Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

4 kelet-magyarorszAg T97Í. okWber \ Újdonságok 4- Tudományos kutatások •$* Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------'__________S------------------------------------------------------------------­Tapasztalatok az I\DK - bál A holnapi burgonya hólesőjénél S gakkönyvtarunk SfíiUi é« l»ot> A tzólőskertek tulajdonosai egyformán jó szőlészek és borászok s méltán büszkék vendégmarasztalo borukra, Vagy lugasukra. Számukra a szőlő termesztése és a bor ké­szítése elválaszthatatlan. Pro- hászka Ferenc ötlete tehát ta_ lálkozott az olvasok, azaz a házikert-tulajdonosok igé­nyével, és a siker nem ma­radt el: ez a könyv tizedik ki­adása. Könyvét elsősorban a szőlőt kisebb területen termesztők részére írta, nem feledkezve meg a népszerű művek leg­fontosabb követelményeiről: világosan, egyszerűen és szemléltetően. A tartalom három fő témakörről: a cse­mege- és a borszőlő termesz­téséről, a borászatról, valamint sokféle hasznos tudnivalókról szól. Az első rész vázát a sza­porítás, a -tőkehiány pótlássá- nak módjai, a telepítés, a termő szőlő nyitása, met­szése és növényvédelme, va­lamint a lugas nevelésének tudnivalói, meg a szőlőfajták jellemzése alkotja. Csak ezt követően kerül sor a borké­szítéssel kapcsolatos teendők­re a szüretre, a must erjesz­tésére. a bor kezelésére és bőrbetegségek ismertetésére. A régi. jól bevált módszerek mellett termesztésen mind­azok az új eljárások is meg­találhatók, amelyekre ma már minden szőlőskert tulajdono­sa kiváncsi. „A vas is az ember szol­gája lett, az utolsó és a leg­fontosabb nyersanyag, amelynek alkalmazó“» tör­ténelmet csinál, utána már csak a burgonya követke­zik". Ezt írta a tudományos szocializmus egyik megala­pítója Friedrich Engels ,,A család eredete" című köny­vében, A burgonya ebben a vonatkozásban történelmi rangot kapott. Megkérdeztük dr. Vogelt. aki az NDK északi Gross • Lüsewitz-i növénytermesz­tési intézetének egyik veze­tő tudósa: „Hogyan állunk ma a burgonyával? Milyen új termesztési eljárások várhatók? Mivel foglalkoz­nak jelenleg?” Ellenálló fajták „Intézetünk eredményesen termesztett ki nematód-ellen- álló burgonyafajtákat. Ezek a burgonyák kevéssé érzé­kenyek a szörnyű nematod- okkal szemben. Ezek olyan kis kártevők, amelyek befész­kelik magukat a burgonya gyökerébe, növekedési prob­lémákat okoznak, s körülbe­lül 60 százalékkal csökkent- hetik a hozamot. Ebben az esztendőben befejeztük a nematódáknak ellenálló csí- raburgonyák termesztését is. 65 nappal a kiültetés után már szedhető s a nemzetkö­zileg is ismert holland „Erst­ling” korai burgonyával szemben 40 százalékkal ma­gasabb termést ad. Egy új burgonyafajta ki­alakítása rendkívül komp­likált és 12 esztendőt vesz igénybe. Először is ki kell vá­lasztani és keresztezni kell a törzseket. A termésből nyer! magokat vetik azután el. így a bokrok ezreit kapják, köz­tük válogatják ki a legalkal­masabbakat. Ezeket újra ke­resztezik, a magokat újra el­vetik. ismét kiválogatják a legmegfelelőbb burgonya­bokrokat, végül is kilenc esztendő után a kívánt bur­gonyafajta kísérleti stádiu­mában szállítható lesz. Ezt követi a szaporítás, majd 12 esztendős munka után vé- Sülis a nagyüzemi termelés rendelkezésére áll az új faj­ta”. A fogyasztók igénye Ehhez a termesztési prog­ramhoz tartoznak az étke­zési célokat szolgáló burgo­nyák, az Ipar, és az állatok táplálására szolgáló burgo­nyafajták. Ennek kapcsán szükségünk van olyan faj­tákra, amelyek ellenállóak a betegségekkel szemben, egyenletes nagyságúak és lapos kerek formájúak. Ezt várja tőlünk az ipar, amely burgonya-aratógépeket ter­vez. Lehetőleg kevés és la­pos csíra legyen rajtuk, így a burgonyahámozó gépek gyorsabban és könnyebben dolgozhatnak. A nagyüzemi konyhák és a kereskedelem fjedig olyan burgonyát vár. amely a hámózás után nem színeződik, nem lesz barna vagy kék, amennyiben mű­anyagzacskókba helyezik vagy szállítják. Végül a bur­gonyának alkalmazkodnia kell a fogyasztók igényeihez is, jobban szeretik ugyanis a sárgahúsú fajtát. A különbö­ző célokra különböző buF- gonj'afajták szükségesek (pél­dául lisztesek). Az ilyen faj­tákat jelenleg melegházak­ban, cserepekben vagy a sza­badban tenyésztjük. A gyakorlattal szorosan ösz- szekapcsolódik Grops-Lüse- witz-ben a kutatómunka is. Nemcsak ismereteket akar­nak szerezni a növényekről s felhasználásukkal kapcsola­tosan, hanem ezenfelül olyan gépek kifejlesztésével is fog­lalkoznak, amelyek a burgo­nyatermés felszedését és fel­dolgozását nagyüzemi mó­don képesek elvégezni. Eh­hez többek között nagy húzó- erejű traktorok is szükségesek. Ezenfelül nagyobb kerék- távolságra és kerékszéles­ségre van szükség. A bur­gonyafészkek jelenlegi 62,5 .centiméteres távolságát ezért 75 centiméterre növelik. Ez is új lehetőségeket, de egy­ben új feladatokat ad a burgonyatermesztőknek. Nemzetközi kapcsolatok Nemcsak a burgonyával kapcsolatos sikerek vonzzák a látogatókat Gross-Lüse- witz-be, hanem azok az eredmények is, amelyeket a takarmányössze tétellel, ille­tőleg az olaj növényekkel kapcsolatban fedeztek fel. Ezért fordul meg évente 10 ezer látogató az intézet­ben, szakemberek, diákok, tudósok és szakértők mind az öt világrészből. A Cross-Lüssewitz-i Nö­vénytermesztési Intézet ál­landó kapcsolatban áll a Szovjetunióban, Csehszlová­kiában és Hollandiában mű­ködő hasonló intézmények­kel. Az intézetet 1948 novem­berében azon a földbirtokon hpzták létre, amely 1945-ig az acélkonszern család, Thyssen-ék tulajdonában volt. Egyrészt azért esett a választás erre a helyre, mert rendkívül jó a közlekedése, másrészt pedig a Rostock-i Egyetem közelsége ugyan­csak döntő szerepet ját­szott a választásban. Továb­bá azok a növényi károsodá­sok és betegségek, amelyek a háború utáni években jelentős károkat okoztak, a tengerpart vidékén csak el­vétve mutatkoztak. Kurt Stowe Gépesített cukorrépa termesztés Védekezés Több házikert-tulajdonos- nak problémát okoznak a sző. vőlepkék hernyói, mert a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésnél felhasznált és bevált Bi 58 EC-től (ható­anyaga 36% dimetoát) nem kapták meg a várt védőhatást. Nem a növényvédőszerben van a hiba. hanem a helyte­len alkalmazásban, a szer (Bi 58 ED) nincs engedélyez­ve a szövőlepke ellen, tehát ne is kísérletezzünk vele! Ahol mégis el kell végezni a szövőlepke elleni permetézé- seket, s ahol már megtör­tént, vagy még nem történt meg a gyümölcsszüret, ott a várható szüreti időpontot fi­gyelembe véve triklórfon tar­talmú növényvédoszerekkel védekezzünk! A triklórfon tartalmú sze rek élelmezésegészségügyi vá_ rakozási ideje 10 nap. friss zöldségre 14 nap. Munka egészségügyi várakozás ideje csak 3 nap. A felhasználható készítmé­nyek nagyüzemekben és házi kertekben egyaránt a követ­kezők: Ditrifon 50 WP (ha­tóanyaga 50 %, triklórfon) 0,' %-ban, Ditrifon 40 SCW (ha­tóanyaga 40% triklórfon) 0,2 A vósőrosngményi VörSscsülag Termelőszövetkezetben teljesen gépesítették a cukorrépa- termesztést. A betakarításban dolgozó gépészek és a kiszolgáló személyzet alig 30—35 fő és naponta 500 mázsa cukorrépát szállítanak a rakodóhelyre. Néhány éwe' azelőtt 40-50 embe» dolgozott gombo' villákkal egy egy cukorrépa rakodó­állomáson. A vásárosnaményi vasútállomáson egy amber által irányított szovjet billenő­gép üríti a kocsikat, lerázza ” 'öldet és továbbítja a cukorrépái a kívánt helyre. (Hammel József felvételei) Kertbarátok tanácsadója A csemegeszölő^eltartús módjai A csemegeszőlő egyes faj­tái, mint a téli alma vagy , a körte, egy bizonyos ideig nyersíogyasztásra alkal­mas állapotban eltartha­tó. Az eltartás óágyo-ű daságos, da meglehetősen ne­héz faiadat- Szakszerű eltar­tásnál 4—5 hónap alatt a veszteség, nein több, mint 15—20%-ék. Viszont szaksze­rűtlen kezeléssel az egész el- tett mennyiség megsemmi­sülhet. Eltartásra legalkalmasabb laza fürtű, nem könnyen rőt- hadó, erős vagy vastag héjú és húsos bogyójú fajták. Rendszerint a késői érésű fajták állnak el legtovább. Ilyenek pl. az Erzsébet király, nő, Afus-Ali, Itália, Kecske- csecsű-félék, Hamburgi mus­kotály, Saszla-félék, Kecske­mét virága, Csiru-Csuri, Kö­vidinka, Izsáki sárfehér, Otelló stb. Csak teljes érett (nem túl­érett), egészséges fürtöket le- hét eltenni. A harmat fel­száradása után szedjük. A fürtöt nyelénél fogjuk meg, ollóval elvágjuk és egy sorba, lehetőleg új ötös rekeszbe fektessük, a napon szárítsuk, majd válogatáskor a hibás bogyót ollóval csipegessük le, a sűrű fürtöt ritkítsuk meg. Erős, rothadásos betegségek­kel tele évben nem tanácsos a szőlő eltartása. Az elttartásnál egyrészt a penészedést, rothadást,' másrészt a bogyók töppedé- sét, aszalódását kell megaka­dályozni. Száraz levegőben a fürt nem penészedik, de gyor­san topped; nedves levegőben nem topped, de hamar pené­szedül ELTARTÁS KAMRÁBAN. A legismertebb, legegysze­rűbb helyes eltartási módszer. A szőlő eltartására legkedve­zőbb a +2 és +10 Celsius fok közötti hőmérséklet,K[ lámint a 80—85%-os relatív pa?át art illőm. ’ A kamrába csak ritkán járjunk és lehető­leg a napnak olyan szaká­ban, amikor a belső hőmér­séklet egyezik a külsővel,, kü­lönben nagy lesz a pára le­csapódása, ami elősegíti a rothadást. Kisebb helyiségek alkalmasabbak mint a na­gyobbak. A helyiséget minden eltar­tási idény előtt meszeljük ki 2%-os rézgálic tartalmú mésztejjel. A farészeket gon­dosan súroljuk le trisós víz­zel, hogy a penészgombákat elpusztítsuk. Utána alaposan szellőztessük ki a helyiséget és használatba vétel előtt köbméterenként 2—3 g kén el­égetésével fertőtlenítsük a le­vegőt. , A kamrában a szőlőt pol­cokra rakjuk, vagy felaggat- ‘ jak. A polc hal., éti állványra helyeselt hollandi rekeszeket ■ is alkalmazhatunk. Aggatásos eljárásnál 40—5j cm hosszú ruha vagy műanyag fonál mindkét végére egy-egy für­töt kötünk és a kifeszített hu­zalra vagy lécekre úgy ag­gatjuk fél, hogy az egyik fürt magasabban, a másik alacso­nyabban lógjon. Hogy a bo­gyók lazábban álljanak a fürt hegyére kötjük a fonalat és nem a vúilára. • A huzalok egymás fölötti távolsága 50 cm legyem ELTARTÁS LEVÁGOTT ■VESSZŐVEL. Jól eltartható a szőlő, ha a fürtöt úgy vágjuk le, hogy a fürt fölött 5—6 cm, alatta pedig 15—20 cm hpsz- szú vesszőt is hozzávágunk. A vessző felső metszlapját viasz, szak vagy más anyaggal (pL répa vagy burgonyaszelet) zárjuk el, alsó végét pedig vízzel telt befőttes üvegbe vagy palackba dugjuk. A víz­be faszenet teszünk, hogy ne poshadjon meg és az elpárol­gó vizet időnként pótoljuk. Szokás a vízbe literenként S g sót is tenni. FÚRÉSZPORBA ÁGYA­ZÁS. Erre a célra közvetlenül csak a bükkfa fűrészpor hasz­nálható fel a többit előbb ki kell mosni, különben a szőlő idegen ízt kap tőle. Felhasz­nálás előtt a fűrészporból aa apró port rostáljuk ki, utána állandó keverés közben 2%- os rézgálicoldattal permetez­zük meg, végül teljesen szá­rítsuk meg. A szőlőt ládába helyeznOk eL A láda aljára 4—5 cm vas­tagságban fűrészport teszünk« erre rakjunk egysorban az el­tartásra szedett ép egészsége» 'i fürtökből. Ha egy sort lerak­tunk a fürtökre fűrészpori hintünk és a láda oldalát megütöget jük hogy a bogyók , közzé skőííSdjorL Amikor a fűfészpor teljesen befedte a fürtöket, 4—5 cm vastagság­ban még újabb fűrészpórt te­szünk és erre rakjuk • második sor szőlőt. Ezt a má­sodik sort is beágyazva Is- mét 4—5 cm réteg fűrészpori tegyünk rá. Ha valamelyik bogyó rothadni kezdene, m fűrészporszigetelés megaka­dályozza a rothadás áttérje­dését az egészséges bogyókra. A ládákat egymás fölé rak­va, lehetőleg egyenletes, +3 és +10 Celsius fok közötti hő­mérsékleten tároljuk. így hosszú ideig egészségesen és töppedésmentesen tartható él a szőlő. Inántsy Feren» sä siövőleplíe ellen %-ban, Fiiból E (hatóanyaga 40% triklórfon) 0,2%-ban, Unitron 40 EC (hatóanyaga 40% triklórfon) 0,2%-ban, Satox 20 WSC (hatóanyaga 20% triklórfon) 0,5%-ban. Szabolcsi tapasztalataink azt mutatják, hogy különösen a szilvafákat lepték el a szö­vőlepke hernyók. Mivel az idősebb hernyók nem csopor­tosan, hanem egyedileg karó sítanak — szétmásznak a fé- ’.zekből — a védekezést igen körültekintően kell elvégezni. A kártevő a 4/1974 MÉM <i. utasítás alapján a veszé­lyes károsítókhoz tartozik, je­lenléte exportgátló tényező lehet. A növényvédelmi munka végzése során fokozott gon­dot fordítsunk az egészség- ügyi és munkavédelmi óvó- ■endszabályok betartására! Kötelező védőfelszerelés: ■'őkészítőknek: védőruha, vé­lőkalap, sav elleni védőszem iveg, védőkesztyű, X-betétes ipari fél álarc, gumicsizma. A permetlétől átívódott vé- iőruhát, védőkalapot hala­déktalanul le kell vetni,' s az alattuk szennyeződött bőrfe- ’illetet szappanos vízzel jól le kell mosni. További mun­ka csak mérgezési tüne' men­tes állapotban, tiszte v.doru- hában engedhető meg. Munka közben enni, inni, vagy dohányozni tilos! Kerülni kell a szernek, vagy permetlének szembe, szájba, gyomorba, tüdőbe, vagy nagyobb testfelületre ju­tását. Munka közben és mun­ka végeztével a szerrel szeny- nyezett testrészéket szappa­nos vízzel jól le kell mosni. Mérgezésre utaló tünet alkal­mával elsősegélynyújtásról, majd orvosi ellátásról keli gondoskodni. Elsősegélynyújtás után mielőbb Atropin, ill. PAM- injekciós orvosi kezelés szük­séges. Az élő vizek védelme érdeké­ben a szert, a permetlé fel nem használt maradékát és csórna, goló burkolatát állóvizekbe, folyókba, vízfolyásokba, vagy tározókba juttatni tilos! Szabályos növényvédőszer raktárban száraz hűvös he­lyen, zárt csomagolásban tar­tandók a növényvédőszerek! Széles Csaba adjunktus Mg. Főiskola, Nyíregyháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents