Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-06 / 234. szám
TF74. október 8. R’WrW< W 4 fcy 4 Városfejlesztés és Tárospolitika Irta: dr. Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára M átészalka évszázadok óta a szatmári terület kiemelkedő települése. A várost jelenleg is hat irányból vasút ég öt irányból közút köti össze a több, mint 100 ezer lakosú vonzáskörzettel, a megye és az erezág területeivel. Mátészalka 1969. augusztus 1-től kapta meg a városi címet. Legfontosabb feladatunk, hogy a városi státusz alapján Mátészalkát várossá fejlesszük. Ez iparfejlesztést, lakásépítést é§ közművesítést, a kereskedelem és a szolgáltatás hálózatának fejlesztését és ezzel egyidőben a közoktatás, közművelődés korszerűsítését, városi tudat kialakítását jelenti. A párt megyei végrehajtó bizottsága ez év április 2-án értékelte Mátészalka városfejlesztése és a várospolitika alakítása terén végzett politikai irányító és szervező tevékenységünket, Ezáltal nemcsak az anyagi fedezetek biztosítósához, hanem eddigi fejlődésünk reális értékeléséhez, a következő időszak fejlesztési irányának és ütemének meghatározásához ie segítséget kaptunk, melyet már eddig is hasznosítottunk. A város fejlesztésében meghatározó szerepe van az iparosításnak; új üzemek létrehozásának és a régiek bővítésének. Az új ipari üzemek fogadásához kedvező feltételt teremtett a 72 hektár területű, 139 millió forint költséggel teljesen közművesített ipari park létrehozása. Az ipari parkban és ezzel összefüggő területen épült és működik a Budapesti Ipari ég Szerelvény Gépgyár helyi gyáregysége, a Magyar Optikai Művek szemüveglencse és vízóra üzeme, az ÉRDÉRT Vállalat fafeldolgozó üzeme, a Szatmár Bútorgyár, mely a próbaüzemelést már megkezdte. Jelentősebb üzemünk közé tartozik: a MEZŐGÉP, a sütőipari vállalat, az építő és szerelő ktsz ég a tejüzem is. A következő években folytatódik az iparosítás. 1975 tavaszán kezdődik meg a Buda.- pesti Finomkötöttáru Gyár konfekcióüzemének építése 175 milliós beruházással, itt 1100—1200 női munkaerőt fognak foglalkoztatni, mely jelentős mértékben csökkenti e térség női munkaerő-foglalkoztatási gondunkat. E ddigi tervek szerint 1976-os kezdéssel épül 352 millió forintos költséggel az Épületasztalosipari Vállalat üzemegysége. A megyei húsipari vállalat, a Mátészalkai Állami Tangazdaság, tíz ÁFÉSZ, négy termelőszövetkezet és a fehérgyarmati sertéskombinát társulásában 52 millió forintos kéltséggel kezdődött meg egy húsfeldolgozó kombinát építése, ahol 25 ezer darab sertést és 2152 darab szarvasmarhát fognak feldolgozni. Ez jelentős mértékben segíti a húsellátás javítását. A tejüzem kitelepítésével új tejporgyár, a gabonafelvásárló és feldolgozó üzem kitelepítése révén új, korszerű üzem létesül. Az iparfejlesztég eredményeként a városban és vonzáskörzetében javult a foglalkoztatottság. Jelenleg a városban 10 398 ember dolgozik, közülük 6062 a városban lakik, 4336 fő —- a foglalkoztatottak 41,7 százaléka — vidékről jár be. Egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladat az ipari üzemek kapacitása kihasználásénak növelése. A már, milliárd forintot is meghaladó ipari beruházás egy műszakban való hasznosítása nem gazdaságos. Ehhez viszont a személyszállítást kell megjavítani, hogy a második, illetve harmadik műszak munkásai be- és haza tudjanak utazni. Mind az üzemek, mind az AKÖV a buszpark hiányára hivatkozik. Meg kell oldanunk ezt a problémát, hiszen egy műszak beállításával termált többletjövedelemből többszörösen biztosítani lehet a szükséges buszok árát. Az iparfejlesztéssel egyidőben jelentős feladat a növekvő munkáslétszám lakásproblémájának megoldása. A IV. ötéves tervben 1816 lakás építését terveztük, melyet időarányosan teljesítettünk. Az első három évben a tervezett 833 lakás helyet 1039 épült fel. Reméljük, hogy a lakásépítési tervünket teljesíteni fogjuk, mellyel 1970. január 1-éhez viszonyítva 41 százalékkal növekszik a lakás- állomány. A felépült lakások többségét a vállalattal jött szakemberek ég munkások kapták. A következő ötéves tervben is szeretnénk ezt az építési ütemet biztosítani. Jelentős eredménynek tekintjük, hogy a 56 kilométer hosszú kiépített vízvezetékkel a város minden utcáját ellátuk ivóvízzel. Nagyobb beruházással jár ezért hosszabb időt vesz igénybe a szenny vízcsatorna-hálózat és a központi fűtés kiépítése. Eddig 14 kilométer szennyvízcsatorna-hálózatot építettünk és 810 lakást ellátó fűtőkapacitást biztosítottunk. A munkások számának növekedésével növekedett a párt, tanács és tömegszervezetek testületéiben a fizikai dolgozók aránya. Jelenleg n városi pártbizottság 19,5 százalék, a váró1 anácsban 26, a Hazafias Népfront város1 biz' igában 31,6. a KISZ városi bizottságé bar edig 28,6 százalékos a munkások aránya. Életkörülményeink anyagi alapját a termelés növelésével biztosíthatjuk. Elmondhatjuk, hogy ipar; munkásaink döntő többsége becsülettel helytállt, példamutatóan dolgozott: 1970-hez viszonyítva 49 százalékkal növekedett a termelési érték, meghaladta az 1,5 milliárd forintot. P ártunk XI. kongresszusa ég felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére minden üzemben termelési felajánlásokat tettek, szocialista versenymozgalom indult. Ipari üzemeink az első félévi termelési tervüket 52,5 százalékra teljesítették. A mun- káskollektívákhoz felzárkóznak az állami tangazdaság és a helyi termelőszövetkezet dolgozói is. A városban fejlett a szocialistabri- gád-mozgalom. összesen 336 szocialista brigádban 3911 aktív munkás dolgozik. Az üzemekben folyó munka eredményességének legfőbb kifejezője, hogy minden évben 5—6 élüzemet, kiváló vállalatot avatunk. Az üzemek dolgozói a városfejlesztésből is eredményesen kiveszik részüket. A szocialista brigádok sokat segítenek az iskolák, óvodák és parkok berendezéseinek és felszereléseinek készítésében. A város lakossága magáévá tette „Szépítsük, virágosítsuk városunkat”, a „8 órát Mátészalkáért” indított mozgalmat. A város lakossága 1972-ben 5,3, 1973-ban 3,8 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Ez évben városi és járási összefogásból é8 társadalmi munkában megkezdtük égy fedett lőpálya építését és a sportpálya korszerűsítését. Az iskolák kultúrműsorral, ünnepségek rendezésével, TIT-előadások tartásával, a dolgozók részére általános és középiskolai osztályok szervezésével viszonozzák az üzemi munkáskollektívák segítségét, végeznek társadalmi munkát. E gy iparosodó város számára igen fontos a szakmunkásutánpótlás; a szakmunkásképző intézetben 1100 fiatal tanul, válik szakmunkássá. Folyamatos a felnőtt szakmunkásképzés Is. Jelenleg az ipari üzemek dolgozóinak 38—40 százaléka szakmunkás. A középkádereket, technikusokat a most épülő gépipari szakközépiskolában é® levelező tanfolyamokon keresztül biztosítjuk. Növekedett az általános és középiskolába járó dolgozók száma. Az elmúlt tanévben 150 fő tanult az általános és 400 fő pedig a középiskolákban. A közoktatás és a közművelődési határozat végrehajtásának szervezése eredményeként „túljelentkezés” van a középiskolákban, ezért több évre szóló beiskolázási tervet kell készíteni. Az elmúlt tanévben a továbbtanulóknak az általános iskolában 84.4 százaléka, a középiskolákban 69,1 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ez az 1970—71-es tanévhez viszonyítva 12,7 százalék, illetve 29,6 százalékos javulást jelent. Jól szolgálja a munkások művelődését a városi-járási művelődési ház és könyvtár tevékenysége. Tanfolyamok, rendezvények biztosítják a művelődést, a szórakozást. Javulóban van az üzemi klubélet, a művelődési ház és az üzemek kapcsolata. Azonban még sok a formális vonás a szocialista brigádok kulturális vállalásai több helyen túl általánosak, még mindig nem elég munkás vesz részt a kulturális rendezvényeken, kevesen olvasnak rendszeresen könyveket. A most folyó üzemi szintű közművelődési tanácskozásoknak, a problémák őszinte feltárásán és megállapításán túl meg kell határozni a szükséges feladatokat. A várospolitika alakítása szempontjából nagy jelentősége van a város lakosságával való rendszeres és folyamatos kapcsolattartásnak E kapcsolatnak őszintének és kölcsönösnek kel] lenni. A városi pártbizottság és a város1 tanács részéről szabad pártnapokon, tanácstag: beszámolókon, népfrontfórumokon, termelés1 tanácskozásokon találkozunk a munkásokkal a város lakosságával, mondunk véleményt kérünk javaslatot Legutóbb 16 helven tartottunk szabad pártnanot. ahol 1147 fő vett részt és 49 kérdést tettek fel, illetve mondtak közérdekű javaslatot. Hasonló aktivitás volt a tanácstagi beszámolókon, ahol 1243 fő vett részt és 42 közérdekű javaslat hangzott el. A javaslatok többségében helye® és reális — a váró« fejlesztését szolgáló — feladatainkkal egybeestek. Ez azt mutatja, hogy a lakosság és a város vezetése között rendszeres a kapcsolat. A váró® fontos szerepet tölt be a vonzás- körzetben élő lakosság különböző igényeinek kielégítésében: a város biztosít munkalehetőséget, áruellátást, több irányú szolgáltatást egészségügyi ellátást és több vonatkozásban a térség művelődési központja is. A fentiek érdekében — az MSZMP Politikai Bizottsága határozata alapján — együttműködési tervet készítettünk a járási pártbizottsággal. Közös tervünk kiterjed az áruellátás javítására, az ipari üzemek részére munkaerő biztosítására, a bejáró dolgozók közlekedési problémáinak megoldása, járási és városi érdeket képviselő sport- és kulturális intézmények hálózatának fejlesztésére. Tevékenységünk középpontjában a formáktól függetlenül az emberek, a munkások t dolgozók ügyeinek intézése, érdekükkel való . azonosulásnak kell szerepelnie. Ez politikánk j lényege is, mert a váró® lakossága nemcsak [ használói és építői a városnak, hanem gazdái is. Katona Trencsényi Csonka Madarász Szabó Oláh Béla Sándor József Miklós Ferenc Sándor Eredményes évek « két kongresszus kozott Kerekasztal beszélgetés MEZOGEP-dolgozókkal Tíz gyáregység, 3350 dolgozó tartozik a MEZŐGÉP Vállalathoz. Szabolcs-Szatmár egyik legnagyobb és legjelentősebb munkásbázisában három csúcsvezetőséghez tizennégy pártalapszervezetben csaknem 600 párttag tevékenykedett az elmúlt négy esztendő során a X. pártkongresszus határozataink a sikeréért. Ezt a munkát értékelte legutóbbi ülésén a vállalati központ, é® a központi gyáregység csúcsvezetösége. E témakörben tartottunk mi is szerkesztőségi kerekasztal- beszélgetést a vállalat nyíregyházi központjában. Partnereink a következő elvtársak voltaic: Csonka József lakatos csoport- vezető, szocialista brigádvezető, Katona Béla, a csúcsvezetőség titkára, Madarász Miklós lakatos, Oláh Sándor lakatos, a Il-es alapszervezet vezetőségének tagja, Trencsényi Sándor hibafelvételező, pártvezetőségi tag, Szabó Ferenc fogazós csoport- vezető. Ä munkások érdekeben Két fontos kérdéscsoportot emeltünk ki a sok közül. Egyik: a munkásosztály helyzete, fejlődése, az erre vonatkozó kongresszusi határozatok végrehajtása a vállalatnál. A másik: a pártélst, a pártmunka, a pártdemokrácia fejlődése. „A X. pártkongresszus határozatának megfelelően rendszeres figyelem kísérte nálunk a központi gyáregységben a munkások helyzetét, de tudomásom szerint az egész vállalatnál is. Az emlékezetes novemberi párthatározat például 40—50 csoport- vezetőt és közel 400 szakmunkást, segédmunkást érintett. Ezen kívül évente 3,5 százalékos. emelésre is számítanunk kell. Ebben az évben például eddig 92 fizikai dolgozó kapott rendkívüli béremelést. A mi munkakörülményünk lett jobb a szép, modern nagycsarnokkal is. Erről sem szabad megfeledkeznünk. Ideje volt, hogy korszerűsítsék' az üzemi utakat is. Aztán a szociális helyiségek, a fürdő, amelyre szintén több millió forintot fordítottunk. Kényelmesen elfér benne 300 személy. Ez mind azt a célt szolgálja, hogy a munkásságnak jobb legyen.” (Szabó Ferenc) „Ez évijen egy fizikai dolgozó bére 27 469 forint. Ez a terv, de meg is lesz, 1070-ben, kerekítve 23 900 forint volt. A béremelkedés több; mint 3500 forint. Párthatározat nyomán kezdeményeztük a mun- káslakás-akciót is. Tavaly a mi gyáregységünk négyhez adott segítséget, idén szintén négy munkáslakás építését- vásárlását segítjük. Ezekre is 360 ezer forintot fordítottunk.” (Katona Béla) N Jobb körülmények „Ez évben kaptuk az üzemi fogászati rendelőt, s 1972 óta van üzemorvosi rendelés is. Ez mindenképpen jó, nem kell időt pocsékolni, munkából kijárni, mert ebből csak kára származik n vállalatnak is, nekünk is. Állandó orvosi ellenőrzés alatt vannak a dolgozók, rendszeresen szemlét is tart az üzemorvos az üzemekben. Kaptunk egy szép üzemi konyhát 1969-ben.” (Csonka József) „El ne feledkezzünk a központi szerszámműhelyről. Ez 3 millióba került, s nagyban hozzájárult a vállalat gyártmányaihoz szükséges felszerszámozáshoz. Hozzásegít bennünket, munkásokat. hogy szebb, minőségileg jobb termékeket gyárt- —"»k Több, mint másfél millióból kaptunk bele ű) gépeket. Kulturáltabb környezetben dolgoznak az emberek. Ez meg hozzájárul a munkásság művelődéséhez, a munkássá válást segíti.” (Madarász Miklós) „Most 18 szocialista brigádunk vap, s két ifibrigád. Komoly munkát végeznek.” (Csonka) Katona Béla bizonyítja is, s összegezi a vállalásokat, amelyeket a XI. kongresszus és felszabadulásunk 30. születésnapjára tettek: „Ennek eredményeként ez évben 1,4 millióval kívánjuk túlteljesíteni az 1974. évi termelést tervet, a vállalati eredménytervet pedig 99 ezer forinttal. A veszteségidőket 7 ezer normaórával csökkentjük. Ég még nem említettem a társadalmi munkákat, a városszépítés ós a gyermekintézmények fejlesztése-fenn- tartása érdekében végzett munkáinkat. Ezekre Í800 társadalmi munkaórát vállaltak. Lesz miről bőven számot adni a négy esztendei munkát értékelő taggyűléseken.” Bátran véleményt mondanak Kritikusan vizsgálta a kerékasztal a másik kérdéscsoportot is- „A X. kongresszus óta eltelt négy esztendőben 25 fizikai munkást vettünk fel a pártba. Megítélésünk szerint felelősségteljesen készítettük fel őket a pártéletre, a jogok é® kötelességek gyakorlására. 1970-ben száz körül volt a párttagság létszáma, most 135-en vagyunk, akkor egy alapszervezet működött, most csúcsvezetőség van, s három alapszervezet fejti ki tevékenységét. Ezzel a decentralizálással hatékonyabbá vált a pártirányítás, jobb a pártélet, fellendült a pártmunka. Csaknem minden párttagnak van pártmegbiza- tása: 108 elvtársnak állandó, tíznek ideiglenes. Úgy ítéljük meg, hogy komolyan veszik az elvtársak a megbízatást. teljesítik is.” (Katona) Oláh Sándor arról a felelősségteljes pártmegbizatás- ról szól, amely végig kíséri a pártba jelentkező fiatalokat: „Minden jelentkezővel külön- külön foglalkoztunk. Ez a legfontosabb pártmegbizatás. Ml ez évben három fiatalt vettünk fel. Dobránszkj Jánost, Tóth Ferencet é® Bakó Lászlót. Mindhárom lakatos, Bakó Laci csoportvezető is. És a taggyűlés már elfogadta Jakab Zoltán villanyszerelőt is.” Madarász is megemlíti, hogy nálunk a III-as alapszervezetben i® három fiatalt vettek fel. „Stramm fiúk. Törnek Laci lakatos, Káté Zoli szintén, s Nagy István daraboló. Kell, szükség van az utánpótlásra. Ezt pedig káderpolitikái terv írja elő, * jól emlékszem, 1970-ben fogadtuk eL Én azt mondhatom, hogy az elvtársak bátran mondanak véleményt, bírálnak, ha az intézkedések elmaradnak. így a helyes. Nincs sértődés. De ha fogd meg munka van, vagy kommunista műszak, akkor ráhúznak a fiuk.” Említik Káté Zolit és szocialista brgiádját. Egyik szabad szombatjukat feláldozták gyárszépítésre. Gondot fordítanak a fiatalok nevelésére a szocialista brigádokban is. Náluk egy idősebb lakatos, Kovács József foglalkozik az ifikkel. Ez a pártmegbiza- tása. És számon is kérik.” „Nincs már az a szemlélet, nem szólok a dolgokhoz, mert baj lehet belőle.” (Oláh) „Bátran mondanak véleményt. És az embereknek tetszik a nyíltság a párt politikájában. Még altkor is, ha kellemetlen dolgokról tudatnak bennünket. Tetszett; hogy nem kendőztük el az energiaárak emelését” (Szabó) „Javult a gyáron belül a tömegpolitikai munkánk. A» üzemi lap havonta 2500 példányban jelenik meg, s ebből a mi gyáregységünkbe 350 jár.1970 óta minden párttagunk részt vett valamilyen politikai képzésben-oktatás- ban. Eredménynek, ® a munkásosztályról szóló határozat érvényesítésének tartjuk, hogy jelenleg különböző gazdaságvezetői beosztásokban 13 volt fizikai munkás dolgozik. Ez is négy év eredménye s káderutánpótlási tervünkben nyolo fizikai munkással számolunk, van hasonló elképzelésünk.” (Katona) Céltudatosabban dolgozni Nem hallgatták el a gor^ dókat sem, „Tudjuk, sok a pótolni valónk. Különösen a munkásművelődés területén szorítanak a gondok. Nehezíti m megoldást az ingázás, a bejárás. Kérjük majd a taggyűléseken az elvtársakat, adjanak javaslatokat a megoldásra.” (Katona) „Említettül® a fizikai dolgozók bevonását a vezetésbe. Mintha lassúbb lenne, mint ahogy a párthatározat ezt sürgeti. Úgy ítéljük meg, hogy e tekintetben — még céltudatosabban kell dolgoznunk.” (Szabó) „Aztán itt van a nők szakmunkásokká való nevelése, a fiatalok tervszerűbb bevonása a oárt-, társadalmi, gazdasági vezetésbe. Bátrabban kell funkcióba állítani őket.” (Trencsényi) „Céltudatosabb, szubjektivizmustól mentes káder- politikát kell folytatnunk. Megfelelő helyre, megfelelő elvtársakat állítani.” (Katona, Szabó, Csonka, Trencsényi) Summázva: a kerekasztal- beszéigeté® résztvevői megái- lanították. hogv jó. pozitív mérleg készülhet a X. nárt- koner°s«zu® határozatainak végrehajtásáról. A jövőben még következetesebben kell érvénvesfteni „ gva,rorlatban a nárt nnbtikáját. És ennek útja-módja: a határozatok maradéktalan végrehajtása. Farkas Káinjáé f
