Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

IO “ -VXSXfötAfcí üJfÉELHttJH» OW. ®fe KATI, MARGIT ÉS A TÖBBIEK „Munkáslányok — közülünk valók...” Csinos, szőke hajú lány. El sem hinné az ember, hogy Czap Kati milyen felelős beosz­tásban dolgozik a VSZM kisvárdai gyárában. Ö az egyik meós, mint ahogy itt mondják: végáru ellenőr. Egyenesen a keze alól kerül­nek a megrendelő vállalatokhoz a fékbetétek Ez nagy szakértelmet, felkészülést, „jó szemet", figyelmet igénylő munka. Ütközőpont is. Itt aztán nem szabad „jóságosnak” lenni. Ha va­lami selejt, azt vissza kell adni. A hírnév függ tőle — Most hárman vagyunk meósok. Napon­ta legalább háromezer darab fékbetétet nézek át A munkám attól is függ, hogyan dolgoz nak-teijesítenek a csiszolók „Itt mindenem megvan” Délelőtti műszak. Kapcsolóféktárcsákat el­lenőriz Elégedett. Kati 1971. május 6-án került Budapestre, a törzsgyárba. A munkát az akkumulátor­üzemben kezdte. Kilenc hónapig tanulta a szakmát. — Amikor visszakerültem Kisvárdára. itt te préselőmunkás voltam 72 január elsejéig. — Akkor mennyi volt a keresete? — Havonta megvolt a 2200—2400 forin­tom Most kevesebb. Ezerkilencszáz. — Miért? — Úgy gondolom azért, 'mert mint meós műszakban dolgozom. És erre a munkabe­ásra azért van szükségem, mert most já­.k gimnáziumba. Negyedikes vagyok, idén rettségizem. — Ha végez? — Még nem tudom. Minden esetre szeret­ik tovább tanulni. Ha lehet itt helyben, irr szívesen járnék el. — Itt hagyja utána a gyárat? — Jaj, nem, erre nem gondoltam. Persze -ól is sok minden függ. hogyan megyek férj- •z. Utána sincs szándékomban megválni az emtőL ügy érz^m, nekem itt minden .egvan. — Segíti a gyár a tanulásban? — Szerződésem nincs, azért tanulmányi szabadságot kapok. Jó volna, ha szerződést kötnének velem. így esetleg több kedvezményt kaphatnék. De erről nem beszéltek még velem. Kati KISZ-tag, vezetőségi tag, amióta gyá­ri munkás, ö a Munkácsy szocialista brigád helyettes vezetője. — Itt a gyárban segítik a tanulását? — Nem vagyok leszerződve én sem. Pedig az segítene- Keveset tudunk erről a lehetőség­ről. Szeretnék itt maradni a gyárban. Én so­kat jártam utána, míg sikerült ezt a szakmát kiválasztani, amit most tanulok, már-már fel­adtam a reményt, amire sikerült a pályavá­lasztás. Ha szerződést kötnének Margittal, ez enyhítené gondjait. Kaphatna útiköltség-térí­tést, szabadságtérítést, beiskolázási segélyt. — Sokba kerül az utazás Pestre — mond­ja Bartha Margit Margit is meós. ö rtiűszaki ellenőr, alig 21 évesen! Négyéves gyakorlata van már. Harminc munkás munkáját ellenőrzi. — Egy a baj nálam. Nem tanultam még meg bánni az emberekkel. Lehet, hogy azért, mert fiatal vagyok?! — Akad nézeteltérése? — Ajaj, ha leállítok egy-egy gépet. Zsör­tölődnek, nem tetszik. — Sokszor előfordul? — Sajnos, csaknem minden nap. mert eleg rosszak a gépek. Százvai Istvánná, egy munkásnő szól közbe: — Bizony előfordul, hogy az én gépem is áü. Most például a kapcsolóíárcsagep. — Én állítottam le — jegyzi meg Margit­ka. — Mert selejtet gyártott Ha áll a gép­— Haragudott-e érte? — Én nem. De van, aki igen. Igaz, ha áll a gép, termeléskiesést okoz. De a mi forintunk is kevesebb. Nemcsak a selejt miatt állnak gépek. Van olyan is, amikor nincs a gépben olaj. Éneikül pedig indulni sem lehet vele. Most is reggel 7-kor leálltunk, s 11 óráig szaladgáltunk olaj után, míg fel tudták tölte­ni. Ez is kiesés. Lehet ez* az időt pótolni? Nem! Ha a gépek állnak, erre az időre átlag­órabért kapnak a munkások. — Nem mindig a munkás tehet erről — így Százvainé. — Van, amikor igen — cáfol Margitka. -— Jobban oda kellene figyelni, amit végeznek. Le kellene idejében csiszolni a szerszámról a ráragadt anyagot Ha elmulasztják, kész a selejt ; — Normára „mennek”, s nem a minőség­re — szólal meg Czap Kati. — Sietnünk kell, mert van, amikor 5—6 gépet kell kezelni — válaszolja Százvainé. Ez is igaz. Havonta 2200—2400 forint a keresete. Egy gyermek édesanyja. Most férjével Kékeséről járnak be. ö is itt dolgozik a gyárban. — Most vettünk lakást Hamarosan be­költözünk, s megszűnik az ingázás. Férjem is csiszoló munkás. Együtt kezdtük másfél éve. — Akar-e tanulni? — Én már nem. „öreg" vagyok. Itt van­nak a fiatalok, Kati, Margit és a többiek, őket kell segíteni. Munkáslányok. Közülünk valók. „Felfedezik-e” őket? Farkas Kőimén Kitüntetés - öt fiúért S áros, kacskaringös utcákat JÁRUNK míg megtaláljuk Kántorjá- nosiban a házat. Fehér hajú, szikár aszony áll áz udvaron. Alig magasabb a mosó­gépnél. Fekete kendőjét erősen megkötötte, nehogy a haját elkapja a gép. Idős Haku- ssák Lászlónét József Attila versével kérjük meg: „Hagyja a dagadt ruhát másra...” Mente­getőzésként a válláig emeli barna és vizes ke­zeit. — Osak két éve van mosógépem. Hatvan­éves koromig kézzel mostam. Régen itthon főztük a szappant, még régebben nem is volt szappan, hamulúggal mostuk fehérre a kevés kis holminkat Akácfahamu volt a mosószer, még szerencsénk, hogy ebből nem voltunk szüleiben. Az egyik szobában a fal tele fényképekkel. Ebből is lehet következtetni, hogy nagy a család és nagy a rokonság. Kato­naképeket is látunk, az egyik éppen 20 éves. A másik szobában televízió, az idős házaspár­nak közel kell húzni a székeket, hogy lássa­nak valamit a műsorból. A konyhában néhány falvédő. Leülünk, és Eszti nénit arra kérjük, hogy beszéljen a gyerekeiről. — Négy lányom és hat fiam van. A fiúk közül öten voltak katonák. Imre a legidősebb, aki húsz évvel ezelőtt katonáskodott, most ő otthon fekszik betegen. László kábelépítő a postánál, Jóska itthon dolgozik a tsz-ben. Ne­gyediknek jött János, aki nem volt katona, mert egy veszedelmes ló csúnyán kárt tett a lábában. Pali szintén kábelépítő, a legkisebb Miklós, aki éppen most katona. — Az első gyerekeknél nagyon rossz volt a sorunk. Amikor hajnalodott, rántott krump­lilevest tettem a szilkébe, egy gyereket a há­tamra kötöttem, egyet az ölembe vettem és mentünk ki a mezőre. Tengeritörésnél betet­tük őket a csutkába és úgy dolgoztunk az urammal Sokat dolgoztunk a Mándi-féle ura­dalom földjein. Nehezen neveltem ezeket a gyerekeket. Nem pihentem én otthon három évig, de még három napig sem. Szülés után másnap felkeltem, mostam, vagy kovászt tet­tem. A maiak ezt nem bírnák csinálni. Nem is kívánom nekik. Vászoningben járt az uram, akárcsak a nagyobb fiúk. A legkisebbnek már jól megy sora. A katonáéknál egy építkezésen dolgozik és annyi pénzt kap, hogy még haza is ad belőle. — Városon járt-e már Eszti néni? N AGYON RÉGÉN. Pesten voltam egy­szer ócska ruhákért «Debrecenbe azért . „ . mentem, hogy cukorjegyet szerezzek a gyerekeknek. Most mehetnék, de már fáj a lábam és nem szeretem az utazgatást. A fiúk sokfelé jártak. Imre Győrben volt katona, ha jól emlékszem, Jóska Bajára rukkolt be. De van már látnivaló itt is. Meg aztán a tévé is sokmindent megmutat — A gyermeknevelés, a sok munka nem viselte meg az egészségét? •— Alig jártam én orvosnál. És még most % jól bírom a munkát Délután' megyek - krumplit szedni a kertbe. A szemem egy ki­csit gyenge, iratai kellene egy pápaszemet, de se időm, se kedvem nincs orvoshoz menni, A lábam fájdogál néha. de itthon az nem ve­szélyes. Nem bántam meg, hogy ennyi gyer­meket neveltem, sót, még büszke is va­gyok tá, ^ . ’ Idős Halcucsák László né. A SDK MUNKA, a sok áldozatvállalás nem megtörte, hanem megedzette. Munka nélkül, mozgás nélkül már al sem tudja képzelni az életét Nyugtalan, ha rossz az idő, ég nem megy a munka. A kert­ben a férjével dohányt termeltek. Nem sok az oer-isz, elfér az alacsony pajtában. De sokat kell görnyedni addig, amíg a dohányból pénz iesz. A gyerekeitől alig kér segítséget inkább ő segít amiben csak tud. Az aggódása, a gond­viselése a régi. A „gyerekek” érdekeit most is előtérbe helyezi a saját érdekeivel. Velük örül, velük bánkódik. Miklóst nemrég dicsér­ték meg az egység előtt, s milyen jól esett ezt hallani! A fiú alacsony termetű, de erős és szívós, jól bírja a munkát és a katonai szol­gálatot. Ha leszerel, hazajön a tsz-be fogatod­nak. A szorgalmat a munka szerétetét az anyjától örökölte. Az idősebb fiúk is feaza- haza néznek: „Hogy van édesanyám?” József éppen látogatásunk előtt lépett ki a kapun. A lányok és a menyek is eljönnek néha. Itt vau mit tanulni, van mit tapasztalni. A búcsúzás után a kiskapu bezárul. A diótól barna kéz elfordítja a kart és a mosó­gép ismét megindul, s forog a rengeteg ruhá­val. A hirtelen zajra a galambok felröppen­nek a háztetőről. Csak egy fehér tollú marad a cserépen, sürög-forog, mintha segíteni akarna a teregetésben. * A fegyveres erők ropja alkalmából íd, Hakucsák Lászlónét a Haza szolgálatáért ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki. Mert öt katonát adott a hazának. Ilyen magas ki­tüntetést a fegyveres testületek tagjai csak kemény harc, vagy kemény munka utón kaf>- hatnak. Az idős asszony hatvankét éve ser* volt más, mint harc és munka. Nöbräcfi tője® Közős fénvkép — Van-e felajánlásuk a kongresszusi munkaverseny ben ? — Igen. Főleg a selejt százalékának a csökkentése. — Gond ez? — Mikor hogyan termelnek, attól függ. Minden esetre sok múlik a munkásokon, de a meón is. Én nem engedhetem át a rossz ter­méket. Akkor tninek a verseny, a felajánlás. Nem igaz?! De nem ,csak a munkában van felajánlásunk. Van itt Kisvárdán öregek ott­hona. Rendszeresen látogatja brigádunk a kis öregeket. Hol ezt, hol azt viszünk nekik. Aján­dékot, virágot, s&kkf elszerelést ■ ValameljAk nao közös fénykép készült velük. Ez is egy program. Havonta egy alkalommal velük töl­tünk néhány órácskát. És olyan jól esik az öregeknek­Kis barna lány. <3 is brigádtag. Most az értékelésben elsők lettünk — mondja Bartha Margit. Margitkának több szakmája is van. — Eredetileg esztergályosnak tanultam. Utána érettségiztem levelezőn, munka mellett, luost pedig a gépészeti és automatizálási tech­nika mot végzem Pesten. Munka mellett s ezt is levelezőként. A VSZM dolgozója, s a Vulkánból segítik. — Igazán sokat köszönhetek a Vulkán mérnökeinek, akik segítenek. Megemlíthetem a nevüket? Gál Antal, Plesu István és Sipos László. „Van időm hozzá..“ — Ha végez, mi a terve? mm Nem is tudom. Szeretnék még tovább tanulni' Szeretem a gépeket Is, az esztergályos szakmái is. Gondoltam én több mindenre. Va­lójában mérnökin szeretnék végezni. ügy (gondolom van időm hozzá, hiszen most vá­sárok 21 éves­ASSZONYBRIGÁD ÓPÁLYIBAN Ott vannak mindenütt-almásban van most igaz! élet. Mlft­denki almát szed, aki más munkákban nélkülözhető. Ezért az sem volt meglepő, hogy a? Qpálvi Kossuth TermelőszöyytK"'"‘fc fólia­kertészeti dolgozói válj a Kállai Éva hrigád- tagjaival az almásban találkoztunk. Szocialis­ta címért versenyez a brigád és a párt XI. kongresszusának tiszteletére olyanok a fel­ajánlásai, amelyek szerényen is példásnak ne­vezhetők. A felajánlások teljesítése, a brigád élete, munkája méginkább. Előbb azonban szükséges tudni, hogy a brigád tagjai egy kivételével vnlamen.nyian asszonyok. Az az egy férfi a termelőszövet- kezetfőkertésze, Paop Zsigmond. egyben ó _a_ brigád vezetője is. _ —X—Brigiül krftpkAsa Orosz Mihf.Utné, ő yia a naplót. Pontosan, precízen, napra ké­szen. Abból minden lényegest meg lehet tud­ni a brigád életéről és munkájáról. Pontosan leírva, számozott bekezdésekben olvasható valamennyi —vállalás, Első tétele, hogy a 16 tagú brigád fóliasátrak alatt, összesen tízezer négyzetméter területen termelte, az idén a korai zöldségféléket. Első­sorban uborkát, paprikát, paradicsomot, de retket és salátát is. Tervezett árbevételük 800 ezer forint volt, de vállalták, hogy a bevételi tervet túlteljesítik és 30 ezer forintot megta­karítanak úgy, hogy gondosan kezelik a lá­dákat s más csomagoló eszközöket. Ezt a vállalást máris lehet értékelni. A bevétel egymillió forint, 25 százalék terven felül. És a megtakarítás is több 30 ezer fo-, rintnáL Maradinak még a muakánáL A toriigád «rinden tagja 10 őrá társadalmi munkát vál­lalt. Már ezt is túlteljesítették, de az esztendő végéig meg is duplázzák, mert épül az iskola napközije és annak patronálását elvállalták. Többek közt azt is, hogy az építkezés befeje­zése után a teljes nagytakarítást elvégzik a napköziben. Az bizony elég sok és nehéz munka lesz, A tanulás, öt olyan tagja van a brigád­nak, akinek nem volt befejezett általános is­kolai végzettsége. A tanulásra vonatkozó kongresszusi vállalás úgy hangzik, hogy mind az öt brigádtag befejezi az általános iskolai tanulást, s azután azonnal valamennyien ker­tészeti szakmunkásképző tanfolyamra men­nek, együtt egységesen, mert a fóliasátor alatti kertészeti termelés tudást, speciális hoz­záértést követel. Három éven át tanulják majd együtt ezt a szép szakmát. Közben azonban eljárnak ismeretterjesztő előadásokra is és részt vesznek a politikai oktatásban, amelyet a pártvezetőség szervez. A termelés és a társadalmi mufca, a tanu­lás — mind fontos dolgok. De az ópályi Kállai Éva brigád tagjai sok mást is csinálnak és a tények szerint jól. Szintén egyik vállalási té­telük, hogy a termelőszövetkezeten belül első­sorban a bizottságokban — ki-ki választott tisztségében — és a községben is aktívan részt vesznek a társadalmi és salüikai-ievékenji»- ^áfiben. A brigád egyik tagja, Gellér Vincéné, például a termelőszövetkezeti döntőbizottság elnöke. Rácz Istvánné, Kedves Gyuláné, Csi- csák Józsemé és Orosz Mihályné a nőbizott­ság tagjaL A brigád tagjai közűi Varga ss Ide! augusztus 26-1 ünnepségen megkapta ® Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat. (Már négy olyaej tagja, van a brigádnak aki megkapta ezt & megtisztelő kitüntetést.) Orosz Mihályné vi­szont érdekes és értékes jelenségre figyelt íeL így mondta el: — Régebben még két-három évvel ess* lőtt is, ha valaki a tsz-ben kitüntetést, vagy jutalmat kapott, a többiek gratuláció, eíism©» rés helyett irigykedve néztek rá. Most. Most megünnepeltük Vargáné kitüntetését Sőt, ma már a kollektíva tesz javaslatot, ki kapjon kitüntetést vagy jutalmat Úgy érez­zük, ez is eredmény, nemcsak a terv túltelje­sítése, nemcsak a forinttal mérhető termeiéi érték. Az ópályi Kossuth Termelőszövetkezetbe» a tehenészek kpzdr.ék a szocialista brigádmoz- galmat. Most is kiváló szocialista brigád dol­gozik a tehenészetben, de sokáig csak egyedül volt. Afo idén viszont ebben a viszonylag ki« termelőszövetkezetben négy brigád versenyez a szocialista címért. Mind jól dolgozik de s fóliükertészeti asszonyok brigádja külön is di­cséretet érdemel. Ez a brigád, ha kell, ott vsa mindenütt. Aratás előtt, például, gyűlést tar­tottak és úgy határoztak, hogy ha szükséges, részt vesznek a betakarításban is, kézi erővel, mint régen. Szerencsére, erre nem került sor, mert sikerült időben és gépekkel betakarítani a termést De most ott vannak az almaszedésben, mert jelenleg ez a legfontosabb. Az almát gondosan szedik, s ott a fa alatt azonnal cso­magolják, ládákba rakják, exportra készen — azt csak szállítani kell. S ha befejeződik aa almaszüret — segítenek, ha kell a cukorrépa betakarításában. Igaz, hogy a fóliakerlészet- ben most nincs szezon. De ha befejeződik as őszi betakarítás — mennek vissza a fóliasát­rakba s előkészítik a téli és kora tavaszi zöld­ségtermesztést Szendrei lássál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents