Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-09 / 236. szám
8 «BLET-MAGYARORSZAG - NYÍREGYHÁZ! MELLfKLEt mt. d&m&w. Városi ártalmak Az élő környezet 1944. november 8. Megjelent a Magyar Nép, a felszabadul Szabolcs megye első újságja 1 Felszabadulás (1.) „...nagy dolog történik... A nyíregyházi munkásmozgalom két világháború közötti története még feltárásra vár, de annyit ettől függetlenül elmondhatunk, hogy a baloldal — az illegális körülmények között harcoló kommunisták és a legálisan működi, szociáldemokrata munkásság — .jelentős szerepet vállalt a háborúellenes mozgalmakban. A második világháború éveiben megélénkült a politikai munka, az építő- és faipari munkások, nyomdászok és a többiek készültek a fel- szabadulásra. A Kommunisták Magyarországi Pártja öt sejtet foglalt magába, de az SZDP is szervezte és befogadta a leghaladóbb erőket. „Rahó irányából” A Horthy-rendőrség nyíregyházi kapitánysága számos jelentésében szerepelt, hogy eljártak a baloldaliak ellen, hogy a háború idején gyakran volt a városban „kormánysértés, izgatás, ellenséges rádióállomások hallgatása és partizánszervezkedés. . .” Pintér András egyike volt azoknak a kommunistáknak, akik nagy szerepet vállaltak a politikai ellenállásban, s készültek arra, hogy a felszabadulás után új életet teremtsenek. Visszaemlékezéséből idézünk: „Nyíregyháza 1944. szeptember elseje. ;. .Napok óta ruhástói fekszem le, s ha meg- zörrén a kilincs, már készen állok, hogy a kerítésen át elmeneküljek. Aktatáskámban ing, törölköző, szappan, fogkefe, egy pár kisebb műszerészszerszám, amelyekkel ha úgy adódik, néhány pengőt kereshetek. Nem akarok messzire menni Nyíregyházától, csak a legvégső esetben, de a rendőrség, vagy a Gestapo kezére sem szeretnék jutni. Ezt még akkor elhatároztuk az elvtársakkal, amikor 1944-ben a megszállás első napjaiban letartóztattak bennünket és megszöktünk. Kint csend van, csak a Kárpátokból, Rahó irányából hallatszanak mély. tompa dörrenések. Nagyvárad felől a tüzérségi tűz szaporább. Nincs már messze a felszabadulás, csak addig ki kell tartani. Ez a kritikus időszak...” Röplap — címbetűkből Ebben az időben a szociáldemokrata párt vezetőségi ülésein már nem vezettek jegyzőkönyvet, hogy ne akadhassanak rá a fasiszták. Mint ez a tényekből kitűnik, a vita minden vezetőségi ülésen három fő feladat köré összpontosult. Az első, hogy megakadályozzák a további hadbavonulást, a második, hogy összefogják a munkásmozgalom erősen megnyirbált erőit. Végül, de nem utolsó sorban, hogy megállapítsák: melyek lesznek a felszabadulás utáni közvetlen feladatok. A kommunisták Nyíregyházán a megjelenő jobboldali újságok címbetűiből — amelyek éppen megsemmisítő német ellentámadásokról szólnak — ragasztottak össze felhívásokat. amelyek arra szólítják fel az embereket: „Ne vonuljatok be! A szovjet csapatok napokon belül itt lesznek. Vesszenek a németek ! A kommunista párt...” Tizenegy röpiratot ragasztanak ki a város utcáira. Hallgatják a moszkvai rádió híreit. Szeptember elején Nyíregyházát szőnyegbombával árasztják el a szövetségesek repülőgépei. Október 15-én Horthy fegyverszüneti proklamációja után Nyíregyházán még nagyobb volt a zűrzavar. Kitör a pánik a horthysta közigazgatás tisztviselői között, a város közigazgatás nélkül maradt. A munkások váriák a felszabadulást. Pintér Andrást Kisvárdán bújtatta egy kórházi főorvos, Pa- iicz Mihályt Nyíregyházán ugyancsak a kórházban egy or"os. Letartóztatták Fazekas Jánost, Jeles Lászlót, Czinkovszki Mártont és Kapás Józsefet. Valamennyien benne voltak a németeknek átadott és veszedelmes kommunistáknak tartottak névsorában. Szálasi nyilasai vették át a hatalmat. De már nem sokáig, mert a szovjet csapatok e.őrenyoi.iulása meggyorsult Néhány nappal később a Wehrmacht csomagol, robbantják a vasUti síneket és szerelvényeket, hajtják a lak-jjtság állatait, visznek mindent, ami megfogható. Nyíregyházán a villanytelep munkásai mentik a menthetőt, a magyar katonák nem robbantják fel a parancs ellenére sem az ügyes objektumokat, de így is óriási a kár. Október 21-én Nyíregyházán egész délelőtt lágy csend volt, a villany kialudt az egész vámosban. Érezni lehetett, hogy valami nagy doof történik. Dél tájban nagy agyútűz és hurrá xiáltás hangzott fel. Debrecen felől megérkeztek Nyíregyházára a felszabadító szovjet csapatok első egységei. A németek néhány napra még visszaszorították a szovjet előőrsöket. Pontosan öt napra. Október 31. Malinovszkij marsall a II. ukrán front parancsnoka és katonái végérvényesen elfoglalták Nyíregyházát. A várost PH jer> tábornok gépesített lovashadosztálya foglalta eh Malinovszkij marsall november elsején már Nyíregyházán találkozott a munkásmozgalom itt-tartózkodó vezetőivel, akik úgy üdvözölték őt, mint a város felszabadítóját. Fazekas János, az 1919-es Szabolcs megyei direktórium tagja, a baloldali mozgalom egyik vezető személyisége így emlékezett: „Megkérdezte, hogy mi kik vagyunk? Megmondtuk, hogy munkások vagyunk. Azt mondta, hogy vegyük át a város vezetését. Nyíregyháza teljes tiszti kara elmenekült. A munkások és az akkor alakult városi tanács engem javasolt a város polgármesteréftlfkrM, amikor átvettem a város vezetését, az elmenekült tisztviselők helyére egyszerű munkásokat állítottam a hivatali ügyek* osztályainak vezetésére. ..” Néma város A várost a németek teljesen kifosztották, és amit nem tudtak elvinni, azt vagy felgyújtották vagy felrobbantották. így semmisült meg az állomás mellett lévő több ezer vagonos terményraktárunk is. Villanytelepünk, malmunk felrobbantva, repülőterünk megsemmisítve. Több helyen leégtek a házak, a németek azalatt az öt nap alatt, amíg visszafoglalták a várost, szörnyű pusztítást végeztek. A lakosság egy részét menekülésre kényszerítették. A lakosságnál lábon álló jószágokat elhajtották. „Amikor átvettem Nyíregyháza vezetését, néma város volt. Az emberek legtöbbje még a föld alatti bunkerokban volt. Vasúti hálózatunk felrobbantva, megsemmisítve. .. A város szovjet katonai parancsnoka és a politikai megbízott — egy alezredes és egy százados — nagyon sokat segítettek bármiben, "miben tudtak...” Nagy szükség volt erre, hiszen az ittmaradt nyíregyháziak éheztek és a fertőző betegségek- jelentkeztek. A városban élők tanácstalanul álltak. Legtöbbnek nem volt reménye arra, hogy ebben a városban még lesz élet. A szovjet parancsnokság kiadta a tanácsnak a rendelkezést: szólaltassák meg a templomokban a harangokat. Murczkó Károly nyomdász 1944. október 31- én a felszabadulás napján szedte az Ideiglenes Városi Tanács kiáltványát Nyíregyháza népéhez. A plakáton a többi között az volt, hogy meg kell szervezni a városi rendőrséget, rendbe kell hozni az utcákat, tereket, köz- és magánépületeket, s hogy a kereskedők és iparosok három napon belül álljanak munkába. Már ezen a napon közlik, hogy a szovjet városparancsnok biztosítja minden városlakó személy- és vagyonbiztonságát és akit bármilyen sérelem érne, forduljon a szovjet rend- fenntartó járőrökhöz, vagy az újonnan szervezendő magyar rendfenntartó közegekhez. A piakát már ekkor hírül adja, hogy „a későbbiekben megindítandó újság és dobszó útján fogjuk városunk népét tájékoztatni.. Megindult az élet Az újság az életet jelentette. Az első demokratikus lap, a Magyar Nép 1944. november 8-án jelent meg. Farkas Pál, aki a lapot megindította, így emlékezik: „A szovjet városparancsnok hívatott, hogy mint újságíró indítsam meg a város demokratikus lapját. A nyomdák romokban hevertek a porból szedtük össze a betűket. Villany nem volt, kézzel hajtottuk a gépeket. Színes újságpapírra nyomtuk az újságot. Két oldalon készült az első szabad demokratikus sajtó Nyíregyházán. Felszabadultunk, megindult az élet. Kopka Jones I IZÉNKÉT ÉVE HATVANNÉGYSZER, * ma, 1974-ben nyolcvanhatezer ember lakja Szabolcs-Szatmár megye székhelyét Ennyi idő alatt huszonhétezer fővel nőtt a lakosság létszáma. Ez az óriási növekedés azt jelenti, hogy Nyíregyháza lakóinak száma 1980-ra elérheti a százezret. A városi, főleg a nagyvárosi körülmények a tagadhatatlan pozitív hatások mellett igen sok hátránnyal is járnak, ezeket a városlakóknak el kell viselniük. A városlakó ember a különböző urbanizációs kártételektől, mint: a levegő-, víz-, talajszennyezés, zajártalom, hu) ladék, stb. — csalt a biotikus jellegű életigények kielégítésével — óvható meg. Ez a biotikus környezet elsősorban az élő környezet biztosításával oldható meg. Ezek a városi zöldterületek: parkok, pihenőhelyek, sétányok, kirándulóhelyek. A fák. cserjék, virágok nem- csupán a városkép szépítésének elemei, hanem a korszerű város nélkülözhetetlen részei. Ezek átgondolt, terv szerinti telepítése, nevelése, megóvása a városlakó ember számára életbevágó funkciót töltenek be. Nyíregyházát észak—északnyugat felől a közel hétszáz holdas sóstói nagyerdő határolja. amely a nyíregyháziak kedvelt kiránduló-, pihenőr és üdülőhelye. Ezenkívül 458 ezer négyzetméter intenzív zöldterülettel és 58 ezer külterjes zöldfelülettel találkozunk Szabolcs fővárosában. A városi zöldterületek kedvező hatást fejtenek ki a levegő por-, baktérium- és pára- tartalmára, a levegő kémiai összetételére, mozgására, hőmérsékletére, továbbá a zaj, a rázkódások, a rezgések terjedésére. Például egy kifejlett tölgyfa (bükkfa) — a számítások alapján — élete során 40 millió köbméter levegőt tisztit meg. Ahhoz, hogy egy ötvenéves fa (tölgy, bükk, hárs, stb.) klímaszabályozó hatását elérjük, 2700 facsemetét kellene elültetni, illetve felnevelni! SIAZÄNKBAN AZ EGY LAKOSRA JU»X TO parkterület valamivel több mint 7 négyzetméter. Nyíregyházán ez kereken 6 négyzetméter. Ha beszámítjuk a nyíregyháza— sóstói nagyerdőt is, akkor Nyíregyháza minden lakosára négyezer-hatszáznyolcvan négyzetméter zöldterület jut, ami országosan mesz- sze az első helyre teszi ezt a várost. Mit ér azonban a legnagyobb áldozatvállalás a parkok fenntartására és bővítésére, ha a benne járók, a használók nem vigyáznak rá? Jó lenne, ha jobban nevelnénk a természet szeretetére, ápolására és a közösségi értékek megőrzésére — az óvodától a főiskoláig, a szülői háztól a munkahelyig — életünk minden - területén. A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága kérte a megyei tanács végrehajtó bizottságát, hogy a város belterületét levegőtisztaság-védelem szempontjából védett, Nyíregyháza—Sóstógyógyfürdőt pedig a kiemelten védett kategóriába sorolja. Ennek nyomán az illetékesek Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár megye területén mérési programot állítottak össze. Kitűnt, hogy a meglévő gondok ellenére a nyíregyházi ipartelepítés nagymértékben figyelembe vette a levegőszennyezést, mert a szél 66,4 százalékát az északi és az északkeleti szelek teszik ki. Az ipartelepítés helyesen a déli ipartelepen történt, így a szennyezett levegő kétharmad részét az uralkodó szél elviszi a város felől. Nyíregyháza belterületén összesen 20 450 lakás található. Ebből bérlakás 4733, szövetkezeti 1662, OTP társasház 3000, IKV-keze- lésben lévő kislakás 1500, egyéb lakások (magán) száma 9475. A szemétszállításba bekapcsolt lakások száma 17 255, az összes lakások 85 százaléka. Táv- és központi fűtés van 3925 lakásban és ötven intézménynél. A gázfűtésbe bekapcsolt lakások száma 1675. Hagyományos fűtéssel (fa, szén, koksz) biztosítják a meleget 14 850 lakásban. Ez a közel tizenötezer lakás nagymértékben szennyezi a levegőt. A szén elégetésekor szénmonoxid, kéndioxid és egyéb mérgező gázok keletkeznek. Mindinkább rá kell térni az új tüzelőanyagok, a fűtőolaj, a földgáz és a villamos energia használatára. Ezek közül a legtisztább, nem szennyező fűtőanyag a villamos energia, de ugyanakkor a legdrágább is. A fűtőolaj és a földgáz elégetése is kisebb széndioxid-szén?- nyeződéssel jár. A Z URBANIZÁCIÓVAL, ÉLETSZÍNVONALUNK növekedésével, a fogyasztási hagyományok alakulásával és meg sok minden mással környezetünk egyre inkább ;zennyeződik. Nyíregyházán is egyre nagyobb gondot jelent nemcsak a szemét (hulladék) elszállítása. hanem annak tárolása, illetve megsemmisítése is. A borbányai ököritó területén, ahová a nyíregyházi szemetet tárolják, kívánatos lenne sürgősen egy hulladékszárítót üzembe helyezni. Ez a szárítóberendezés a környezet szennyezése nélkül működik. A hulladékot szag- és füstmentesen dolgozza fel, mivel tökéletesen zárt konstrukciója van. Napi teljesítménye 40 tonna. Nyíregyházán naponta 80 tonna szemét (hulladék) gyűlik ösz- sze, ennek a szemétnek az elégetéséhez két berendezés működtetésére volna szükség. A visszamaradó hamuanyag szervetlen tápanyagokban gazdag, így az felhasználható lenne a talajok tápanyag-visszapótlására is. Nyíregyháza vízfogyasztása naponta 16—'• 18 ezer köbméter (160—180 ezer hektoliter) víz, ebből ivóvíz 4—6000 köbméter, ipari víz 10—12 ezer köbméter. A szennyezett víz mennyisége naponta 11—13 köbmétert (110—■ 130 hektolitert)' tesz ki, amelynek csaknem 89 százalékát tudják naponta részben mechanikai, részben biológiai úton tisztítani. A vízfogyasztás tovább fog emelkedni és annak tisztítása is mind nagyobb terheket ró az illetékesekre. Nyíregyházán a személygépkocsik száma 4500, a tehergépkocsiké pedig 1100. Ezek is szennyezik a város levegőjét. S naponta 15—20 ezer gépkocsi halad át városunkon! Egy-egy gépkocsi évi üzemeltetése mellett évente ezer tonna mérgező gázt bocsát ki, s ha csak a város gépkocsijait számítjuk, ez akkor is 56 ezer tonnát jelent. Szerencse, hogy fák, cserjék, virágok — egyszóval növények — élnek közelünkben, amelyek a szennyező anyagok jórészét megkötik, különben Nyíregyháza min-» den lakosára évi 0,65 tonna (6,5 mázsa) szeny*» nyezőanyag jutna. i SÓSTÓI ÜTŐN EGYKE INKÁBB pusad * tulnak a hársfák. Ennek oka a klórmérgezésben keresendő. Ugyanis télen a jéggel és hóval borított úttestre szennyezett konyhasót szórnak, hogy a jég és a hó elolvadjon. A nátrium anyagcserezavarokat okoz. a klór pedig mérgező hatású. Először az úttesthez közelebb eső fák ágai pusztulnak el, majd az egész fa. Mar eddig is szóltam a légszennyeződés» ről, mint egyik legfontosabb urbanizációs ártalomról. Részben érintettem a városi élet másik komoly kísérőjét, a bajt is. Zajosak a gépjárművek, a vonatok, de zajosak a gépek, ahol dolgozunk (üzemi zaj), s zajos lakásunk, környezetünk, amiben élünk. Szóltam a környezet szennyeződéséről (fővárosi színvonalon állunk a szeméttermelésben), említettem a víz- szennyezés problémáját is. Még szólni kell egjr fontos urbanizációs ártalomról: a kevés mozgásról. Keveset mozgunk, mert tömegközlekedési eszközön (autóbuszon, vagy saját gépkocsin) utazunk munkahelyünkre. Helyben van az étkezde, a kultúrterem, a könyvtár, stb. Az ember minden esetben, minden helyzetben megtalálja a megoldást és védekezik a különböző ártalmak ellen. A nyíregyházi ember is kialakította és alakítja ma is a saját hobby- kertjeit. Napfény, jó levegő, egészség után vágyakozik a városi ember, s ezt a kiskertjében szándékozik megtalálni. A kiskertekben egy- csapásra elmúlik neurotikus szívpanaszunk^ álmatlanságunk, fáradtságunk, fejfájásunk, idegességünk. Úgy érezzük itt magunkat, mint? ha kicseréltek volna. [V YlREGYHÄZA NEM A TEGNAP, ha? *' nem a holnap városa. Olyan város, amely tíz évenként többet fejlődik, mint aa azt megelőző fél évszázad alatt. Nyíregyházái joggal nevezhetjük az építkezések, a fejlődés városának. De Nyíregyháza akkor lesz igazán szép, ha mi — akik benne lakunk — segítjük teljes, egészséges kibontakozását. Dr, Lengyel Adóm A gyönyörű sétány: a Sóstói üti hársfasos.
