Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
4 Relet-Wagyá rörszäö I9H. pfet<5ljer jft Szülők fóruma: ! SS GYEREKEKNEK GYEREKEKNEK ■ GYEREKEKNEK A mi családunk Aprócska gyermekfigura két hatalmas, ijesztő alak között; egy tizenegy éves kislány rajza. A címe: A mi családunk. Másik rajz: alakok sora, elől a nagyapa, utána egy kisfiú, harmadik az apa, kezében egy husánggal, végül kisebb nőalak a sor végén. A cím: ugyanaz, így látja családjukat egy tizenkét éves fiú. A fenti rajzok egy pszichológiai kísérlet során készültek. A gyerekek általános iskolai rajzórájukon kapták a feladatot: rajzolják le a családjukat. És az elkészült rajzok megdöbbentették a szakembert — értő szeme előtt feltárultak olyan titkok, amelyet a gyermek önmagának sem árult el, és főleg, amelyek a szülő előtt is ismeretlenek voltak... A gyermekrajzokat már sokan ég sokféle módon értékelték, elemezték, bírálták. Nevezték értéktelen fir- Kálmánynak. kikiáltották egyedül üdvözítő festészeti irányzatnak, alkalmazták lélektani megfigyelésekhez. Egy dologban azonban mindenki megegyezett: a gyerek rajzolása csaknem olyan természetes és magától értődő dolog, mint a beszéd kialakulása. A folyamat is hasonlít: a gagyogás időszaka megfelel a firkálásnak. Azaz, amikor a kezébe került ceruzát a pici cél és értelem nélkül húzgálja a papíron, sőt bármin. Ekkor még csak a kezét próbálgatja. Azt, hogy a hegy nyomán feltűnő jellel ábrázolni lehet, csak jóval később fedezi fel. Először a felnőttek tulajdonítanak jelentést a kusza vonalaknak: Ni csak, Lacika lovat rajzolt! S a gyerek rábólint. Ha ugyanarról kérdezik egy perc múltán, akkor babát vagy bármit mond... Hároméves kora körül éri el a kicsi: 6 maga mondja meg, mit rajzolt. Sőt, később előre meghatározza rajza tárgyát. A gyerekek előbb rendszerint embert rajzolnak. Aztán állatot, a csak később egyéb dolgokat. Egy alap vető megállapítás: a gyerek mindig azt rajzolja, ami fontos számárai Vajon mit fejeztek ki a fentebb említett családraj zok? A nyomasztó méretű szülők között eltörpülő gyerek? A husángos apa, a sor végére száműzött anya? Ilyen megfogalmazásban a laikus számára is világossá válik: a gyerek félelmét, értékítéletét rejtik a rajzok. A megfélemlített kislány, a rendszeresen vert fiú véleményét, családjáról legbelül alkotott képét. S hogy t nem Önkényes belemagyarázás, mutatja a kisfiú esete , apja közölte a tanárral; pofozza csak a gyereket, otthon is megkapja a magáét a fiú. A pszichológusok a családrajzok alapján több általános érvényű megállapítást is tettek. Nem lényegtelen például az ábrázolt alakok sorrendje — a legelső hely mindig kiemelés, a szeretet jele. A sorba állítás egyébként jellemző a családrajzokra: a rendre, a kiegyensúlyozott családi életre utalhat., Zavaros, össze vissza firkált, áthúzgált alakokat rajzoló gyerekek családjában általában nincs nyugalom, belső harmónia... Lehet, hogy a szülők nagy része egyenesen sértés, nek venné a családrajz alapján alkotott véleményt — nem veszi komolyan az egészet. „Ugyan, kérem! Egy ilyen firkálmány alapján mérnek bennünket ilyennek meg ilyennek nevezni. Ez a büdö® kölyök mindenfélét összerajzol... Honnan szedik, hogy én verem? Ha néha kap egy-két fülest, azt biztosan megérdemli... Én is kaptam apámtól, mégis itt vagyok!” És így tovább... Holott a családrajzok a gyerek érzelmi állapotát, hangulatát, családja egyes tagjaihoz fűződő viszonyát nagyon is világosan értésre adják. Kiolvasható belőle a család atmoszférája felépítése, rangsora. Kifejeződ nek benne a gyerek szorongásai, vágyai, szükségletei, önértékelése, rokonszenve vagy ellenszenve. Egy kislány például óriási edényhalom mögött ábrázolta édesanyját.. Később beszélgetés során elmondta: folytonos lel'kiismeretfurdalást érez, mert édesanyjának nem segít a mosogatásban, mindig kihúzza magát valami ürüggyel... A szülő, aki ostobaságnak tartja az egészet, valószínűleg rém is véli fontosnak: a gyerekébe sokkal jobban beleláthatna, megismerhetné, ha hinne a rajzoknak. Ha nem tartaná fölöslegfis időpocsékolásnak a rajzolással töltött időt, ha megértené: gyereke nem pusztán passzióból „firkálgat”. A gyerekrajzoknak tartalmuk van. Közölnek valamit — amit talán szóban soha nem hallhatna gyermekétől... T. Gy. Fönyvaiá Mattunk Ablak — Zsiráf A felhalmozódott Ismeretek korában egyre többször fogalmazódik meg a már Jelenben is érvényes Igazság: a valódi művészet az, ha valaki tudja, mit hol keressen. A felnőttek részére készülő kézikönyvek, lexikonok, almanachok sora támasztja alá: a kiadók lépést tartana« ezzel a követelménnyel. Igád öröm számot adni arról, hogy a Móra Ferenc Könyvkiadó a gyermekekről sem feledkezett meg. Az öt éven felüliekről van szó. vagyis arról a nemzedékről, amely javában Ismerkedik a világgal, az új és régi fogalmakkal, és szem- mel-füllel egyaránt issza magába az újat. Az Ablak — Zsiráf című gyermeklexikon pontosan a? életkor sajátosságainak felél meg. írói, Mérei Ferenc és V. Binét Agnes, rajzolói, K Lu- káts Kató és Szűcs Erzsébet abból az alapelvből indultak ki. hogy a pontos szöveemee határozás és á rajz összhang ban legyen. A deffiníriók — igaz, ez túl tudományos, é nem is tökéletesen pontos —. mondjunk helyette magyaré zátokat, két célt is szolgál nak. A szülőnek lehetősége' nyújtanak, hogy értelmes szórakoztató szöveggel eisz Sózzák, mit is jelent az, hogy mondjuk „akarni”, vagy „ér”, miközben a gyermek megismerkedik nemcsak a jelentéssel, hanem az egyes tárgyak, fogalmak szép leírásának módszerével is. Pedagógus kezemunkája ez a könyv, bevezetés a lexikonolvasás művészetébe, és előkészítője a helyes meghatározás megalkotásának. Valljuk be: a szülő sok esetben bajban van, ha kíváncsiskodó gyermekének keli választ adnia. Nos, éppúgy okulhat ebből a könyvből, mint ahogy gyermeke. Nem szájbarágós, nem áltudományos, nem maximalista a képes lexikon. és tegyük hozzá ugyanakkor maradéktalanul szolgálja a legfontosabb célt: lehetőséget teremt hogy a felnőtt né legyen kártételén esetleg saját tájékozatlansága miatt lerázni gyermekét azzal: hagyjál, majd megtudod. Már utaltunk egy alkalommal arra, hogy a gyermek- ’önyvtár otthoni létrahozása alapkérdés, az olvasó nemzedék növelésének kezdeté Biztos, hogy az a képés lexikon az egyik legtöbbet forgatott mű lesz a polcon, s Tiinden kímélet éllenére a/ könyvek legszebb sorsa vár reá: agy^nolvassa szülő és gyermek egyaránt, (bürget) TÖRD A FE IEDI VÍZSZINTES:. 1. Megfejtendő (folyt, a függ. 15. sorban). Közepén üres arany!!! 7. Végtag. 8. Zamat. 9. Forradás. 11. Római 7. 12. Elmés. 14. Ruhát készít. 16. Megfejtendő (a függ. 15. folytatása), utolsó négyzetben két betű. 18. Kétjegyű mássalhangzó. 20. Végtag. 21. Sértetlen. 22. Nyit. 24. Vissza: egymást követő betűk az abc-ben. 25. Hegycsúcs. 27. Vékonyra vág aránylag’nagy felületen. 28 Távol-keleti állam. 29. Férfinév. FÜGGŐLEGES: 1. Testrész. 2. Római 1050 3. Lakat. 4. Háziállat. 5. Kimásol. 6. Névelővel, szovjet Űrhajó-típus. 10. Omladék. 11 Beismer, (utolsó négyzetben két betű). 13., Számos. 14. Üt. 15. Megfejtendő. 17. Nóta. 19. Becézett női név. 21. Sértetlenül. 2S. Csak félig rondán! 24. Némán rázár! 26. E napon. 27. Szintén ne. Megfejtendő: Október első hetének (vasárnappal bezárólag) nagy nyíregyházi eseménye a ... vízszintes 1, függőleges 15, vízszintes 16... verseny. Múlt heti megfejtés: • - LILLAFÜRED — VISEG- ! RÁD — SIKLÓS. A múlt heti nyertesek: Földesi Attila Nyíregyháza, Kőszegi János Szatmárcseke, Szigeti Ilona Botpalád, Cser- venka Zita Nyírbátor, Illyés László Nyírbátor. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT REJTVÉNYEKET FOGADUNK EL. A NAPRA F O R G Ó Úttörőposta Itt a Kincske A Magyar Úttörők Szövetsége folyóirataként, okóber 1-től jelenik meg a Kincskereső. A folyóirat közel három éven át a 10—14 évesek irodalmi, művészeti, kulturális folyóirataként a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kiadásában már megjelent. E fövid idő alatt közkedveltté vált folyóirat továbbfejlesztése lehetővé teszi, hogy a fiatal olvasók az egész ország területén hozzá- jussanak. Mi a folyóirat célkitűzése? A ma fiataljaihoz szóló, formáló erejű, változatos gondolati, érzelmi, hangulati telítettségű, esztétikai értékű írásokat akar megjelentetni, s ezekkel fiataljainkat szocialista eszmeiségű, kulturált, a szép iránt érzékeny és igényes emberekké formálni. Az Olvasó népért célkitűzéseit akarja megvalósítani a 10— 14 évesek között. Az általános iskola és az úttörőszervezet nevelési célkitűzéseit sajáté s eszközökkel támogatja: az rodntommnl, műv 'szettel segíti az Iskolában és a mozgalomban a szocialista em- bernevelés munkáját. Nemcsak az ifjúsági írók alkotásait közli a lap hanem mindazoknak az íróknak értékes műveit, amiket a gyermek vár és élvez. A folyóirat kétharmad részében szépirodalmi aikotá- sokat jelentet 1 meg. Mai és klasszikus magyar és külföldi írók műveit, népköltészeti alkotásokat, írók vallomásait stb. Az októberi számban Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor verseit, Fekete István elbeszélését. Hars László regényrészletét közli. Tatay Sándor vall a fiataloknak életéről, regényeiről, alkotási módszeréről, írói céljairól. A szépirodalmi részt, népköltészeti alkotások gazdagítják. Az Édes anyanyelvűnk rovattal anyanyelvűnk meg- szeretettését, nyelvünk szépségének, gazdagságának érzékeltetését, a nyelvművelést szolgálja. A Testvérmúzsák rovatban olyan írásokat jelentet meg az Irodalom és a zene, a képzőművészet, film, színház kapcsolatáról, amelyek a művészetek egységét, komplex szemléletét erősítik az olvasókban. Az első számban Tüskés Tibor Goethe ecsettel című írását olvashat* ják a fiatalok. Az Irodalmi séták rovatban Fodor András viszi el az olvasókat — József Attila nyomában — Balatonszárszóra. A Könyvek rovatban Kiss Dénes vall A Kányadomb visszahív címmel három ifjúsági regénye megírásának körülményeiről. A Rejtvény fej tők klubja az irodalmi művek közti keresés, kutatás izgalmát ígéri. Az első számban Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára köszönti a fiatal olvasókat. A Kincskeresőt előfizethetitek az iskolai terjesztőknél. : hojíoörfoei oh ?f.i\r?nrr * ?Vt*< Volt egyszer egy király, 3 annak egy lánya, aki olyan gyönyörű volt, akár a leg- csodálátosabb tavaszi virág. A hercegkisasszony nem akart férjhez menni. A sok herceg közül — akik kérőként jelentek meg a királynál — egyílc sem nyerte el a tetszését. Egyre csák azt hajtogatta: nekem csak a Nap tetszik. Egyik napon nagyon megharagudott rá a király és kikergette a királyi palotából. A szegény királykisasszony útnak eredt. Ment, ment, egyre csak abba az irányba, amerre a Nap korongját ragyogni látta.' Végül megérkezett annak a magas hegynek a lábához, melynek csúcsán lakott a Nap. A királykisasz- szony azonban csak a Nap anyját találta otthon. „Mit keresel errefelé, kislányom?” — kérdezte az öreg néni a királykisasszonyt. „Keresem a Napot” — válaszolta a királykisasszony és mindent elmondott a Nap anyjának, ami vele történt. A Nap anyjának nagyon megtetszett a királykisasz- szony. „Nos, jól van, leányom. A Nap a fiam és óhajod szerint a férjed lesz.. . D- egyet jegyezzél meg jól: he mellette akarsz maradni, soha nem szabad az arcába nézned.” A királyleány ezt boldogan megígérte. Hosszú időn á! boldogan éltek együtt. Egyik napon azonban elgondolkoFÓKÁK Jeges tenger partján, nem tréfa nem móka, jóllakottan heverészik a sok kövér fóka. Néha vízbe buknak, mind halevő állat. Vastag bőrük, szalonnájuk soha át nem ázhat. Ez alatt mit művel ■i virgonc apróság? Jégtáblákat ugranak át a kis pajkos fókák. dott a királyleány az ígéretén: tulajdonképpen miért nem szabod az arcába tekintenem? Végül is a férjem! Az üreganyóka, a Nap anyja, a következőket tanácsolta: tégy elé egy pohár vizet és j nézd meg az arcát,, amint ‘ visszatükröződik a víz tűk- j rében. Légy óvatos, ne nézd öt hosszan, mert ha észreveszi, nagyon megharagszik. Este, amint hazatért a Nap, a királkisasszony egy pohár j vizet tett elé és gyönyörködött a víz tükrében megjelenő Nap arcában. Életében j először pillantotta meg férje j arcát, amely oly csodálatosan gyönyörű volt, hogy teljesen megfeledkezett a Nap anyjának tett ígéretéről. Nézte, egyre csak nézte a pohár vízben a Nap arcát és nem tudott vele betelni. Mondanom sem kell, hogy végül is a Nap észrevette ezt és rémesen megharagudott feleségére. „Nem maradhatsz tovább a házamban” — kiáltotta merinydörögve a Nap és elkergette a királyleányt. A királykisasszonynak el kellett hagynia a házat. Zokogva indult el útjára. Ekkor mégiscsak megsajnálta őt a Nap. Gyönyörű, hosszűszárú virággá változtatta át. Azóta ez a virág állandóan a Nap felé forog és ezért az emberek őt elnevezték napraforgónak. (Dr. Papp Sándorné fordítása) Belökdösik egymást a jeges tengerbe és kimásznak nagyvizesen kacagva, nevetve. •Jéghegyekre másznak, onnan leszánkáznak, egyik-másik a tündöklő jégen korcsolyáígat. Jeges tenger partján oly vidám az élet. Arra jártok, üdvözletem a fóka-népságnek. ölbey Irén fiain Műik Hát persze, hogy elvittelek. Hogy ne vittelek volna, amikor hetekkel előbb már főként csak erről beszéltünk. Nem voltál éppen tájékozatlan a témában 4 éves korod ellenére. Épp elegei zümmögtem a füledbe Weöres Sándor sorait, hogy „Sátor alól kikiáltó szétnéz: Itt látható a nagyhírű bűvész! A szemével gurgulátík, a fülével fi- gurázik, az orrával orgoni- zik. a szájával — vacsorázik’’. És jött az Apollo ’74, 3500 személyes sátrával, 180 lakókocsijával, 16 vontató járművével, 100 műszaki dolgozójával, és bizony mondom neked, nem győztem palástolni ujjongó várakozásomat az elővételi pénztárnál fanyal- gó szülőtársaim előtt. Ilyenképpen fogalmaztak: — Hát ti is? Ha nem lenne gyerek, minket égy vízilóvasút sem húzhatna be... — Képzeld, csak drágám, mibe kerül! Három páholy- jegy (csak nem ülhetünk mis. hová!) 28 forint fejenként. Andreának egy csomag frutti, vagy Cola, de leginkább mindkettő, nem beszélve a férjemről, aki menthetetlenül becsapja a maga két fél ko- nyakját, amíg mi fruttit vásárolunk. És számítsd hozzá, még hazafelé a taxit... — Ez még hagyján lenne, de miért mindig ugyanaz? Amikor életemben először voltam cirkuszban, akkor is röhögtek a lovak, és szikra csapott ki a bohóc fenekéből... így folyt a szó a pénztár előtt, miközben a említették minden viszolygásuk ellenére váltották a jegyeket. Velük én is. viszolygás nélkül. Ennek a hiánya abból származott, hogy — mini a cirkuszt szerető emberek általában — felkészítettem ma. gam rá, hogv nagyjából ugyanazt fogom látni, mint huszonkilenc esztendeje amikor is Szüleim először vittek eirkuszsétór alá. (A Czáia név volt rá körbe-körbe festve.) Ha iskolás leszel majd, elmagyarázom, hogy amin tágra nyitottad a szemed, nem egyéb volt, mint egyszerű fizikai törvények illusztrálása és látszólagos megbazudtolása. Simon Tibor Jászai-díjas lég. tornász, akit előadás után otthon az ágyban oly élethűen próbáltál utánozni, nem tett egyebet a kupolában, mint hogy tisztelettel alkalmazkodott az ingamozgás képletében rögzített szabályához, no persze fején állva az ijesztően nagy lengéstávú trapézon, védőháló nélkül, idegtépő dobpergéstől kísérten. Nagyon remélem, hogy ha majdan a gravitációról tanulsz, eszedbe jut a zsonglőr, ezt követte ördöngősen pergő buzogányait kapkodva. És kérlek, arra Is emlékezz vissza, hogy Tibi-Tok. a sodronytáncos, az erő—ellenerő newtoni elvét alkalmazta, amikor várakozásunk ellenére nem szédült le a kötélről. 5 ha a feltételes reflexre akarsz majd gyakorlati példát, mondani a biológia tanárodnak, semmiképp se felejsd ki Donnert Antal idomárt, aki hercegi testtartással vezényelte sötétszürke lova hátiról, Lillát, a 30 mázsás ele- fántbikfist, és amikor leszállt a lóhátról, azért sántított, mert tízegynéhány éve egy oroszlán elfelejtette, hogy az 6 Idegrendszerében már kiépült a feltételes reflex. Roppant mód helytelenítet, tem, hogy Gézán és Pepin, a két bohócon nevettél, de a többség nevetett, mert a bohócon nevetni szokás. Pepi közepes dummer August. Géza nagyon rossz clown, és vajha fiam. sohasem kényszerüljél derülni életedben ezen az egy alkalmon kívül, olyankor, amikor a derültségre az égvilágon semmi ok sincs. Szerető apád, aki nem azért nézte meg a cirkuszt, hogy írjon róla, hanem azért írt róla, mert örült, hogy nézhette: <á. sz. J.)
