Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

WTÍ oStdíier 5ő. 1twtW-WAOTAnOT»«?»Ä« Pártértekezlet előtt frta: Jakab Miklós, a kisrárdai járási pártbizottság első titkára Mindenki a „fedélzetenm Segítség ashéz napskban A járási pártértekezlet előkészítése során sok irányú politikai, szer­vezeti feladatot kell elvégez­nünk. A szervezeti élőké­gzítés illusztrálására néhány számadatot említek: 87 alapszervezet vezetőségét, 12 csúcsvezetőséget, 3 községi, egy üzemi és a járási pártbizottság újraválasztását kell meg- oldani. Ezzel egyidőben értékelnünk kell azt a munkát, amit a X. pártkongresszus, a felső pártszervek, valamint a négy évvel ez­előtti saját pártértekezletünk határozatai vég­rehajtúsáért tettünk. A járási pártbizottság, a közbeeső párt­szervek intézkedési terveket fogadtak el, az alapszervezetek pedig saját munka tervükben határozták meg a helyi tennivalókat. Az in- tézkedési tervekben rögzített feladatokat párttitkári és aktíva értekezleteken, testületi üléseken, párttaggyűléseken megvitattuk. Az augusztusban megtartott taggyűlések elősegí­tették, hogy a párttagság egységesen értel­mezze a feladatokat és egységesen cseleked­jen a végrehajtásban. Ügy ítéljük meg, hogy a párttagság érdeklődése aktív a XI. kong­resszus előkészítése és az ezzel összefüggő pártszervek, pártvezetőségek újjáválasztása iránt. A politikai légkör jó, a kommunisták nagy többsége fegyelmezett, példamutatóan teljesíti kötelességét, közreműködik a X. kongresszus határozatainak végrehajtásában. Felméréseink, tapasztalataink azt mu­tatják, hogy az alapszervezetekben, párt­szervekben érvényesül a párt politikája, a pártélet lenini normái. Fejlődött a munka- módszer, növekedett a felelősségérzet, a poli­tikai munka hatékonysága. Az állami szervek, tömegszervezetek, mozgalmak és a gazdasági élet pártirányítása az ott dolgozó kommunistákon keresztül ér­vényesül. Azt tapasztaljuk, hogy e területe­ken biztosították a párt politikájának érvé­nyesülését, anélkül, hogy megsértették volna az állami, vagy gazdasági vezetők önállósá­gát. A pártmunkában előtérbe került a párt- határozatok végrehajtása, az ellenőrzés ja­vítása. A járási pártbizottság ülésein tárgyalt napirendek több mint 50 százaléka, a végre­hajtó bizottság napirendjének 27 százaléka, a felsőbb pártszervek és saját határozatai végrehajtását ellenőrizte. A pártépítő munkában — különösen a Központi Bizottság 1972. novemberi határo­zatát követően — arra törekedtünk, hogy a párt munkás jellegét erősítsük, a párttagság összetételét javítsuk. Négy év alatt 524 párt­tagot vettünk fel, közülük 56 százaléka fizi­kai munkás, 26 százaléka nő, 54 százaléka fiatal. A KISZ-tagok 90 százalékát KISZ- ajánlással vették fel az alapszervezetek. Az egészséges utánpótlás biztosítása mellett a párt öntisztulása is folyamátos. A pártszer­vek, pártvezetőségek figyelemmel kísérik a párttagok munkáját, magatartását és rend­szeresebben foglalkoztak azokkal, akik nem tartották meg a szervezeti szabályzat előírá­sait. Ezek az intézkedések növelték a párt erejét, tekintélyét, erősítették a fegyelmet. f- redményeink értékelése mellett i szembenézünk gondjainkkal, fo- j gyatékosságainkkal is. A fej­lődés mellett azt is tapasz­taljuk, hogy néhány alapszervezet és csúcs­vezetőség még nem fordít megfelelő figyel­met arra, hogy a párttagság jól ismerje, ért­se a párt politikáját, határozatait. A határo­zatok ismertetésénél nem mindenütt érvelnek sokoldalúan. Hiányos a lényeges összefüggé­sek magyarázata, a legfontosabb feladatok és a végrehajtás módszereinek ismertetése. Nem mindegyik pártszerv és alapszervezet él megfelelően az önállóság adta lehetőségekkel, nincs kellő kezdeményezés. Előfordul, hogy olyan kérdésekben is a felsőbb szervektől várják a> megoldást, amelyhez megvan a he­lyi erő és lehetőség. A párt politikájának megvalósítása tük­röződik a gazdasági, szociális és kulturális életben. A gazdasági területen dolgozó kom­munisták javaslatait rendszeresen összegyűj­tik az alapszervezeti vezetőségek. Az így ki­alakított álláspontjaikat közük a gazdasági vezetőkkel, anélkül, hogy azok önállóságát sértenék. Ezeket a javaslatokat a vezetők szívesen fogadják. Az így kialakult feladatok végrehajtására közösen mozgósítanak az alapszervezetekkel. A pártvezetőségek rend­szeresen és céltudatosan beszámoltatják a gazdasági vezetőket. Ezeket a beszámoltatáso­kat ma már fontos segítségadásnak tekintik a gazdasági vezetők. Egy-egy kampány ide­jén, vagy fontosabb feladatok előtt a járási pártbizottság, az állami szervekkel karöltve összehívja a gazdasági vezetőket és így az egységes cselekvés érdekében egységes ál­láspontot tudunk kialakítani. J árásunkban kiemelkedő jelenség­gel bír a záhonyi vasúti cso­mópont, ezért pártbizottságunk az itt folyó munkára külö­nös figyelmet fordít. A csomóponton dolgo­zó, mintegy hatezer munkás eredményesen tel­jesíti feladatát. Ezt mutatja, hogy évente 8,3 százalékkal növelték az átrakott és elszállí­tott áruk mennyiségét, amely 1973-ban meg­haladta a 13 millió tonnát. Tizenegy százalék­kal javult a munka termelékenysége, 8,3 sfcáza- lékkal a gépi berendezések kihasználtsága. Javultak az egészségügyi, szociális, munkavé­delmi feltételek. Ezt elősegítette, hogy több mint 700 milliós beruházás valósult meg és az, hogy négy év alatt az átlagbér 700 fo­rinttal, 19,7 százalékkal nőtt. A munkaerő fluktuációja az 1970 évi 26,8 százalékról ez év­ben 6,4 százalékra csökkent. A pártszervezetek jelentős munkát vé­geznek a termelőszövetkezetek termelésének fejlesztésében, a vezetés további szilárdításá­ban, a szövetkezeti demokrácia érvényesítésé­ben. Fontosabb kérdésekben a járási bizott­ság rendszeresen konzultál a termelőszövetke­zeti vezetőséggel. Többször tanácskoztunk a szövetkezetek párttitkáraival, elnökeivel olyan fontos kérdésekben, mint a szarvasmar­haprogram megvalósítása, a burgonya-, do­hány-, zöldség-, és gyümölcstermesztés foko­zása. Jelentős előrehaladás történt a kukorica és a burgonya iparszerű termesztésében. A termelőszövetkezetekben 1970 óta a halmozott termelési érték 83 százalékkal, a halmozat- lan termelési érték 137 százalékkal, a bruttó jövedelem pedig 88 százalékkal, a részesedési alap 32,8 százalékkal nőtt. Az egy tízórás munkanapra eső jövedelem 86 forintról 99 fo­rintra emelkedett. Növelték a termelőszövet­kezetek a cukorrépa-, zöldség- és a burgonya­vetés területét. szarvasmarhalétszám 42 százalékkal, a sertésállomány pedig egyhar- madával nagyobb. Javult a mezőgazdaság műszaki ellátottsága, a műtrágya-felhaszná­lás. Jelentős előrelépés történt a korszerű ter­melési módszerek alkalmazásában. Ma már a közös szántóterületek 40 százalékán alkal­maznak vegyszeres gyomirtást. A korszerű technika alkalmazá- zásának feltétele az optimális üzemnagyság. A szövetkezeti pártszervezetek a kezdeményezői a termelőszövetkezetek egyesülésének. Az előző pártérkezlet idején még negyven ter­melőszövetkezet működött a járásban. Jelen­leg huszonnyolc szövetkezeti közös gazdaság van. Az elmúlt hónapokban 16 községben döntött úgy a szövetkezeti tagság, hogy 1975 január 1-vel egyesülnek. Ha ezek az egyesü­lések létrejönnek tizenkilenc termelőszövet­kezet fog működni a járásban. Az egyesülés nemcsak az új technikának ad megfelelő mű­ködési teret, hanem javul a káderellátás, koncentrálódnak a szakemberek. A szocializmus építése a jövőben még nagyobb feladatot, követelményt állít a párt­szervek, alapszervezetek elé. A feladatokat csak akkor tudjuk maradéktalanul végrehaj­tani, ha a vezetőségválasztó taggyűlések, pártértekezletek olyan kommunistákat vá­lasztanak a vezető szervekbe, akik jól is­merik, értik a párt politikáját, és képesek azt az adott területen érvényre juttatni. Ügy ítéljük meg, hogy a pártbizottság, csúcsveze­tőségek, alapszervezeti vezetőségek tagjainak többsége most is megfelel a követelmények­nek a jövőben is lehet rájuk építeni. A párt káderpolitikájából is következik, hogy a pártszervekben, alapszervezeti veze­tőségekben tovább kell növeljük a munkások, fizikai dolgozók, nők és fiatalok arányát. Ezért most az a feladatunk, hogy tájékozód­junk kik azok, akikre eddigi tevékenységük, magatartásuk alapján a jövőben is bizton számíthat a párttagság és gondosan, a párt­tagság véleményét figyelembe véve kiválasz- szuk a fizikai dolgozók, nők, fiatalok kö­zül azokat, akik felkészültségük, eddigi mun­kájuk során bizonyították, hogy akarnak és tudnak jól, eredményesen dolgozni, ha a tes­tületekbe, a vezetőségbe megválasszák. A kongresszusi taggyűlések, a pártérte- kezlétejc politikai előkészítésével egyidőben sok más időszerű feladat is jelentkezik. Az alapszervezetek ebben a hónapban tárgyal­ják a közművelődésről szóló párthatározato­kat és az abból adandó helyi tennivalókat. Most indul a pártoktatás, segíteni kell a KISZ alapszervezeteket, a KISZ Központi Bizottsága 1974 évi áprilisi határozatának megismertetésében, végrehajtásában. Ezzel egyidőben készülünk hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójára. P olitikai, szervezeti tevékenységűnk csak akkor lehet sikeres, ha maradéktala­nul teljesítjük éves gazdasági tervün­ket. A kedvezőtlen időjárás igen nagy feladatot ró a mezőgazdaságban dolgozókra. Az, amúgy is elkésett munkák a több hetes esőzések miatt tovább torlódtak. Mindent el kell követnünk, hogy a megtermett mezőgaz­dasági termények az utolsó szemig betakarí­tásra kerüljenek, a lehetőséghez képest a legjobb minőségben végezzék el az őszi ve­tést, és a mélyszántást. A járás dolgozói ez év tavaszán lelkes versenyfelajánlásokat tettek a XI. kongresz- szus és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére. Járásunkból Záhonyból In­dult ki a vasútasok versenyvállalása. A cso­mópont dolgozói vállalták, hogy az éves ter­vüket 3 százalékkal túlteljesítik. Vállalásai­kat augusztusban értékelték és már akkor 11 százalékos termelésnövekedést értek el. A mezőgazdaságban a versenyt csak év végén, a betakarítás, a vetések elvégzése után érté­kelhetjük. Az a tapasztalatunk, hogy a kedve­zőtlen időjárás ellenére járási szinten az éves tervet teljesíteni tudjuk. A mezőgazdasági dolgozók jövedelme szintén a tervezett szint körül alakul. Hogy ez valóra is váljon, a kö­vetkező hetekben igen nehéz, megfeszített munkát kell végezni. Bízunk abban, hogy a most folyó politi­kai munka elősegíti a gazdasági feladatok végrehajtását és a taggyűléseken, majd a pártértekezleteken újabb sikerekről számol­hatunk be. Vasárnap is dolgosnak Nagyhalászon Nagyhalászban most az alma b etafcarftás befejezését tartják a legfontosabbnak. Képen: a Tyereskova szocialista brigád egy csoportja. (Hammel József fehr.) \ ^ — Ameddig bírunk, addig dolgozunk. Kilenc-tíz órát egy nap, egészen sötétedésig — magyarázza Havaly Jó­zsef szerelő. A kombájn ott dohog a kukoricatábla szélén. Előző nap még esett az eső, akkor nem mertek nekivágni. Né­hány nappal ezelőtt látogat­tak ki a kombájnosok a ku­koricához, hogy beállítsák a gépet, legalább a magasabb fekvésű területen megindul­janak a munkával. — Három nappal ezelőtt még csak csipegettük — folytatja a szerelő. — Pedig elég jól menne, csak a talaj nehéz. Az aljába nem is me­gyek be, nehogy elsüllyedjen a gép. A fogság uiegérleUe A nagyhalászi Petőfi Ter­melőszövetkezetben a kuko­rica betakarításához még csak most kezdtek hozzá. Ugyancsak hátravan 166 hektáron a napraforgó beta­karítása, a vetéssel sem áll­nak a legjobban, hiszen bú­zából a tervezett mennyiség tizedét sem vetették el. De most mégsem ez a legfonto­sabb, hanem az alma. — A tagság megértette, hogy érték szempontjából el­sősorban az alma lesz \ 'se a legfontosabb — tájékoztat a tsz-elnök, Hudák András. Ezért aztán minden erőt oda összpontosítottak. Igaz, a tervezett 250 vagonból már több mint 200 vagonnal le­szedtek, viszont a még fán lévő alma megmentése leg­alább olyan fontos. Itt dol­gozik a kertészeti brigád, jönnek segíteni az Iskolások, de a helyi zsákgyárból is kapnak munkáskezeket va­sárnapra. — Ä feldolgozást is leál­lítottuk — mondja a tsz-el­nök. — A tagsággal, a szer­ződöttekkel 130-an szedik az almát. Ehhez hozzájön az ál­talános iskolából 200 gyerek, pénteken az ibárnyi gimná­ziumból százan, a tiszaberce- li mezőgazdasági szakmun­kásképzőből szintén százan jöttek. A zsákgyárból három vasárnapra 170—200 ember segft — sorolja. — Amit csak tudunk, szorítunk be a hű­tőházba. majd utána kezdő­dik a feldolgozás, a kiszál­lítás. Bár nem könnyű, Nagyha­lászon mégis tervszerűen kezdtek a betakarításhoz. Megterveztek mindent, szá­mítottak néhány napos eső­re Is, s végeredményként no­vember 5-öt jelölték meg, mint a főbb őszi munkák be­fejezési határidejét. Uj ütemezés szerint — Előszűr kampánytervet készítettünk mondja Papp László, üzemgazdasági cso­portvezető — aztán új üte­mezést kellett késziteni, mert a sok eső teljesen leállította a munkát. Most viszont mintha ke­gyesebb le..ne az időjárás. A szél egy kicsit megszik- kasztja az elázott táblákat, a nap felszárítja a vizet, a de­rült idő hatására még a föl­deken dolgozó emberek han­gulata is jobb. — Ha az Időjárás helyre- igazödik, akkor különösebb baj nem lesz a betakarítás­sal — bizakodik az elnök. Bizonyítják ezt az átdolgo­zott tervek is. Eszerint ugyanis november 10-re mé­giscsak készen lesznek a be­takarítással. Ehhez viszont sok szervezés kellett, nem egy intézkedés, amely a kö­zös érdekét helyezi előtérbe. Először a brigádokon belül beszélték meg a főbb tenni­valókat. A műhely szocialis­ta brigádja védnökséget vál­lal a kombájnok felett, hogy ne álljanak még egy percet sem. Ezért van az, hogy a kombájn mellett szerelőt le­het találni, aki vezeti a gé­pet, s ha -elromlik, azonnal megcsinálja. Gondoltak a háztáji földekre Is. A trakto­rosoknak, a szerelőknek a háztáji kukoricát csőtörővei a tsz töri le, hogy a munká­ból emiatt ne essenek ki. Sziláié i*ső!ien is tlo’gozlak A napokban érkezett két új IFA pótkocsis teherautó, hogy a szállítást segítse. A gyümölcsösben csúszólapon szállítják az almát, rakodó­lapokkal emelővillás targon­ca hordja a tárolóba a ládá­kat, igyekeznek a gépesítés­sel minél gyorsabb munka­tempót kialakítani. Gondol­tak az anyagi érdekeltségre is. Az almáskertben nem pa­naszkodhat a keresetre sen­ki, hiszen egy nap 130—140 forintot Is megkeresnek, amiért még a szitáló esőben is odaálltak a fa alá, vagy felmásztak a fára, szedni az almát. — Megkeresem a két és félezer forintot — erősíti meg Varkoly Ágnes, az egyik fa tetejéről. Hajladozik, nyújtózkodTte, hogy egy darab se maradjon a fán. Néha, enyhe huppa- nással a földre esik egy-egy érettebb darab, ha a szél feltámad, akkor szintén po­tyognak az almák, de ott van Kató Piroska, aki felemeli a leesett almát, teszi a ládába. A puha homokon nem sérül meg egy sem közülük. — Ha az idő engedi, ha­mar végzünk az almával — mondja ő Is. Van persze olyan Is, ami­ben segítséget kémek m nagyhalásziak. Hiába van sa­ját szárítójuk, a sok nedves terményt nem tudják mind feldolgozni. A napraforgóból lesz olvan, amit nedvesen kell elszállítani. Márpedig ha a gabonafelvásárló nem tudja fogadni úgy, akkor a tervezett három kombájn helyett csak két kombájnnal vehetnek részt a betakarítás­ban. Telnek a ládák Az őszi vetéseknél pedig a tervet is át kellett dolgozni. Van olyan kukoricaföld, aho­vá jövőre búzát terveztek. Most, a betakarítás elhúzó­dása miatt bátran változtat­nak. Újra a gabonaföldet ve­tik be, 120 hektáron, inkább műtrágyával pótolják a ta­laj termőképességét, mint­hogy a bizonytalan téli ve­tést reszkírozzák. Egyébként a négy vetőgéppel a napi 36—40 hektár elvetését ter­vezik, s a búzát kivéve a többi kalászosból viszony­lag elég jól állnak, ezért bfn- nak a vetés mielőbbi befe­jezésében. — Minden azon múlik. hogy be tudjuk hozni a ter­ményt, mert a nyereség megvan — összegzi Véehseő László, főkönyvelő. — A ter­vezett bevételünk 69 millió forint volt, ebből számítunk 8 millió nyereségre. Közben a kukoricatáblán felzúg a kombájn motorja. Erőlködik kissé a laposabb területen, de csak halad. Arrébb egy traktor pöfékel, a pótkocsit húzva az úton, majd a kerékagyig ér a sár, kerülgeti a mélyedéseket; hogy el ne süllyedjen, tudja vinni a kukoricát a szárító­ba. Az almásban az asszo­nyok, lányok csapata seré­nyen, s vidáman dolgozik minden mozdulat után ke­vesebb a gyümölc* a fán, telnek a ládák. Lényt Boton# $ •J.

Next

/
Thumbnails
Contents