Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
X WW. eSfőSer f! f Pártmunka és művelődés Segítség a Tárosnak műszakok Nyíregyházán MILYEN HELYET KAPNAK a pártmunkában a kulturális kérdések? — tudakolták a közelmúltban számos ipari és kereskedelmi vállalatnál a pártalapszerve- zetek vezetőitől. S mint a válaszokból kitűnt, sok helyen kiesik a „látószögből” ez a terület. „Mi ehhez nem értünk” — fogalmazták meg egyik-másik helyen a magyarázatot. Másutt úgy indokolták, hogy ezekkel a kérdésekkel a művelődés területén működő pártszervezetek hivatottak törődni, az üzemi, vállalati alapszervezeteknek a gazdasági kérdésekkel kell foglalatoskodniuk. A gazdaság és a kultúra efféle merev elválasztása, elkülönítése azonban napjainkban már nem fogadható eL A művelődés mind elvá- laszthatatlanabbul kapcsalódik az élet egyéb területeihez, s ugyanolyan figyelmet igényel és érdemel. Ezért tekintjük a kulturális politikát a párt egész politikája szerves alkotórészének. S tevékenykedjék bármely területen, a párt művelődéspolitikájának megvalósításában minden alapszervezetre hárul bizonyos teendő. Gyakran megfogalmazódik mostanában az a gondolat, hogy a műszaki fejlődés, a termelés korszerűsödése a dolgozók tudásának, ismereteinek állandó gyarapodását igényli. S ha ez így van, akkor a termelőüzemekben folyó pártmunka sem hagyhatja figyelmen kívül az ebből eredő követelményeket. De a munkás nálunk nemcsak termelő, hanem a hatalmon lévő osztály tagja Ss. Márpedig a hatalom gyakorlásához ugyancsak szükséges a megfelelő tájékozottság, látókör, világnézeti megalapozottság. S ebben az összefüggésben a kultúra elsajátítása már közvetlen politikai kérdésként jelentkezik. MINDEN "TttAPSZEBVE- m VEZETŐ érzékelheti, &cgy maguk a dolgozók is igyakrass így tekintenek a kulturális élet folyamataira. JSvek öta gyakori vita tárgya a munkahelyi beszél getések- foeüa a közoktatás: az iskolai Wvételek, elbírálások, atan- ssayag terjedelme és így topább. Vitatkoznak, véleményt mondanak az etnbe- <t«k. tw-játékokról, filmekről, (aiykw könyvekről vagy színdarabokról is. Elénk érdeklődést váltanak ki a tudományos fejlődés problémái. A kommunisták természetesen részesei ezeknek az eszmecseréknek, s ezek során a párt kultúrpolitikájának szellemében kell állást foglalniuk. De ezt csak akkor tudják következetesen megtenni, ha ehhez pártszervezetüktől rendszeres támogatást, kellő felkészítést kapnak. Mindez elegendő mértékben indokolja, miért szükséges, hogy az ipari-kereskeA Szatmár-beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének társadalmi és ön- kormányzati bizottsága befe_ jezte a kombájnosok 1974. évi nyári gabonabetakarítási versenyének értékelését. A versenyben 33 termelőszövetkezet 158 kombájnosa vett részt különböző típusú kombájnokon. A 158 kombájnos közül 12 ért el helyezést és kapott jutalmat a területi tsz-szövet- ségtől. a verseny szervező jé tői. Az E—512-es, NDK- gyármányú kombájnok vezetői közül első lett és 2000 forint jutalmat kapott Nagy Lajos, a gacsályi Dózsa Tsz kombájnosa. Az SzK—5-ös szovjet gyártmányú kombájnok ve- Ksi-ai közül Hibáin Józsefe a delmi területen működő alapszervezetek is rendszeresen napirendre tűzzenek taggyűléseiken, vezetőségi üléseiken és a pártáiét egyéb fórumain kulturális jellegű témákat. Természetesen ezekkel a kérdésekkel is csak a pártirányítás korszerű elveiből kiindulva lehet hasznosan foglalkozni. Más szóval: a pártalapszervezet ne akarja elvenni az üzemi kulturális élettel közvetlenül foglalkozók kenyerét, vagy helyettük megoldani a feladatokat, hanem segítse ebben őket iránymutatással, tanácsadással, a politikai összefüggések kiemelésével, a megvalósulás ellenőrzésével. Ne a részletekbe merüljön, hanem azon munkálkodjék, hogy hiánytalanul és érdemben érvényesüljön saját területén a párt művelődési politikája. SOK JÖ KEZDEMÉNYEZÉS tapasztalható már ilyen tekintetben. Több helyen a pártszervezet időről időre elemzi a szakszervezet és a KISZ kulturális tevékenységét, annak politikai összefüggéseit. Másutt megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szocialista brigádok ilyen irányú tevékenységére. Nem kevés az olyan üzemi pártszervezet, amely fontosnak tekinti és szorgalmazza a dolgozók munka melletti iskolai tanulását, s tanév közben is figyelemmel kíséri és támogatja az erre vállalkozókat. Csak helyeselhető, ha a politikai oktatás tervezésekor a vezetőség nem feledkezik meg a munkahelyi ismeretterjesztésről sem. Mint ahogy jó gondolatként említhető, hogy néhol rendszeresen figyelemmel kísérik a dolgozók olvasási kedvét és igényeit, s azt fokozni, befolyásolni is igyekszik az alapszervezet. Mindebben nagy szerepet játszhat a kommunisták legkisebb közössége, a pártcsoport is. Az egyes párttagra ez a kollektíva tud a legjobban hatni. S ez a ráhatás ugyancsak fontos a kommunista példamutatás szempontjából. A KULTURÁLIS TßMÄKBAN való jártasság megszerzéséhez számos eszköz áll a pártszervezetek rendelkezésére. A művelődéspolitikával foglalkozó taggyűlésre, pártnapra kérhet az üzemi alapszervezet a témához mélyebben értő előadót. Tájékoztatnak a folyóiratok cikkei, a politikai vitakör anyagai is. S nem utolsósorban lehet támaszkodni a pártoktatás e tárgyú tanfolyamának anyagára, amit az eddiginél szélesebb körben lenne érdemes az üzemekben oktatni. Mindez elősegítheti, hogy a kulturális orientáló tevékenység a jövőben ne gyenge oldala legyen az alapszervezeti pártmunkának, hanem rangos és eredményt hozó részévé váljék. Gyenes László beregdaróci Barátság Tsz kombájnosa győzött, s ő is 2000 forint jutalmat kapott. Hibály Józsefet kiemelkedő teljesítményéért — a rossz időjárás ellenére is 5770 mázsa terményt takarított be — megjutalmazta a szovjet kom bájnokat értékesítő vállalat is. Szovjet gyármányú SzK—4 -es típusú kombájnon lett győztes Pál Ferenc és ifj. Pál Gyula. Mindketten tisza- izalkaiak Ök is megkapták a szövetség jutalmát. Teljesítményük arányában még további nyolc kombájnos kapott pénzjutalmat a területi tsz-szövetségtől az idei gabonabetakarítási versenyben elért eredményekért. Kommunista Szombaton és vasárnap Nyíregyháza üzemeiben, termelőszövetkezeteiben, a városkörnyéki tsz-ekben több ezer ember dolgozott, csatlakozva a kommunista műszakhoz, hogy keresetükkel segítsék a várost, hozzájáruljanak újabb bölcsődei helyek létesítéséhez. A papírgyárban például éjszakai mű„Tudom, Megbolydult méhkashoz hasonlít Nyíregyházán a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet. Nincs tag és alkalmazott, aki ne különleges energiával serénykedne a kommunista műszak sikeréért A szocialista brigádok természetesen a gépeik mellett, az irodaiak, karbantartók közül ki a csomagolóban, ki a minőségi ellenőrzésnél tevékenykedik, ki pedig az elkészített ruhadarabokra, kézimunkákra írja a címkét. A szövetkezetben a kommunista műszakon 470 tag és alkalmazott vett részt. Szorgoskodásuk nyomán mintegy 43 ezer forint lesz az ösz- szeg, amelyet befizetnek a városi gyermekintézmények építésének és berendezésének a támogatására. A Március 8. szocialista brigád tagjai — valamennyien nők — különösen szorgalmasan dolgoznak. — Én már csak amolyan tiszteletbeli tagja vagyok a brigádnak — mondja Kozák Miklósné. Gépen dolgoztam, de babát várok, ezért már levettek a gépről. Mindig ott segítek, ahol tudok. Nagy örömmel jöttem be dolgozni Szombaton a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben is szorgos munka volt. Nemcsak a tsz mintegy 260 tagja jött el, hanem fogadtak munkásokat a vízügyi igazgatóságtól, a Tempó Szövetkezettől is. Az egyik fontos őszi munkán, a hagyma szedésén, válogatásán dolgoztak. — Még véletlenül sem hiányzik senki nálunk — mondja az egyik asszony, Varga Andrásné. Pedig a Ságvári Tsz tagjai, a tanyabokrok lakói aligha várhatják, hogy a most ösz- szegyűjtött pénzből éppen az ő környékükön épül óvoda, bölcsőde. / re Kijevben étit ss&.*4tjel. 12 éves volt ét a harmadik osztályba járt. A házuk egy park mellett épült, itt állt a városi színház épülete is. A színház volt Iránok a legérdekesebb hely, mivel színésznő altart lenni. A gyerekeknek a születésnap nagy ünnep. Iffy volt ez Írónak is. Születésnapjára na_ gyon sok ajándékot kapott. De különösen két ajándéknak örült: egy könyvnek és egy színházjegynek. A könyv Gorkij Gyermekkorom című műve volt. A színházjegy egy személyre szólt, egyedül kellett elmennie, mint a felnőtteknek. Színházig Ira elkezdte olvasni a könyvet. Annyira megtetszett neki, hogy elvitte magával a színházba is. Az előadás előtt is olvasott. Nagyon elszomorodott, amikor sötét lett és abba kellett hagyni az olvasást. Életében először figyelmetlenül nézte az előadást és türelmetlenül várta, hogy felgyújtsák a villanyt és folytat_ hassa az olvasást. A szünetben Ira kiment a wézőtérről ás oipasaá ke&t szakra jöttek be, hogy vagonokat rakjanak, gyorsuljon a szállítás, a Vörös Október Férfiruhagyárban az egyébként szabad délutáni műszak alatt dolgoztak, a nyíregyházi állomás vasutasai a gyümölcsszüretet segítették. Néhány képet próbálunk felvillantani a kommunista műszak résztvevőiről: dett. Arról olvasott, hogy milyen kegyetlenül verte Aljasát a nagyapja, az anyja hiába járkált mellette és mondta: „Inkább engem verj, ne őt”. Ira nagyon sajnálta a kisfiút és sírva fakadt. Hirtelen észrevette, hogy odament hozzá valaki. Felemelte a fejét és egy magas, sovány embert pillantott meg. Az érdeklődéssel nézte a kislányt. „Mit olvasol?" — kérdezte. Ira szégyellte magát, hogy egy idegen ember meglátta, hogy sír. Semmit nem válaszolt és elfordult. A következő szünetben a magas ember ismét odament a kislányhoz és megkérdezte: „Még mindig érdekes ez a könyv?“ Írónak megtetszett es as ember, mert komolyan és egyszerűen beszélt vele. Elmesélte neki, hogy ma van a születésnapja és két csodálatos ajándékot kapott: ezt « jaftureg ás ♦ saimbiajßm+ Ét — Ki se mentünk az emberekhez, hogy szervezzük a kommunista műszakot Elég volt szólni a brigádvezetőknek, s jöttek az emberek. — Bennünk van az az érzés, hogy gondoskodni kell a gyerekekről — mondja Kató Mihály, a karbantartók Május 1. szocialista brigádjának vezetője. Közben zümmög a motoros fűrész, jókedvű tréfa mellett dolgoznak a férfiak, hogy előkészítsék egy újabb épületnek a terepet. Néhány száz méterrel odább, a dohányA város másik végében, a nyírszőlősi Jókai Termelő- szövetkezetben olyanok vannak az almáskertben, akiknek inkább az íróasztal mellől van közük a mezőgazdasághoz. A Tisza menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének, a SZATÉV-nak, a revizori és műszaki irodának a dolgozói segítenek az almaszüretben. — Azért most, s nem a jövő heti szabadszombaton, mert akkor városszerte nagyobb létszámmal vesznek részt a kommunista műszakokban, mi pedig társadalmi munkában a szakmai irányításban segítünk a tsz-eknek — tájékoztat Sipos Béla, a tsz-szövetség titkára. A brigádok jó lendülettel dolgoznak. Az egyik héttagú brigád két és fél óra alatt 15 mázsa almát szedett le. — Nekünk kedvezett az időjárás is — mutatnak a szépen sütő napra. — S kinek kell legjobban, ha bölcsőde épül a keresetből? — Ha 1976 tavaszára kész lesz, akkor nekem talán szükségem lesz rá — szerénykedik a nógatásra az égjük fiatalasszony, Regös Sándomé. — Mi meg az unokákra gondolunk — teszik hozzá az idősebbek. ★ Jól sikerült ez a két nap. Az előzetes jelentkezésektől is jóval többen vették fel a munkát, értették meg, hogy forintjaikkal magukon, ismerőseiken, a városon segítenek. Az első összesítések szerint mintegy 20 vállalat, üzem, intézmény dolgozói vettek részt a különböző munkákban, s munkájuk ellenértékeként több tízezer forintot ajánlottak fel. Október 5-én és 6-án folytatódik a kommunista műszakok sorozata, ezeken a napokon még a mostanitól is többen vesznek részt a munkákban. számára ez a könyv a legértékesebb ajándék. Amikor az előadás befejeződött, és Ira kilépett a színházból, ismét meglátta a magas, sovány embert. Az szintén észrevette a kislányt, odament hozzá és a könyvről érdeklődött. Hazafelé menve a könyvről beszélgettek. „Itt a mi házunk” — mondta Ira és elváltak. Egy év múlva a születésnapjára kapott egy könyvekkel teli csomagot és benne egy levélkét. „Ira, szeretettel köszöntelek születésnapod alkalmából. Remélem, amikor majd ezeket a könyveket olvasod, nem fogsz sírni. Mak- szim Gorkij.” A csomagban lévő könyvek mind érdekesek és vidámak voltak. Ira felnőtt, de ezeket a gyermekkori könyveket és Gorkij levelét mind a mai napig őrzi. (Suara Róbert válogatása.) Oroszból fordította: Szombaton Nyírbátorban is kommunista szombatot tartottak. Hét üzemben, vállalatnál és szövetkezetben vettek részt a termelő munkában több mint nyolcszázan, Ezen a napon 56 ezer forintnál is több gyűlt össze a fürdő építéséra Vasárnap még népesebb gárda indult a nyírbátori és a nyírgyulaji termelőszövetkezetekbe, illetve a Nyírlugosi Állami Gazdaságba az almaszüretre. Összesen 37 üzem, intézmény és hivatal 1136 dolgozója szedte az almát, segített az őszi nagy munkákban. A szü- retelők 2050 mázsa almát szedtek le. Ezzel még nem zárult le a kommunista műszakok sora Nyírbátorban. Október első felében még újabb üzemekben szerveznek hasonló megmozdulást Sigér Imre— Lány! Boton«! » . Vállalati érdek ? Munkára Jelentik exefcfe kg# tornyospálcai asszony a HUN- GAROFRU CT tuzséri telepén. Az adminisztrátor kiadta a« orvosi papírokat, a két #sz- szony rövid idő alatt megszerezte az igazolást. Nagy örömmel vitték a papírt, hogyne örültek volna, hiszen hónapok óta most néz először rájuk m szerencse. Munkát kapnak a telepen! Sürgette őket nagyot* a pénz. Hutásné egyedül nevel négy gyereket, Máténé egy gyermek anyja. Tuzséron fölvették őket, Igaz hogy próbaidőre, meg a szerződés sem m legelőnyösebb — időnként Budaörsön is kell dolgozni —, da vállalták. Jön a tél, mindenből több kell. A baleseti oktatás után brigádba kerültek# boldogan szegelték a ládát, Nem tartott sokáig az Öröm« Mert első nap, a munkaidő letelte előtt egy félórával értük jött a munkaügyis: mégsem tudják alkalmazni őket. Mert a sok gyerek... Meg, hogy a vállalati érdek...! Elgondolkodtam. Miért éppea azon a napon jöttek rá a vállalat vezetői, hogy nekik érdekük is van? Miért nem mondták meg az első találkozásnál? Miért kellett végigjáratni ezt a kálváriát? A munkaügyis természetese® nyugalommal és némi sajnálkozással bevallja, hogy várta ezt a kérdést már valakitőL Sietve hozzáteszi — bármi les* —, őt védik a paragrafusok, pontosabban ő védi a paragrafusokat... Egy kis hiba csúszott a szervezésbe. A telepvezető nem írta alá a felvételüket. Igaz, hogy akkor a két asszony már dolgozott, de mit számít az a néhány óra! Elküldték őket, mert csak baj lenne velük, ha mozdulni kellene. Az igazsághoz tartozik, hogy az a budaörsi csoport, ami hetekkel ezelőtt indult volna — még mindig itthon van. Felvettek harminc lányt a tavasszal, de hiába írták alá a szerződést, megtagadták, hogy Budaörsre menjenek. Nem is veszi már senki komolyan a dolgot. Mindig csak mondják.«. Aztán nem megy senki, d® mindenkinek van munkahelye® Úgy látszik, a két tornyospál- cai asszonnyal elégelték meg a dolgot. Rendet kell teremtenif Aznap, amikor ők beléptek, jött más is, lányok, — nekik itthon is akadt munka. Ezt Tuzséron rendteremtésnek hív* ják. Hutásné most almát szedi napszámban. Az alsőíagozato* kislegény vigyáz a másik háromra. Iskola helyett. Nine* más megoldás. Kipakolták őke« a bölcsődéből, óvodából, merS nem sikerült a munkahely. A tanáé» is paragrafusokra kft* vatteozotfc Kombájnosok jutalmazása milyen nagy segítség“ Elég volt szólni.« \Az ajándék annak ellenére, hogy az orosi vagyok. Nekem az első és a második gyerekem is óvodás volt, és a harmadik is az lesz. Tudom, hogy milyen nagy segítség a szülőknek, ha a gyereket felveszik az óvodába. Az meg, hogy most egy kicsit mindenki jobban igyekszik, természetes. És erről a „mindenki igyekszik”-ről a kötő-konfekció műhelyben igen köny- nyű meggyőződni. Hetven nő — zömében fiatalok — hangyaszorgalommal hajolnak a gépeik fölé, hogy a mai nap minél eredményesebb legyen. Ezt teszi Gaál Róbertné varrónő is. — A bölcsődékért nekem igazán illik nagyon becsületesen dolgozni. A repülőtér környékén lakom. Hozzánk közel nincs óvoda, bölcsőde. Én a gyermekemet a Malom utcai óvodába hordom. Jó lenne, ha ebből a pénzből a mi vidékünkre is jutna óvoda, hogy legalább később ne kelljen ilyen messzire hordani a kismamáknak gyerekeiket Legyenek gyermekintézmények a munkáslakta peremkerületekben is. — Nem érint bennünket tudjuk — folytatja Vargáné. — De azt is tudjuk, mi a gyereknevelés, azért dolgozunk mi, asszonyok szívesen. Nekem is a kisebbik gyerek két és fél éves, a ngymamá- nál van, inkább elvinném egy bölcsődébe, ahol jobban tudják tanítani, hiába jó helye van itt is. Sztaskó András, a tsz elnökhelyettese előbb kezet mosott, mielőtt találkoztunk. Ugyanilyen földes volt a keze, mint az asszonyoknak. Reggel hétkor ugyanis beült a brigádhoz, s együtt dolgozott velük. Kedvezett az időjárás is pajtáknál pedig más munkához szokott kezek válogatják a hagymát. Az egyik csoportban a tsz irodai dolgozói, a másikban a Tempó Szövetkezet asszonyai. — Megosztottuk, a saját beruházásunkon is dolgoznék a férfiak — mondják. — A 206-os létszámból 200-an biztosan részt veszünk a kommunista műszakban. — Szégyellnénk marónkat, ha nem bírnánk úgy a normát, mint akik ezt csinálják — mondja a főkönyvelő, Garai Istvánná.
