra eset* A legfiata­labb szövetség tagjai ugyan­is korátlagban is a legfiata­labbak a szervezett termé­szetjárók százezer főnyi ha­zai táborában. Külön idő­szerűséget ad a tanácskozás­nak az a tény, hogy az ok­tatásügyi miniszter ez év au­gusztusában megjelent uta­sítása szerint eldőlt egy régi vita: a középiskolás fiatal­ságnak ezentúl az eddigi or­szágjáró diákkörök helyett, természetbarát szakosztá­lyokban kell folytatni a ki­rándulásokat, a túrázásokat, a haza megismerésének moz­galmát. I * Egyebek között erről is ta­nácskoznak majd a résztve­vők szombaton az Oktatás­ügyi Minisztérium főosztály- vezetője vitaindítója után a sóstói építők üdülőjében. tg» KRESZ-verseiy nyíregyházán A Szabolcs-Szatmár megyei Közlekedésbiztonsági, Tanács valamint a megyei rendőrfő­kapitányság október 13-án vasárnap délelőtt kilenc órá­tól személygépkocsi-vezetők részére, autós ügyességi és KRESZ-versenyt rendez. A már hagyományos autós ügyességi verseny színhelye: az Északi körútnak a Kos­suth utca és Vasvári Pál ut­ca közötti szakasza lesz, ahol először minden versenyzőnek elméleti tudásából kell tanú- bizonyságot tennie. Ezt kö­vetően az ügyességi pálya teljesítése szerepel, ahol előre és hátramenetekkel tarkított nyomkövetés, pallómenet, kapubejárók, ferde parkoló­hely, slalom-menet és még több változatom akadály le­küzdése a követelmény. A nagy érdeklődésre való tekintettel nevezéseket a mai naptól a Közlekedési Osztá­lyon (Nyíregyháza, Soltész Mihály utca 33. szám), vala­mint korlátolt számban a verseny reggelén a helyszí­nen lehet, legkésőbb 8 óra 30 percig. A verseny rendező bizottsá­ga az induló 30 versenyző kö­zött — a helyezéseknek meg­felelően — értékes tárgyju­talmakat oszt ki (K. ©yfl \

Next

/
Thumbnails
Contents