Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

♦ 'm fdflfeaí'ifc t Kisiparosok A LAKOSSÁG IGÉNYEINEK kielégítésében az ál­lami vállalatok, szövetkezetek mellett jelentős szere­pet töltenek be a kisiparosok és a magánkereskedők. Munkájukról sokszor hangzik el jó és rossz vélemény egy­aránt, olyan vélemények, amelyeket legtöbbször pillanatnyi hangulat, vagy egy első benyomás alapján leszűrt tapasztalat váltott ki. Ennél átfogóbb és megalapozottabb véleményt ké­szített a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt napok­ban: 140 kisiparos és magánkereskedő munkájáról készített felmérést. Az általános megállapítások között szerepel, hogy az Iparhatóságok működési területükön iparpolitikai tervet ké­szítettek, s ennek alapján — a lakossági igényeket szem előtt tartva — adták ki az iparengedélyeket. Sok gondot okozott az iparhatóságoknak, hogy egyes szakmákban nincs annyi kisiparos, mint amennyit a lakossági igények alapján foglal­koztatni tudnának. Ilyen szakmák például a villanyszerelő, vízvezeték-szerelő, szobafestő, cserépkályhás, ács, kőműves, fodrász. Kedvezőtlen jelenség, amivel az ellenőrök Mátészal­kán találkoztak: míg a múlt évben hét ipar jogosítványt ad­tak ki, addig elöregedés miatt 23 működési engedély szűnt meg. Példás azonban, hogy Mátészalkán két kérelmet ennek ellenére elutasítottak, mert abban a szakmában az igénye­ket - helyi ktsz is ki tudja elégíteni. NEM MINDEN ESETBEN fordítanak kellő figyelmet a tanácsok az ipar előírásszerű gyakorlásának ellenőrzésére. Előfordult, hogy egyes helyeken olyanok is kaptak iparen­gedélyt, ahol a kisiparos nem is dolgozik. Rakamazon egy vízvezeték-szerelő, Ibrányban egy villanyszerelő, Nyírmi- hálydiban egy szobafestő és egy lakatos egyáltalán nem vé­gez munkát, illetve, ha végez, nem a helyi lakosság megren­delésére. A lakossági és közületi munkák arányát Is vizsgálta a népi ellenőrzés. Megállapították, hogy sok kisiparos az enge­délyezettnél jóval nagyobb értékű közületi munkát vállal, de az ehhez szükséges értékhatárt módosító engedélyt nem szer­zi be. A jogszabályok megsértése miatt a nyíregyházi járás­ban tizenöt, a mátészalkaiban őt, a nagy kálióiban négy, a nyírbátoriban egy működési engedélyt vontak vissza a ható­ságok. Ezek az intézkedések egyértelműen helyeselhetők, nem következetesek azonban a felügyeletet gyakorló tanácsok a kisiparosok adóztatása, az adóhátralékok megfizettetése terén. A nyíregyházi járásban például hatvan kisiparosnak és kiskereskedőnek 612 ezer, a kisvárdai járásban 53 kisiparos­nak 276 ezer, a nyírbátori járásban 16 kisiparosnak 249 ezer, a nagykállói járásban 27 kisiparosnak 153 ezer, a mátészalkai járásban 22 kisiparosnak 128 ezer forint adóhátraléka van. Közülük is kiemelkedik Praszner János kótaji kőműves, aki 141 ezer forinttal, Kotolics János orosi kőműves 37 ezer fo­rinttal, Kollár László orosi kisiparos 23 ezer forinttal, Holmár Ferenc kótaji kiskereskedő 92 ezer forinttal, Jakab Mihály győrteleki kőműves 47 ezer forint és Kálfi József nyírmi- h'áTydi szobafestő kisiparos 42 ezer forint adó megfizetésével tartozik. Az adatokból egyértelműen vonható le a következ­tetés: a tanácsok sem fordítanak kellő figyelmet az adóhát­ralékok megfizettetésére, pedig a rendelkezések értelmében nemcsak lehet, hanem be is kell vonni az iparengedélyt azok­tól, akik elhanyagolják az állammal szembeni kötelezettsé­güket. A kiadott iparigazolványokhoz és működési engedélyek­hez viszonyítva nem jelentős azoknak a száma, akik nem a működési engedélyben meghatározott területen végzik mun­kájukat, mégis szólni kell róluk, mert a tanácsok szakigazga­tási szervei itt sem lépnek fel kellő szigorral. Markovics Jó­zsef például Nagykálló Butyka-tanyára kapta a működési engedélyt, de cégtábláját nyíregyházi lakásán helyezte el, tevékenységét pedig az egész megye területén végzi. Béke­falvi Sándor lakatos Nyírmihálydiba kapott engedélyt, de ott egyáltalán nem dolgozik, mint ahogy nem dolgozik mű­ködési területén Gálfi József nyírmihálydi szobafestő sem. Az iparigazolványtól, illetve a működési engedélytől el­térő tevékenységet folytat Markovics József nyíregyházi bá­dogos, lakatos, vízvezeték-szerelő, Hlavanya Zoltán, nyíregy­házi gépkocsimosó, Jászberényi László szakolyi kőműves, Kiss Géza mátészalkai bérfűrészelő, Naumann Ferenc má­tészalkai géplakatos. A vizsgált kisiparosok közül legtöbben — 81 közül 73 — nem, vagy csak részben tett eleget pénztárkönyv-vezetési kö­telezettségének. Az ellenőrzéskor különösen a nyíregyházi és kisvárdai járásban a legtöbben arra hivatkoztak, hogy nem kapták meg a kellő felvilágosítást a KlOSZ-tól. Hogy ennek elmulasztása milyen következményekkel jár, arra a legjobb példa: a vizsgált kisiparosok jövedelmi viszonyai, illetve élet- körülmén'7ei jóval magasabbak, mint amilyen az általuk tett adóbevallás alapján reálisnak ítélhető. Magyarul: jóval töb­bet keresnek, mint amennyi után adót fizetnek, mert a pénztárkönyv-vezetés elmulasztása lehetetlenné teszi a kis­iparosok keresetének ellenőrzését, s így adott a lehetőség csökkentett összegű árbevétel, illetve adóbevallást tenni. A magánkereskedők tevékenységéről valamivel kedvezőbb tapasztalatokat szűrt le a vizsgálat, legalábbis ami az enge­délyezett tevékenységet illeti. Egy helyen találtak olyan árut, amelyet a magánkereskedő nem hozhatott volna forgalomba. Jobb az ellenőrzésüket tanúsító bejegyzés is: 34 kereskedő közül huszonegynél jegyezték be észrevételeiket a KÖJÁL, a tanácsok szakigazgatási szervei és a kereskedelmi felügyelő­ség ellenőrei. Adózásuk, könyvvezetésük viszont épp olyan rossz, mint a kisiparosoké, jövedelmük bevallása. valódi jövedelmük megállapítása szinte lehetetlen: életkörülményeik alapján a rájuk kivetett adó alacsony, öt magánkereskedő nem tudta számlával igazolni a boltjában található áruk eredetét sem. A vizsgálat alapján a NEB pénzügyi vétségek és szabály- sértések miatt 53 kisiparos és 23 magánkereskedő ellen kez­deményezett eljárást, tehát a megvizsgáltaknak több, mint fele valamilyen formában megsérti az előírásokat. A VIZSGALAT NYILVÁN A FELELŐSSÉGRE VO­NÄS követi majd: a szabálytalanságot elkövető kisiparosok és magánkereskedők mulasztásuk arányában fizetnek. De azért egyszer odáig is el kellene már jutni, hogy azok is fi­zessenek, akik — szintén mulasztásukkal — hozzájárultak ehhez. Balogh József A Gávavencseüői Vegyesipari ?*5ve!kezet bőrdíszmű üze­mében új formájú női táskákat kísérleteztek ki. Fofler Já- nosné és Bartók Károlyné az új termék minőségét ellenőr­zi. (Elek Emil felvétele) Kellemes hétvégét! Előadások, vetélkedők, szüreti bál A lovaskocsitől a Crossbarig Á százéves posf a Ha a kedves olvasók hét­közben is figyelemmel kísé­rik a kulturáli.- híreket, meg­nyugodva tapasztalhatják, hogy a hét minden napjára esik több említésreméltó ese­mény, vagy program. Mi csak a hétvégéről tartozunk ilyenkor számadással, még­sem könnyű számbavennünk mindazt a lehetőséget, amit a szabad idő kellemes és hasz­nos eltöltésére megyeszerte kínálnak a művelődési há­zak. (Örömünkben nem ke­vés üröm, hogy — amint bizo­nyára ezt is megfigyelték — jó néhány művelődési intéz­mény vezetője gondosan tit­kolja a közvélemény előtt, mi van a hétvége tarsolyá­ban.) Október 11-e, a pénteki nap estéje még egyértelműen a komoly témáké. Kisvárda mű­velődési központjában a mú­zeumi hónap keretében hangzik el a honismereti­helytörténeti munkásságáról jól ismert Makay László elő­adása „Kisvárda évszázados harca a városi státuszért”' címmel. Szamosszeg művelő­dési házában az Ifjúság ’73 ifjúsági klub tagjai filmek és az előadó segítségével a vi­lágűr titkaival ismerkednek. Marad a komolyságból szombatra is. Október 12-én délután a nyíregyházi III. kerületi művelődési házban „Nyíregyháza költőjéről” Vá­ci Mihálvról beszélgetnek a klubtagok. Azért a szombati nap még­is a tánc és zenekedvelő fia­taloké. Balkányban 20 órai kezdettel szüreti táncmulat-1 ságot rendez a művelődési ház. Nyíregyházán a városi művelődési központban 18- tól 20 óráig a Zenith együt­tes ad koncertet, melyet 22 óráig disc-jo ekei program követ. Lemezlovas várja a klubtagokat Mátészalka vá­rosi ifjúsági klubjában is és tánco3 klubest Nyíregyháza új — Kun Béla utcai —párt-; és művelődési-házának klub­tagságát. A vasárnap délelőtt szo­kás szerint a gyerekeké. A nyíregyházi Mesekert báb­színház 10 órakor Lónyán, délután fél háromkor a vá- sárosnaményi művelődési központban vendégszerepei. A nyíregyházi versmondó műhely a megyei művelődési központban délelőtt 10 óra­kor kezdi meg foglalkozását. A frissebb felsősimajak már 8 órától ’’ázivetélkedőt ren­deznek Nyíregyháza örök- váltságáról. Zenés klubfog­lalkozás lesz Vásárosna- ményban, disc-jockei prog­ram Szamosszegen a műve­lődési házban és Kemecsén 18 órakor az ifjúsági házban, Mátészalkán pedig ötórai tea. A társastánc kedvelőinek ritka csemegét kínál a nyír­egyházi megyei művel* ^si központban 13-án, vasárnap 11 órakor kezdődő kelet-ma­gyarországi társastáncver­seny. Tóth László Ki ne ismerné a nap mint nap becsöngető postáso­kat, vagy a telefonközpont­ban dolgozók hangját? Ha sokszor személytelenül és észrevétlenül is, de a postá­sok hozzá tartoznak minden­napi életünkhöz. Mégis ke­veset tudunk róluk, a posta múltjáról és fejlődéséről. Egy-egy évforduló alkalmá­ból kerülnek reflektorfény­be, s ilyenkor ismerkedünk meg egy kissé közelebbről a postások fontos munkájával. A posta történetében je­lentős dátum október 9., az Egyetemes Postaegyesület Napja — az UPU. — Az idei megemlékezés rangját emeli, hogy az Egyetemes Postaegyesület most ünnepli fennállásának 109. évfordu­lóját. Arra a konferenciára emlékeznek világszerte amely 1874. szeptember 15-én kezdődött meg Bernben, s ahol alig három hét alatt te­tő alá hozták az első nemzet­közi postaszerződést. Huszon­két ország — köztük hazánk — képviselője írta alá a szerződést október 9-én, mely szerint: a tagországok egyet­len postaterületet képeznek — a levelezés számára tehát nincsenek országhatárok, minden ország köteles a má­sik anyagát a leggyorsabban szállítani, csökkentették a súly fokozatokat és létrejött a távolságtól független, egy­séges nemzetközi díjszabás, amely mérsékelt árai a pos­tát mindenki számára hozzá­férhetővé tették. Az egyesület száz év alatt nagyot lépett előre. A tagor­szágok száma 153 ma már, s működésük kiterjed a világ minden részére. A fejlődés azonban nem volt töretlen, különösen a II. világháború okozott nehézségeket. Talán még sokat* ■«mtókQztfek árra, hogy a Yöfd^IbVSskóésf' ázá’l­Ember a súlytalanságban címmel a tartós űrrepülé­sek eddigi tapasztalatait rész­letezi új számában a Delta Magazin. Képes beszámo­lót nyújt a negyedszázados szovjet—magyar műszaki­tudományos együttműködés eredményeiről és közli Pro­horov szovjet akadémikus Írá­sát a szilárdtest fizika dia- dalútjárói. Részletes ismer­tetés szól a színes azonnal- képet készítő új Polaroid zsebkameráról, a bolygók mágnesességének vizsgálatá­ról, a lézersugaras magfúzió távlatairól, a tenger óriási járműveiről, a mágnesvasút vonzó jövőjéről és a mű­lította Szabolcs-Szatmár me­gye útjain ts a csomagokat felszabadulásunk után egy ideig, vagy arra, hogy egy nyíregyházi nyomdász készí­tette saját papírján és nyom­dájában a bélyegeket 1944- ben. Ezeket bocsájtotta a posta rendelkezésére, a hi­ányzó bélyegek heiyett. A háborút követő gyors fejlő­dés, a nemzetközi kapcsola­tok erősödése a posta terüle­tén is éreztette hatá­sát. Hazánkban az utóbbi tíz évben indult meg a pos­ta rohamos fejlődése, amit nemcsak a hazai igények nö­vekedése kíván meg, ha­nem a külföldi országo’-kal való együ^es munka is. Év­ről évre bővül a minél töké- letesebb száma, egyre több hazai vá­rost kapcsolnak be a korsze­rű távhívó rendszerbe am“!v- nek pár hónapja Nyíregyhá­za is állomása. Leveleink, csomagjaink to­vábbításával. ügyes-bajos ügyeink intézésével a vilá­gon több, mint félmillió pos­tahivatal foglalkozik, a pos­ta} alkalmazottak száma el­éri az ötmilliót. A szervezet naponta sok milliárd levél­postai küldeményt kezel ugyanazon szabályok szerint bárhol a világon. A centenáriumát ünneplő postaegyesület 1947 óta az ENSZ legnagyobb létszámú szakosított szervezete. Ha­zánk, mely az alapító ta­gok sorába tartozik, tevéke­nyen közreműködik a posta- forgalmi, a légipostái és a nyelvhasználati kérdésekkel foglalkozó bizottságok mun­kájában. Jelenleg a Postai Tanulmányozó Tanács tagja­ként együttműködik a többi tagországgal a posta szakmai éá: műszaki fejlesztésének elobbrevitelén. tárgyak megőrzéséről, hely» reállításáról. Beszámol a lap azokról a próbálkozásokról, amelyek a haszonnövényeket víztaka­rékosságra kívánják „kény­szeríteni”, az írógép he­lyett alkalmazott mozaik­nyomóról és az izomfehér­jék működésének újonnan felismert mechanizmusáróL A gondolkodás fekete dobo­za címmel a gondolkodás biofizikájának ismeretlen tényezőit vázolja. Sok-sok in­formáció, találmány és új­donság, hír és a népszerű Delta-lexikon mellett száz­nál több — javarészt színes — látványos fotó teszi tel­jessé a lap most megelent új számát. A Delta űj száma A nyugati „börtönfilmek­nek — jó néhányat láttunk belőlük az utóbbi időben — kialakult és kissé megcson­tosodott az egyezményes jel­rendszere. A régi sablont, a megtérés könnyes-bús drá­mai színjátékának kaptafá­ját, ellensablon váltotta fel. Nagyjából ez a képlet az af­féle történetekben: ,a bör­tönt megvesztegethető tiszt­viselők irányítják, a rabok világában sajátságos hier­archia alakul ki, a bűn és banditizmus szennyes ára­datát a kevés becsületes el­ítélt képtelen megállítani. A séma alapelemei felfe­dezhetők az Üvegház című amerikai filmben, a sztori az új hagyományokat kö­veti — a mű mégis döbbe­netes hatású, felkavaró ere­jű; gondolati tartalmát és kifejezési eszközeit tekint­ve egyaránt kiemelkedik az új mozibemutatók sorából Mikronén lehetséges, hogy Tom Gries, az Üvegház ren­dezője élettel töltötte meg a szokványos fordulatokat? Minek köszönhető a meta­morfózis, melvnek so­rán szabvány krí­mimotívumok alakultak át az adott társadalmi valóság és a jellempróbák lénye­FHMJEGVZET Xiveqház gét kifejező eseménysorrá? A választ — s egyúttal a kritikai minősítést — azzal kell kezdenünk, hogy a Truman Capote és két tár­sa által írott forgatókönyv helyenként elszakad a fen­tebb vázolt és mindig visz- sza-visszatérő alapszituáció­tól. A „vétkesek közé keve­redett”, de néma cinkossá nem váló tanár, Jonathan Paige tragédiáját eredeti módon ellenpontozza Brian Courtland börtönőr sorsa. Ok ketten látják legtisz­tábban az összefüggéseket; mintha nem is ellenfelek lennének, hanem a barikád azonos oldalán küzdő har­costársak. Egyikük — aki nem gyilkos, hanem a sze­rencsétlen körülmények ál­dozata — a rács mögött igyekszik megőrizni ember­ségét és tisztességét. A má­sik, a vietnami háborúból hazatért (!) s a f egy őrséget csak kényszerből vállaló férfi hasonlóképpen szeret­ne becsületes maradni. Per­sze Courtland és Paige soha sem lehetnek szövetségesek: a hajsza során, mikor a ta­nárra ráveti magát a bosszú­ért lihegő gengszterek hor­dája éppen a börtönőr golyó­ja sebzi halálra a magára- maradt embert. Más a befe­jezés is, mint amihez az ilyen „igaz mesék” eseté­ben hozzászoktunk. Court- land nem írja alá a kozme­tikázott jegyzőkönyvet s hátat fordít kenyér,\dó gaz­dáinak, akik mellesleg nem átallják kenetteljes ideoló­giai prédikációba csomagol­ni antihumánus álláspontju­kat. Az Uvegház befejezé­se — nyitott, s jó, hogy az. A kiábrándult hős megdi­csőülése éppúgy nem illenék a film végere, mint az egy­értelmű bukásé. Tom Gri- esnek feltehetően az volt a szándéka, hogy a néző felelősségét éb- resztgesse és a velejéig rom­lott, korrupt, kétszínű ame­rikai társadalmi morál elleni harc lehetőségeire hívja fel a figyelmet. S ezzel el is jutottunk az Üvegház legfőbb eszmei kö­vetkeztetéséhez. A figurák mint említettük, ismerősek. Van itt álmos fogdmeg, aki mindig becsukja a szemet, ha valamilyen konfliktus adó­dik a rabok között. Félreér­tés ne essék: pénzért csuk­ja be. Vannak félelmetes bűnözők, nagystílű hara­miák, akik mindent képe­sek elintézni s éppen ezért nem nagyon válogatnak az aljasabbnál aljasabb eszkö­zökben. És van egy-két gon­dolkodó áldozat is: Paige mellett Allan Campbell egy fiatal fiú, az erőszakba és a megaláztatásba belerokkanó, az életnek önként hátat for­dító szerencsétlen kiszolgál­tatott. A rendezőt természe­tesen érdekli a viselkedés pszichológiája: finom rész­letező tehetséggel áb­rázolja a belső vi­lágot és annak változásait Ennél is fontosabb, hogy a cselekmény mélyebb össze­függéseket, ok-okozati kap­csolatokat fejez ki: az Üveg­ház egv életforma látlelete, tükre, kritikája. Kevés keserűbb és őszin­tébb filmet készítettek ed­dig Amerikáról. Az Üveg­ház történeti rangú produk­ció, melyet jelentős filmél­ményeink közé sorolhatunk. (veresét

Next

/
Thumbnails
Contents