Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-10 / 237. szám
Wn. ofäiföer W. irffw-vft? Egy üzem, egy iskola Napjainkban fokozottan igaz az ókori mondás: nem az iskolának, az életnek tanulunk. Iskoláink sok- sok szállal kötődnek az élethez. Közülük az egyik igen életképes, támogatásra érdemes forma az „Egy üzem — egy iskola’1 néven elterjedt mozgalom. Lényegében magában foglalja az elnevezés a célt is, alakuljon ki állandó, a kölcsönös előnyökre épülő életszerű kapcsolat iskola és üzem között. Természetesen nem öncélú és formális kapcsolatról van szó, hanem nagyon is átgondolt, a holnap feladataira való felkészítés jegyében kialakítandó viszonyról. A megye pedagógustársadalma -* a tapasztalatok szerint — felismerte, milyen nagy lehetőségek rejlenek e közreműködésben, s azzal is tisztában vannak, hogy az iskolának kell vállalni a kezdeményező szerepet. Milyen tanulságokat hozott az eddigi együttműködés? Ezt összegezték a közelmúltban egy megyei vizsgálódás alapján, amely 116 általános és 12 középiskolára terjedt ki. Kiderül ebből, hogy az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom eddigi eredményeivel is bebizonyította életképességét. Szükség van rá, mert erősíti azt az igényt, hogy a közoktatás váljék a szó teljes tartalmában társadalmi üggyé. Hozzásegít ahhoz, hogy a termelőüzemek dolgozói közelebb kerüljenek az iskolához, megismerkedjenek a nevelési gondokkal, feladatokkal. Részt vegyenek az oktatás tárgyi feltételeinek javításában, az Iskola szebbé, otthonosabbá tételében. Másrészről viszont az üzemek, vállalatok is hasznos segítséget kaphatnak az iskolák nevelőitől az általános műveltség — különösen pedig a munkásműveltség gyarapí- 'tásában. JÓ „TALÁLMÁNY” E MOZGALOM, ha nem maradnak kihasználatlanul a benrte rejlő gazdag lehetőségek. A kezdeti lépések azt jelzik, hogy az irányzók elsősorban az úgynevezett praktikus feladatokat vette célba. Az üzemek anyagi támogatással, a tantermek, iskolai felszerelések javításával, taneszközök készítésével és ehhez hasonló módon igyekeztek segíteni az iskolákat, ök fizették a gyermekek kirándulásának díját, a szállítás költségeit, a nagycsaládosoknak tankönyvsegélyt adtak, részt vettek az üzem vezetői az iskolai rendezvényeken, úttörő-, kisdobosavatáson. És mivel viszonozták az iskolák? Kulturális műsort adtak az üzemi rendezvényeken, segítettek az őszi betakarításban, társadalmi munkákban — fásítás, parkosítás — a felnőttoktatás szervezésében, pedagógiai és ismeretterjesztő előadásokat tartottak, közreműködtek az üzemi krónikaírásban és a szocialista brigádok kulturális vállalásainak segítésében. Általában ott alakult ki termékeny és nem csupán alkalomszerű kapcsolat, ahol mindkét fél igyekezett viszonozni a támogatást. A Nyíregyházi 5. sz. Általános Iskola például a BEAG híradástechnikai gyárrészlegétől az idegén nyelvi labor létrehozásában kapott nagy segítséget. Viszonzásul az iskola lehetőséget adott arra, hogy az üzem dolgozói a nyelvi labort igénybevéve tanulnak idegen nyelveket az iskola nyelvtanfolyamán. De nem ritka az sem, hogy a fizika órát az üzembén tartják, s azt az üzem mérnöke tartja. Itt már ■*— és még számos helyen — erősen megközelítették az elérendő célt, hogy a mozgalom ne szűküljön le az anyagi, a pénzben mérhető segítésre. Fontos és jó dolog, hogy az üzemek társadalmi munkában hozzájárulnak az iskola szemléltető eszközeinek gyarapításához, a kedvezőbb oktatási feltételek megteremtéséhez, de a legfontosabb a Szocialista nevelés szolgálata. Kihasználják-e áz iskolák ezt a hihetetlenül nagy nevelési lehetőséget, amelyet az üzemmel Való kapcsolat kínál? Erre ma még nem válaszolhatunk igennel. A holnap feladataira való felkészítésben a lehetőségeknek csak egy részét használják ki a mozgalomban résztvevők. Az élményszerű és tudatosan előkészített üzemlátogatások, a munkás- kollektívákkal, szocialista brigádokkal való találkozások, üzemi gyakorlatok, nyári munkaalkalmak nem csak a helyes pályaválasztásban segítik eligazodni a fiatalokat, de hatnak gondolkodásuk, jellemük, erkölcsi és politikai arculatuk alakulására is. Ezt még kevésbé használja ki az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom. FIATAL MÉG E MOZGALOM, de ezzel nem magvarázható a sok kiaknázatlanul maradó lehetőség. Valójában szemléletbeli probléma húzódik meg a háttérben: még nem mindenütt ismerték fel a mozgalom jelentőségét. Közrejátszik a kényelmesség, a várakozás is. Néhol az együttműködés a szűkön vett vezetőkre korlátozódik. Nem egységes a mozgalom, céljának, feladatának értelmezése — állapították meg a mfegyei tapasztalatok összegezésekor. Az üzemek illetékes hatóságai, a központi gyárak nem fordítanak gondot a mozgalomra, az eredményes munka elismerése elmarad. Kevés helyen térnek vissza á kapcsolatok tapasztalatainak összegezésére, a pártszervezetek sem értékelik rendszeresen e fontos tevékenységet. Több helyen születnek jó eredmények, másutt is megvalósítható ötletek, azonban a jó tapasztalatok kicserélése és éltérjésztése akadozik. Közös, a mozgalom célját, feladatát egységesen értelmező szemlélet lendítheti tovább az üzemek és az iskolák kapcsolatát. Ez egyaránt igény az iskolák és az üzemek vezetőivel szemben. Ennek lényege, hogy mindkét „fél” a nevelés semmi mással nem pótolható eszközét lássa „Az egy üzem — egy iskola” mozgalom által kínált mindennapos lehetőségekben. P. G. Kongresszusi o versenyben A METÖGÉP nyírbátori üzemének dolgozói is részt vesznek a XI. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben. Vállalásaikat sikerrel teljesítik. Képünkön: különleges berendezéssel hegesztik a vízmelegítő tartályokat. Preczku Zoltán szénsavas védőgázas eljárással hosszvarratokat készít. (Hammel József felvétele) Egy gramm tészta Kenyérsütők éjszakája Este kilenc. A kenyérgyárban most van a műszakváltás. Az éjszakai műszak reggel félötig tart. Pillanatok alatt kicserélődnek az emberek, a fáradt kezet felváltja a kipihent friss erő. A Sütőüzem csarnokát finom lisztlepel és kellemes kenyérillat árasztja el. A hőség 35 fokon felüli. Dagasztó, kovászos, kenyérbevető, nők és férfiak könnyen, lengén, fehér munkaruhában és tökéletes koedukációban. A sütőüzem okos masináival, szorgalmas munkásaival olyan mint egy pontos óra. Mindenki munkája a másikétól függ. Ha kiesik egy „fogaskerék”, felborul a rend. Egy kis számítás Nyíregyháza legnagyobb üzeme a Martinovics téri új kenyérgyár 1971 novemberében kezdte el a termelést. Napi teljesítménye a hétköznapokon 110 mázsa, csak a finom fehér kenyérből. Sütnek még ezenkívül gyengébb minőségű fehér és barna kenyeret, több mint 30 mázsát, nem beszélve 155 ezer különböző péksüteményről. Naponta három műszakban 150 ember dolgozik itt. A malmokból a nyírbátoriból, a vásárosnaményiből és a bak- tálórántháziból 3—4 vagon lisztet igényel a kenyérgyár. Reggel 4-kor tíz tehergépkocsi kenyérrel megrakot- tan harminc emberével indul el Nyíregyháza és Vidéke felé. A felhasznált lisztek közül a BL—55-ös típus a legjobb. Ebből készítik a favorit kenyeret és a sütemény árut. A liszt minőségét a malomtól küldött vizsgálati eredmények és mutatók határozzák meg. A minősítési dokumentum sokszor nem mond igazat. Előfordul, hogy rosszabb a liszt színe, szaga, A fogyasztói kifogó*ok nyomón Korszerűsítettek több élelmiszeripari gyáriásiechno óg át A panaszkönyvek bejegyzései, a hatósági és a belső vállalati minőségellenőrzések alapján az élelmiszeripari üzemekben — amint a me gyei (fővárosi) élelmiszerei lenőrző és vegyvizsgáló intézetek újabb vizsgálatai megállapították — több helyen változtattak a gyártástechnológián. s ezzel sikerült megelőzni a tovább! kifogásokat. A Szolnok- Tejioari Válla latnál a Sport tejszínes túrósajt gyártás! eljárását korszerűsítették. mert a fogyasztók joggal tették szóvá, hogy a különben kifogástalan ösz- sietételű Sajtból á savó égy idő múlva kiválik. A Sport sajt új „kiadása” már minden szempontból megfelel a szabványelőírásoknak, ugyan úgy, mint a baromfifeldolgozó vállalatok trösztjének egyik vidéki nagyüzemében készített csomagolt csirke Ez ellen korábban az volt a kifogás, hogy a vágási ko- pasztási technológia hiányossága miatt bem megfelelő a minősége. Az üzemben új technológiai berendezést ad ták át, s ezzel elsőosztályú árút küldhetnek a kereskedelmi hálózatba. A minőségi ellenőrök akik külön ügyelnek a korábbi hibák felszámolására, tovább folytatták az újabb bejelentések, panaszok kivizsgálását és a hatósági ellenőrzéseket. Egyebek között a sütőipari vállalatok kerültek sorra. Kiderült, hogy a termékek minősége ellen ugyanis kevesebb kifogás emelhető, de még így is gyakran került az elmúlt hetekben üzletekbe hibás külsejű és cimkézetlen kenyér. Az egyik gyárban mindaddig le is állíttatták az egyik termék gyártását, amíg nem javítják ki a nem megfelelő technológiát a sikértartalom kevesebb, a nedvesség nagyobb a megadottnál. Így rosszabb lesz a kenyér. Valóságos élőlény — Ilyenkor persze érkeznek hozzánk panaszos levelek — mondja Horváth Sándor, a kenyérgyár vezetője. Az üzem csak abból a lisztből gazdálkodhat, amit kap. Hiába állítjuk be szabvány szerint a keverési arányt, hiába igyekszünk tökéletesen feldolgozni és előkészíteni a lisztet, nem tehetünk csodát. Ez az év Különösen rosszat tett a kenyérnek. Romlott a liszt minősége. — „Hol tudunk némileg javítani? Például a dagasz- tásnál — mutat rá a dagasztógépsorra. Az tizemnek három hagyományos és egy intenzív dagasztógépe van. Annyi a különbség köztük, hogy míg a hagyományos 15 percig dagaszt, addig az intenzív 2 perc alatt elvégzi ugyanazt a munkát.” Óriási csészékben meghatározott érlelési idő után duzzad, hízik a kovász és a tészta. Közben biológiai és kémiai folyamatok játszódnak le benne. Valóságos élő* lény. „A tészta, érlelés alatt, valóban olyan, mint egy több száz millióból álló mikroba világ. Az ember nem is hinné, hogy egy gramm tésztában, mintegy 260—230 millió élesztőgomba születik 8 órás időtartam alatt. A tei- savas erjedés során széndioxid és hő keletkezik. Az erjedési folyamatokat nekünk kell szabályozni.” És, hogy hitelt adjon szavának Lajsz Ferenc brigádvezető, rögtön a , hőmérőt ellenőrzi. 91 A feladó“ A tészta végső során 60 perces érlelési idő után kerülhet a következő művelési fázisba. Ádám András 14 éve dolgozik a sütőiparban. Élesoengéjű lemezzel szaporán, határozottan és páratlan biztonsággal metszi ki a tészta gömböket, amelyeket a formázóba dob. 14 év kemény munkája látszik karjain, a monoton munka szívóssá edzette erejét. A kenyérgyár fennállása óta „feladó”. — Feladó, szakmai szó. Azt jelenti, hogy a kenyér végsó súlyát én adom meg. Tulajdonképpen akkor lenne szabályos a feladás, ha kézzel szakítanánk ki ezeket a több mint két kilós tésztatömböket. Sajnos ez a formázógép sem végez pontos munkát. Miért ezt a szakmát választotta? , — Talán azért, mert itt állandó keresési lehetőség volt. Nem mondom nehéz munka, de én mindig szerettem dolgozni. Míg kisül a kenyér Az egész üzemben megfeszített a menet. Különös, itt senki nem álldogál, senki nem tétovázik, vagy fecseg. Szinte már bántó a hallgatás. A gépek moraja betölti a termet. Nem látok mást, mint lüktető tempót, a fürge kezek játékát. — A kenyér szinte kötelez. Óvatosan kell vele bánni. Nálunk ritka a megégett kenyér. — Mindezt Tarczali János mondja. Egy hosszűnyelű falapáttal nyúl be a sütőtérbe. Csurog róla a verejték. A kemence mellett 40-en felüli a hőség. Benézek a sütőtérbe. Benne délibábként Vibrál a 260—280 fokos hőmérséklet. Egy pillanat alatt három kenyeret halász ki a kemencéből. Sül a kenyér. Hétköznapjainkban csak a polcokon heverő kenyeret látjuk és könnyedén kritizáljuk készítőit. Pedig míg ide kerül, annak hosszú fárasztó útja van. Buzgó Ferenc líízveszéiy Meggyulladt a szekrény as olajkályha mellett. Felrobbant a gázpalack. Kigyulladt a húsfüstölő. Lángra lobbant a tűzélcsztő nő haja, ruhája. Ilyen és ezekhez hasonló hírek láttak napvilágot tavaly október és március kozott az újságban — ez az időszak a fűtési szezon. Idén a vártnál hamarabb köszöntött be a hűvös idő — előbb lobbant fel a tűz a kályhákban. Ez a tűz tavaly télen huszonkilencszer kapott bútorokba, szőnyegbe, háztetőbe, és több, mint kétszázezer forintos kárt okozott. Meg3rénkben a legtöbb háznál cserép- vagy olajkályha szolgáltatja a meleget. Ezek a tüzelőberendezések azonban állandó veszélyforrást is jelentenek — szabálytalan, felelőtlen használatukkal. Benzinnel, petróleummal vagy olajjal kísérelik meg a tűzgyújtást a cserépkályhában — a folyadék robbanásszerűen ég el: kicsapnak a lángok, és néhány perc múlva a tűzoltók, a mentők szirénáznak a ház elé .. • Nem folyik az olaj a kályhába. A gazda szétdobja a berendezést, bütyköl, reparál, összerak, begyújt. Az adagoló nem jól működik, a kifolyó olaj lángra kap. A javítási költséget megtakarította az illető í Megéri? . . • Sorolhatjuk tovább a példákat. A gázpalack nyomáscsökkentőjénél elkopott a tömítőgyűrű. Fölöslegesnek tartják pótolni — a szivárgó gáz egyszer csak belobban. A tömítőgyűrű darabja tíz fillérbe kerül.. • Közeleg a tél, a disznóölések ideje. A perzselés jóval egyszerűbbnek tűnik a pb-gázpalack segítségével — természetesen nyomáscsökkentő nélkül. Néhány évvel ezelőtti eset: három halott és több súlyos sérült maradt a perzselés színhelyén — felrobbant a szabálytalanul használt gázpalack ... Deszkából tá- kolt füstölőbódékat állítanak fel a padláson (!), fáskamrában, fészerben. Az esetek nagy többsége a tűzoltók kivonulását és tetemes anyagi kárt eredményez — amit még a szabálytalanságot elkövető büntetése is tetéz. Régi igazság: más kárán tanul az okos. Az évről évre ismétlődő» kísértetiesen hasonló lefolyású tűzesetek azonban azt igazolják: jobban hiszünk a saját kárunknak. Számtalan felhívás elhangzott már: ne bízzuk gyerekre* beteg, idős emberre a tűzhely, kályha kezelését — hiába. Most már belügyminiszteri rendelet is tiltja, hogy „cselekvőképességében korlátozott egyénre” bízzanak tüzelőberendezést! Ez a tizennégy éven aluli gyerekekre mindenképpen vonatkozik! Hosszúra nyúlna, ha mindem jellemző tűzkeletkezési okot felsorolnánk — csak röviden említünk még néhányat. Az olajkályhák feltöltésénél sokszor túlfolyik az olaj. A gyűjtötálca felfogja — de ha azt nem tisztítják rendszeresen, az ott összegyűlt olaj meggyulladhat. A kályhától, tűzhelytől csak biztonságos távolságra szabad éghető anyagot tárolni — ez a bútorokra is vonatkozik. Az ajánlott távolság legalább egy méter, A hidegen tartott olaj 0 fok alatt besűrűsödik, használhatatlanná válik. Életveszélyes példa: a műanyag (!) kannát a kályha tetejére rakták, hogy as olaj kiengedjen ... Most, hogy ismét tűz ég a lakásokban — ha zárt térben is — nem lehet eleget hangsúlyozni: a tűz veszélyt, életveszélyt, mérhetetlen anyagi kárt okozhat. (tarnavőlgyf) Gyátt'ák Nyíregyházán Cipők a világpiacra A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet Síp utcai üzeme már nem felelt meg a vállalat termelési igényeinek. Az exportra készült nyíregyházi cipők egyre népszerűbbek lettek és a kereslet szükségessé tette, hogy a vállalat új, korszerű üzemet létesítsen. Több mint 11 millió forintos beruházással már az utolsó simításokat végzik a Csályi Ferenc utcában, az új telephelyen. Az új üzemben összesen 400 ember dolgozik. Ez évi tervük 200 ezer pár férfi cipő volt exportszállításra. Ennek nagy része már elkészült. A hátralévő 60 ezer pár cipőt az év utolsó negyedében készítik el. A vállalat legnagyobb megrendelője a Szovjetunió. Ez évben 25 ezer pár cipőt szállítottak szovjet megrendelésre. Csehszlovákia 20 ezer párat kapott. A nyíregyházi cipők igen kedveltek a nyugati országokban is. Angol cégek 10 ezer párat rendeltek ez évben. Svédországba ötezer pár férficipőt szállítanak. Érdekességként megemlítjük: Ausztráliából egy magáncég 400 pár cipőt rendelt. A cipőipari vállalat belső dolgozóin kívül 150 úgynevezett bedolgozót is foglalkoztat, akik az exportcipők kézi fejbevarrását készítik. A belkereskedelemnek ebben az évben 3000 pár cipőt szállítottak Budapestre, a Luxus áruházba. A nyíregyházi Kelet áruház is kapott néhány száz pár cipót A debreceni nagykereskedelmi vállalat az év első félévében 1300 pár cipőt vett át A cipőipari szövetkezet 1975 év első felében 160 ezer pár cipő elkészítését vette tervbe. Ez a mennyiség már gazdára is talált. Százezer párat a Szovjetunió vesz át A szövetkezet új telephelyének a végleges átadása ez év november 30-án lesz. F, P.
