Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

TF74. október 8. R’WrW< W 4 fcy 4 Városfejlesztés és Tárospolitika Irta: dr. Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára M átészalka évszázadok óta a szatmári te­rület kiemelkedő települése. A várost jelenleg is hat irányból vasút ég öt irányból közút köti össze a több, mint 100 ezer lakosú vonzáskörzettel, a megye és az erezág területeivel. Mátészalka 1969. augusztus 1-től kapta meg a városi címet. Legfontosabb feladatunk, hogy a városi státusz alapján Mátészalkát várossá fejlesszük. Ez iparfejlesztést, lakásépítést é§ közművesí­tést, a kereskedelem és a szolgáltatás hálóza­tának fejlesztését és ezzel egyidőben a közok­tatás, közművelődés korszerűsítését, városi tu­dat kialakítását jelenti. A párt megyei végrehajtó bizottsága ez év április 2-án értékelte Mátészalka városfejlesz­tése és a várospolitika alakítása terén végzett politikai irányító és szervező tevékenységün­ket, Ezáltal nemcsak az anyagi fedezetek biz­tosítósához, hanem eddigi fejlődésünk reális értékeléséhez, a következő időszak fejlesztési irányának és ütemének meghatározásához ie segítséget kaptunk, melyet már eddig is hasz­nosítottunk. A város fejlesztésében meghatározó szere­pe van az iparosításnak; új üzemek létrehozá­sának és a régiek bővítésének. Az új ipari üzemek fogadásához kedvező feltételt terem­tett a 72 hektár területű, 139 millió forint költséggel teljesen közművesített ipari park létrehozása. Az ipari parkban és ezzel össze­függő területen épült és működik a Budapes­ti Ipari ég Szerelvény Gépgyár helyi gyáregy­sége, a Magyar Optikai Művek szemüveglencse és vízóra üzeme, az ÉRDÉRT Vállalat fafel­dolgozó üzeme, a Szatmár Bútorgyár, mely a próbaüzemelést már megkezdte. Jelentősebb üzemünk közé tartozik: a MEZŐGÉP, a sütő­ipari vállalat, az építő és szerelő ktsz ég a tejüzem is. A következő években folytatódik az ipa­rosítás. 1975 tavaszán kezdődik meg a Buda.- pesti Finomkötöttáru Gyár konfekcióüzemének építése 175 milliós beruházással, itt 1100—1200 női munkaerőt fognak foglalkoztatni, mely jelentős mértékben csökkenti e térség női munkaerő-foglalkoztatási gondunkat. E ddigi tervek szerint 1976-os kezdéssel épül 352 millió forintos költséggel az Épületasztalosipari Vállalat üzemegy­sége. A megyei húsipari vállalat, a Mátészalkai Állami Tangazdaság, tíz ÁFÉSZ, négy termelőszövetkezet és a fehérgyarmati sertéskombinát társulásában 52 millió forintos kéltséggel kezdődött meg egy húsfeldolgozó kombinát építése, ahol 25 ezer darab sertést és 2152 darab szarvasmarhát fognak feldolgozni. Ez jelentős mértékben segíti a húsellátás javí­tását. A tejüzem kitelepítésével új tejpor­gyár, a gabonafelvásárló és feldolgozó üzem kitelepítése révén új, korszerű üzem létesül. Az iparfejlesztég eredményeként a város­ban és vonzáskörzetében javult a foglalkozta­tottság. Jelenleg a városban 10 398 ember dol­gozik, közülük 6062 a városban lakik, 4336 fő —- a foglalkoztatottak 41,7 százaléka — vidék­ről jár be. Egyik legfontosabb gazdaságpolitikai fel­adat az ipari üzemek kapacitása kihasználá­sénak növelése. A már, milliárd forintot is meghaladó ipari beruházás egy műszakban való hasznosítása nem gazdaságos. Ehhez vi­szont a személyszállítást kell megjavítani, hogy a második, illetve harmadik műszak munkásai be- és haza tudjanak utazni. Mind az üzemek, mind az AKÖV a buszpark hiá­nyára hivatkozik. Meg kell oldanunk ezt a problémát, hiszen egy műszak beállításával termált többletjövedelemből többszörösen biz­tosítani lehet a szükséges buszok árát. Az iparfejlesztéssel egyidőben jelentős fel­adat a növekvő munkáslétszám lakásproblé­májának megoldása. A IV. ötéves tervben 1816 lakás építését terveztük, melyet időará­nyosan teljesítettünk. Az első három évben a tervezett 833 lakás helyet 1039 épült fel. Reméljük, hogy a lakásépítési tervünket teljesíteni fogjuk, mellyel 1970. január 1-éhez viszonyítva 41 százalékkal növekszik a lakás- állomány. A felépült lakások többségét a vál­lalattal jött szakemberek ég munkások kap­ták. A következő ötéves tervben is szeretnénk ezt az építési ütemet biztosítani. Jelentős eredménynek tekintjük, hogy a 56 kilométer hosszú kiépített vízvezetékkel a város minden utcáját ellátuk ivóvízzel. Na­gyobb beruházással jár ezért hosszabb időt vesz igénybe a szenny vízcsatorna-hálózat és a központi fűtés kiépítése. Eddig 14 kilométer szennyvízcsatorna-hálózatot építettünk és 810 lakást ellátó fűtőkapacitást biztosítottunk. A munkások számának növekedésével növekedett a párt, tanács és tömegszervezetek testületéiben a fizikai dolgozók aránya. Je­lenleg n városi pártbizottság 19,5 százalék, a váró1 anácsban 26, a Hazafias Népfront város1 biz' igában 31,6. a KISZ városi bizottságé bar edig 28,6 százalékos a munkások ará­nya. Életkörülményeink anyagi alapját a ter­melés növelésével biztosíthatjuk. Elmondhat­juk, hogy ipar; munkásaink döntő többsége becsülettel helytállt, példamutatóan dolgozott: 1970-hez viszonyítva 49 százalékkal növekedett a termelési érték, meghaladta az 1,5 milliárd forintot. P ártunk XI. kongresszusa ég felszabadu­lásunk 30. évfordulója tiszteletére minden üzemben termelési felajánláso­kat tettek, szocialista versenymozgalom indult. Ipari üzemeink az első félévi termelési tervüket 52,5 százalékra teljesítették. A mun- káskollektívákhoz felzárkóznak az állami tangazdaság és a helyi termelőszövetkezet dol­gozói is. A városban fejlett a szocialistabri- gád-mozgalom. összesen 336 szocialista brigád­ban 3911 aktív munkás dolgozik. Az üzemek­ben folyó munka eredményességének legfőbb kifejezője, hogy minden évben 5—6 élüzemet, kiváló vállalatot avatunk. Az üzemek dolgozói a városfejlesztésből is eredményesen kiveszik részüket. A szocia­lista brigádok sokat segítenek az iskolák, óvo­dák és parkok berendezéseinek és felszerelé­seinek készítésében. A város lakossága ma­gáévá tette „Szépítsük, virágosítsuk városun­kat”, a „8 órát Mátészalkáért” indított moz­galmat. A város lakossága 1972-ben 5,3, 1973-ban 3,8 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Ez évben városi és járási összefogás­ból é8 társadalmi munkában megkezdtük égy fedett lőpálya építését és a sportpálya korsze­rűsítését. Az iskolák kultúrműsorral, ünnepsé­gek rendezésével, TIT-előadások tartásával, a dolgozók részére általános és középiskolai osz­tályok szervezésével viszonozzák az üzemi munkáskollektívák segítségét, végeznek tár­sadalmi munkát. E gy iparosodó város számára igen fontos a szakmunkásutánpótlás; a szakmun­kásképző intézetben 1100 fiatal tanul, válik szakmunkássá. Folyamatos a felnőtt szakmunkásképzés Is. Jelenleg az ipari üzemek dolgozóinak 38—40 százaléka szak­munkás. A középkádereket, technikusokat a most épülő gépipari szakközépiskolában é® le­velező tanfolyamokon keresztül biztosítjuk. Növekedett az általános és középiskolába járó dolgozók száma. Az elmúlt tanévben 150 fő tanult az általános és 400 fő pedig a középis­kolákban. A közoktatás és a közművelődési határozat végrehajtásának szervezése eredmé­nyeként „túljelentkezés” van a középiskolák­ban, ezért több évre szóló beiskolázási tervet kell készíteni. Az elmúlt tanévben a továbbtanulóknak az általános iskolában 84.4 százaléka, a közép­iskolákban 69,1 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ez az 1970—71-es tanévhez viszo­nyítva 12,7 százalék, illetve 29,6 százalékos javulást jelent. Jól szolgálja a munkások művelődését a városi-járási művelődési ház és könyvtár te­vékenysége. Tanfolyamok, rendezvények biztosítják a művelődést, a szórakozást. Ja­vulóban van az üzemi klubélet, a művelődési ház és az üzemek kapcsolata. Azonban még sok a formális vonás a szocialista brigádok kulturális vállalásai több helyen túl általáno­sak, még mindig nem elég munkás vesz részt a kulturális rendezvényeken, kevesen olvasnak rendszeresen könyveket. A most folyó üzemi szintű közművelődési tanácskozásoknak, a problémák őszinte feltárásán és megállapítá­sán túl meg kell határozni a szükséges fela­datokat. A várospolitika alakítása szempontjából nagy jelentősége van a város lakosságával va­ló rendszeres és folyamatos kapcsolattartásnak E kapcsolatnak őszintének és kölcsönösnek kel] lenni. A városi pártbizottság és a város1 tanács részéről szabad pártnapokon, tanácstag: beszámolókon, népfrontfórumokon, termelés1 tanácskozásokon találkozunk a munkásokkal a város lakosságával, mondunk véleményt kérünk javaslatot Legutóbb 16 helven tartottunk szabad pártnanot. ahol 1147 fő vett részt és 49 kérdést tettek fel, illetve mondtak közérdekű javas­latot. Hasonló aktivitás volt a tanácstagi be­számolókon, ahol 1243 fő vett részt és 42 köz­érdekű javaslat hangzott el. A javaslatok többségében helye® és reális — a váró« fej­lesztését szolgáló — feladatainkkal egybees­tek. Ez azt mutatja, hogy a lakosság és a város vezetése között rendszeres a kapcsolat. A váró® fontos szerepet tölt be a vonzás- körzetben élő lakosság különböző igé­nyeinek kielégítésében: a város biztosít munkalehetőséget, áruellátást, több irá­nyú szolgáltatást egészségügyi ellátást és több vonatkozásban a térség művelődési központ­ja is. A fentiek érdekében — az MSZMP Po­litikai Bizottsága határozata alapján — együtt­működési tervet készítettünk a járási pártbi­zottsággal. Közös tervünk kiterjed az áruellá­tás javítására, az ipari üzemek részére mun­kaerő biztosítására, a bejáró dolgozók közle­kedési problémáinak megoldása, járási és vá­rosi érdeket képviselő sport- és kulturális in­tézmények hálózatának fejlesztésére. Tevékenységünk középpontjában a for­máktól függetlenül az emberek, a munkások t dolgozók ügyeinek intézése, érdekükkel való . azonosulásnak kell szerepelnie. Ez politikánk j lényege is, mert a váró® lakossága nemcsak [ használói és építői a városnak, hanem gaz­dái is. Katona Trencsényi Csonka Madarász Szabó Oláh Béla Sándor József Miklós Ferenc Sándor Eredményes évek « két kongresszus kozott Kerekasztal beszélgetés MEZOGEP-dolgozókkal Tíz gyáregység, 3350 dolgozó tartozik a MEZŐGÉP Vál­lalathoz. Szabolcs-Szatmár egyik legnagyobb és legjelentő­sebb munkásbázisában három csúcsvezetőséghez tizennégy pártalapszervezetben csaknem 600 párttag tevékenykedett az elmúlt négy esztendő során a X. pártkongresszus határozatai­nk a sikeréért. Ezt a munkát értékelte legutóbbi ülésén a vállalati központ, é® a központi gyáregység csúcsvezetösége. E témakörben tartottunk mi is szerkesztőségi kerekasztal- beszélgetést a vállalat nyíregyházi központjában. Partnereink a következő elvtársak voltaic: Csonka József lakatos csoport- vezető, szocialista brigádvezető, Katona Béla, a csúcsvezetőség titkára, Madarász Miklós lakatos, Oláh Sándor lakatos, a Il-es alapszervezet vezetőségének tagja, Trencsényi Sándor hiba­felvételező, pártvezetőségi tag, Szabó Ferenc fogazós csoport- vezető. Ä munkások érdekeben Két fontos kérdéscsoportot emeltünk ki a sok közül. Egyik: a munkásosztály hely­zete, fejlődése, az erre vo­natkozó kongresszusi határo­zatok végrehajtása a vállalat­nál. A másik: a pártélst, a pártmunka, a pártdemokrácia fejlődése. „A X. pártkongresszus ha­tározatának megfelelően rendszeres figyelem kísérte nálunk a központi gyáregy­ségben a munkások helyzetét, de tudomásom szerint az egész vállalatnál is. Az emlé­kezetes novemberi párthatá­rozat például 40—50 csoport- vezetőt és közel 400 szakmun­kást, segédmunkást érintett. Ezen kívül évente 3,5 száza­lékos. emelésre is számíta­nunk kell. Ebben az évben például eddig 92 fizikai dol­gozó kapott rendkívüli bér­emelést. A mi munkakörül­ményünk lett jobb a szép, modern nagycsarnokkal is. Erről sem szabad megfeled­keznünk. Ideje volt, hogy korszerűsítsék' az üzemi uta­kat is. Aztán a szociális he­lyiségek, a fürdő, amelyre szintén több millió forintot fordítottunk. Kényelmesen elfér benne 300 személy. Ez mind azt a célt szolgálja, hogy a munkásságnak jobb legyen.” (Szabó Ferenc) „Ez évijen egy fizikai dol­gozó bére 27 469 forint. Ez a terv, de meg is lesz, 1070-ben, kerekítve 23 900 forint volt. A béremelkedés több; mint 3500 forint. Párthatározat nyo­mán kezdeményeztük a mun- káslakás-akciót is. Tavaly a mi gyáregységünk négyhez adott segítséget, idén szintén négy munkáslakás építését- vásárlását segítjük. Ezekre is 360 ezer forintot fordítot­tunk.” (Katona Béla) N Jobb körülmények „Ez évben kaptuk az üzemi fogászati rendelőt, s 1972 óta van üzemorvosi rendelés is. Ez mindenképpen jó, nem kell időt pocsékolni, munká­ból kijárni, mert ebből csak kára származik n vállalatnak is, nekünk is. Állandó orvosi ellenőrzés alatt vannak a dol­gozók, rendszeresen szemlét is tart az üzemorvos az üze­mekben. Kaptunk egy szép üzemi konyhát 1969-ben.” (Csonka József) „El ne fe­ledkezzünk a központi szer­számműhelyről. Ez 3 millióba került, s nagyban hozzájárult a vállalat gyártmányaihoz szükséges felszerszámozáshoz. Hozzásegít bennünket, mun­kásokat. hogy szebb, minősé­gileg jobb termékeket gyárt- —"»k Több, mint másfél millióból kaptunk bele ű) gépeket. Kulturáltabb kör­nyezetben dolgoznak az em­berek. Ez meg hozzájárul a munkásság művelődéséhez, a munkássá válást segíti.” (Ma­darász Miklós) „Most 18 szocialista brigá­dunk vap, s két ifibrigád. Komoly munkát végeznek.” (Csonka) Katona Béla bizo­nyítja is, s összegezi a válla­lásokat, amelyeket a XI. kongresszus és felszabadulá­sunk 30. születésnapjára tet­tek: „Ennek eredményeként ez évben 1,4 millióval kíván­juk túlteljesíteni az 1974. évi termelést tervet, a vállalati eredménytervet pedig 99 ezer forinttal. A veszteségidőket 7 ezer normaórával csökkent­jük. Ég még nem említettem a társadalmi munkákat, a városszépítés ós a gyermekin­tézmények fejlesztése-fenn- tartása érdekében végzett munkáinkat. Ezekre Í800 tár­sadalmi munkaórát vállaltak. Lesz miről bőven számot ad­ni a négy esztendei munkát értékelő taggyűléseken.” Bátran véleményt mondanak Kritikusan vizsgálta a ke­rékasztal a másik kérdéscso­portot is- „A X. kongresszus óta eltelt négy esztendőben 25 fizikai munkást vettünk fel a pártba. Megítélésünk szerint felelősségteljesen ké­szítettük fel őket a pártélet­re, a jogok é® kötelességek gyakorlására. 1970-ben száz körül volt a párttagság lét­száma, most 135-en vagyunk, akkor egy alapszervezet mű­ködött, most csúcsvezetőség van, s három alapszervezet fejti ki tevékenységét. Ezzel a decentralizálással hatéko­nyabbá vált a pártirányítás, jobb a pártélet, fellendült a pártmunka. Csaknem minden párttagnak van pártmegbiza- tása: 108 elvtársnak állandó, tíznek ideiglenes. Úgy ítél­jük meg, hogy komolyan ve­szik az elvtársak a megbíza­tást. teljesítik is.” (Katona) Oláh Sándor arról a fele­lősségteljes pártmegbizatás- ról szól, amely végig kíséri a pártba jelentkező fiatalokat: „Minden jelentkezővel külön- külön foglalkoztunk. Ez a legfontosabb pártmegbizatás. Ml ez évben három fiatalt vettünk fel. Dobránszkj Já­nost, Tóth Ferencet é® Bakó Lászlót. Mindhárom lakatos, Bakó Laci csoportvezető is. És a taggyűlés már elfogadta Jakab Zoltán villanyszerelőt is.” Madarász is megemlíti, hogy nálunk a III-as alap­szervezetben i® három fiatalt vettek fel. „Stramm fiúk. Tö­rnek Laci lakatos, Káté Zoli szintén, s Nagy István dara­boló. Kell, szükség van az utánpótlásra. Ezt pedig ká­derpolitikái terv írja elő, * jól emlékszem, 1970-ben fo­gadtuk eL Én azt mondha­tom, hogy az elvtársak bát­ran mondanak véleményt, bírálnak, ha az intézkedések elmaradnak. így a helyes. Nincs sértődés. De ha fogd meg munka van, vagy kom­munista műszak, akkor rá­húznak a fiuk.” Említik Káté Zolit és szo­cialista brgiádját. Egyik sza­bad szombatjukat feláldozták gyárszépítésre. Gondot for­dítanak a fiatalok nevelésé­re a szocialista brigádokban is. Náluk egy idősebb laka­tos, Kovács József foglalkozik az ifikkel. Ez a pártmegbiza- tása. És számon is kérik.” „Nincs már az a szemlélet, nem szólok a dolgokhoz, mert baj lehet belőle.” (Oláh) „Bátran mondanak véle­ményt. És az embereknek tet­szik a nyíltság a párt politi­kájában. Még altkor is, ha kellemetlen dolgokról tudat­nak bennünket. Tetszett; hogy nem kendőztük el az energiaárak emelését” (Sza­bó) „Javult a gyáron belül a tömegpolitikai munkánk. A» üzemi lap havonta 2500 pél­dányban jelenik meg, s eb­ből a mi gyáregységünkbe 350 jár.1970 óta minden párt­tagunk részt vett valamilyen politikai képzésben-oktatás- ban. Eredménynek, ® a mun­kásosztályról szóló határozat érvényesítésének tartjuk, hogy jelenleg különböző gaz­daságvezetői beosztásokban 13 volt fizikai munkás dol­gozik. Ez is négy év eredmé­nye s káderutánpótlási ter­vünkben nyolo fizikai mun­kással számolunk, van ha­sonló elképzelésünk.” (Kato­na) Céltudatosabban dolgozni Nem hallgatták el a gor^ dókat sem, „Tudjuk, sok a pótolni va­lónk. Különösen a munkás­művelődés területén szoríta­nak a gondok. Nehezíti m megoldást az ingázás, a be­járás. Kérjük majd a tag­gyűléseken az elvtársakat, ad­janak javaslatokat a megol­dásra.” (Katona) „Említettül® a fizikai dolgozók bevonását a vezetésbe. Mintha lassúbb lenne, mint ahogy a pártha­tározat ezt sürgeti. Úgy ítél­jük meg, hogy e tekintetben — még céltudatosabban kell dolgoznunk.” (Szabó) „Aztán itt van a nők szakmunkások­ká való nevelése, a fiatalok tervszerűbb bevonása a oárt-, társadalmi, gazdasági veze­tésbe. Bátrabban kell funk­cióba állítani őket.” (Tren­csényi) „Céltudatosabb, szub­jektivizmustól mentes káder- politikát kell folytatnunk. Megfelelő helyre, megfelelő elvtársakat állítani.” (Katona, Szabó, Csonka, Trencsényi) Summázva: a kerekasztal- beszéigeté® résztvevői megái- lanították. hogv jó. pozitív mérleg készülhet a X. nárt- koner°s«zu® határozatainak végrehajtásáról. A jövőben még következetesebben kell érvénvesfteni „ gva,rorlatban a nárt nnbtikáját. És ennek útja-módja: a határozatok maradéktalan végrehajtása. Farkas Káinjáé f

Next

/
Thumbnails
Contents