Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

'swW. űH35«? SS.' Újai egvStfműkcídési lehetőségek Huszár István, a Miniszter tanács elnökhelyettesének nyilatkozata m magyar —szovjet tudományos-műszaki rendezvények sorozatáról Lezárult az az egyhónapos jubileumi tudományos-mű­szaki program, amelyet a Magyar Tudományos Aka­démia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint hat ipari tárca és vállalatai, s mint­egy 30 tudományos egyesü­let rendezett a Magyaror­szág és a Szovjetunió kö­zötti tudományos-műszaki együttműködési megállapo- dás aláírásának 25. évfordu­lója alkalmából. E jubileu­mi megemlékezés program- sorozatának tapasztalatairól, hasznáról Huszár István, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság magvar tagozatának elnöke nyilatko- , sott az MTI munkatársának: ’ — A jubileumi megemlé­; kezesek gazdag programja : szerint — mondotta — Bu­dapesten több napos akadé- ' miai tudományos ülésszakon a fővárosban és vidéken 18 ágazati tudományos szimpo- zionon, 21 műszaki napon találkoztak a magyar és a szoviet tudósok, kutatók, ter­vezők. műszaki fejlesztési és gyakorlati szakemberek. Csaknem 240 előadás alap­ján — amelyből több mint hetvenet szovjet előadók tartottak — áttekintették a két ország negved'zázados tudománvos-műszaki együtt­működésének tapasztalatait, eredményeit. beszámoltak leeúiabb sikereikről és a kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztése érdekében úlabb együttműködési lehe­tőségeket tártak fel. — Sok ezer magyar szak­ember vett részt ezeken a találkozókon, a nagyszerű szovjet tudományos és mű­szaki fejlesztési eredménye­ket és a magyar—szovjet együttműködés sikereit be­mutató budapesti kiállításo­kat csaknem háromszázezer ember kereste fel. Őszinte elismeréssel, s mondhatni, hogy a szocialista közösség hozzátartozójának, 'család­tagiának iogán — büszkeség­gel csodálta meg az önmű­ködő szovjet holdjármű, a Lunohod—2. automatikus holdkutató laboratórium életnagvságű modelljét, az űrkutatáshoz, a békés célű nukleáris energetikához, a lézertechnikához. a rádió- e'ektronikához, a számítás- technikához és még számos fontos tudományághoz kap­csolódó alkotásokat. Jó né­hány hasonló kiállítást ren­deztek még v’déken. ezenkí­vül szoviet műszaki-tudomá- nvos filmnanokat is az egész országban. A lakosság szé­les rétedét érintene, mozgó­sította tehát ez az egvhón sí­pos jubileumi program, és tovább erősítette a két or­szág népeinek testvéri ba­rátságát, kapcsolatait. — A tudományos tanács­kozásokon és ipari szimpo- zionokon elhangzott beszá­molókból kitűnt, hogy ebben a negyedszázadban éppen a Szovjetuniótól kapott sokré­tű támogatás eredményeként építhettünk ki olyan tudo­mányos bázisokat és ipar­ágakat, amelyeknek létreho­zására — hazánk szerény le­hetőségei miatt — nem is gondolhattunk volna, csak a nagyon távoli jövő tervei­ben. Ezzel a támogatással bontakoztak ki azok a je­lentős hazai szellemi és anyagi erőforrások, ame­lyekkel a kétoldalú együtt­működésben előtérbe kerül­hetett a közös kutatás és a kooperáció, s a nemzetközi munkamegosztás alapján a szocialista országokkal egye­sített erőfeszítések révén lé­pést tarthattunk a világmé­retű tudományos-technikai forradalommal. Enélkül el­képzelhetetlen lett volna, hogy alkotó módon részt ve­gyünk korunk legnagyobb jelentőségű tudományos vizs­gálataiban, az .atomkutatá­sokban és az űrkutatások­ban. amelyek valamennyi tu­dományágat gyorsabb hala­dásra serkentik és rengeteg új gyakorlati eredménnyel, technikai vívmánnyal gazda­gítják az emberiséget. A KGST-országok tudósaival egviitt dolgoznak magyar ku­tatók a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetben, s több tudományos kísérlettel, vizsgálattal vesznek részt a szocialista országok Inter- szputnvik szervezetének munkájában. Többek között speciális programot készítet­tek a szouínyikadatok és a szoütnyikoálva paraméte­reinek számítógépes... feldol­gozására. A legutóbbi ........c gvar és szővfet'Ű?özös ká' eredményé pé'dfg'' az ‘' á különleges anvagű fantom- bábú. amely lehetővé teszi, hogv heéoíteit adókkal ku­tatásokat végezzen»k az em­beri szeryeze+be hatoló su­gárzás lehetséges hatásainak vizsgálatára. — A jubileumi tudomá­nyos-műszaki programsoro­zat nemcsak arra mutatott rá. hogy hazánk most már több lehetőséget kínál a két­oldalú magvar—szovjet, s a sokoldalú KGST-beli nem­zetközi munkamegosztásra, hanem kiemelten hangsú­lyozta azt is, hogy a szoro­sabb összefogás, a szocialista integráció kibontakoztatása nélkülözhetetlen feltétele népgazdaságunk gyorsabb előrehaladácának. A szakosí­tásban, a kooperációban, a közös beruházásokban elért eddigi eredmények tanúsít­ják, hogv a KGST komplex programiénak megvalósítá­sa rendkívül fontos közös ügy, s ezt kell szolgálni a kétoldalú kapcsolatok terv­szerű fejlesztésével is. — Valamennyi tanácskozá­son megállapították, hogy a jelenleginél sokszorta több lehetőség nyílik a kétoldalú magyar—szovjet, s a KGST- beli tudományos-műszaki és gazdasági kapcsolatok fej­lesztésére. Az akadémiai tu­dományos ülésszakon szor­galmazták, hogy a magyar és a szovjet intézetek na­gyobb arányban dolgozzanak ki közös kutatási programo­kat,‘s egy-egy meghatározott feladatra hozzanak létre ideiglenes kutatási csoportot. A javaslatokban fontolóra vették közös intézet alapítá­sát is, amelyből később a szocialista országok olyan közös kutatócentruma jött létre, mint a dubnai. Az iparági szimpozionokon szá­mos javaslat hangzott el a termelési kooperáció bővíté sére, főként a különböző ter­mékek alkatrészeinek és részegységeinek gyártásá­ban. Lehetőségeket látnak közös tervező-szerkesztő kol­lektívák létrehozásában is. A szocialista integrációnak megfelelően most már mind­inkább előtérbe kerülhet a komplex témák feldolgozá­sa, amelyben a munkameg­osztás felöleli a közös kuta­tási, műszaki-fejlesztési, gyártási és külkereskedelmi feladatok megoldását is. — Nagyszerű, új távlatokat nyitottak meg a kétoldalú együttműködésben a magyar párt- és kormányküldöttség­nek és a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb' Tanácsa elnöksé­gének és minisztertanácsá­nak a közelmúltban folyta­tott baráti tárgyalásai, ame­lyeken kiemelték, hogy mindkét fél számára nagy haszonnal/ járó. a magyan-r szoviet műszaki-tudományos megállapodás:-és elősegíti a technikai haladás meggyorsí­tását. A szocialista gazdasági integráció, a KGST komplex programig szerves részeként bővítik a kétoldalú gazdasági és | műszaki-tudománvos együttműködést, ennek meg­felelően hangoljuk össze a magyar és a szoviet népgaz­daság következő ötéves ter­veit, hogy jobban kihasznál­juk az egves kulcságazatok és termékfajták közös terve­zésének lehetőségeit a két ország fűtőanyag- és ener­giahordozó tartalékait és ki­szélesítsük a szakosítást és a kooperációt a legfontosabb gépipari ágazatokban. Az ús intézkedésekkel tebát jelen­tősen növel iük az együtt működés hatékonyságát ér hozzájárulunk a magyar é" a szoviet népgazdaság, r ugyanakkor az egész szocia­lista közösség fejlődésének meggyorsításához — felezte be nyilatkozatát Huszár István. A TBC-kérhái szomszédságában épül Nyíregyházán a megyei kórház szülészeti osztálya. (Hammel József felvétele) Munkásművelődés a gumigyárban (4.) A kulturálódás nem mngáníigT Ami a közművelődésnek a munkával nem közvetlenül összefüggő részét illeti és nem is állami oktatás: ezen a területen bokros tenniva­lók lesznek és vannak a Taurusban. I Molnár Sándornéval, a szakszervezeti bizottság tit­kárával mélységesen egyet lehet érteni, amiért a könyv­tár állapota miatt kesereg. Ezer kötet letéti állomány a szakszervezeti könyvtárból, tehát alig jut három dolgo­zóra egy könyv, önmagában ez nem lenne alapvető baj, mert a könyvkészlet gyak­ran cserélhető. Magint csak a helyhiány magyarázza, hogy nincs több. Az viszont már csüggesztő adat, hogy száz.. JtörüJ van a beiratko­zott olvasók szarná, Pedig Snekszer Mária ügyes könyv­táros, és osztályától kap munkaidő-kedvezményt a könyvtárügyekre. Nyilván egészen más lesz a kép, ha majd elkészül a felmérés, amely azt is összeírja, hogy hányán tagjai a megyei könyvtárnak, illetve a bejá­rók községük könyvtárainak. Ez azonban nem változtat azon, hogy ekkora termelő­üzemnek sokkal nagyobb, le­hetőleg önálló könyvtárat kellene alapítani. (Erre vo­natkozóan egyébként a SZOT elnöksége már évekkel ez­előtt hozott határozatot: az ezer fő feletti termelőegy­ségeknek már saját tulajdon­ban levő könyvtár létesíté­séi javasolta.) Általában évente egyszer rendeznek író-olvasó találko­zót. E találkozók iránti ér­deklődés azt bizonyítja, a hasonló rendezvényeknek si­kere lenne. Nem csupán író-olvasó találkozókra, ha­nem például a Hajdú-Bihar­Dzemf rendezvények j Több segítség kellene... ♦ Kinövi a gvár ban oly népszerűvé vált és a Képcsarnok Vállalat szer­vezésének köszönhetően ná­lunk is (Kisvárda, Mátészal­ka) lassan gyökeret verő üzemi tárlatokra, aztán film­vitákra, társadalmi és ter­mészettudományos ismeret- terjesztő előadásokra gon­dolunk. És nem feltétlen kell ezeknek mindig „tömegeket mozgatni”. Közhely, hogy a klubszerű közművelődési formák hatékonyabbak, mé­lyebb nyomot hagynak. — Csakhogy mi kevesek vagyunk ehhez, minden igye­kezet ellenéire — véli Holló László, a gyári KI3Z-bizott- ság titkára. — Szervezzük, időnként meglehetős sikerrel a vetélkedőinket, vitáinkat. A Széchenyi utcán novem­ber 2-án a felszabadulási ju­bileumra rendezett városis­mereti versennyel megnyílik az ifjúsági klubunk. De ma­Guruló almák A tnűút az újsor előtt visz el. Régen itt nem vol­tak házak, csak öt kilomé­terrel beljebb, a tanyán. Azért is hívják /újsornak, mert itt minden ház a ta- ’»yabontás után épült. Tulaj­donképpen egybe épült már a faluval, de az itt lakók to­vábbra is újsorosiaknak ne­vezik magukat. Ilyenkor, ősszel a legna­gyobb a forgalom az új mű­úton. András bácsi, aki már jóval meghaladta a hetedik X-et, ha csak az idő engedi ki szokott ülni a kaou elé. s maga eszkábálta kispadra é: nézi bámulja a forgalma* Vonhatók, traktorok, gépke esik mennek egvmás utár előtte, megrakva teli almás ládákkal. Jól iön ez a néze lődés neki. Ilyenkor leg­alább megfeledkezik fájós lábáról, ami ilyen nyirkos őszi időben rettenetesen bír fessgatnl. Leginkább a kanyart szok­ta figyelni. Ahogy kifordul­nak a járművek, inog a ra­komány. Ilyenkor szóródik, gurul széjjel az alma, öt-tíz, néha egy fél ládányi is. Nem nagyon szedi azt össze sen­ki: sáros — mondják a gye­rekek, meg aztán minek is? Otthon is van elég minden­kinek ... Ö megpróbál egyet-kettőt felvenni, ^rni közel gu­rul hozzá, de az út­testre nem merészkedik Csak nézi, hogv ta- >ossák szét a kerekek • a pi- ■as, mosolygó almákat. Tizenkét év körüli, szőke íagas termetű legényke ül e mellé a padra. — Fáj nagyapám? — mutat a lábál helyettesítő fadarab végző­dés felé, aztán meg is simo­gatja. Az öreg nem felel. Néz. néz, valahová messze, közben a fiút látja, a fiút, aki ugyanolyan, mint ő volt ak­kor. Izmos, erős kamaszosan hosszú végtagokkal. Igen, éppen ilyen volt... Még korban is hasonló a gyerek­hez, amikor az a szerencsét­lenség történt... Azon az őszön is jó alma­termés volt. Legalábbis az öregek így mondták. Trakto­rok, vontatók, gépkocsik ugyan nem voltak, de a sze­kerek szállították éjjel-nap­pal az almát a vasútra. Mű- út sem volt még akkor, de a szekerek ugyanitt fordul­tak ki az útra a kanyarban, mint most. Ö a többi gye­rekkel naponta járt ide, les­ték, várták, hogy mikor gu­rul le egv-két alma, amit felszedhetnek. De az , alma nem hullott... Volt olyan nap. hogv egyet sem sikerüli ■ hazavinni, nedig otthon vár­ta a család. Pláne a kisebb gyerekek. Egy ilyen sikertelen nap után történt, hogy elhatároz­ta, nem megy haza üres kéz­zel Megfigyelte, hogy söté­tedés után, amikor a szeke­rek kiérnek a kanyarból az útra, a kerülő, aki aa első szekéren öl, leszáll és vé­gigmegy a soron. Megnézi, minden rendben van-e. A szekerek természetesen ad­dig állnak, míg visszatér és felül. Nos, úgy gondolta, ezt az időt kell kihasználni, míg a szekerek állnak... Felmászni a kerékre, mert másképp nem éri el a fel­ső ládát és csak abból le­het kivenni, mert a többihez nem lehet hozzáférni. Az­tán megrakja a gelebét, amíg a kerülő visszaér. így is történt. Sötétedés­kor bebújt a fasorba, s on­nan leste, hogy a többi gye­rek indul hazafelé a tanyá­ra. Egy darabig szólítgatták a nevét, aztán csend lett. Nem soká kellett várni, jöt­tek a szekerek is. Amikor az/ első szekér vele egy vonal­ba ért, elkezdte követni mindaddig, míg meg nem állt. Látta, hogy a kerülő leszáll és elindul hátra. Várt még egy kicsit, aztán kilé­pett a fasorból. Elkapta a lőcsöt, fellépett a küllőre és onnan a kerék tetejére. Egyszerre markolt bele mind a két kézzel a ládába. Kettő, négy, hat tíz... Érez­te, hogyan hűti le körbe a derekát a kellemesen hideg alma. Már-már végzett, ami­kor érezte, hogy az inge egy helyen kibújt a nadrág kor- cából. Mind a két kézzel odakapott, hogy mentse az almát és ebben a pillanat­ban hallotta a kerülő hang­ját, hogy „mehet!”. Megpró­bált kapaszkodni, de már el­késett. A többire azóta is csak halványan emlékszik. Ahogy a kerék megmozdult és jobb lábát vitte magával lefelé. A kocsis úgy mondta, csak a jajgErtásra állt meg. Előbb csak térdben ampu­tálták, később eomMöben, mert, hogv ott szorult be a kerék közé. A sarkon újabb kocsika­raván tűnik fel. András bá­csi meglazítja a szíjakat, megvakargatja a sajgó, visz­kető iábhelyét és úgy mond­ja az unokájának: — ügy látszik, megint eső lesz,.. Falcsík Ferenc gunkra vagyunk hagyatva; Több és rendszeres mód­szertani segítség kellene a hivatásos népművelőktől. Ide csak akkor jön ki valaki a városi vagy a megyei műve­lődési közpqntból, ha nincs közönségük, be kell szervez­ni húsz embert valahova. Pedig nagyon is él a szak­mán kívüli művelődés, a tar­talmas szórakozás igénye a gumigyári munkásokban. Hogy a sorozat harmadik részében szereplő latexkeve- rő üzem példájánál marad­junk: Gyúr ián Ilona, a fia­tal művezető például a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház filmklubjába jár, szen­vedélyesen gyűjti a verses­köteteket, Babits és József Attila rajongója., BodüÜ¥" Miklós, a Haladás brigád ve­zetője, filatelista, a fegyveres erők bélyeggyűjtő klubjába jár. Ne számítson szentség- törésnek, hogy idesorolom: Mráz János megszállott és felettébb hozzáértő horgász és halfőző mester: erről' szá­mos brigádvacsora baráti hangulata tanúskodhatna a gyár sóstói üdülőjében. Koós Jánosnak, ha szorgalma és szerencséje van, talán egész jövőjét meghatározza 'hob- ' by ja, a matematika. A 20 éves esztergályos, aki kárto­ló- és tünemezelő gépet ke­zelt, most a Taurusból ne­gyedmagával, bekerült az intenzív egyetemi előkészítő tanfolyamra. Ha sikerül a felvételi vizsgájuk egy év múlva a műegyetem hallga­tói lesznek érettségi nélkül. Nagyon sok jelöltből, rend­kívül gondos mérlegelés i alapján választották ki őket. Koósnak senki sem mondta, hogy matematikával foglal­kozzon, nem is volt célja vele. munkájához semmi szüksége sem volt rá. Most lám a hobbyból talán élet­pálya lesz, a gyár is, Koós János is valószínűleg hasz­nát látja. Az ilyesmire kellene irá­nyítottan és rendszeresen fi- gvelni. Jó, persze, tudom a választ, jogos is. Néhány év alatt kukorica föld helyén nagyüzem', üzemrendszer: óriási dolog, bizonyára le­hetetlen volt a legszüksége­sebb, a termeléssel szorosan összefüggő tényezőkön kívül sok mindent szem előtt tar­tani. De úgy hiszem, a kez­dő évek törvénvszerű ter- meléscentrikusságát, már lassan kinövi a gumigyár, ideie. hogv kinője. A<-zél Gvörgv, a kormány elnökhelyettese az országos közművel őgá-mn1 í+ikni akti­T/ri A1.*«-a-»"! p-t-cypj pírrá -\f> ° evimg, ho£t'T el« vá~h*»f1nk: nem r> ke- ■ nvér. kanpTTl n 5^70 éc 2 "Ivángád kán+í is haj­*óereie k-n-en a magyar munkásnak. ügy láttam a Taurusban, hogy az éhsén n-m hiánvzik. De nemcsak, sőt elsősorban nem a munkások egyéni ügye, hogy csilhanítsák. A. Szabó Jánm 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents