Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

Az NDK negyedszázada A szocialista országok nagy családja ezekben a na­pokban igazi testvéri érzésekkel és őszinte tisz­telettel emlékszik meg a szocialista német .illám, a Né­met Demokratikus Köztársaság születésnapjáról. Hu­szonöt évvel ezelőtt, 1949. október 7-én történelmi sors. fordulóra került sor Berlinben: az egykori porosz par­lament helyiségeiben a német néptanács kikiáltotta a Német Demokratikus Köztársaságot. Ma, amikor a világ egy virágzó, iparilag rendkívül fejlett NDK-t ismer, amikor a berlini külügyminiszté­riumban száznál több ország diplomatái adják egymás­nak a kilincset, bizony sok émbernek — különösen- a fiatalabb nemzedékek tagjainak — még elképzelésük is alig lehet arról, hogy milyen merész vállalkozásnak számított ez az 1949. október 7-i lépés. Huszonöt esztendő erőfeszítése, nagy emberi telje­sítményei nyomán a baráti NDK állampolgárai büszkén jelenthetik a világnak: ime teljesítettük ezt a vállalást, amelyet az államalapításkor tettünk! Elvtársaink, ba­rátaink az NDK-ban élni tudnak a szabadsággal, a tör­ténelmi lehetőséggel, amelyet a szovjet hadsereg és az antifasiszta koalíció biztosított számukra azzal, hogy szétzúzta a fasiszta német imperializmust. Ma az NDK erős szocialista állam, megbízható, hű szövetségese a Varsói Szerződés rendszerébe és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült szocia­lista államoknak. Az elmúlt 25 évben a nemzeti jöve­delem több mint öt és félszeresére nőtt. Tavaly az álla­mosított ipar árútermelése 200 milliárd márkánál is több volt. A lakosság életszínvonala egyenletesen emel. kedik, s ma már egyre hatástalanabb az a propaganda, amely az NSZK „fogyasztói társadalmát” próbálja pél­dául állítani a Német Demokratikus Köztársaság állam­polgárai elé. Az NDK-ban az állam, a társadalmi be­rendezkedés ugyanis olyan lehetőségeit biztosítja az ember sokoldalú kiteljesedésének, amelyet egyetlen ka. pitalista ország sem nyújthat állampolgárainak. Az ok­tatásra, kulturális célokra, az egészségügyre és szociális biztonságra 1973-ban az NDK költségvetése fejenként 2000 márkát irányzott elő. 1950-ben egy lakosra 404 márka jutott ezekből a költségvetési kiadásokból; 1956 és 1970 között 1.1 millió új lakást építettek, illetve kor­szerűsítettek. Az NDK negyedszázada a Magyarországgal való kapcsolatok minden irányú fejlődésének és kiszélesedé­sének is meghatározó időszaka volt. Születésnapján nagy megbecsüléssel és feltétlen bi­zalommal köszöntjük a testvéri Német Demokratikus Köztársaságot, s kívánunk minden állampolgárának si­keres előrehaladást és sok boldogságot! Leonyid Brezsnyev Berlinbe érkezeti A szovjet párt- és kor­mányküldöttség Leonyid. Brezsnyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárának vezetésével szombaton Ber­linbe utazott, ahol részt vesz a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. A küldöttség tagjai: And­rej Grecsko marsall, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, Pjotr Maserov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Konsztantyin Katusén, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára. Ivón Ärhipoo, a Szovjetunié Miniszterül bú­csúnak elnökhelyettese, Vjat- rasz Griskjaoicsusz, a l itván Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Mihail Jefremov, a Szovjet­unió berlini nagykövete. Leonyid Brezsnyevet és a küldöttség tagjait Aleksze j Koszigin, Nyikolaj Podgornij, valamint az SZKP és a szov­jet kormány más vezetői bú­csúztatták a repülőtéren. A Brezsnyev vezette szov­jet párt- és kormányküldött­ség ma megérkezett a bér­űn-schönefeldi repülőtérre. Hétezer nyíregyházi kommunista műszakokban A városi pártbizottság, » HNF városi bizottsága, a vá­rosi KISZ-bizottsági és a vá­rosi tanács bölcsődék bővíté­sére meglúrdetett felhívásá­hoz való csatlakozásnak már­is szép eredménye van. Nyír­egyháza dolgozó társadalma szeptember 28-án és 29-én je­lentősen hozzájárult a felhí­vás sikeréhez. A város hu­szonöt üzemében mintegy há­romezerkétszáz dolgozó vett részt a kommunista műszak­ban. Munkájuk eredménye 220 ezer forint, melyet a vá­rosi tanács bölcsőde bővítési számlájára fizetnek be. A nyíregyházi üzemek, in­tézmények társadalmi és tö­megszervezetek legtöbbje ok_ tóber 5-én és 6-án dolgozott és dolgozik kommunista mű­szakokban. A nemes cél, a bölcsődei helyek számának a növelése vezette valamennyi munkahely dolgozó kollektí­váját, — köztük ötszáz mun­kást a nvíregvházi Dohány- fermentáló Vállalatnál, négy­százhúsz elektromos szakem­bert a TITÁSZ-nál. négyszáz dolgozót az Elektroakusztikai gyár UNTVEKSIL gyáregysé­gében. több mint száz alkal­mazottat a SZOT Társada­lombiztosítási Igazgatóságon, 500 dolgozót a KEMÉV-nél, akik október ötödikét töltöt­ték munkával. Igen jelentős azoknak az Szemeknek a száma is. ma látnak hozzá a vállalások teljesítéséhez. Közöttük talál­juk ezer dolgozóval a Nyír­egyházi Konzervgyárat, a nyíregyházi fodrászszövetke. zet egész tagságát, az 5-ös Volán kollektívája, a me­gyei és városi pártbizottsá­gok, a városi KISZ-bizottság munkatársait, a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárá­nak munkásait. Az AGROBER szocialista brigádjai, a Szabolcs-Szat- már megyei Tervező Iroda kollektívája sajátosan járul­nak hozzá a felhívás sikeré­hez. Azt vállalták, hogy a profiljuknak megfelelően -- a kért időben — tervezési munkákkal segítik az akciót. Lehetne sorolni a dolgozó kollektívákat a gyárakból és üzemekből, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből. a közlekedés és a hírközlés te­rületéről. a kereskedelemből a hivatalokból és intézmé­nyekből. iskolákból, fegyveres testületekből, társadalmi és tömegszervezetekből amelvek október 5-én és 6-án vállal­tak részt e nemes cél. a böV csődé éoftési akció sikeréért. A kommunista műszakra je- lenkezettek száma meghalad­ja a hétezret. , Az akció ezzel sem ér vé­get. Számos vállalat és intéz mény a hónán hátra lévő ré­szében szervez kommunista XXXI ÉVFOLYAM, £34. SZÁM ARA: 1 FORINT 1974, OKTÓBER 6, VASARtf&l „Ez a kéri népeink barátságénak élő emlékműve“ 9 9 Ünnepi almaszüret a magyar—szovjet határon A magyar—szovjet határ mentén levő beregsurányi és luzsánkaj Barátság nevet vi­selő almáskertekben szomba­ton tartották az immár ha­gyományossá vált ünnepi al­maszüretet. Tizenegyedik éve már hogy termést hoznak a közösen telepített, az egymás tapasztalatainak felhaszn Ha­sával művelt kertek. Tizen­egyedik alkalommal nyílt meg a határsorompó a szü­retre érkező Kárpátontúli te­rület és Szabolcs-Szatmár párt- és állami vezetői, vala­mint a két gazdaság dolgozói előtt. A szovjet vendégek élén érkezett a határra J. V. 11- nyickij, az Ukrán Kommu­nista Párt Kárpáton­túli területi Bizott­ságának első titkára, M I Voloscsuk, a területi szovjet * elpoke. V. A. Csecsei, Emil Vas, a területi púrtbizoets. 3 titkárai, A. A. Sesztigyeszát- nyij, a területi szovjet első elnökhelyettese és Veress Gá­bor, a beregszászi járási párt- bizottság első titkára. A ven­dégeket dr. Tar Imre, a Sza­bolcs-Szatmár megyei párt- bizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei ta­nács elnöke, Alexa László, Kállai Sándor, Ekler Györ gy, a megyei pártbizottság tit­kárai, Gulyás Emilné dr, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyette­se és Spisák András, a vásá- rosnaményi járási pártbizott­ság első titkára fogadták. A baráti kézfogások, W= Vözlő szavak után a vendé­geket Szarka Sándor, m be- regdaróci Barátság Tsz elnö­ke szüretre invitálta. Szapo­rán teltek a vödrök, közben a vendégek sűrű kérdések­kel halmozták el a szövetke­zet elnökét Elégedetten álla­pították meg, hogy az idei időjárás mellett szép termés a hektáronkénti 200—220 má­zsa. összesen 200 vagon al­mát szüretelnek ebben a ter­melőszövetkezetben és vala­mennyit szovjet exportra ké­szítik. „Csak ennél rosszabb ’ ne legyen” — jegyezte meg dr. Tar Imre. Ilnyickij elv­társ a jövedelmezőség iránt érdeklődött. Elismerően hall­gatták a vendégek Szarka Sándor szavait, aki elmond­ta, hogy a tízmilliós tervezett bevétel meglesz és a ráfordí­tás mintegy hatmillió forint. A már szinte szakmai ta­pasztalatcserévé alakult be­szélgetésnek Weisz Miksa, a szomszédos luzsánkai, Lenin nevét viselő baráiságkert igazgatója vetett Véget: „Ná­lunk is szükség van a mun­káskézre” — szólította a szü- retelőket az ő kertjükbe. Lu- zsánkán az eddigi leggazda­gabb termést ez az esztendő hozta. Az igazgató nem győz­te dicsérni a Nyírmadai Ál­lami Gazdaság, a beregdaró- ci termelőszövetkezet és a megyei növényvédő állomás segítségét. A legkiválóbb sze­rekkel tizenhatszor perme- Jfcae s * *s%­Nagygyűlés a Lanin navét viselő Barátság kertbe« bölcs! növényvédő szakem­berek előtt” — summázta és egyben köszönte is az igaz­gató az évi segítségnyújtást. A jelképes szüret után a két gazdaság dolgozói a ven­dégekkel együtt ünnepi nagy­gyűlést tartottak- J. V. Il­nyickij meleg szavakkal üd­vözölte a magyar vendégeket és a terület dolgozói nevében köszönetét fejezte ki a gyü­mölcstermelésben kialakult hasznos tapasztalatok átadá­sáért, „Ez a gyümölcsöskert a két nép barátságának élő emlékműve Ahogy az alma­fák nőnek, úgy erősödik, te­rebélyesedik népeink kap­csolata, barátsága” — mond­ta többek köíött. Szólt a nagy ünnepről, amire munkasike­rekkel készült Kárp’átontúl szorgalmas népe. A jövő hé­ten ünnepük a terület felsza­badulásának 30. évfor­dulóját Végül köszönetét mondott a kertet művelő dolgozóknak a szép termé­sért Dr. Tar Imre Szabolcs- Szatmár dolgozóinak üdvöz­letét tolmácsolta és megkö­szönte azt a segíségel, amit a szovjet szakemberek, mun­kások nyújtottak a beregda- róci almáskert művelésében. „Ez a mai közös szüret és a két kert dolgozóinak állandó tapasztalatcseréje fényes gyakorlata az internaciona­lizmus eszméjének” — hang­súlyozta beszédében dr Tar Imre. Ismertette megyénk pártbizottságának első titká­ra azokat az eredményeket, amelyek a XI. kongresszus és hazánk feszabadításának 30. évfordulója tiszteletére tett versenyben születtek. A szovjet—magyar barátság je­lentőségét hangsúlyozva Ká­dár elvtársnak a közelmúlt­ban Leningrádban elhangzott srawwii idéztei «Pártunk megkülönböztetett Jelentő­séget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő kap­csolatoknak. A Szovjetunió Kommunista Pártja halmozta fel a legnagyobb tapasztala­tokat a szocialista építésben, az osztályellenséggel vívott harcban a legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődéséért, for­radalmi elméletünk lenini örökségének megvédéséért.” Végül köszönte a szüretre szóló meghívást és további sikereket kívánt a terület dolgozóinak. A nagygyűlésen felszólal­tak Popovics Magda, a Nagy- baktai Kísérleti Állomás la­boratóriumának vezetője, Tár! Árpid, a beregőaród Barátság Tsz szocialistabri- gád-vezetője, Derein Berta­lan, a luzsánkai kert brigád­vezetője és Végső Erzsébet, a Nyírmadai Állami Gazdaság KISZ-szervezetének vezető­ségi tagja. A felszólaló dol­gozók beszámoltak munkasi­kereikről és javasolták, hogy az ünnepi nagygyűlésről küldjenek üdvözlő levelet a Szovjetunió, a Magyar Nép- közársaság és Ukrajna párt­ós állami vezetőinek. A részt­vevő dolgozók egyetértve * javaslattal megszavazták ai üdvözlő levél küldését. Az I* (Folytatás a 2. oldatai^ I. V. Flnyickíj és dr. Tor Imre aláírja a magvar és , párt- és áUaaű vezetéknek IpweMlCIi a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents